| Generator: | freeblog.hu |
| Docs: | http://www.rssboard.org/rss-specification |
Ha véleményedet megfontolásra érdemesnek találná a legutolsó falunk legutolsó tanácsa, figyelembe nem veendőnek minősítené.
ez tényleg kurvára ronda, nemigaz hogy nem lopott össze magának annyi pénzt hogy renováltathasson hogy úgy nézzen ki mint nofretéte
bár az is igaz hogy ez a másik, a becsavarodott hazudozó szőkerondának se sikerült
azért olyan ronda a cionista szuka mert fajtiszta neandervölgyi génekkel áldotta meg jahve
30.Ha a zsidók meg tudták venni mi is megvesszük, de nem Dragon zsidónak hanem a büntetés végrehajtás igaz harcosainak a Betyárseregnek ostordísznek vagy hugyozó céltáblának.
ennek a kecskének kurvára örülne Dragon00 a farmon
-meg lehet baszni
-olyan a bőre hogy fejésre haza lehet rajta dobolni a lovakat
-profibban cenzúráz mint Tc vagy RedJew
-botox hiányában saját termelésű kígyóméreggel lehet ránctalanítani ha elhangolódik a dobbőr
-tele van elkommunizált pénzzel
-beszél oroszul
-kis helyen elfér
-nem kell többet gyufát venni mert olyan száraz hogy baszás közben meggyullad a segge alá rakott tűzifa
- folytasd broni mert megyek Horthy kalácsot sütni
Baszd meg Zuschlag, már megint baj van a kurva pályázataiddal?
Vigyázzatok Lendvaival, mert a sok botoxtól nem tudja kontrollálni az arcizmait, ezért szopás közben néha ráharap a bránerre. Egyébként is fogaz.
Imádom amikor Hiller Pityu lefossa a cickóimat.
megyek ebédelni, csorba lesz a leves, utánna meg juhhusos puliszka.
szőke árja román, nem románcigány.
broni, te román vagy?
az én őseim legalább büszke hegyirománok(mócok )voltak.
18: Áhá, szóval a tiszán innen élsz! Szűkül a kör, bronikám, szűkül a kör.
amugy meg a trianoni részeken alig élt pár magyar, ugyhogy teljesen jogos, hogy elvették a magyaroktól.én nem is értem, hogy ez a teljesen jelentéktelen magyar nép mire veri magát.
sodi megy a tüntetésre,
kezében a kamerája,
a végén majd összevágja,
nincsen ebben semmi szégyen.
gázolunk a rendőrvérben,
de ki az ott, nem a hájas,
lefejelgetésben jártas
cipóképű ellenségem?
ellenségem? ugyan dehogy,
tamás ő, vágyaim tárgya
egy szép napon majd megkapom.
tonfával basszál picsába!
kötözz meg, taposd faszom,
forró ajkam spermád várja!
és akkor is lesz még debecen román falu, kóser lajos a román bojárok birkáját fogja örizni!!!!!!!!!!!éljen a vasgárda!!!!!!!!!!
az elég debil gondolkodás, hogy minél nagyobb egy oszág, annál faszább ott élni.....szegény nyomorgó monacóiak, meg luxemburgiak)))))))))) tiszáig amugy is románánoké lenne, ugyhogy még örülhetnek a magyarok.
16: :)))))))))))) Ez jobb mint az enyém! Még!! Követeljük a folytatást!
Az Első Hivatalos Bombagyár búszúztatói - Blogina szemszögéből (részlet):
Harmincöt éves vagyok, potenciám akkora, hogy egyszer sem tudok elsülni - mondta Tomi, megmutatva tizenhat milliméter körméretű (1,6 cm), tizennyolc milliméter hosszú (1,8 cm) lövegét, amely akkora veres dudorban végződött, mint egy kisebbfajta pattanás.
Bejött két rémes pofájú rabszolga, hogy a vacsora tálalva. Letérdeltek a gazda előtt, és hódolattal megcsókolták a tökét, meg a segge lyukát. Átmentünk a másik terembe.
A hely bútorzata mindenesetre megérdemel néhány szót.
-A bútorok, amiket látnak, élnek - tájékoztatott a házigazdánk - Láthatják, hogy ezt az asztalt, ezeket a csillárokat, ezeket a foteleket lányok alkotják, akiket művészeti csoportokba rendeztek. Tálaimat forrón helyezik a hátukra, gyertyáimat a pinájukba szúrják, ülepem és a maguké e kisasszonyok bájos ábrázatán vagy hókeblén fészkeli el magát. Úgyhogy kérem a hölgyeket, húzzák fel a szoknyájukat, az urak meg tolják le a gatyájukat.
-Most menjünk át a szomszédba - mondta Tomi. - Ott vár a szarvasgombasajt, a kávé és a likőr. - Belépünk, de a szagból rögtön ki is találtuk, miféle sajt kínálja magát az öt fehér porcelántálban: tizenkét-tizenöt, csodásan megpödört, friss kaka - mely egyenesen Dragon64 keze munkáját dícséri a lábatlani Ökofarmról. Ezt a sajtot eszem én ebéd után - mondta Tomi - Semmi sem könnyíti meg ennyire az emésztést, semmiben sem telik nagyobb örömem. Az (b-o-m-b-a-g-y-) hunhir fórumának legszebb seggeiből származnak, nyugodtan megehetik.
Az Első Hivatalos Blogtali - Mandy Lane szemszögéből (részlet):
Negyvenöt éves vagyok, potenciám akkora, hogy minden alvás előtt elsülök tízszer - mondta Záhonyi, megmutatva tizenhat hüvelyk körméretű (39,5 cm), tizennyolc hüvelyk hosszú (44,5 cm) lövegét, amely akkora veres dudorban végződött, mint egy ágyúgolyó.
Bejött két rémes pofájú rabszolga, hogy a vacsora tálalva. Letérdeltek a gazda előtt, és hódolattal megcsókolták a tökét, meg a segge lyukát. Átmentünk a másik terembe.
A hely bútorzata mindenesetre megérdemel néhány szót.
-A bútorok, amiket látnak, élnek - tájékoztatott a házigazdánk - Láthatják, hogy ezt az asztalt, ezeket a csillárokat, ezeket a foteleket lányok alkotják, akiket művészeti csoportokba rendeztek. Tálaimat forrón helyezik a hátukra, gyertyáimat a pinájukba szúrják, ülepem és a maguké e kisasszonyok bájos ábrázatán vagy hókeblén fészkeli el magát. Úgyhogy kérem a hölgyeket, húzzák fel a szoknyájukat, az urak meg tolják le a gatyájukat.
-Most menjünk át a szomszédba - mondta Záhonyi. - Ott vár a fagylalt, a kávé és a likőr. - Belépünk, de a szagból rögtön ki is találtuk, miféle fagylalt kínálja magát az öt fehér porcelántálban: tizenkét-tizenöt, csodásan megpödört, friss kaka. - Ezt a fagylaltot eszem én ebéd után - mondta Záhonyi - Semmi sem könnyíti meg ennyire az emésztést, semmiben sem telik nagyobb örömem. Az Index fórumának legszebb seggeiből származnak, nyugodtan megehetik.
olyan feszes a bőre mint egy kafferdobnak
Ildikó drága, ön zsidó. Heil Orbán!
Apró-cseprő ügyeim
Igen kedves Blogolvasóim!
Gondolom, Ti is megkönnyebbülve fogadtátok a hírt. Így hát az én életem is visszatért a régi kerékvágásba, és boldogan adtam át magam apró-cseprő ügyeimnek. Legelőször is Novák Joshsal kellett tárgyalnom, akit ugyan ki kellett zárnom a kosbortúracsapatból, de javasoltam neki a fellebbezést, mondván, nincs veszve minden remény. Fel is szerelkeztem a formanyomtatványokkal, és ellátogattam a Novák-residentiára.
Csengetésemre Novák Nusika nyitott ajtót. Bő, ráncos, csokoládészínű bugyogót viselt s hozzá céklavörös blúzt.
-- Ööö... jó napot -- köszönt zavartan, s orcája színe nemsokára blúzáéval vetekedett. -- Azt hittem, hogy a Tinike...
Gagyogásából nem sok mindent értettem, de nemsokára megjelent édesanyja, aki felvilágosított, hogy Nusika éppen Tinike nevű barátnőjét várta, hogy biciklizni menjenek, ezért is öltötte fel a biciklikosztümjét, melyben kissé szokatlanul festett.
-- Józsi fiával szeretnék beszélni -- álltam elő végre a farbával, miután kényelembe helyeztem magam a vizitszobában, Nusika pedig szégyenlősen eloldalgott átöltözni.
-- Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom -- felelte a mama --, de a fiam nincs idehaza. Már hajnalban elutazott, Kiskunfélegyházára ment, volt munkahelyén, a Konstantinum intézményben tölti a szilvesztert. Együtt nézik majd volt kollégájával, a kolostor kertészével a Sas-kabarét.
-- Tartoztam az ördögnek egy úttal -- bosszankodtam, s már a kabátomért indultam, amikor Novák néni megfogta a karom.
-- De hát mire e nagy sietség, Farkas úr? Maradjon itt velünk ozsonnára! Nusika isteni majonnaise-es pontyot készített!
Bevallom, voltak fenntartásaim Nusika konyhaművészetével kapcsolatban, de én tudom, mi az illem, ezért inkább maradtam. Fel is szolgálták nemsokára az ételt, s meglepődve tapasztaltam, hogy igen ínycsiklandozóan festett a csillogó majjommézzel bevont hal.
-- Hmm -- előlegeztem meg a dicséretet a házikisasszonynak, miközben számba vettem az első falatot. Leírhatatlan érzés lett rajtam úrrá: valami fura, síkos dolgot éreztem a számban!
Novákné, látván arckifejezésemet, szintén bekapott egy falatot, ízlelgette, aztán -- illem ide, illem oda -- kiköpte.
-- Jóságos ég, Nusika, te a pikkelyével együtt főzted meg a halat!
A szégyen a szegény kislány arcába kergette a vért.
-- No, ne féj, te sem fogsz egyhamar férjhez menni -- nevetett az anyuka, s Nusika is nevetett, kissé savanyúan.
Később kiballagtunk a vasútállomásra, mert a délutáni vicinálissal volt várható Nusikánk vőlegénye, Fülöp. Az úriembert én is kedvelem, mivel bizonyságát adta, hogy jogász létére kellemesen el tud göcögni egy-egy fizikaórás anekdotán. Mialatt én Novák nénit szórakoztattam adomáimmal, Nusika elandalodva könyökölt a sorompó korlátjára, s bizonyára jövendő esküvőjéről ábrándozott, mivel ajakán édes mosoly játszadozott -- olyan, amilyenre csak az ilyen fiatal, ártatlan leányok képesek.Nusika és Fülöp
Kedélyes társalgásunkat a mamával velőtrázó sikoly szakította meg: tudniillik, mikor Nusika teljes súlyával rákönyökölt a sorompó karfájára, az önműködő korlát -- amely nyomásra fölemeli a rudat -- lassan kezdett fölfelé emelkedni. Nusika ijedten sikoltozott, belekapaszkodott, mert lába már nem érte a földet, s a következő percben már fent kalimpált a magasban. Kalapja leesett a fejéről, napernyőjét is leejtette, és rémülten rugdosódott fent a levegőben.
A vonat pedig -- minő szerencsétlenség -- éppen akkor érkezett be, és az összes utas harsogva nevetett a különös látványon. Leginkább Fülöp, aki elsőként vette észre. De aztán nem sokáig teketóriázott, leugrott a vonatról, leeresztette a sorompót, és lesegítette rémült kis menyasszonyát.
-- Hát ha már éppen repülni akarsz, mégis inkább csak aeroplánra ülj! -- mondta neki nevetve. Szellemes mondását hallván mi sem álltuk meg kacaj nélkül.
Ti is így tesztek, úgy-e?
Üdvözlettel és boldog új évet kívánva:
ifj. Farkas Gyula
Ui.: Szilveszterre nem terveztem semmit, mivel apró-cseprő ügyeim lefoglalnak. Először is beszédem lenne Bene Róberttel, aki a múltkori szavazásra buzdító bejegyzésével kellemetlen helyzetbe hozott engem a modorosblogon. Este meglátogatom csepeli albérletében legorombítandó.
ifj. Farkas Gyula
Nyilasokat Dunába,
púposokat utána.
Magyarázom a bizonyítványom
Kedves Olvasók!
Van szerencsém ismét legkedvencebb helyemről, Hartáról jelentkezni,
ahol megkezdtem volt a hosszú nyári nyaralásomat már két bő héttel
ezelőtt. Nem azt mondom, hogy Julcsi unokatesómságú, őt vendégül lá-
tottságú, és mindezegyben az emlékezetemből kitörlődött kusza szófosz-
lányokban kifecsegett hol-találom-már-legalább-a-rövidebbik-végét
összeesküvés, de az biztos, hogy Julcsi is megér egy mesét. Mese, me-
se mátka, meg sem, meg sem, se átkozni, sem semmiképpen nem akarnék
drága jó unokatesómnak ártani, csak hát ott van mindig az a fránya
kisördög... Most mondhatnám azt, hogy monoklit kellene kapnom a sze-
mem alá, hogy befejezzem ezt a kissé szemtelen hangnemben történő
blogolgatást, de inkább mégsem. Lássuk, mik történtek még ezalatt
a 2 hetecske alatt, aminek mióta Hartán van szerencsém vanogatni.
Példul július 4-én, szombaton volánk Harta falvában egy Vörös István
Prognózisos koncerten, amely koncerten valami igazán kedves módon
"gányolták" a zenét. Úgy éreztem, mintha a gitár beszélt volna hoz-
zám. Hogy mit mondott, arra sajnos már nem emlékszem, mert mostaná-
ban valahogy olyan szita az agyam, de hogy csupa kellemes dolgot,
az egyszer biztos. A második zenekar, a Semmi Extra penig lehetősé-
get teremtett volna arra, hogy felmenjek a színpadra énekelni, csak
sajnos anyuci újfönt kiújuló részegsége miatt haza kellett mennünk
23h után nem sokkal. De végül is jól éreztem magam, leszámítva egy
enyhe szorongást, ami rámtört, de Leponexszel le lett csillapítva.
Talán érdekesebb lenne elmesélnem kedves haverinámmal, Tündével
töltött rákövetkező szombatomat. Tünde eljött Norbi barátjával
Hartára, ám sajna egy erősebb fajta szorongás tört reám még az ő
megérkezésük előtt. És ez volt az a szorongás, aminek nyomása alatt
olyan hülyeségeket fecsegtem ki kis pofámon, amiket már igencsak
nehéz kimagyarázni, legalábbis két lépésnyi kivesézési mélységben.
Történt ugyanis, hogy elkószálánk a Pa-Nórám-a halászcsárdába némi
jégkrém felfalásának a céljából. És beültünk kerti a hintaágyba,
ahol egy lány után sóvárogván elkezdtem hangosan monologizálni,
de a mondanivalóm sajnos olyan zavaros vala, hogy szégyellni lettem
kénytelen magam, és a hangerőmet csakhamar lecsökkentettem. És jött
volna az isteni eredetű ihlet, amit úgy mondtam, hogy Monsieur,
vagyis "mosz jő", de hirtelen a Fotuna rádiót hallván kis MP3 le-
játszómon, elcsöndesedtem. Ez annak a tipikus esete, hogy helyettem
valaki másnak kell megmondania a frankót, ami más nem csak egy
rádió lehet, hanem akármilyen apró zörej, nyikorgás, vagy éppen
az alapos okkal gépinek feltételezett madárcsicsergés. Ha az ember
fia paranoid szkizofréniában szenvedget, hajlamos mindenbe bele-
hallani valami értelmes dolgot, ami valójában nincs is benne az
adott apró hangfoszlányban, illetve igen erősen hajlamos félrehal-
lani embertársai verbális megnyilvánulásait. Jelen esetben azonban
szilárd meggyőződéssel jelenthetem, hogy mégsem én őrültem meg,
hanem a világ!!! És minthogy minden szorult helyzetből van kiút, ha
máshogy nem, legalább a humor erejével, de kénytelen leszek vala-
hogy az összeesküvésnek legalább a rövidebbik végére járni. S hogy
mit tartok az összeesküvés rövidebbik végének? Nos, pont azt a vé-
get, amiről úgy hírlik, hogy egyes emberek számára bekövetkezett,
de tulajdonképpen mégsem. Vagyis a tetszhalált. És ha már Harta,
akkor kénytelen vagyok rátérni az egyik legnépszerűbb és legköz-
ismertebb hartai hippi, saját magát "antik tini"-nek nevező, Max
becenevű barátunkra, akiről tavaly júliusban úgy hírlett, hogy
súlyos, nyakcsigolyatöréses autóbalesetet szenvedett, majd egy
hónappal később a kórházban állítólag elhalálozott. Nos, nem kell
ehhez még mentalistának sem lennem, hogy rájöjjek: az egész egy
bazinagy kamu! Max életben van! Aki nem hiszi, az nem hiszi, de én
legjobb meggyőződésem szerint így gondolom. De korántsem Max az
egyetlen ember, akinek megrendezték a halálát. Máris itt van pél-
dául Pisti nagybátyám Margit felesége, vagy a drága jó Bíró Lajos,
a BKV egykori vezérigazgató-helyettese, vagy éppenséggel Baranyi
tanárnő a Karinthyból, vagy a veserákban "meghalt" Dienes Sanyi,
Csilla gyerekkori haverinám apja. Közismertebb emberként említhet-
ném Cserháti Zsuzsát. Mind élnek és virulnak, le merném fogadni!
Már csak az kell, hogy jól időzítsük a visszatérésüket, mondjuk
augusztus 20-ára, amikor a világmegváltás is esedékes. De térjünk
most inkább vissza a közelmúlt eseményeihez. Tegnap volt szeren-
csém Romsics Laci haverommal dumálgatni, aki talán be fog ajánla-
ni engem DJ-nek az egyik hartai kocsmába. Igazán vidám kedvemben
lennék, ha végre szórakoztathatnék embereket a sok jó kis '60-as,
'70-es és '80-as évekbeli muzsikámmal. Emellett kissé elfilozo-
fálgattunk a magasabb dimenziókról és a földönkívüliekről, amiket
illetően fellelhető némi nézeteltérés kettőnk között. Eztán a szi-
geti büfében konzultáltunk Zsuzsával, a szüleivel és Marika néni-
vel. És amit emlékezetem szerint egyszer már megregéltem volt, az
még mindig igaz: nincs az a pillanat, amikor ne sokallhatnék be,
és mondhatnám azt, hogy: "Álljon meg ez az őrült világ!"...
FKH -- Folytatása Következik Hamarosan
Üdvözlettel: Markó Gergely
Egy ócska mezei cenzor volt, sodi, ez a "főcenzor" duma is a az értelem mentes koncepciózusan tartalmatlan jelzőzés eredménye.....
Amúgy meg egy szaros nyilas vagy. Vagyis magát annak beállító öngyűlölő zsidó.
Az Első Hivatalos Blogtali - Mandy Lane szemszögéből (részlet):
Hű de szép segge van, Mandy! - mondta Broni - Mondták, hogy fenséges, de ez még a hírét is felülmúlja, hajoljon csak előre, hadd dárdázzam meg a nyelvemmel... Nagy Isten! Hiszen ön kétségbeejtően tiszta; hát nem mondta Tex, milyen állapotban akarom látni ezt a segget?
-Nem, nagyuram.
-Szarosan akartam! Koszosat akartam! Lehangoló ez a tisztaság! Node segítünk rajta. Itt az én seggem, Mandy, ez már olyan állapotban van, amilyenben az önét kívántam, ebben talál szart. Térdeljen le előtte, bálványozza, gratuláljon magának a megtiszteltetéshez, amellyel kitüntetem, amelyben mámorosan osztozna az egész világ... Hányan lennének boldogok az ön helyében! Ha az istenek leszállnának a földre, még ők is könyörögnének ezért a kegyért. Szívja csak, szívja; nyomja bele a nyelvét, csak semmi viszolygás, gyermekem!
Ha volt bennem viszolygás, azt is legyőztem, mert számomra érdekem a törvény; teljesítettem a kéjenc összes kívánságát, szoptam a tökét, tűrtem, hogy felpofozzon, a szájamba szellentsen, a mellemre szarjon, az arcomba köpjön és hugyozzon, facsargassa a mellbimbóimat, farba rugdosson, fricskázzon, és seggbe kúrjon, ahol csak felizgatta magát, de a szájamba sült el, és szigorúan megparancsolta, hogy nyeljem le a spermáját.
én meg sodiéra
gery greyhound kommentjeire akarom verni a faszom
te szar, te buzi zsidó