És még nem is volt szó már megint az állam - kormányzat pénzkibocsátás (MNB) viszonyáról, mert ez is alapkérdés... játszák itt a nagy demokráciát, de kik irányítják az MNB-t? Tessék kinyitni a SZENT közgazdaság tankönyveket abban le van írva, hogy még véletlenül se a választható testületek.:) Mikor ébrednek fel az alvók? Mikor jöttök rá (tisztelet a kivételnek), hogy ez egy hatalmas szélhámosság? A közgazdaságtan egy matematikailag kiszámítható tényezőkből álló dolog, ahol az egyetlen változó az emberi magatartás, de még az is jól behatárolható. Gyönyörűen lehet alakítani sokféleképpen úgy, hogy mindíg az legye na vége, hogy a nép húzza a rövidebbet. Ha lenne saját állam akkor természetesen az álközgazdász és jogász szakma lehúzódna szépen a wc-n, s a jog ismét a Szentkorona Alkotmányra épülne, ill. a pénzkibocsátás és a monetáris politika visszakerülne a HELYÉRE, az állam jogkörébe. Semmilyen magánszemély esztán nem tudná manipulálni! Ezt meg annak lehetne köszönni, hogy a Szent Korona Alkotmány alapján létrehozott államirányítási rendszerbe nem lehet úgy behatolni a szigorú közellenőrzés miatt. Aki ezen alap és teljesen világos dolgokat nem érti, azt csak sajnálni tudom. A történet ott kezdődött, hogy jöttek aljas szarházi kufárok és elkezdték megpróbálni ellopni az államok pénzkibocsátásait... mára ez már történelem.

kOzival abban egyetértek, hogy túl sok a szociális támogatás, na de miért? Nem a magyar 1-2 gyerekes családoké és nem az egész életükben dolgozó kisnyugdíjasoké, hanem a tetves léhűtő cigányoké. Azok viszik el a legnagyobb részét, ha az lecsökkenték a felére, máris egy hatalmas lépést tennénk előre. Nem a diákoktól elvenni a pénzt, azért, hogy maradjon pénz a cigányokra. Röhej. Egyébként a tökéletes megoldás az lenne, ha visszatérne a börtönbüntetéssel fenyegetett munkakerülés. Aki nem tud kimutatni jövedelmet (lehet az akár tőkejövedelem, örökség, stb.. is) azzal gyerünk börtönbe, hiszen nyílvánvalóan lop, különben hogyan maradna életben, nem? Mindjárt lenne itt lové és feltornáznánk magunkat a 90%-os aktivitásba a munkaerő piacon. Persze az államnak is kellene tenni a munkahelyteremtésért előtte... akár közmunkával.

dowNLoad: nekem ne mondd, nem véletlenül mentem mérnöknek :)

k0zi: mondjuk JOGÁSZRA, KÖZGAZDÁSZRA, Marketingesre, meg hasonló bohócokra
(hivatali patkányok:
http://officespace.blog.hu/)
semmi szükség, de mérnök kellene 10X ennyi, meg bármilyen SZAKMUNKÁS, mert az nincs. (aki jobb volt, az már régen a Németeknél vakol, meg alapoz.)
Az a gond, hogy NEM ÉRI MEG itthon dolgozni, a jogászok, meg a többi semmirekellő nem dolgozik, csak a nagy üzletekben akarnak résztvenni, nekik megéri, aki nem tud közel kerülni a húsos fazékhoz, az megy külföldre bohócnak.

dowNLoad: mondtam, hogy ezt tanítják manapság az egyetemeken. Ami levelet a Blog.hu üzenőn írtam neked, no akit ott említettem, ő is jogásznak tanul. :-)

Bokros a főgonosz :

http://www.youtube.com/watch?v=n9GbqtVXc8U

Van 2. rész is, a "related videos" közt. XD

Ha 100 forintból 20-at ajándékba adok a "Rotschild-Krőzus" féle amúgy abszolút munkásnyúzó minimálbéres idegen multinak, 30-at meg a haveroknak passzolok át, miközben a 100 forintból 50 a kis és közép vállalkozók adójából van. akkor bizony a kevésbé kompetens emberek is felháborodnak, elvégre józan esze mindenkinek van.

BOKROS, mint szakember??? Ezt még beveszi valaki? Az ÁLLAMI KÖZMŰVEKET épeszű ország nem adja el, mert az tuti bevétel, és STRATÉGIAI ágazatok, ma már NEMZETBIZTONSÁGI kockázat is ezeket eladni. Autópályát kellett volna kevesebbet építeni, meg minden olyan beruházást EL SEM KEZDENI, ami drágább lenne ITT, mint a környező országokban. Az tuti bukó nekünk ill. tuti nyerő, a maffiának. (ha neked is van OFFSHORE számlád, akkor a nyertesek közé tartozol!)

88: ezt alá is tudod támasztani vagy csak úgy beírod ide mint axiómát? A szociális háló bizony baromi sokba kerül kicsiny hazánkban. Fejlettségi szintünkhöz mérten túl sokat költünk. Persze vannak lenyúlások és mutyizások is bőven, de közel sem akkora, mint azt gondolod.

Teljes költségvetés kb 14000 mrd Ft, ebből nyugdíj kb 2200 mrd Ft, szociálpolitika és családtámogatás kb 2000 mrd Ft ezzel szemben kutatás és fejlesztésre költünk 70 mrd Ft-ot állami szinten.

És ezt a rendszert 2,3 millió ember tartja fenn, akikből már nem lehet sokáig több pénzt kipréselni, mert igen, elmennek máshová dolgozni (ahol nem nyúlják le a keresete nagyrészét). Most meg képzünk egy csomó diplomást, természetesen tök ingyen, aki semmi munkát nem talál itthon (mert azt nem mondták neki, hogy ne tanulj jogásznak, mert semmi szükség ennyire) és akkor szépen kimegy Ausztriába vetkőzni, vagy Görögországba pincérnek. Ha fizetni kell érte, legalább elgondolkozik az illető, hogy lesz-e állása megéri-e 3+2 évig tanulnia.

-: nem tanítottak nekem semmiféle "neolibsi" dogmákat. Szimplán figyeltem matekórán. Ha van 100 Ft-om akkor nem költhetek belőle el 120Ft-ot, mert akkor 20Ft-ot hitelből kell finanszíroznom.

A szociális háló A TÖREDÉKÉBE kerül annak, amit ELLOPNAK.

A humán erőforrások újratermelése NEM lehetséges ha hatalmas tandíjak ellehetetlenítik a továbbtanulást. Majd mennek helyette pl. pincérnek Görögbe, és az marhára használ majd a magyar gazdaságnak. Ha meg utólagos tandíj lesz, akkor azért mennek külföldre, ahol sokkal többet keresnek, hogy azt ki tudják fizetni.

Nem a nép vérét kell szívni, hanem A TŐKÉT kell megadózatni. Nem a csóró melósokat és diákokat!

A szociális gondok, pláne ha pofátlanok és súlyosbítják a helyzetet, pedig robbanásveszélyesek, forradalmak gyakori okai voltak a múltban is

"Kik részesülnek a kultúrális alap juttatásaiból szerinted?"

Anima sound system, copi con, stb., drogpropaganda zsidaj klezmerrap együttesek, "szarversek" írói - trágár Bertold Brecht utánzatok (borbély szilárd, stb.) effélék.

Ha nem lopnának, ha nem lenne az ország zsidó vezetés alatt, ha az adóforintokat értelmesen használnák fel, működne a rendszer. De van sok kérdés, ahol igenis a sarkunkra kell állni, ha egyedül nem megy, más országokkal összefogva. Mert különben gyarmat leszünk.

Echo tv-n egy betelefonáló említette : 90es években phd-t írt "miért ne csatlakozzunk az euhoz'" címmel. Prof azt mondta neki, "el akarja végeznik az iskolát???"

Kemény agymosást kaptok ám Kozi, ahogy 89 előtt a marxista baromságokat tanították, ma a neolibsi dogmákat.

Basti: egészen addig, amíg nem mernek komolyabban hozzányúlni az állami szervezetekhez (önkormányzatok+parlament+minisztériumok méreti csökkentése) illetve a szociális hálóhoz (támogatások csökkentése). Kiadási oldalt kéne csökkenteni, nem folyton ellensúlyozni a bevétel oldallal.

Ez kb olyan, mintha 5000Ft zsebpénzt adnék a 3 gyerekemnek, de csak 3000-et engedhetnék meg magamnak, ezért 2 évente eladnék valami családi tárgyat, hogy tudjam fedezni.

Az nem zavar, hogy ezt a megszorítósdit már eljátszottuk a Bokros csomag idején (bár arra is sok közgazdász szerint nem volt olyan mértékben szükség) és a következő tudta is tartani, szerinted hányszor kell ezt eljátszani? Az is biztos véletlen, hogy "kravátli" megadóztatásától sem riadnának vissza, ha a kultúrális alap feltötéséről van szó (nem is beszélve az internet adóztatásáról, ami, ha jól láttam 3 harmadik világbeli országban létezik). Szerinted ez miért van? Kik részesülnek a kultúrális alap juttatásaiból szerinted? Hát elárulom, hogy nem a Wass Albert Alapítvány, de nem is Batthyány Kör, hanem az összes értéktelen zsidó "művésznek" nevezett szarság. Azért szedik be tőlünk, hogy abból lehessen finanszírozni a ránk öntött mocskot.... gondolkozni kell...

Basti: ennek a fő oka az, hogy Magyarországon a megszorítások menetét nem olvassák el, csak azt a részt, hogy az emberekből ki kell vasalni a pénzt. Az utána következő részt, hogy ez maximum 2-3 évig folytatható utána hanyatlás következik, már nem sok ember agyáig jut el. Megszorítás lényege, hogy egy tőkealapot teremt az átalakításokhoz (így lehet ugye értelmesen reformokat végrehajtani, hogy előtte beleraksz pénzt).
SF: annyira birom, amikor ágálsz a kapitalizmus/globalizáció ellen, de nem gondolsz bele abba, hogy ezek nélkül ez az ország működésképtelen lenne a jelenlegi külpolitikai helyzetben. Tény, hogy csinálhatnánk ezt a kapitalizmus dolgot értelmesebben is, ahogy a szlovákok vagy a csehek, de sajnos mi még nem láttuk be ezt és inkább minden erőnkkel a Kádári jólétet próbáljuk visszahozni/megtartani.

Sok közgazdász azt nyilatkozta az elmúlt hetekben (többek között az ATV-n is érdekes módon), hogy mindig maguk a megszorítások sodorják válságos helyzetbe a magyar gazdaságot. Mivel a zsidók nem tudnak "közvetlenül" lopni az állampolgároktól, ezért folyamatosan olyan intézkedéseket foganatosítanak, amik növelik a központi bevételeket, mert onnan a "haverok" révén már könnyedén különböző alibi megrendeléseken keresztül tudnak lopni. Ez vonatkozik a külföldiekre is, akik a kamatterhen keresztül "lopnak". Nem véletlen, hogy most is (amikor nyílvánvalóan kamatot kellene csökkenteni) állandóan azt szajkózzák, hogy emelni kell... Ha fellendülne a gazdaság, mindenki jobban élne és volna ideje kicsit gondolkozni is és nem csak a napi túlélési taposómalomra kocentrálni és "jaj nekik" ha itt az emberek tömegesen elkezdenek gondolkodni, ezért ez minden áron megakadályozandó, a mókuskeréken és a médián keresztül. Nem véletlen, hogy szomorú módon éppen a lecsúszott, munkanélküli, stb... emberek érnek rá jobban tájékozódni, ezért ez a kettősség... a képlet világos, mint a nap....

Lengyelországban, sőt Csehországban is hozzánk képest JÓVAL kevesebb zsidó van.. :-)

Pengető:
Érv pedig az, hogy MINDIG a bokrosizmust véditek, de ha már ezt sem tudod micsoda.. XD

Arrüól legyen vita, legyen e élhető, fiataloknak jó lehetőségeket nyújtó ország, vagy legyünk felvásárolt, minimálbéres kamatgyarmat? Miért akarnak amúgy annyian külföldön dolgozni? :-)

Esetleg ajánlhatok egy jó nyitóképet? (szadisták figyelem)
http://www.rense.com/1.imagesH/tazebook_dees.jpg

Milyen érdekes, minden országban ez alakul ki, ha zsidó vezetést választanak. Nem ismerős?

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=219707&fr=ec

Igen, az oktatási tárca nevezi ki az oktatókat, meg a tanterveket csinál, meg minden. Azt most hagyjuk, hogy rém nagy böszmeséget írtál, csak annyit reagálnék, hogy én most nem érvek, vagy álláspontok értelmességéről, hanem egy normális beszélgetés, vita !értelmességéről! beszéltem.
Amíg ezt a kettőt nem sikerül megkülönböztetned, addig mindenképpen másolgass tovább, sokkal egyszerűbb, mint gondolkozni. (AKÁRHOGY, AKÁRMIRŐL)
Jah, mintegy utóiratként még annyi, hogy nem érzem elegendő cáfolatnak, azt, hogy "neoliberális dogma", vagy hogy "dehát ez a kormány dumája". Ezek nem cáfolatok, sajnos.... Érvek, álláspontok, tények, stb. ilyesmikről érdemes beszélgetni.... Hajrá.

Az ilyeneket lehet beuszítani minden, a globalizáció negatívumait ellensúlyozó országjobbító törekvés ellen.

Neked mindig az az "értelmes" ami kizárólag a neoliberális dogmák szó szerinti szajkózása, a frissen végzett, 0 tapasztalattal rendelkező egyedek felől? XD

Mit gondolsz, miért kellett az SZDSZnek az oktatási tárca? A közgáz szociálpolitikai és egyéb elképzeléseiket belenevelni a köv generációba.

Olyan vicces, hogy elindul itt egy értelmesnek tűnő beszélgetés, majd megjelenik "Copypaste Józsi", és kihal a post....... U-NAL-MAS! :D

Bátor nemzeti érdekvédelem - lengyel módra

Szélsőséges, populista, nacionalista. A magyar közéletben járatosak jól ismerik ezeket a megbélyegző jelzőket, melyekkel a liberális közvélemény-formálók a közép-európai jobb-, sőt Robert Fico kormányra kerülése óta akár a nekik kevéssé tetsző baloldali pártokat is illetni szokták. A valóságban ez gyakran csak annyit jelent, hogy e pártok, adott esetben kormányok, határozott nemzeti érdekérvényesítési törekvéseikkel kiváltják a hazai vagy nemzetközi gazdasághatalmak haragját.

Witold Rodkiewicz varsói kutató a közelmúltban tanulságosan értelmezte ezeket a támadásokat. Kaczynskiék tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos az ország gazdasági értelemben vett szuverenitása. Ezért igyekeznek megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel a lengyel gazdaság hatással tud lenni a globális folyamatokra. Mindezt természetesen ferde szemmel nézik azok, akik megszokták Lengyelország alárendelt, nem pedig partneri, sőt esetenként vetélytársi viszonyát.

Az unió fórumain a lengyel kormány gyakran adja jelét egyenrangúsági igényének. Legutóbb például az EU miniszteri tanácsülésén megvétózták a unió és Oroszország között kötendő átfogó új egyezmény tárgyalásának megkezdését. A hivatalos indoklás szerint Varsó csak akkor lenne hajlandó beleegyezni az alkufolyamat elindításába, ha az unió az új megállapodás szigorú feltételének szabná Oroszország számára az olaj- és gázvezetékekbe való beszállást lehetővé tévő energiacharta ratifikálását. Uniós diplomaták szerint azonban a lengyel kormány valódi célja az, hogy az orosz fél oldja fel a lengyel hús- és zöldségexportot másfél éve sújtó importtilalmat. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint ez a téma szigorúan kétoldalú ügy, amibe Brüsszelnek nincs beleszólása, legfeljebb közvetíthet. Varsó szerint azonban ahogy a régi tagállamok is érvényesítik nemzeti érdekeiket az unión belül, ezt az újak is megtehetik.

Rodkiewicz szerint a Jog és Igazságosság, a vezető lengyel kormánypárt nem egyfajta idealizált múlt újjászületése mellett tör lándzsát. Céljuk a gazdaság megerősödésére alapozva az ország modernizálása. Nem piacellenesek, ám mivel szakszervezeti mozgalomban szocializálódtak, a munkások érdekeinek védelme identitásuk része. Ezért határozott ellenfelei a szabadpiaci fundamentelizmusnak. Világosan látják a jelenlegi helyzetben az állam, mint a szereplők közötti semleges bíró megerősítésének szükségességét. Számukra a legfontosabb a nemzet hagyományos értékrend mentén történő erősítése, újjászületése. Így kiemelt szerepet kap a PiS politikájában a család, a kereszténység, a patriotizmus és a morál.

A szabadpiaci fundamentalizmussal szemben a nemzet erősítésének szándéka a gyakorlatban abban is megnyilvánul, hogy az euró bevezetésének idejét a lengyel kormány az össztársadalmi hasznosság, nem pedig a pénzügyi hatalmak unszolása alapján kívánja meghatározni. Sőt még ahhoz is veszik a bátorságot, hogy a kérdést népszavazásra bocsássák. Megtette ezt Svédország is, amely elvben szintén kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, annak feltételeit már régen teljesítette, a nép döntése alapján mégis megtartotta a koronát. Zyta Gilowska pénzügyminiszter bejelentette tehát a napokban, hogy 2010-ben népszavazást írnak ki az euró átvételéről. Az Európai Bizottság értetlenül fogadta a döntést, mivel álláspontja szerint az új államok csatlakozási szerződésükben már kötelezettséget vállaltak a bevezetésre. Joaquin Almunia szóvivője azonban gyorsan hozzátette, hogy Brüsszel senkit sem kényszerít a lépés megtételére. Ha ugyanis ezt tenné Lengyelországgal, meg kellene tennie Svédországgal, Dániával vagy akár az Egyesült Királysággal is.

A nemzeti érdekérvényesítés pártpolitikai szempontból sem rossz választás. Ha csupán azt tekintjük, milyen csúfosan leszerepelt a teljes sajtóhátszéllel segített, de a pénzpiaci elvárások szolgai teljesítésével elhíresült MSZP az októberi önkormányzati választásokon, ugyancsak figyelemre méltó eredmények tarthatjuk, hogy a Jog és Igazság ennél lényegesen jobban szerepelt a hétvégén tartott helyhatósági választásokon. Bár elveszítette többségét a varsói önkormányzatban, jelöltje, a volt kormányfő, Kazimierz Marcinkiewicz megnyerte az első fordulót. A városokban ugyan a liberális Polgári Platform felülkerekedett, összességében azonban a PiS - magyar balliberális értékelés szerint is - állta a sarat az ellenzéki pártok által támasztott erős kihívással szemben. Pedig, mint Marek Jurek, a szejm marsallja nyilatkozta, az egyik, kulcspozícióban lévő magántévé folyamatosan igyekszik megbuktatni a PiS programját. Jurek szerint a liberális sajtót sokszor egyáltalán nem érdeklik a tények. "Olyan médiakultúrában élünk, amely azt hiszi, hogy a jobbközéptől jobbra álló pártok már mind szélsőségesek. E logika szerint nincs is helye az igazi jobboldalnak".

A PiS legnagyobb „bűne”, hogy a liberális Polgári Platformnak való behódolás helyett két „szélsőséges, populista, nacionalista” kisebb párttal lépett koalícióra. Jurek világosan megmagyarázza, miért: a Polgári Platformmal a társadalmi szolidaritásról, az államról vagy a családtámogatásról vallott elképzeléseik alapvetően ütköznek. Egy liberális párttal programjuk ezen pontjait aligha tudták volna teljesíteni. Az Önvédelemmel és a Családok Ligájával ez könnyebbnek ígérkezik, mivel e pártokat a szegényebb rétegek támogatják, s így készen állnak a társadalmi szolidaritáson alapuló politika végigvitelére. A PiS komoly hangsúlyt fektet a társadalmi szolidaritás megerősítésére. Ezt szolgálják a családügyi és mezőgazdasági politika terén tett lépéseik is.

Az a "Kádár népe" szerintem, akinek be lehet magyarázni, hogy az a jó, hogy idejönnek olcsón dolgoztatni, és még adót se fizetnek, sőt a mi adónkból kapnak vissza nem térítendő támogatásokat, nem engedik a szakszervezetet létrejönni, és nem tartják be a foglalkoztatási, munkavédelmi, környezetvédelmi törvényeket. Kádár alatt a szovjetek fosztották ki az országot, mi valutáért vásároltunk az ő megbízásukból, ők pedig rubelben fizettek.

A Századvég pedig amióta a népszavazásról PONTOSAN ugyanazt a neokon hazugságot állította, mint a nyíltan B'nai B'rith kötődésű Political Capital, nem mérvadó.

A fidesz liberálisaié a Századvég, és azok semmivel sem különbek az szdsz-nél.

E miatt (is) mondják sokan, a parlamenti 5 párt úgy rothadt ahogy van, új erőkre van szükség. Bejut a Jobbik ha az emberek akarják. Dinamikusan jön fel, és épül ki a vidéki Jobbik 2006 óta.

A megoldás? Globalizáció helyett lokalizáció. Az eddig felvázolt kép igen sötét. Nagyon nehéz változtatnunk, de lehetséges. A globalizáció magától nem fog leállni. A nemzetek feletti multinacionális nagyvállalatok nem fognak lemondani busás hasznukról és hatalmukról. Hiábavaló szelíden kérni őket a felelősségteljesebb viselkedésre. Aki ebben hisz, súlyos hibát követ el. Viszont az idő nagyon sürget. Ezért első lépésként szövetségeseket kell keresnünk. Nem véletlenül pártolja a hatalom a széthúzást, szeparálódást, megosztottságot.

A legfontosabb feladat mindkét szerző szerint is újraszőni a társadalom szövetét, amit a neoliberalizmus szétszaggatott. Erősíteni kell a helyi kedvezményezéseket, lényegesen könnyebb ugyanis az összefogás olyan helyi ügyekben, amelyek politikai színezettől függetlenül mindenkit érintenek. Számos példa igazolja, hogy helyi szinten a közösségek képesek eredményesen fellépni a környezetet károsító külföldi cégek, a veszélyeshulladék-feldolgozók ellen.

Növelni kell a helyi fogyasztásra termelő kisvállalkozások számát, a külföldi helyett hazai terméket kell vásárolni. Helyi kisbankokat, takarékszövetkezetek kell csinálni, amelyek a helyi megtakarításokat helyi fejlesztések támogatására használják. Harcolni kell az őstermelők jogaiért, nem szabad hagyni, hogy olyan szabályokat kényszerítsenek rájuk, amelyek ellehetetlenítik őket. A lokalizáció mellett szükség van továbbá arra is, hogy az állam ne gyengüljön tovább, hanem inkább nyerje vissza erejét, lássa el hagyományos gazdaságfejlesztési és szociális feladatait, és védje meg a nemzeti érdekeket. A pénzt ne onnan vegye el, ahonnan a legjobban hiányzik: az állampolgároktól és a helyi kis- és közepes vállalkozásoktól, hanem onnan, ahol bőven van: a globális cégektől és a pénzpiac óriásaitól, azok korrekt megadóztatásával. Az ökológiai adó bevezetésével pedig meg kellene állítani a természeti környezet további károsodását. Vagyis azt kellene jobban adóztatni, amiből kevesebbet, és azt kevésbé, amiből többet akarunk. Így csökkenteni kellene a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, és jelentős terheket kivetni a környezetet károsító tevékenységekre, közöttük a hulladéktermelésre is.

Jelenlegi életvitelünk tovább már nem tartható fenn. A történelemben először egy generáció olyan gazdasági szintre ért fel, hogy képes a földi bioszférát tartósan károsítani. Erre eddig nem volt példa, még a huszadik század két világháborúja sem okozott kivédhetetlen környezeti katasztrófát. A második világháború óta tartó relatív béke azonban több kárt tett a környezetben, mint az elmúlt kétezer év összes háborúja együttvéve. Most először a ma élő generációnak szembe kell néznie azzal a felelősséggel, amellyel a még meg nem született, a jövő generációknak tartozik.

http://www.demokrata.hu/heti-hir/szabadon-gyilkolni-5

http://www.demokrata.hu/heti-hir/szabadon-gyilkolni-4

http://www.demokrata.hu/heti-hir/szabadon-gyilkolni-3

http://www.demokrata.hu/heti-hir/szabadon-gyilkolni-2