Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Ha jól emlékszem, a blogom közel két éves, aktív működése során még soha nem szerepelt itt olyan írás, amiben annak okait fejtegettem volna, hogy miért vagyok én nemzeti gondolkodású fiatal, és miért érzek határozott, politikai irányultságú ellenszenvet mindazokkal szemben, akik bármilyen módon is támadják, illetve gúnyolják a hazájukért aggódó, és érte tenni is hajlandó magyarokat.

Egy hasonló összeállításnál általában fel szokás sorolni népünk történelmi erényeit, a gazdag kultúrát, a családvédelmet, a közösségi szellemet, és egyéb, magasztos gondolatokat. Ez alapvető ennél a témánál, azonban ezt a részt én most mégis átugranám, elvégre ha megfeszülnék se tudnám mindezt olyan mélyenszántón megfogalmazni, mint ahogyan azt néhány napja Tor Salquist barátunk tette.

Mindezek helyett inkább azokból a rágalmakból indulnék ki, melyeket az ellenségeink előszeretettel ragasztanak ránk; sorra cáfolva meg mindet, így világítva rá, hogy miért az a világnézet, és elkötelezettség a legmagasabb rendű eszme mind közül, amit mi a nemzeti oldalon képviselünk.

Leggyakrabban ugye velünk szemben a szélsőségesség vádja hangzik el. Hogy fel tudjuk térképezni, mit jelent ez a szó, a legjobb az, ha felsorolásszerűen adunk rá nyolc példát...

Normálisan gondolkodó embernek  az alábbiakat illik szélsőségességnek tekintenie:

1. Rasszizmus (egyes embercsoportok egészének megbélyegzése, és kirekesztése kizárólag tagjainak genetikai tulajdonságai, külső jegyei alapján)
2. Cionizmus (a zsidó állam megerősödésének felszíni gondolata mögött rejtetten a zsidó felsőbbrendűség elvére épülő rasszista, kirekesztő eszme; közelebbről tehát az előbbi pontnak, a fajgyűlöletnek egy alfaja)
3. Antiszemitizmus (olyan faji, illetve  kulturális alapú zsidógyűlölet, ami túlmutat a politikai alapú anticionizmuson, és a józan, teológiai indíttatású antijudaizmuson.)
• A faji alapú szűrő elvetése persze még nem jelenti azt, hogy tudományos érdekességként ne lenne szalonképes - szigorúan a fajelméletre hajazó következtetések nélkül - a zsidósággal kapcsolatban bizonyos statisztikai tényeket, és ezek esetleges genetikai vonatkozásait említeni, mint ahogy Bloginra utalva itt én is teszem.
4. Neonácizmus (olyan nyugati szubkultúra, mely gyakorlatában, retorikájában, és szellemiségében elég távol áll a hagyományos nemzetiszocialista szellemtől ahhoz, hogy tény legyen vele kapcsolatban: akár még Hitler vagy Szálasi is elsőként rohanna elhatárolódni a tagjaitól)
5. Internacionalizmus (olyan szemlélet, ami a nemzeteket a múlt csökevényeinek tartja, vagyis a globalizáció, az egysíkú világpolgárság megszületésének zavaró gátjaként tekint rájuk)
6. Neoliberalizmus (szociálisan érzéketlen, embertelen gazdasági irányzat, ami a protestáns etika elsőbbségével érvel, vagyis magára hagyja az elesetteket, és mindazokat, akik képtelenek értéket termelni; azaz egy olyan szemlélet, ami a gazdasági racionalitás szempontja alá próbál sorolni minden kulturális és szociológiai megfontolást)
7. Libertarianizmus (a szabadságot a szabadossággal összekeverő, az évszázados társadalmi értékek felszámolásán munkálkodó destruktív eszme, melyet a gyakorlatban főként deviáns viselkedésminták propagálásakor érhetünk tetten: úgy mint droghasználat, illetve szodomisztikus perverziók bátorítása)
8. Sovinizmus (valamely nemzet abszolút elsőbbségének hirdetése más nemzetekkel szemben. Etnikai türelmetlenség, és a kisebbségek igazságtalan elnyomása jellemzi.) 

Ha megfigyeljük, a nemzeti oldal ismertebb alakjai kivétel nélkül mentesek a fenti szélsőségek mindegyikétől.

Van olyan balliberális barom például, aki Vona Gábort rasszistának nevezi. Ennek erősen ellentmond, hogy még a szélsőbaloldali Partizáninfó, vagy Nácivadász lapok is sokkalta sűrűbben használják a „cigánybűnözés” kifejezést, mint ő.

Ugyanígy vannak sokan, akik a józan Izrael-kritikánál, vagy akkor, amikor bizonyos közéleti szereplők esetén megvizsgáljuk, hogy az illető zsidó-e, rögtön antiszemitizmusról beszélnek. Az ilyen embernek ajánlom figyelmébe az elvitathatatlanul baloldali érzelmű Gerő András gondolatait, aki nemrég Friderikusz műsorában világosan kifejtette, hogy Szekeres Imre esetében igenis releváns felvetés a zsidóságát említeni, ez ugyanis szorosan hozzátartozik az ő szociológiai profiljához; vagyis annak a ténynek a kimondása, miszerint ő nyilvánvalóan azért nem szeretné a katonai tisztavatásokon ott látni a Szent Koronát, mert zsidó, még korántsem számít „zsidózásnak”, pláne nem antiszemitizmusnak.

Vannak még ezen túl olyan emberek, akik – tájékozatlanságból, vagy ártó szándéktól vezérelve  - a Domokos Endre által vezetett Vér és Becsületet (mai nevén: Pax Hungarica) neonáci szervezetnek tekintik, annak ellenére, hogy ők egyértelműen a klasszikus Hungarista elvek követőiként definiálják önmagukat. Nos, be kell vallanom, eleinte még én is bevettem ezt az ócska hazugságot Domonkos úrral, illetve a csoportjával kapcsolatban, azonban azóta már vettem a fáradtságot, és végighallgattam néhány beszédüket, illetve egyéb rendezvényeiknek az anyagait. Amikor az egyik, a Petőfi szobor tövében tartott megemlékezésükön hallottam azt a mondatot, miszerint az tesz magyarrá valakit, hogy magának érzi a magyar nemzet ügyét, és tenni is hajlandó érte, mint akként tette ezt a Petrovicsból Petőfire magyarosító költő, akkor már tudtam, hogy itt szó sincs semmiféle xenofóbiáról, illetve sovinizmusról. Ez a meggyőződésem még inkább megerősödött, amikor elmentem megnézni a 2008-as Becsület Napja nevű rendezvényüket, és megpróbáltam kihallani beszédeikből azt az idegengyűlöletet, rasszizmust, és antiszemitizmust, amivel folyamatosan rágalmazzák őket. Legnagyobb meglepetésemre azonban semmi ilyesmit nem hallottam, ehelyett csak egy gyönyörű történelmi megemlékezésnek lehettem a szem -és fültanúja, tehát józan, visszafogott, szívhez szóló, konzervatív gondolatokat hallhattam. (A helyszínen készített videóm itt tekinthető meg).

Mindezek után, ha nagyon röviden össze  kell foglalnom, hogy miért vagyok én keresztény-nemzeti érzelmű, konzervatív fiatal, akkor ezt mondanám:

• Nem azért állok itt, mert vonz a szélsőségesség, hanem épp ellenkezőleg: azért, mert kifejezetten taszít.

Miután pedig a szélsőségességet normális ember a fentebb kifejtett nyolc ponttal azonosítja, ezért logikusan adja magát, hogy igazából az áll középen, vagyis a józan ész pártján, aki ezen kilenc pont mindegyikétől egyaránt elhatárolódik. Az igazi szélsőségesek pedig azok, akik ezen pontok közül egyiket-másikat a magukénak vallják.

Határolódjunk el a szélsőségességtől, mert veszélyesek?

Bizony, én is ezt mondom. Én már megtettem. Ezért állok a nemzeti oldal, a Jobbik, a Gárda, és a '40-es évek építő hazai ideológiái mellett.

Azért, mert normális vagyok.

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI: Szélsőségek?
• SoDI és a világ

A mai bejegyzés után minden cionista zsidó, és bolsevik lumpen döntse el, hogy akar-e még beszélgetni erről... 

Tudom, hogy sokan vannak közületek, akik szerint hatalmas hiba reagálni a Nácivadászok mocskolódásaira, ugyanis csak feleslegesen csináljuk nekik a reklámot, és a linkelgetéssel növeljük a Google pagerank-jukat, azonban én úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes folyamatos ellenpontot képezni a propagandájukkal szemben.

Erősen hiszen ugyanis, hogy egy oldal látogatottsága, vagy elhelyezkedése valamely kereső találati listájában önmagában még nem teszi társadalmilag hatásossá az ott található tartalmat, elvégre a Népszabadságot is mindenki olvassa az ellenség megismerésének jegyében, mégis fogyatkozó Magyarországon a balliberális módon gondolkodó emberek száma. Ha az ember hatni akar az ellenfél olvasóira, és enyhíteni akarja valamilyen weblap azon képességét, hogy befolyásolni tudja a közgondolkodást, ahhoz ehhez a legjobb módszer az, ha pontról pontra, észérvekkel cáfoljuk meg az onnan érkező valótlanságokat.

Elsősorban azért gondolom úgy, hogy szükség lenne erre, mert – ellentétben a Partizáninfóval, akik néhány, a rendőrségtől kapott adat jogtalan publikálásán, és esztelen fröcsögésen kívül másra nem képesek – ezek a Nácivadászok némileg összeszedetten, és a maguk módján kifejezetten értelmesen kommunikálnak. Úgy gondolom, hogy teljesen felesleges elvitatni tőlük ezt a tényt, elvégre legtöbbször elképzelni sem lehet annál nagyobb hibát, mint amikor valaki elbizakodottan lebecsüli az ellenségét. Ellenségnek lenni ugyanis rangot jelent, ezek tehát az eltaposandó férgek fölött helyezkednek el egy lépcsőfokkal. (Míg a férgek az állatoknak kijáró megvetést, és sárba döngölést érdemlik, addig az ellenséget egyenrangú küzdelemben kell legyőzni, majd végül - természetesen ugyanúgy - kíméletlenül megsemmisíteni.)

Másfelől úgy érzem, abból a szempontból hatalmas taktikai előny birtokában vagyok, hogy képes vagyok ráhangolódni az ő érvelési menetükre. Megfigyeltem ugyanis, hogy a legtöbb esetben a Nácivadászok hajszálpontosan azokat a gondolkodási sémákat alkalmazzák az írásaik megfogalmazása során, mint amelyekkel ezen a blogon én magam is előszeretettel operálok, csak éppen ellenkező előjellel. Ilyen módon tehát az övékével egyező érvelési technika birtoklása, de az ő céljaikkal homlokegyenest szembemenő célrendszer, úgy érzem, kiválóan alkalmassá tesz engem arra, hogy alapos, és hiteles cáfolatát nyújtsam a hazug állításaiknak. Ebből a megfontolásból hoztam tehát most létre az ellen-nácivadász kategóriát.

Mindezt csak azért írtam le, hogy megvilágítsam az ellen-propaganda szükségességét azok számára, akiknek szemében esetleg kevésnek bizonyul a személyes megtámadtatás indoka, vagyis az, hogy ezek a szemét kis patkányok valamiért kiemelten foglalkoznak velem.

Márpedig foglalkoznak, mégpedig minduntalan arra a kényszerképzetükre térve vissza, miszerint én zsidó lennék. Miután ez elképzelhetetlenül távol áll az igazságtól, talán a teljes ignorálás lenne részemről a méltó válasz, azonban én ennek ellenére egy érdekes lehetőséget, ha úgy tetszik: kapaszkodót látok a rágalmakban arra, hogy – részben az én hozzájárulásommal – elindulhassunk abba az irányba, amikor a hazai közéletben egyre kevésbé számít majd szalonképtelennek vizsgálni bárkinek is a származását. A művi, polkorrekt szabályok fokozatos felszámolásának szempontjából tehát kifejezetten előnyös, ha minél nagyobb nyilvánosság előtt van szó ilyesmiről, még akkor is, ha ez esetben éppen én vagyok a vizsgálódás alanya.

Arról már nem is beszélve, hogy miután pontosan tudom, hogy a származásommal kapcsolatos rágalmak mekkora hazugságok, így bármiféle, ilyen irányú vizsgálódás elé nyílt szívvel, és bátran állhatok; mindez a legkevésbé sem jelent gondot a számomra. Annál is inkább így van ez, mert tény: a stabil keresztényi és értelmiségi gyökerek szégyenkezés helyett inkább büszkélkedésre adnak okot a számomra.

Vizsgáljuk meg tehát SoDI családfáját!

Azt hiszem, ha azt kell eldöntenünk, hogy ki a zsidó, legjobb, ha a magyar jogalkotás egyik legbölcsebb idevonatkozó gyöngyszemét, az 1941-ik évi XV. törvényt vesszük alapul.

A jelen §. alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén - tekintet nélkül származására - az, aki az izraelita hitfelekezet tagja.

De még ennél is tovább megyek. Mondjuk, hogy ez túl enyhe feltétel. Ezért annak ellenére, hogy házasságban születtem, inkább vizsgáljunk meg engem a fattyakra (gyk.: házasságon kívül született kölykökre) vonatkozó passzus alapján:

...az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

Az alaposság jegyében tehát menjünk végig hat emberen, a két szülőmön, és a négy nagyszülőmön. Nos, ha ez kell, hát nagyon szívesen.

Már csak azért is, mert irtózatosan kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy a két, egyetemet végzett szülőjük mellett mind a négy nagyszülőjük legalább főiskolát végzett.

Az pedig, hogy mindezt egyetlen zsidó családtag nélkül tudom felmutatni  egy olyan országban, ahol egyértelmű túlreprezentáltságot mutatnak az értelmiségi pályák többségén, még inkább kiemeli ezt a gyönyörű vérségi érdememet.

Abban úgyszintén biztos vagyok, hogy ez a tény mostantól minden olyan balfasztól elveszi az erkölcsi jogot ahhoz, hogy a családi hátterem vonatkozásában akár csak ki merje nyitni a mocskos pofáját (melyből legalább negyedrészt ott lóg a kapanyél), aki eddig - annak ellenére, hogy nem büszkélkedhet legalább ilyen kvalitású háttérrel - a származásom irányában előszeretettel költögetett különféle rémmeséket a nyilvánosság számára.

Az alább felsorolt tényekhez természetesen könnyen be tudom szerezni a családi dokumentációt. Menjünk tehát sorban az „őseimen”.

• Édesapám

Kitűnőre érettségizett egy dunántúli technikumban, majd 5 év múlva magna cum laude minősítésű villamosmérnöki diplomát szerzett a BME-n. Több helyen dolgozott fejlesztőmérnökként, rövid ideig középiskolai, valamint főiskolai tanár is volt.

• Édesanyám

Jogászként végzett az ELTE ÁJK-n. Néhány évig jogtanácsosként dolgozott, majd fokozatosan önállósította magát. Immár több, mint 10 éve egyéni ügyvédként tevékenykedik.

• Anyai nagyapám

Mezőgazdasági múltú családból származik, Prügy községből. Felekezeti hovatartozása szempontjából református. A legnagyobb szívfájdalma fiatal korában az volt, hogy reformátusként a Horthy korszakban esélye sem volt vasúti alkalmazottnak lenni, mert akkoriban ez a lehetőség (nyugdíjas állás lévén) csak római katolikus vallásúak számára volt nyitva. Ez a korlátozás később megváltozott.

Végzettsége szerint gépészmérnök (BME) volt. Külön érdekesség mérhetetlen elkötelezettsége, mellyel 45 éves (!) fejjel ült be nappali tagozatra (!) a 20 éves gyerekek közé, és így 50 éves korában szerezte meg a diplomát. Nyugdíjba MÁV középvezetőként ment.

• Anyai nagyanyám

Közgazdász diplomával a zsebében hosszú ideig ő volt az APEH jogelődjénél a személyzeti vezető (ma HR-es részlegvezetőnek neveznénk). Az egészen pontos családi hátterének még nem néztem utána, azonban itt indifferens is, elvégre zsidó származását már csak azért is elvethetjük, mert arról hallanom kellett volna. Másrészt pedig ebből kifolyóan bármiféle izraelita felekezeti hovatartozás szintén garantáltan, százszázalékos bizonyossággal kizárható nála.

• Apai nagyapám

Általános iskolai tanárként tanított magyart és történelmet. Tiszta keresztény származása a Pannonhalmi Bencések archívumában garantáltan több száz érvre visszavezethető, éppen ezért több szót nem is érdemes vesztegetni rá.

• Apai nagyanyám

Óvónő, a helyi óvoda igazgatója, valamint a helyi tanács tagja (mai szóhasználattal: önkormányzati képviselő) volt egy dunántúli községben. Származását tekintve sváb (Geiling családnévvel). A második világháború ideje alatt az is felmerült, hogy esetleg Németországba költözik (illetve hogy kint marad, miután konyhai alkalmazottként dolgozott ott azokban az években). Családja a dunántúli Szomód nevű faluból származik (sváb falu). A tiszta katolikus, keresztény származás tehát nála is abszolút megkérdőjelezhetetlen.

Íme tehát a tények.

Aki maga miatt szégyenkezik, és irigykedik, vagyis akiben ugyanaz az alulról jött ember elkeseredett gőgje munkál, mint ami Gyurcsány Ferencnek is megalapozza a visszataszító erőszakosságát, persze joggal lehet dühös rám mindezek után is, a különbség csupán annyi lesz, hogy az ilyen ember motivációit mostantól pontosan fogom érteni én is, és ti úgyszintén.

Azon évfolyamtársaim részéről pedig, akik előszeretettel jönnek különféle szociális problémákkal, különösen érthető lesz mindezek után a támadó hozzáállás, elvégre köztudott szociológiai tény, hogy az elsőgenerációs reálértelmiségiek általában pusztán kockaszintű szaktudással vérteződnek fel, de ettől függetlenül túlnyomó többségükben végig megmaradnak ugyanannak a műveletlen, faragatlan ősbunkónak, mint amilyenek annak előtte voltak.

• Más szóval: az átlag elsőgenerációs reálértelmiségi szintén szarból van, nem csak az átlagzsidó. :) 

Szóval ennyi vagy, haver.

Fel vannak térképezve az attitűdjeid. XD

By SoDI

Kapcsolódó anyag:

• Gyerekkori képek SoDI-ról

Nemrég volt a kommentek között egy ilyen mondatom:

A belterjesség nem életmódot jelöl, hanem a gének keveredésének a hiányát! Az pedig, hogy mitől van szarból fizikailag az átlagzsidó, nem szükséges részletezni, lévén ez egy olyan témakör, melyet mindenki ismer, aki kicsit is érdeklődő ebben az irányban.

SoDI kommentje innen

Akkor többen rácuppantak a témára. C például ezt írta:

Részletezd ki nekem! Ne a belterjes házasodást, hanem hogy erre mi a pontos bizonyíték (irodalommal, forrással alátámasztva), egy mai zsidó átlagembernek ehhez egészen pontosan mi köze van, a következmények milyen tünetekben nyilvánulnak meg az egyes személyeknél...

C kommentje, innen

Erre az alábbi választ adtam:

Én nem mondtam olyat, hogy a zsidók mind "szarból lennének", azonban vannak történelmi és egyéb tények, melyek meghatározzák bizonyos népek tulajdonságait. Ez kőkemény tény, ezzel felesleges vitatkozni. Tények felsorolása pedig SOHA, semmilyen körülmények között nem lehet rasszizmus. Használhatunk a "szar" helyett bármilyen más kifejezést, attól még tény marad, hogy az átlag zsidó, ha reálisan szemléli a világot, saját maga is tisztában van vele, hogy nem a világ legegészségesebb fizikumú népe, így olyasvalaminek a megemlítését, mellyel ők maguk is tisztában vannak, szintén nem lehet bármiféle gyűlölettel, vagy fajelmélettel azonosítani.

SoDI kommentje, innen

Végül természetesen megkaptam ugyanazt az ócska egzisztenciális fenyegetést, mint ami a múltkor sem jött be.

Lehet ám, hogy ez az egész beszélgetés eljut az ELTÉ-re is. Inkább itt magyarázd meg, mint ott!

C kommentje, innen

Nos...

Mint tudjátok, nekem nem stílusom a forrásmunkák gyűjtögetése, mert én egész egyszerűen más területen vagyok jó. Másrészt pedig elképesztően fel tud idegesíteni, ha valaki köztudomású tényeket vitat, annak ugyanis semmi értelme, ha azt próbáljuk bizonygatni egyes idiótáknak, hogy kék az ég, és zöld a fű.

Szerencsére azonban Bloginnak nálam sokkal több türelme van a gyengeelméjűek felvilágosításához, éppen ezért tőlem teljesen függetlenül ma pótolta azt a hiányosságot a magyar nyelvű webes tartalmak területén, melyet a kötözködő barmok eddig rajtam próbáltak számonkérni.

Tessék nyugodtan kattintani, és minden kérdésetekre nyomban kielégítő választ kaptok!

Blogin: Diagnosis Judaica

Lám-lám! Itt van hitelesen, 32 pontos forráslistával alátámasztva, amit állítottam!

Mit tesz Isten, megint nekem volt igazam! :)

By SoDI