Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Eddig 76 komment érkezett ()

1. Todo:
   2007. 04. 23. 23:39

   A "művészúr" egész családját karóba huzatnám, aztán csinálnék róluk pár "művészi" fotót.
   Az miért van, hogy a zsidó "művészek" mindig csak a romlottságot propagálják "műveikben"?
   Ezt a macskasorsot szánják a gojoknak is, istentelen kegyetlen barmok.

2. pigsty:
   2007. 04. 24. 12:25

   Elérhetőség, ha esetleg vki szeretne dokumentumfilmet forgatni róla...
   http://schiele.blog.hu/2007/04/24/toepler

3. sodika:
   2007. 04. 24. 12:26

   Ez nagyon tetszik, most olvastam:

   "Ilyenkor elképzelem azt is, hogy a macska egy szektás gyűlés keretein belül lassan vízbefojtja a rendezőt, meg az egész zsűrit, a Tímárt még pluszban felhinti sóval és a sajtótájékoztatón közli mindenkivel, hogy ezek az emberek betegek voltak és haldoklottak, szóval nem kár értük." :-)))

   http://href.hu/x/2lxa

   Ez is nagyon jó (sok sok kép a Művész Úrról):
   http://href.hu/x/2lxe

4. eMM:
   2007. 04. 24. 12:30

   Akasszuk fel! Zongorahúrra mondjuk.Az állítólag tökjó meg nagyon művészi is.Még a farka is felállna közben, tiszta élvezet.:)
   Egyébként ennyi agya sesincsen egy ilyen paréjnak? Gondolhatta volna hogy közfelháborodást fog kiváltani a "művészete".

5. 423ft:
   2007. 04. 24. 13:39

   Huuuuu!
   Én meg remélem valami szadista homokosnak erősen megmerevedik a himtagja erre a Toepler-re és ugy seggbek.rja hogy egy hétig nem fog tudni szarni!!!!

   Ja bocs....most jut eszembe....még lehet élvezné is ez.

6. mavo:
   2007. 04. 25. 11:24

   Jól van sodik, jól kizsidóztad magadat.

7. sodika:
   2007. 04. 25. 12:14

   mavo: Leírtam egyszer is, hogy "zsidó"? :)
   Ugye hogy nem. :DD

8. Matyi-:
   2007. 04. 25. 13:41

   Érdekes téma. De honnan lehet tudni, hogy a "művész úr" zsidó? Mi köze az elhunyt macskának Solymosi Eszterhez?(azonkivűl, hogy ö is elhunyt.)

9. sodika:
   2007. 04. 25. 13:45

   Matyi-: Ez egy merész párhuzam, a lényege, hogy ha valami tiltott, előjön a pótcselekvés. Kislányt nem szabad, hát gyilkol macskát.

10. Matyi-:
    2007. 04. 25. 14:04

    Macskát sem szabad.Tényleg merész és kissé pontatlan is. Eszter öngyilkos lett a "művész" úr macskát gyilkolt. Ezért remélhetően el is itéli a biróság. De mi köze a százakárhány éve elhunyt kislánynak a rendezőhöz? Miből gondolod, hogy ha engednék a törvények kislányt gyilkolna?

    Van egy sanda gyanúm: Vagy te nem vagy tipikus egyetemista, vagy nagy kakiban van a magyar felsőoktatás. Legalábbis ebből a párhuzamból (is) ez jön le.

11. sodika:
    2007. 04. 25. 14:12

    Matyi-: De a macska megúszható felfüggesztettel, vagy pénzbüntetéssel, a kislány pedig nem.

    Különben igen merész gondolat egy olyan esetben öngyilkosságról beszélni, ahol soha nem találták meg az áldozat testét.
    Ebben a perben a felmentő ítélet hatalmas tévedés volt, amit jól jelez az eljárás során tapasztalt visszaélések sora.
    Erről bővebben itt olvashatsz:
    http://href.hu/x/2m5d

    Azt a tényt pedig, hogy ha tehetné, kislányokat gyilkolna, Ariel Toaff, egyetemi tanár állításaira alapozom.:
    http://href.hu/x/2m5e

    Én tényekből dolgozok, nem előítéletekből.

12. Todo:
    2007. 04. 25. 14:14

    Dehogyis lett öngyilkos, az rituális gyilkosság volt!
    Ahogy a zsidó vallás előírja. És mikor?
    Purim idején. Ennyi véletlen nincs.

13. Matyi-:
    2007. 04. 25. 14:28

    Sodika!
    Megnéztem a linkedet. Természetesen nem lepődtem meg azon, hogy a kurucinfot képes vagy hiteles forrásként megnevezni. Találtam rögtön egy részt, ami nagyon tetszett:

    „zsidó Scharf József zsinagógafelügyelő nejével, Müller Lénivel a zsinagóga közvetlen közelében levő lakásukról kijött eléje az útra és kétségbeesése felől tudakozódott. Midőn a kesergő asszony elmondotta, hogy leánykáját keresi, akit idáig láttak jönni, Scharf azzal vigasztalta: "Sose búsuljon, megkerül az élve vagy halva: Nánáson is történt ily eltűnés, a zsidókra fogták, hogy megölték s később a leányt egy nádasban halva megtalálták"…”

    Persze az állitólagos elkövető ad tippeket az áldozat édesanyjának, hogy hol keresse a teteseket.. Hihető. Jóhogy nem ezt irták oda, hogy kijött a lakásból késsel a kezében, amiről vér csöpögött.

    „Különben igen merész gondolat egy olyan esetben öngyilkosságról beszélni, ahol soha nem találták meg az áldozat testtét.”
    Igen legalább annyira mint gyilkosságról beszélni. Egyébként az, hogy öngyilkosság volt azt nem én állitom hanem a Független Magyar Biróság. Nagyon remélem, hogy nem az Elte-n tanulsz jogot.

    „Azt a tényt pedig, hogy ha tehetné, kislányokat gyilkolna, Ariel Toaff, egyetemi tanár állításaira alapozom.:”

    Toaff szélsőséges zsidóról ír. A rendezőről két dolgot nem tudunk: zsidó ill. szélsőséges-e.

14. Matyi-:
    2007. 04. 25. 14:29

    "Dehogyis lett öngyilkos, az rituális gyilkosság volt!
    Ahogy a zsidó vallás előírja. És mikor?
    Purim idején. Ennyi véletlen nincs."

    Pontosan hol is írja elő. De ha lehet ez alkalommal ne kopizd be luzsnyánszkit. :)

15. sodika:
    2007. 04. 25. 14:33

    Matyi-: "Toaff szélsőséges zsidóról ír."
    Toaf árnyalja a képet. De mindennél jobban jellemzi a helyzetet, hogy a cionisták rögtön tiltakozni kezdtek a "semmi" ellen. Nagyon úgy néz ki, hogy van valami takargatnivalójuk.

    "Egyébként az, hogy öngyilkosság volt azt nem én állitom hanem a Független Magyar Biróság."

    Az eljárási visszaélések adott írásban részletezett sorozata jól jelzi, hogy mi volt az ítélet háttere.

16. Matyi-:
    2007. 04. 25. 14:59

    "a cionisták rögtön tiltakozni kezdtek a "semmi" ellen"
    Hogy a cionisták tiltakoztak nem tudok csodálkozni. Tekintettel arra, hogy jól ismerik az antiszemiták, ill az antiszemiták által felheccelt tömeg észjárását. Egy roppant egyszerű példán keresztül bemutatom miről is van szó.

    Tiszaeszlár: Egy kislány eltűnik a falu gyilkosságra gyanakszik. Vannak gyanúsítottak, előáll a biróság. Ami természetes is hiszen ha vád bizonyítást nyer el kell öket itélni. A biróság a bizonyitékok alapján itéletet hoz a vád elbukik.
    Eddig tiszta. Ami viszont nem egészen az egy másik ismert tény, hogy Tiszaeszlártól párszáz kilométerre van egy másik magyar város Pozsony. Ebben a városban statáriumot kell hirdetni mert a város népe agyon akarja ütni a zsidókat. Na nem mintha a pozsonyi zsidók bármit is csináltak volna csak egyszerűen azért mert zsidók.

    Eltelik száznéhány év. A világ sokat változott. Ám egyvalami mégsem: Egy egyetemista srác a blogjában párhuzamot állit a Solymosi-ügy és egy macskagyilkos rendező között. Na nem mintha racionális értelemben véve lenne párhuzam de ha ott, feltételezése szerint zsidók öltek meg egy kislányt; akkor itt és most megtenné a filmrendező is. Azért mert ő is zsidó. (állitólag)

    Na ez az a "semmi" amitől félnek a cionisták. Az emberi butaság. Hiszen mint tudjuk: A tömeg butaságánál már csak az ereje nagyobb.

17. Todo:
    2007. 04. 25. 16:08

    Pedig "Luzsnyányszky" rulez :)))
    (Luzsénszky)

18. Todo:
    2007. 04. 25. 16:20

    Régen én azt hittem, ez egy sima pedofil-ügy volt, ahol azért ölték meg a kislányt hogy ki ne derüljön a fajtalankodás.
    Miért is voltak a zsidók a gyanúsítottak?
    Amit a birkával megtesznek (áldozati bárány), annak a szertartásnak van egy olyan változata,amit ha tehetik, emberrel (de nem zsidóval) is megtesznek.
    Amennyiben akkora hatalmuk van, hogy a törvény felett állnak.
    Istóczy Győző is írt a tiszaeszlári esetről anno.
    http://betiltva.com/kezdolap.php
    Mert kopizni jó :))

19. sodika:
    2007. 04. 25. 16:47

    Matyi-: Nem azért hoztam elő Solymosi Esztert, mert zsidó, hanem mert amellett, hogy valószínűsíthetően zsidó, még perverz beteg állat is. És így már megáll a párhuzam.

20. eMM:
    2007. 04. 25. 17:08

    Sőt a zsidók meg is szokják mérgezni a kutakat! Bizony a középkori pestitsjárvány is attól volt ám! Na most a filmrendező ezt továbbfejlesztette ő kismacskával mérgezi a vizeket.Tehát ő is zsidó, tiszta sor.Logikus nem?:)

    Zsidó vagy sem, sztem nem ez a lényeg.Aki ilyet tesz (és még büszke is rá meg díjat nyer vele) az simán megérdemelne egy ilyen típusú halálnemet.Vagy csak majdnem.Be a fejét a vederbe hagy slukkoljon idővel kihúzni kicsorgatni belőle amit lenyelt majd újra.Ezt 3-4 szer eljátszani és menjen isten hírével.Ennyi minimum kijárna ennek a szadista baromnak.

21. Matyi-:
    2007. 04. 25. 19:27

    "Nem azért hoztam elő Solymosi Esztert, mert zsidó, hanem mert amellett, hogy valószínűsíthetően zsidó, még perverz beteg állat is. És így már megáll a párhuzam."

    Persze. Valószinüsithetően zsidó, mivel filmrendező és díjat is nyert. Meghamár Eszláron volt egy ilyen eset akkor ö is valószinüleg ugyanebből az inditatásból teszi, Mert zsidó. Sodika meg kell állapítanom, hogy antiszemita vagy. Persze ezt te nyilván kikéred magadnak meg annyi vér ugysincs a pucádban, hogy ezt ide fekete-fehéren leird.

22. Matyi-:
    2007. 04. 25. 19:28

    "Sőt a zsidók meg is szokják mérgezni a kutakat! Bizony a középkori pestitsjárvány is attól volt ám! Na most a filmrendező ezt továbbfejlesztette..."

    Erre remélem nem kell érdemben reagálnom. :D))) Micsoda hülyeségeket olvasnak össze mostanság az emberek.

23. eMM:
    2007. 04. 25. 21:09

    Kedves kedvetlen Mátyásmadár megállapítom hogy túlságosan komolyan veszed magad.Direkt nem jöttem a véres pászkával mert tartottam tőle hogy abban nem vennéd észre az iróniát.
    Hát ebben sem.
    Najó sodit antiszemitának minősíted, úgyhogy én meggérdezem(nem állítom ugye mint te teszed sodiról az ellentettjét) nos Zsidó é vagy?

24. Matyi-:
    2007. 04. 25. 22:59

    "Najó sodit antiszemitának minősíted, úgyhogy én meggérdezem(nem állítom ugye mint te teszed sodiról az ellentettjét) nos Zsidó é vagy?"

    Érdekes ezen az oldalon ez kardinális kérdés. Ha jól emlékszem már meg is válaszoltam. De megteszem mégeccer a kedvedért:

    Nem vagyok zsidó.

    Remélem így jó lesz.

25. Todo:
    2007. 04. 26. 2:01

    Akkor minek véded a zsidókat?
    Rákosi reinkarnációja vagyol talán?
    :-))

26. eMM:
    2007. 04. 26. 10:28

    Kedvetlen hüvelyk Matyi! Rosszul tudod.Ezen az oldalon ez a "kardinális kérdés" hogy ki az antiszemita.:)

    Akkor Partizán é vagy? Tudod az a labanc fajta.
    Avagy csak szimplán zizi?:D

27. Matyi-:
    2007. 04. 26. 11:22

    Ha visszaolvassátok azt a sok sületlen hülyeséget, középkori babonát, stb., amit leirtatok akkor (talán) egyszer ti is rájöttök, hogy milyen tévúton jártok. Ha a zsidók védelmezése számotokra az, hogy valaki józanul gondolkozik és nem a kabbalában keresi a holokauszt áldozatainak számát hanem a történelemkönyvben, ha nem zsidóz le egy gyökér filmrendezőt és von párhuzamot a macskagyilkolás és S.E. között, ha elokádja magát a kurucinfotól akkor igazatok van: A zsidókat (is) védem, amikor felemelem ezek ellen a hangom.

    Egyébiránt a rákosi párhuzam eléggé sántít, hiszen ő soha nem védte a zsidókat.Sőt!

28. Todo:
    2007. 04. 26. 12:13

    "nem a kabbalában keresi a holokauszt áldozatainak számát hanem a történelemkönyvben,"
    És ki írja a történelemkönyveket?
    A háború győztesei, akik a szovjetet ránk szabadították.

29. Todo:
    2007. 04. 26. 12:22

    Arra nem gondoltál még,miért pont ez a véleményed? Hogyan alakult ki? Ilyen és ehhez hasonló véleményt rendszerint az egy tőröl fakadó balos média folyamatos 360 fokos propaganda-kampánya alakít ki az emberben.

30. Matyi-:
    2007. 04. 26. 14:29

    "És ki írja a történelemkönyveket?"

    Történészek.

    "A háború győztesei, akik a szovjetet ránk szabadították."

    Szovjetek tudtommal az ellenséget igyekeztek legyőzni szövetségeseikkel együtt. Mert hát az olyan teccik tudni, hogy az ellenséget le kell győzni. Ebbe sajnos mi is belekerültünk. Még ha a fő cél Németország legyőzése volt. És arról bárki meggyőződhet, hogy Moszkva és Berlin közé Budapest is beleesik. :)

    Persze állításod maximum a kommunizmus éveire volt igaz. Ma, mikor az internet segítségével bármelyik ország bármelyik történésze képviseltetheti magát, túl nagy hülyeséget leirni azért mégsem lehet. Aki mégis megteszi (mint mondjuk David Cole) az perifériára szorul.

31. Matyi-:
    2007. 04. 26. 14:33

    "...Ilyen és ehhez hasonló véleményt rendszerint az egy tőröl fakadó balos média folyamatos 360 fokos propaganda-kampánya alakít ki az emberben...."

    Miből gondolod hogy így történt. Ha tudni akakrod elolvastam mind Paul Rassiner műveit, a kollaboráns Szálasi Út és Cél-ját, Henry Ford nemzetközi zsidóját, és Finkelstein Holokauszt iparát.(Fentiek közül melyiket tartod az aktuális hatalom kiszolgálójának?)

    Persze ezek mellett rendszeresen olvasom a Rubicon-t és a Históriát is.

    Az én véleményem ezek formálták.

32. TorSalqvist:
    2007. 04. 26. 14:37

    Undorító ez a cicaholokausztot csináló "művész"! Igazi liberális színházi "tálentum"!!! Tigrisketrecbe kellene betenni, hogy a csíkos állat kérje számon rajta kisméretű barátja megölését! Ott nem lenne olyan nagy arca, nem győzne antiszemitizmust kiáltani...

    Egyébként jó a blog, beteszem az ajánlott olvasmányok közé a saját blogomban...

33. eMM:
    2007. 04. 26. 14:46

    Tor.....
    Nem érted Te ezt a liberális módit.Kiscicával szabad amíg ők csinálják (meg egy egész országgal) velük meg nem szabad mert akkor az antiszemitizmus, meg nácista sovinizmusos magyarkodásos árpádsávos pestis.Ez a kismagyar szadeszlibsik krédója.

34. Todo:
    2007. 04. 26. 16:49

    Matyi! Egy másik gázos írás...
    http://www.freepress-freespeech.com/holhome/kiscikk2/fpressacm.htm
    A szemtanúk : a középkori boszorkányüldözések idején is akadtak tanúk a legképtelenebb állítások megvédelmezésére is.
    Diamant Salamon hiteles naplója és jegyzete
    Megjegyzés: Diamant Salamon naplója jelentőségében eléri sőt fölülmúlja Anna Frank naplójáét, melyről több nemzetközi szakember minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy eredeti alkotás. Nos, ugyanez igaz Diamant Salamon naplójára:

    Minden 1940 őszén kezdődött. Emlékszem, éppen békésen lövöldöztem az ablakból apukám légpuskájával a szomszéd gój gyerekekre, amikor ránktörték az ajtót. Legalább negyven SS tiszt özönlött be a házba. Mindegyikőjük szőke, kékszemű volt, de nem ez volt az egyetlen hasonlóság közöttük! Fogaik hegyesek és alvadt vérrel szennyezettek voltak, kék szemeikben vörös színnel lángolt az őrület tüze, testüket tetőtől talpig bekenték meggyilkolt zsidók vérével, nyakukban pedig zsugorított fejeket hordtak ékszer gyanánt.

    Mivel akkor még csak hat éves voltam, egy kicsit megijedtem, főleg amikor agyonvertek, majd betuszkoltak minket egy vasúti kocsiba. Azt azonban én is jól tudtam, hogy a célállomás Auschwitz lesz. Az a szörnyű haláltábor, amelyet manapság egyesek MUNKAtáboroknak neveznek! Ez kéremszépen nyílt történelemtagadás, holokauszttagadás, uszítás, gyűlöletkeltés és halottgyalázás! Sok féreg azt állítja, hogy tényleg sok zsidó meghalt a különböző táborokban, de ugyanúgy német, magyar, japán és sok más nemzetiségű gój is meghalt a Szövetségesek táboraiban. Kéremszépen, ez mind igaz, de hát ne hasonlítsuk már össze 36 millió zsidó áldozatot (igen, ennyi a pontos szám! a hatmilliós adat csak náci propaganda!) néhány ezer gój áldozattal, akik ráadásul nem is emberek, csak ilyen alsóbbrendű kis szarok.

    A Krakkóból Auschwitzba tartó utazás 6 hónapig tartott (igen! a mocskos nácik szándékosan lassították a vagonokat!), közben enni, inni nem adtak nekünk. Csak azért nem haltunk meg, mert a vagonokban hatalmas tetvek, csótányok és pincebogarak voltak, amikkel csillapíthattuk éhségünket.

    Auschwitzban az első nap azzal telt el, hogy elvették a ruhánkat, levágták hajunkat, majd elszállítottak egy hatalmas gázkamrához, amelyben folyamatosan ment az elgázosítás Zyklon-B-vel. Ez is mutatja, hogy a németek micsoda idióták, hiszen a Zyklon-B egy rovarirtószer, nem is alkalmas elgázosításra csak nagyon erős koncentrációban, az pedig rohadt drága. Mindenesetre a németeknek volt erre pénzük, nem is csoda hogy a háború végére elszegényedtek.

    Miután kijöttünk a gázkamrákból, kicsit köhögtünk, ezért elvittek minket a tábor orvosához, akit Mengelének hívtak. Manapság csak a Halál angyalaként emlegetik nevét, ami nem is csoda. Ez a rohadt náci élve boncolt minket, minek következtében legalább 6 millió ártatlan fajtársam halálozott el. Én szerencsére túléltem, de csak azért, mert amikor én következtem volna, akkor ment Mengele ebédszünetre.

    A csoport maradék tagját elvitték a krematóriumba, és elégettek minket. Szerencsére nekünk aztán van bőr a pofánkon, ezért ezzel az akcióval a nácik tökéletesen csődöt mondtak. Sokunkat átvitték a szappanfőzdébe, a másik felét a lámpaernyőgyárba, ahol minimum 30 millió ember halt meg a náci fasiszták által. Minket, akik ezt is túlélték, különböző barakkokban helyeztek el, mivel látták, hogy velünk nem boldogulnak. Nem volt sem étel, sem ital, sem levegő, se semmi, ezért nehéz volt nekünk ez a néhány év. Ekkoriban ismertem meg Kern Izsák bácsit, akit nagyon szerettem. Folyton az ölében ültem, nagyon sok mesét mondott nekem. Eleinte furcsálltam, hogy amikor Izsák bácsi ölébe ültem, mindig valami hosszú, merev, kemény tárgy hatolt be a fenekembe, de ő megmagyarázta, hogy mindez a szeretet jele. Később játszottunk bemondósat is, amikor én voltam a riporter, Izsák bácsi szerszáma pedig a mikrofon. De erről nem akarok beszélni, hiszen ez igazából csak ránk tartozik. A lényeg az, hogy mivel már három éves jócskán elmúltam, kettőnk közösülését megengedte a Talmud. Ezek az idióta keresztények (fúj! mind rohadt náci!) soha nem fogják megtapasztalni, milyen csodálatos érzés egy kiskorúval fajtalankodni.

    1942 nyarán furcsa zajokra lettünk figyelmesek, ezért elhagytuk sátrunkat és a főtérre igyekeztünk. Náci őreink fekete köpenybe burkolózva, nyakukban fordított kereszttel álldogáltak (a kereszt már maga undorító, nem kell megfordítani), és SÁTÁN nevét ordibálták, meg valami ősi rítusokat, amiket nem értett egyikünk sem. Nemsokára azonban leszálltak az űrből az ufók, és ekkor megértettük, hogy ezzel a rituáléval őket hívták. Rudolf Höss, a tábor parancsnoka szívélyesen fogadta a kis zöld emberkéket, akik legnagyobb meglepetésünkre horogkeresztes karszalagot viseltek és Sieg Heil-lel köszöntötték a tábor zsarnokait. Ezután az összes ufó és sátánista náci begyűlt a tábor szélén álldogáló laktanyába valamiféle megbeszélésre. Csupán néhány őr maradt ott, hogy vigyázzanak az UFO-ra, de figyelmetlenségből pont azok, akik néhány perce még az elgázosítást felügyelték, minek következtében igen elálmosodtak (a Zyklon-B kis koncentrációban altatóként hat!). Egy pillanatban, amikor elbóbiskoltak, én és Kern Izsák bácsi besettenkedtünk az ufó belsejébe. Volt ott mindenféle csoda, amiktől köpni-nyelni nem tudtunk; lézerkardok, plazmaágyúk, űrsiklók és egy asztal, rajta valami féle makett és néhány tervrajz. Ezek áttanulmányozásával rájöttünk, hogy valamiféle csodafegyverről van szó, ami országnyi, sőt, talán kontinensnyi területen képes kipusztítani az összes cigányt és zsidót. A cigányokkal nem foglalkoztunk, elvégre azok is csak gójok, mint az összes többi nép, Izrael fiait leszámítva, de a zsidók elleni támadás minket is érintett. Ezért szétvertük a makettet és elégettük a tervrajzokat, majd lézerágyúkkal felfegyvereztük magunkat és kitörtünk a táborból. Az utunkba akadó nácikat lemészároltuk, hullájukat megrugdostuk, lehugyoztuk és leköptük. Le is szartuk volna őket, de erre már nem volt időnk, mert addigra megszólalt a sziréna, így csak pillanatok kérdése volt, hogy mikor özönlik ki a sok náci és ufó a laktanyából. Menekülnünk kellett, és ez - nem sokon múlott - sikerült is, hála Mózesnek.

    Később a pannon rádióban hallottuk, hogy a rohadt nácik (vagyis a németek) és a féreg nyilasok (vagyis a magyarok) elveszítették a háborút. Ennek nagyon örültünk, de mindez nem kárpótolt minket a 132 millió meggyilkolt fajtársunkért. Megesküdtünk, hogy bosszút állunk. Ennek első állomása a Nürnbergi per volt, ahol izzó harapófogóval kínoztuk, agyonvertük, körmeiket letéptük a rohadt náciknak (megérdemelték!), akik ennek hatására mindent bevallottak. De nehogy bárki is úgy gondolja, hogy nekünk ez jól esett! Mi toleráns, békeszerető felsőbbrendű emberek vagyunk. Ez a sok kínzás és öldöklés (amit később az AVH soraiban folytattunk a rohadt magyarokkal) csak arra kellett, hogy manapság időről időre felvehessük a dollármilliárdos segélyeket, amik jogosan megilletnek minket. Igaz, hogy a háború előtt, alatt és után a zsidók által vezetett kommunizmusban ugyanilyen szörnyűségek megestek, amik velünk is, de azok igazából nem voltak szörnyűségek, mert csak gójok haltak meg benne. Ezért kárpótlás is csak nekünk jár, és emlékezni is kizárólag a holokausztra szabad, akarom mondani KELL, a többi népirtás nem érdekes, hiszen azok már régen történtek, nem szabad szítani a gyűlöletet. Sőt! Tégy a gyűlölet ellen! (persze csak ha a gyűlölet ránk irányul)

    Mindenesetre ezeknek a rohadt magyaroknak jól megmutattuk, hogy a zsidókkal nem szabad ujjat húzni. A háború után visszakapták a Trianont, kicsit megszigorítva (noha már az eredeti Trianont, 1920-ban is fajtársainktól, a szabad kőművesektől kapták), kultúrájukat és az egész fiatalság szellemiségét leépítettük. Hál' Mózesnek néhány évtizednyi zsidó uralom teljesen lezüllesztette, elszegényítette a magyarságot. Manapság azok az idióta magyar goj gyerekek azt sem tudják mi az a Trianon (addig jó nekünk), himnuszból is csak az amerikait tudják eldúdolni, pénzüket pedig a Plázákban meg hasonló helyeken verik el mindenféle hülyeségre, ami pénz természetesen a mi zsebünkbe vándorol (ez még jobb).

    Csakhogy mióta színre lépett egy új, mocskos fasiszta párt, a MIÉP, nem vagyok annyira nyugodt. Ezek a rohadt csurkisták nem mennek el a holokauszt megemlékezésre, sőt, uszítják a magyar gójokat ellenünk! És az a szörnyű, hogy egyre nagyobb a népszerűségük, ráadásul egymás után jelennek meg a különböző kiadók, amik magyarérzelmű könyveket és zenéket adnak ki. Mindjárt hányok!!!

    Fajtársaim! Tegyetek a gyűlölet ellen! Verjétek meg a miépeseket, kössétek fel a csurkát!

    Hál'Mózesnek azért a nép nagyobbik része még mindig a Heti Hetesen és a Népszabadságon nevelkedik és amíg ez a tendencia nem változik, addig nincs okunk aggódni.

    És most sajnos be kell fejeznem a jegyzetelést, mert nemsokára indul a repülőm Izraelbe, ahol ma kezdődnek meg az elő-olimpiai játékok a "sportlövészet mozgó, leginkább kődobáló célpontra" számmal, amit nem szabad kihagynom. Befejezésül csak annyit, hogy 2002-ben szavazzatok az SZDSZ-re vagy az MSZP-re, hogy a rohadt magyarokat megbüntessük a második világháborús bűntetteikért. Márpedig a magyarok kollektívan felelősek azokért a rémtettekért, hisz' azok genetikailag öröklődnek.

    Shalom testvéreim;

    D.Salamon

35. Todo:
    2007. 04. 26. 17:14

    Holokausztállítás, holokauszttagadás
    2001 Havi MF. Szeptember
    Budapest, 2001. február 16. (MTI) - Szocialista képviselők határozati javaslatban kezdeményezték, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt: tekintse át a holokauszt tagadásának büntetőjogi szabályozási lehetőségét, készítsen törvényjavaslatot a Btk. módosítására, és azt szeptember 1-jéig terjessze a Ház elé.

    Milliók halálát nem feledtethetik az újra terjedő ordas eszmék - olvasható a szocialista párt beadványában. Kósáné Kovács Magda, Szabó Zoltán és Suchman Tamás MSZP-s képviselők indítványuk indoklásában úgy fogalmaznak: napjaink jelensége a holokauszt létezésének tagadása. Márpedig a büntetőjog Európa több államában is szankcionálja a holokauszt tagadását, és példaértékű bírósági ítéletek is születtek már ebben a tárgyban.

    Írásunk nem tudományos munka igényével készült. Általában (a legfontosabb helyeket kivéve) nem jelöljük meg a szakirodalmi hivatkozásokat, bár ezek minden egyes állításunkkal kapcsolatban rendelkezésre állnak. A hivatkozásoknál igyekeztünk olyan forrásmunkákat kiválasztani, amelyek a hivatalos történetírás talaján állnak, valamint közismert zsidó szervezetek és személyiségek munkáinak eredményeit tükrözik. (Ez alól kivételt képez a Rudolf-jelentés, amelyet ugyan hivatalos oldalról igen sokan támadtak, ezek a támadások azonban inkább emocionális, rágalmazó jellegűek voltak, komoly szakmai ellenérveket ez idáig nem tudtak ellene felhozni.) Ezeket az irodalmi helyeket mindenki megtalálhatja, akit a téma érdekel és a vonatkozó irodalmat beszerzi. A téma nem teljes körű tárgyalásának az oka az idő rövidsége. Szándékunk a magyar parlamenti képviselők és a közvélemény tájékoztatása azért, hogyha a törvényjavaslat, amely ezt az írást kiváltotta, szavazásra kerül, akkor senki se mondhassa, nem tudta, miről és mire szavaz.

    A félreértések elkerülése végett: semmiképp sem szeretnénk kisebbíteni a nácik és különösen az SS felelősségét a zsidók II. világháború alatti sorsában, nem szeretnénk továbbá ennek a népnek tengernyi szenvedését bagatellizálni.

    Tervezzük egy részletesebb összefoglaló munka megírását a témáról, amely megpróbál az ilyen jellegű tudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek is eleget tenni.

    A magyar parlament három, szocialista színekben szereplő, zsidó nemzetiségű képviselője határozati javaslatban kezdeményezte, hogy a parlament kérje fel a kormányt, készítsen törvényjavaslatot a holokauszt tagadásának büntetéséről. Az MTI jelentése nem erősíti meg ugyan, de a zsidó szóhasználatot ismerve feltehető, hogy a három személy csak a zsidó holokauszt tagadását akarja törvény erejével büntetni. Ugyancsak feltételezhető, hogy nem kívánja a zsidó törvényjavaslat a holokauszt túlzását büntetni.

    Ez a három személy: a parlamentben ,,k. anyázó" Szabó Zoltán, aki mellesleg, mint kerületi polgármester, a menórát be akarja tenni a kerület címerébe, a magyar energiaszektor elkótyavetyélésében főszerepet játszó Suchman Tamás és Kósáné Kovács Magda, aki nem szereti a rend szót, mert erről a barna ingek jutnak eszébe (azaz, hagyjatok csak bennünket a zavarosban halászni, mert különben fasiszták vagytok!). Feltehető tehát, hogyha ezen három személy és a magyarországi zsidóság egyes hangadói szerint mennének a dolgok, akkor tilos volna a zsidó holokausztot tagadni, míg az örmény népirtás, a tatárjárás, Trianon, a hucuk és tuszik kölcsönös emberirtása, a sztálini genocídiumok (krími tatárok, csecsenek, balti népek, kárpátaljai magyarok), a palesztinok zsidók általi irtása büntetés kockázata nélkül tagadhatók volnának. De hát épeszű embernek ugyan miért is jutna eszébe tagadni közismert történelmi tényeket? És ugyan miféle holokauszt az, aminek megtörténtét a törvény erejével kell védeni? Talán nem elég meggyőzőek az érvek? Hiszen, legalábbis Pesten az első ösztönös reakció ilyenkor az, hogy akkor az biztos nem is úgy volt. És, ha van olyan őrült, aki közismert történelmi tényeket tagad, akkor miért nem hagyjuk rá szegény elmebetegre? Hiszen vannak olyan emberek, akik tagadják, hogy gömbölyű a Föld, mégsem büntetjük őket, legföljebb vállat vonunk, rájuk hagyjuk és továbbmegyünk. De a téma sokkal fontosabb annál, hogy ilyen komolytalan irányba menjünk el vele. Nem fogadhatjuk el továbbá a törvényjavaslatot benyújtó személyek azon vélekedését, hogy az újraterjedő ordas eszmék miatt kell a holokauszt tagadását a törvény erejével büntetni.

    Először is, a holokauszt tagadói között sok olyan személy van, aki semmiféle közösséget nem vállalt, nem vállal a nemzeti szocializmussal, példa erre a francia Paul Rassinier professzor, aki maga is Buchenwaldban volt fogoly, valamint a német szociáldemokrata vezető és pártteoretikus, dr. Benedikt Kautski, a legnagyobb osztrák bank (Creditanstalt Bankverein) vezérigazgatója, aki négy évet ült Auschwitz-Birkenauban. Ő egyértelműen és nyíltan kijelentette: "Sohasem láttam semmi elgázosításra alkalmas berendezést, és ismereteim sem voltak gázkamrákról." (Ördög és Átkozottak, Svájc, 1945.) A könyv II. kiadásában Kautski így módosítja idevonatkozó állítását: "Itt közlöm a gázkamrák leírását, melyeket én magam nem láttam, de olyan sok oldalról tanúsították hihetően, hogy nincsenek aggályaim a beszámoló közlését illetően. (264. old.)"

    Másodszor, ugyanilyen indoklással a holokauszt állítását is be kellene tiltani, hiszen a palesztinok kisemmizésének, létük ellehetetlenítésének és legyilkolásuknak hívei (ordas eszme!) általában holokausztállítók. (A továbbiakban holokauszt-megjelölés alatt a zsidók nácik általi irtását értjük mi is, bár ez így etimológiailag helytelen.) Helyesnek tartanánk tehát, hogy a történelemtudomány, csakúgy, mint bármely más tudomány, ne legyen a napi politika kézivezérlésének kitéve. Túlságosan közel van még hozzánk időben a 45 év kommunista diktatúra, hogy jóváhagyjunk bármely ilyen jellegű kísérletet. Érveket cáfoljanak meg ellenérvek és viszont, ne a büntetőjoggal való fenyegetőzés legyen az utolsó érv, ha a valódi érvek elfogytak.

    Nézzük meg ezek után, mi az, hogy holokauszt-tagadás. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy mi az, hogy holokauszt. Idézzük itt egy igazán illetékes, a cionista B'nai B'rith szervezet Emberi Jogok Ligája képviselőjének, a kanadai David Matasnak megállapítását: ,,A holokauszt 6 millió zsidó, köztük 2 millió gyermek meggyilkolása. A holokauszt tagadása ugyanennek a 6 milliónak másodszori meggyilkolása. Először életüket semmisítették meg, utána halálukat. Az, aki tagadja a holokausztot, a holokauszt bűntényének részesévé válik".

    Mit nevezhetünk ezek után a holokauszt tagadásának? És itt jön az első nehézség. A világnak semmiféle történelmi eseményéről nem rendelkezünk annyira ellentmondásos adatokkal, mint a holokausztról. Vizsgáljunk meg ezek közül néhányat:

    1. Az áldozatok száma

    Holokauszttagadónak minősül-e, aki vitatja a 6 milliós számot? Ezt a számot állapította meg a Nürnbergi IMT (Nemzetközi Katonai törvényszék) 1945-46-ban. Nézzünk most néhány hivatalos megállapítást az egyszerűség kedvéért csak Auschwitzról, a népirtás központjáról: a francia kormány hivatalos dokumentuma a nemzeti szocialista bűntettekről: ,,A kiemelkedő jelentőségű auschwitzi táborban az áldozatok száma elérte a 8 milliót". CAMPS DE CONCENTRATION (Crimes contre la personne humaine) DOCUMENTS POUR SERVIR A L'HISTORIE DE LA GUERRE OFFICE FRANÇAIS D'ÉDITION 1945 (7. old., 196. old.).

    Menachem Joskowich lengyelországi főrabbi: Mivel 6 millió zsidót gyilkoltak meg ebben a táborban, a lengyel kormánynak ezt a darabka földet az áldozatoknak kell átadnia. (Süd-deutsche Zeitung, 1998. 8. 19, 6. old.)

    ,,Auschwitzban kereken 4 millió ember halt meg a II. világháború alatt." Majorowski német főállamügyész vádiratában a wuppertali bíróságon 1989-ben (12 Js 1037/89. periratszám).

    ,,Auschwitzban több mint 4 millió ember halt meg, a legtöbbjük rögtön megérkezésük után gáz által." (A fő háborús bűnösök pere a nürnbergi IMT előtt, 1945. 11. 14.-1946. 10. 01., Delphin kiadó, München 1989, XXXIX kötet, 241. oldal.)

    "Nem regisztrált, a gázkamrákban meghalt zsidók száma: 470 000-500 000. Ha a kényszermunka, járványok, hiányos táplálkozás, rossz bánásmód vagy gáz (asszonyok, gyerekek, öregek) által meghalt személyek számát 630 000-710 000 főre becsüljük, ez túl alacsonynak tűnhet az emocionális 4 millióhoz képeset, de közelebb jár az igazsághoz." Jean Claude Pressac a zsidó Beate Klarsfeld-alapítvány megbízásából készített tanulmányában: Az auschwitzi krematóriumok - A tömeggyilkosság technikája, Piper kiadó, München-Zürich 1994, 202. oldal.

    "A 46 db Auschwitzi halottaskönyv bejegyzéseinek alapján a halottak száma: 66 206." Nemzetközi vöröskereszt, KZ-áldozatok felkutatásának részlege, Arolsen, 1994. 8. 17, ügyiratszám: 10824.

    Írásunkban nem térünk ki rá, de épp ilyen ellentmondásosak a többi megsemmisítő táborra vonatkozó adatok, épp ilyen a nagy számok szórása. Kapcsolódva az áldozatok számának problematikájához, feltesszük a kérdést: Holokauszt-tagadásnak minősül-e, ha valaki azt állítja, hogy a legtöbb auschwitzi halott betegség és nem gázkamrában történő megölés következtében halt meg? A politikailag korrekt válasz nyilván igen volna. De vigyázat! A zsidó történész, Arnol J. Mayer, a princetoni egyetem professzora, 1988-as tanulmányában ,,Miért nem sötétedett el az ég? A ,végső megoldás' a történelemben a következőket írja: ,,1942-től 1945-ig Auschwitzban, de máshol is több zsidó halt meg úgynevezett természetes okok következtében, mint gyilkosság által."

    2. Zsidóból szappant

    Holokauszttagadásnak minősül-e az, aki szerint a nácik nem készítettek a zsidók zsírjából szappant?

    A bizonyítékok (USSR-196, USSR-197 und USSR-393. sz. dokumentumok) mérlegelése alapján, a nürnbergi IMT ítéletében kijelentette, hogy több alkalommal kísérleteket folytattak szappan előállítására az áldozatok holttesteiből. 1990-ben azonban az izraeli Yad Vashem Holokausztügynökség kijelentette, hogy a szappantörténet nem igaz. Ezt követően már a nemzetközi sajtó is bátrabban meri ezt leírni.

    3. Megsemmisítési politika

    Holokauszttagadó-e az, aki azt mondja, Hitlernek nem volt az európai zsidóság megsemmisítésére vonatkozó parancsa? Egy időben csak igennel lehetett erre a k

36. Todo:
    2007. 04. 26. 17:16

    Egy időben csak igennel lehetett erre a kérdésre válaszolni. Raul Hilberg (a holokauszt-pápa) 1961-ben megjelent tanulmányában - Az európai zsidók megsemmisítésében írja: Hitlernek két parancsa volt a zsidók megsemmisítésére: az első 1941 tavaszára datálódik, a második nem sokkal későbbre. De Hilberg minden ilyen utalást eltávolított könyvének 3 kötetes, 1985-ös kiadásából. A megsemmisítési parancs hiánya a holokauszt-történészeket két csoportra osztja: a szándékosságban hívőkre és a funkcionalistákra. Az előbbiek szerint létezett egy kiirtási politika Hitler részéről, az utóbbiak szerint a körülményekből, alacsonyabb beosztású személyek helyi döntéséből adódott a végső megoldás.

    A döntő azonban ez: A háború után - szó szerint - több mint 400 tonna dokumentum, vezető nácik személyes följegyzései, titkos naplók stb. átvizsgálása után sem találtak egyetlen olyan írást sem, amely a kiirtási tervre, parancsra vagy programra vonatkozott volna. Ezt Hilberg professzor is beismerte az 1985-ös Zündel-perben Torontóban.

    4. Gázkamrák

    Holokauszttagadó-e az, aki az emberek kiirtására szolgáló gázkamrák létét vitatja? Bár Mayer professzor hisz a gázkamrák létében, a következő meglepő megállapítást teszi fent idézett könyvében (362. old.): ,,A gázkamrákra vonatkozó források ritkák és megbízhatatlanok."

    Itt szeretnénk utalni a Rudolf-tanulmányra. Ennek szerzője, G. Rudolf, a stuttgarti Max-Planck-Intézet vegyésze védőügyvédi felkérésre tanulmányt készített a "Cianidvegyületek képződése és kimutathatósága az auschwitzi ,gázkamrákban' címmel (Castle Hill Publisher, Hastings, 1991-1998). A tanulmány, bár nem mondja ki kifejezetten, hogy a "gázkamrákban" nem történt cianidgázzal (Zyklon B-vel) történő emberirtás, úgy fogalmaz nagyon óvatosan, hogy a mérési eredmények erre utalnak. [A cianidgáz a falazatban nyomokban jelen lévő vassal ferri-ferro-cianid vas(III)-vas(II)-cianid], úgynevezett berlini kék vízoldhatatlan komplexet képez. A tanulmány az összes auschwitzi épület falazatának berlini kék koncentrációját vizsgálta. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a gázkamrák falazata ugyanolyan nagyságrendű berlini kék koncentrációt (kb. 1 mg/kg) mutatott, mint az összes auschwitzi épület a ruhafertőtlenítő kamrák falazatának kivételével, amelynek berlini kék koncentrációja 900-1000 mg/kg volt.] Ugyancsak ez a tanulmány tárgyalja részletesen a bedobónyílások (ahol a nácik bedobták a Zyklon B-t) problémáját. Ezek a tanúk és tettesek által állított bedobónyílások részben az amerikai légifelvételek szerint 1944-ben még nem voltak meg.

    Taglalja a tanulmány továbbá a Zyklon B ciángáz-leadási összefüggéseit, melyből arra a következtetésre jut, hogy vagy a tanúk által vallott intervellumok (halál bekövetkezte 15 percen belül) nem igazak, vagy az nem, hogy a különleges kommandó ezután gázmaszk nélkül lépett be a kamrákba. Vagy egyik sem, tehetné hozzá egy logikai megközelítésű olvasó. Érdekes momentuma a gázkamra témakörnek a Vöröskereszt 1944. nov. 22-i jelentése az USA külügyminisztériuma felé auschwitzi látogatásáról: "Nem találtuk nyomait civilek kiirtására alkalmas berendezésnek. Ez megegyezik egyéb forrásból származó információnkkal." USA-Today, 1997. máj. 2. 14A old.

    5. Höss-vallomás

    A tettesek beismeréseként szokták emlegetni Höss, a volt auschwitzi táborparancsnok vallomását. A nürnbergi IMT részletesen idézett ítéleténél a vallomásból. Időközben bebizonyosodott, hogy úgy Höss tanúvallomása, mint emlékiratai, nemcsak lehetetlen dolgokat tartalmaznak, hanem Höss megkínzása és félholtra verése után születtek. Ugyancsak kilátásba helyezték, hogy feleségét és gyermekeit Szibériába deportálják. Ezek után nyilván gondolkodás nélkül vallotta, amit akartak tőle. A Höss által vallott számokat - parancsnoksága alatt 1941 és 1943 között - 2,5 millió meggyilkolt és 1,5 millió betegségben meghalt személy - ma egyetlen történész se veszi komolyan. Itt utalunk arra, hogy Hösst általában ,,az auschwitzi lágerparancsnoknak" szokták nevezni. Ez így nem igaz. Höss 1940-től 1943 novemberéig volt parancsnok, őt követte Richard Baer. Róla tudni kell, hogy 1960-ig háborítatlanul élt Németországban. A nagy Auschwitz-perben őt is perbe fogták, de a vizsgálati fogság alatt kitartott állítása mellett, hogy parancsnoksága alatt nem volt elgázosítás. Szilárdan bízott fölmentésében. De még a vizsgálati fogság alatt, 1963-ban igen gyanús körülmények közt szívelégtelenségben meghalt, noha teljesen egészséges volt. Holttestét azonnal elhamvasztották. A halál tényét a német lapok kommentár nélkül közölték, egyes francia sajtóelemzések szerint azért kellett meghalnia, mert vallomása homlokegyenest ellenkezett a váddal. Ugyancsak gyanúra adott okot, hogy vizsgálati fogsága alatt a tárgyalás kezdetét többször érthetetlenül elhalasztották. Baer halála után aztán igen gyorsan, ezúttal a kijelölt időpont előtt megtartották a tárgyalást. A holokauszttagadók ezt úgy magyarázták, hogy amíg Baer kihallgatásai alatt csökönyösen ragaszkodott állításához, addig a Bauer nevű, zsidó származású ügyész nem merte a tárgyalást megindítani. Amint a többi vádlott látta, hogy mi történt Baerrel, ijedtében mindent bevallott, amit csak akart az ügyészség.

    6. Auschwitz I. gázkamrája

    A hivatalos történetírás szerint Auschwitz I., a központi tábor is rendelkezett gázkamrával. Ez az, amit a turisták ma megtekinthetnek. Nézzük meg, mit mond erről Linda Grant Shoa-szakértő: ,,Most belépünk a gázkamrába és a krematóriumba, mondja az idegenvezető. Csak később szerzek róla tudomást van Pelt és Dwork könyvéből, hogy a helyiség, ahova megtagadtam a belépést, csak a birkenaui gázkamra és krematórium rekonstrukciója. Auschwitznak nem volt gázkamrája." (The Guardian, 1997. 4. 5.)

    Ugyanerről Pelt zsidó holokauszttörténész: ,,A látogatók nem szereznek róla tudomást, hogy a nekik gázkamraként és krematóriumként bemutatott épület a háború után épült." (Auschwitz: 1270-től napjainkig, Yale University Press, New Haven and London 1996, 363. oldaltól.)

    Szenteljünk most néhány gondolatot annak, mi a nemzetközi holokausztlobbi célja a törvényjavaslattal. Hiszen nem elszigetelt magyar jelenségről van szó, az MTI-jelentésnek igaza van, amikor azt írja, a büntetőjog Európa több államában is szankcionálja a holokauszt tagadását, és példaértékű bírósági ítéletek is születtek már ebben a tárgyban. A célok, okok véleményünk szerint a következők lehetnek:

    A. Pénzügyi jóvátétel

    Minden jóvátétel alapja az áldozatok száma. Amennyiben hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy az áldozatok száma az eddig elfogadottnak csak töredéke, netán azok sem úgy haltak meg, ahogy ma hisszük, minden további anyagi jóvátétel összeomlik. A nemzetközi holokausztipar leleplezését éppen a zsidó Norman Finkelstein írta meg a közelmúltban A holokausztipar (The Holocaust Industry) c. könyvében. A könyv mondanivalója: "A zsidó vezetők szándékosan terjesztenek hazugságokat náci rémtettekről, és hogy a holokausztipar egy közönséges csaló és zsarolási vállalkozás." Evening Standard, 2000. 7. 11. Talán felesleges megemlíteni, hogy a könyv német kiadása zsidó tulajdonú kiadónál (Piper) jelent meg. Ha egy nem zsidó ember ilyeneket leírna, négy évre börtönbe zárnák Németországban, és az ilyen könyveket terjesztő nem zsidó kiadónak is meggyűlne a baja a törvénnyel, gazdasági ellehetetlenülése mellett.

    B. Erkölcsi jóvátétel

    Ugyanezt lehet mondani az erkölcsi jóvátételről is. Európa népei ma egy kollektív összeurópai bűntudattal vannak megterhelve. Az egyik oldalon állnak a németek és volt szövetségeseik. A másik oldalon a Németországgal szembenálló államok, amelyek nem akarták a Hitler által kiutált zsidókat befogadni, sőt az angolok tiltották a zsidók beutazását Palesztinába a háború alatt. Ez alól a bűntudat alól senki, még az egyházak sem tudják magukat kivonni. Ennek a bűntudatnak a következménye, hogy a zsidóknak ma mindent szabad, nekik mindent elnéznek. Ha Ausztriában egy ministráns kisfiú fenyegetési potenciálú Haider kerül a hatalom közelébe, akinek volt néhány szerencsétlen kiszólása, amelyektől később elhatárolódott, olyan kirekesztő kampányt szerveznek az USA és Izrael vezetésével, amire addig nem volt példa. Evvel szemben, amikor Izraelben megválasztják a palesztinok hóhérját, Sharont miniszterelnöknek, a világ bágyadtan csak annyit tesz, hogy üzeni, hogy reméli a békefolyamat folytatását. Magyarországon az izraeli nagykövetnek ugyanakkor van bátorsága az ország népét kioktatni, hogy tanuljon a holokausztból, tudja meg, hogy hova vezet a rasszizmus. A nemzetközi zsidó maffia lenyúlhatja Oroszországban a világbanki pénzeket, Amerikában Clinton megkegyelmezhet a zsidó gengsztereknek, amire a zsidó szervezetek nem is bizalmasan, hanem a szervezet fejléces levelében kérik Clintont - ez mind a világméretű kollektív bűntudat következménye. Nagyon is érthető, hogy a holokausztmaffia (Finkelstein kifejezése) mindent elkövet a mítosz fenntartásáért.

    Még egy bejegyzés az összeurópai bűntudathoz: Egész Európában baj van a népszaporulattal. Érvényes ez mind a szegény, mind a gazdag népekre. Kivételt képeznek ez alól azok a népek, amelyek nincsenek a kollektív bűntudat állapotában (albán, szerb, cigány). Ma nem lehet egyértelműen bizonyítani, de évszázadok távlatából erre is vissza lehet tekinteni, van-e, volt-e összefüggés a kollektív bűntudat és a népesség csökkenése között. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ENSZ zsidó hivatalnokai mit javasolnak a probléma megoldására: Magyarországra évi ötvenezer, Németországra évi ötszázezer bevándorlót róttak ki. Németország esetében egyértelműsítették, hogy ez az évi 500 000 fő nem európai lesz, ha a terv megvalósul. Az ehhez fűzött érvelés annyira szemforgató és átlátszó, hogy még csak cáfolatra sem tartjuk érdemesnek.

    C. Globalizáció

    Holokausztmítosszal sokkal könnyebben szerelhető le bármilyen nemzeti jellegű ellenállás a globalizációval szemben a világ bármely országában. Ennek leegyszerűsített sémája: Nemzeti politikát akarsz? Védeni akarod saját néped érdekeit? Oda jutsz, mint Hitler, gázkamrák, Auschwitz, holokauszt. Hiszen az is nemzetiszocializmus volt! Tűrd csak szépen az idegenek betelepítését, elnyomorodásodat, országod kihúzását talpad alól, hogy lassan idegennek érez

37. Todo:
    2007. 04. 26. 17:17

    Tűrd csak szépen az idegenek betelepítését, elnyomorodásodat, országod kihúzását talpad alól, hogy lassan idegennek érezd magad saját hazádban, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a pénzügy, egyszóval mindennek idegen kézbe adását. Ez az egyetlen garancia arra, hogy nem végzed ott, mint Hitler!

    D. Holokausztvallás

    Amennyiben a zsidó hangadó körök szerint mennek a dolgok, a kereszténységet föl kell váltania az új holokausztvallásnak. Ez a vallás rendelkezik már az összes szükséges attribútummal (dogma, szentély, hittételek, főpapok). Idézzünk itt néhány sort a mítosz prominens haszonélvezőitől: Elie Wiesel: A zsidó népen végrehajtott tömeggyilkosság központi helyet foglal el életünkben a világ történetében... A holokauszt egy láthatatlan misztérium, ahol az ember és Isten rémülettel néznek egymás szemébe, az Istentől elhagyott és elfelejtett zsidók egyedül voltak, egészen egyedül harcoltak és haltak meg... A holokausztról írni és beszélni szinte istenkáromlásnak számít... Treblinka, Auschwitz - szent félelemmel kell közelíteni. Steiner szerint a holokauszt óta nincsenek szavaink és mondataink, hogy az Istenről szóljunk, mert nincs többé okunk Istenhez vagy Istenről beszélni, akinek fő tulajdonsága a hallgatás és távollét. Isten kilépett a nyelvből és az emberi megtapasztalásból.

    Jerzy Rawicz számára Isten megőrült, McAfee Brown szerint Isten maga is a tömeggyilkosság áldozata lett. Ferdinand Camon azt írja, ha Auschwitz tény, nem létezhet Isten. Mindezen kijelentésekben közös, hogy a holokauszt egy abszolút vonatkoztatási ponttá válik, amely különleges viszonyban van Istennel. Ugyancsak E. Wiesel szerint egy megértő keresztény tudja, hogy Auschwitzban nem a zsidó nép halt meg, hanem a kereszténység.

    Emil Fackenheim zsidó filozófus pedig így vélekedik: A szenvedés a keresztfán semmi ahhoz képest, amit egy anya érzett, amikor gyermekét gúnyos röhögések közepette vagy a Bécsi keringő ütemeire gyilkolták meg. Fentiekből következik, hogy a holokausztvallás szükségszerűen konfliktusba kerül a kereszténységgel. A holokausztvallás képviselőit ismerve és a jelenlegi tendenciákat látva logikusnak tűnik, hogy ők már kijelölték a kereszténység helyét az új világrendben. Peremegzisztencia, létjogosultsága annyi, hogy hirdesse a bűntudatot a nem zsidó tömegeknek. Ugyanígy (jó esetben) peremegzisztenciát szánnak az új világrend játékosai és haszonélvezői a magyarságnak saját hazájában.

    Záró következtetések

    Ezen nem túl rózsás kilátások miatt fontos a fenti tények ismerete képviselőink és a közvélemény számára. A képviselőkön áll, hogy nevüket adják-e a mítosz büntetőjoggal támogatott fenntartásához, vagy az általános emberi jogokkal összhangban engedik az érvek válaszát az érvekre. Amennyiben a magyar parlament mégis megszavazná a holokauszt tagadásának büntetését, szükségesnek tartjuk hogy a törvény ne csak a zsidó népirtásról szóljon, hanem tételesen sorolja fel, mely népirtásokat tilos tagadni. Ennek a fölsorolásnak feltétlenül tartalmaznia kell a Trianonból kiinduló, magyarságon elkövetett népgyilkosságokat, valamint a palesztinokon Izrael által elkövetett népgyilkosságot 1948-tól napjainkig a különböző népirtások pontos definícióját, azaz a törvény tételesen határozza meg, mennyi áldozatban kell hinnünk az egyes megsemmisítési helyekre vonatkozólag (nem okozhat nehézséget az áldozatok száma pontos ismeretének hiánya, ebben az esetben egy intervallumot kell a törvénynek megadni). Az írásunkban példaképp említett bizonytalanságok kérdésében is foglaljon egyértelműen állást a törvény.

    A törvény vonatkozzon mindenkire, ne kövesse azt a jelenlegi nemzetközi gyakorlatot, hogy zsidóknak háborítatlanul lehessen az áldozatok számát csökkenteni vagy növelni, míg nem zsidó történésznek reszketnie kelljen, börtönbüntetéstől kelljen tartania, ha kutatási eredményeit publikálni szeretné, és ezek nem föltétlenül egyeznek a hivatalos állásponttal.

38. sodika:
    2007. 04. 26. 17:17

    Tényleg! Nekem még írnom kéne a zsidókról meg a gázról, mert megígértem. :D

39. Todo:
    2007. 04. 26. 17:27

    Luzsénszky Alfonz Talmudfordítása, tizenhetedik kiadás 1922-ből

    A Talmud tekintélye
    ELSŐ RÉSZ
    Mik a nemzsidók a Talmud szerint
    A vérvád

    MÁSODIK RÉSZ.
    A csalás, rablás.
    Jogszabályok a gojokkal szemben.
    Az uzsora.
    Az eskü.
    Kútmérgezés. Szentséggyalázás.

    HARMADIK RÉSZ
    A pornográfia tárháza.
    "Gyöngyszemek" a Talmudból.
    Klasszikus illemszabályok.
    Illemszabályok az imádságnál és szombaton.
    Egyéb parancsok és tanácsok.
    Nagykorúság a Talmud szerint.
    Talmudista gyógymód.
    Talmudista bibliamagyarázás.
    A bölcsek nagy tettei.

    NEGYEDIK RÉSZ.

    A Talmud teológiája.
    A "Szent- és áldott" Istenről.
    Az angyalokról.
    Az ördögökről:
    A világról, mint olyanról.
    Ádám és Éva.
    A pátriárkák és próféták.
    A lélekről és feltámadásról.
    A Paradicsom.
    A pokol.
    A Messiás.

    ÖTÖDIK RÉSZ
    Kolosszális csodák
    és egyéb hülyeségek.
    Talmud- bogarak.

    Zárószó.

    A Talmud tekintélye.

    A "Talmud" szó annyit jelent mint: a tan, die Lehre. Nemcsak hittani, hanem erkölcstani és jogi szabályokat is tartalmaz, Talmud s így a zsidóság törvénykönyvének és a zsidó teológia kompendiumának tekinthető. Kétféle Talmudot használ a zsidóság: a "jeruzsálemit és a babilonit. A babiloni Talmudhoz tartoznak alkalmazkodni mindazok a zsidók, akik idegen népek (gojim) között élnek. s ezért ez a Talmud az elterjedtebb. A Talmud keletkezését a talmudisták az ősrégi időkre szeretnék visszavinni, azonban ma már megállapított igazság az, hogy Krisztus után 150-ben vagy 189-ben kezdte összefoglalni Jehuda (Júdás) rabbi az ő bölcseik mondásait "Misnah" cím alatt, ami a zsidóság második törvénykönyve lett. A Misnah az V. század vége felé igen sok kommentárral bővült. Ez a Ghemara. A Misnahban megkülönböztetik a törvényformákat (Halacha) és a világiasabb vonatkozású erkölcsi szabályokat Haggada). Ezekből áll a Talmud.
    A Talmud egyes példányainak lemásolásánál az írástudók (soferim) mindig ügyeltek arra, hogy az egyes oldalak betűszerinti másai legyenek egymásnak. Ezért valamennyi példánynak például az 1. lapján ugyanazokat a szavakat találjuk s mindenik példánynál ugyanazon szónál szakad meg az 1. lap és folytatódik, illetőleg kezdődik a 2. lap. Ezt a szabályt vaskövetkezetességgel megőrizték a nyomatott példányoknál is, tehát egy bizonyos mondatot minden példányban ugyanazon számú lapon találunk. Megjegyezzük azonban, hogy némely nagyon vaskos mondat az újabban nyomtatott Talmudokból ki van hagyva, azonban a rabbiképzők példányaiban benne vannak. A lapok kéthasábosak (a, b). Fölemlítjük itt, hogy a héberben az Aleph, He, Lamed, Mem. Tau betűket elnyújtottan is lehet írni (litterae dila-tebiles) s így a másoló teleírhatja velük a véletlenül üresen maradó félsorokat. A héber betűnek is lévén számos jelentése, ebből a legkülönfélébb dolgokat kombinálták a talmudisták s ebből lett a Kabala.
    Minthogy a Talmud a rabbiképzők tananyaga, a zsidó hitoktatás szellemének irányítója, a zsidó erkölcstan zsinórmértéke, az igazi zsidó életmód tükre, normája és a legfőbb zsidó irányelvek lexikona: érthető az az általános érdeklődés, mely az évszázadokon át ismeretlen Talmud szövege iránt napjainkban fokozottabb mértékben nyilvánult meg.
    A Talmud a zsidók előtt még a Bibliánál is nagyobb tekintéllyel bír. "Ha valaki az Írással foglalkozik, az valami, de nem különös dolog; ha a Misnahval, ez valami és meg is kapja érte az ember a jutalmát; ha azonban a Ghemarával foglalkozik, ennél nincsen jelentékenyebb dolog." (Baba mezia 33 b.) "Ha az ember a Talmud tételeitől a Bibliához tér vissza, akkor már nincs szerencséje." (Hagiga 10 b.) "Szigorúbb (kötelesség) az írástudók szavainál maradni, mint a Törvénynél." (Sanhedrin 88 b.) Bechai rabbi mondja: "Aki a Bibliát meg a Misnah-t tartja a kezében, de a Talmudot nem, azzal az ember ne érintkezzék." (Kad. hakk, 77c.) Simeon ben Lakiz mondja, hogy a Sínai-hegyen átadott kőtáblák a tízparancsolat, a "tanítás" a Tórát, a parancs (Mózes II. 24.) a Misnah-t jelenti, "hogy megtanuljátok": ez pedig a Ghemarát. "Ebből következik, hogy mindezek már Mózesnek a Sinai-hegyen átadattak" (Berachoth 5a.) azért, hogy "ha az izraeliták a világ népeit leigázzák, különbség legyen az izraeliták és az istentelen népek között" (Rab. p. 47. ad Schem 131.) "Tudd meg, hogy a rabbik szavai "kedvesebbek a próféták szavainál." (Kapht. uph. 121.) "A rabbik szavai az élő Isten szavai.". (Bechai ad Pent. p. 44. f. 201. c. 4.) "Hogyha a rabbi azt mondja neked, hogy a jobb kezed a, bal és a bal- kezed a jobb, akkor sem szabad eltérned az ő szavaitól." (Rasi ad Deut. 17.11. Rab. Lépmann Niz p. 176.) Maimonides mondja: "A rabbik félelme az Isten félelme." (Jad. ch. I. tr. Talm. Tor. 5. 1.) "A rabbik közönséges beszédét is az egész törvényhez hasonlóan kell tisztelni." (Mid. misle f 1., Velence 1546.)
    "A Talmud már a világ teremtése előtt megvolt." (Lefarieh 69 d., Mikrae kades 42a.) "Ábrahám a veséjén keresztül szívta be a Talmudot." (Rabbot Beresith rabba, Parasa 95., 87a.) "A csecsemő már az anyja méhében tanulmányozza a Talmudot." (Jalkut Simoni 10 d., 38., Nismat Adam 28a, 6.) Menachem rabbi szerint Káin és Ábel a Talmudnak az alsóruhára (zizith) vonatkozó értelmezése fölött vesztek össze. (Parasa Beresith 33.) Aki Misnah és Ghemara nélkül olvassa a Bibliát, hasonló ahhoz, akinek nincs Istene." (Saare zedek 9., Bab. Bachmann, Rabbith Parasa 47., 131b.)
    "Ha két írástudó beszélget egymással a Halacha-ról, akkor a Szent az ő hangjukra figyelmez." (Sabbath 63a.) Vagyis még a menny is respektálja (a zsidók szerint) a Talmudot.
    Mi a Talmudból csak azokat a passzusokat fordítottuk le, amelyek a keresztényeket érdeklik. A többi hosszú lére eresztett vitatkozás, szőrszálhasogatás, üres hülyeség. Kár volna rájuk a papíros.
    Ebben az új kiadásban a Talmud mondásait, tanításait, tárgy szerint csoportosítottuk, hogy mindenki könnyen tudja idézni.
    A fordítás szó szerint hűséges, amit már sokszor bebizonyítottunk s bebizonyítjuk most is bárkinek. Ezért ne üljön fel senki a zsidó lapok hazugságainak, amelyek teleüvöltötték a világot azzal az ostoba állítással, hogy mi hamisan fordítjuk az ő "szent" könyvüket! Csak a halhatatlan Rohling szavaira gondoljunk ilyenkor, aki ezt írta: ,,Ha e fajzat, amely a sátántól született és ahhoz is tér vissza, ordítozni kezd és lármát csap, hogy őt rágalmazzák, ne higgy neki, kedves olvasó! Régi tulajdonsága ez már neki, hogy ha valaki Júda sebeit leleplezni meri, bőszült haraggal tördeli kezeit és türelmetlenség, gyűlölet, ártatlan emberek gyanúsítása fölött jajveszékel." De amikor a Talmud elvei alapján destruálták, aláásták hazánk integritását, erkölcsét, gazdasági életét és teszik ezt még ma is: akkor nekünk nem szabad egy szót sem szólni ellenük.

    ELSŐ RÉSZ.
    Mik a nemzsidók a Talmud szerint.

    "Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert a nemzsidóknak sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük. Ha egy nemzsidó a törvénykönyveket (Tóra) tanulmányozza, méltó a halálra, mert a törvény Mózesnek és utódainak adatott." (Sanhedrin 37a. és 68b. lap.) "Minden nemzetek, amelyek a földön élnek, csakis az izraeliták kedvéért áldatnak meg, még azok a hajók is, amelyek Franciaországból Spanyolországba vitorláznak, az izraelitákért áldatnak meg." (Jebamoth 63a.) Bechai rabbi szerint az izraeliták nélkül se napfény, sem eső nem lenne (ad. Pent. 34. 153c.). "Valamint előbbvalók az emberek az állatoknál, úgy a zsidók a föld többi népeinél." (Zeror hamar l0lb.) "Az idegennek magva, aki nem. zsidó, barommag." (Jebamoth 94b. Tosephot.) Idegen az, aki nincs körülmetélve és idegen vagy pogány mindegy. (Berachoth 47b. Gittin 70a., Abodá zara 26b., Tos.) "Egyszer Eabba ben Abuha Illés prófétát a nem-zsidók temetőjében találta. Ekkor megkérdezte őt, hogy egy adósnak lehet-e fizetési meghagyást küldeni. Majd pedig így szólt hozzá: Hisz a mester pap, hogyan időzhet tehát egy temetőben? Az pedig így felelt: A mester nem tanulta a tisztasági törvényeket, mert Simon rabbi azt mondja: A nemzsidók sírjai tisztátalanok, mert írva vagyon: Ti pedig, nyájaim, az én legelőm nyájai, emberek! vagytok. (Ezekiel 34., 31.) A világ népei azonban nem neveztetnek embereknek, hanem állatoknak. (Baba mezia 114b.) Az idegenek (nochrim) nem neveztetnek ember (Ádám) névvel." (Jebamoth 60.)' "Egy meztelen idegen (gój) előtt nem szabad imádkozni, mert ezekre vonatkozik Ezekiel 23. fejezetének 20. verse: Az ő testük, mint a szamarak teste." (Berachoth 25b.)" Az idegeneket kutyáknak is nevezi a Talmud: "Érettetek, nem pedig a nemzsidókért, érettetek és nem a kutyákért vannak az ünnepnapok." (Megillah 7b. Ugyanez áll a Jom-Tob 21b. lapján.) "A nemzsidók asztali társasága rendesen az istentelenségnek való." (Bérachoth 53a.) A gójok házai pedig állatok házai. (Leb tob. 46a.) A nagy Menachem mondja: "Ti izraeliták, emberek vagytok, de a többi népek nem emberek, mert ezeknek lelkei a tisztátalan szellemtől származnak, Izraeléi pedig Isten szent Lelkéből." (Sira 14a. par. 1.) Abarbanel is azt mondja, hogy egy idegen asszony, aki nem Izrael leánya, az barom. (Matk. h. in p. tavo.) "A Sinai név gyűlöletet jelent, mert a Sínai-hegyen a gyűlölet szállott le a föld népeire." (Sabbath 89a.) Ezért "minden népekre nézve áll ez: ne tégy nekik szívességet." Jebamoth 123a., posk. Tos. 23.) Mert "tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen". (Sanhedrin 68a.) Gerson rabbi is ezt mondja: "Nem illik a becsületeshez könyörülni a gonoszakon. (Ad. I. reg. 18., 14.) Abarbanel pedig így szól: "Nem helyes az, ha valaki ellenségei iránt irgalmasságot gyakorol." (Mark. ham. 77d.) Sőt az igazaknak meg is szabad őket csalni, mert írva vagyon:
    "A. tisztával szemben tiszta leszel és a fonákokkal fonák." (Megillah I3b.) Eliezer rabbi pedig fennen hirdeti: "Amint a szerecsen különbözik minden teremtménytől, úgy különbözik Izrael a föld minden népétől az ő cselekedetei (!) által." (Pirke 53.) "Az ember ne menjen idegennek (nochri) házába annak ünnepén s ne üdvözölje őt. Ha az utcán találkozik vele, halkan köszöntse és peckes fejtartással. Az ember ne kettőzze meg az idegennek szóló köszöntést,

40. Todo:
    2007. 04. 26. 17:30

    A vérvád alapjai...
    További részletekek itt :

    http://www.freepress-freespeech.com/holhome/ltalmud/talmud.htm

41. paha:
    2007. 04. 26. 18:31

    Matyi! Ugye te sem gondolod komolyan azt, hogy Solymosi Eszter valóban öngyilkos lett? Én is nevetségesnek tartom azt, hogy ma már mindenki mindenért zsidót kiált. De azért valljuk be a bíróságok igenis lehetnek elfogultak (különben sehol se lennének politikai foglyok/koncepciós perek) illetve tévedhetnek(pl. Mór). Eszláron valószínűleg egy "politikai" ítélet született. Nem mondom, hogy zsidók ölték meg vagy hogy a zsidó származásuk miatt kellett őket felmenteni, de hogy nem egy tiszta eljárás volt az is biztos….

42. Matyi-:
    2007. 04. 26. 22:20

    Matyi! Ugye te sem gondolod komolyan azt, hogy Solymosi Eszter valóban öngyilkos lett?

    Miért ne gondolnám? HA egyszer a bíróság ezt ítélte. Persze tévedni mindenkinek lehet. De akkor is az elkövetők vallása ebből a szempontból közömbös. Azt eltudom fogadni, hogy zsidó(k)nak agyára megy a Tóra olvasása és ezért legyilkol valakit. Azt is, hogy bíróság elé állítják és utána a börtönben rohad meg. De azt már nem, hogy ezért pogromok vannak más városokban. Azt sem, hogy egy ma élő filmrendezőnek csúfolt kreténnel hozzák párhuzamba sejtetve, hogy lám a zsidók még most sem férnek a bőrükbe.

    Tudod mi a röhej? Az ilyen sodika félék mindig azzal jönnek hogy: A szent tiszta magyar keresztényi jellemet merontotta a zsidó métely. Ezzel szemben a zsidók bírálhatatlanok, és akármit csinálnak felelősség soha nem terheli őket.
    Erre kiderül (ha jól emlékszem a Marschalkó féle eszlár per elemzésből hogy: A zsidókat bíróság elé citálják, a bíró „ércjellemű” ember, de ennek ellenére megvesztegették. Az általam nagyra tartott Andrássy Gyuláról meg kiderül, hogy a Rotchildok vették meg egy rakat pénzért. Szóval a vegytiszta jellemű Magyarország bíróságáról megtudjuk, hogy megkenhető, az ítéletet meg lehet vásárolni. Persze erről (legalábbis az antiszemiták szerint) sosem csak a vevő hanem mindig az eladó (tehát a Rotschildok) tehetnek.

    „ Nem mondom, hogy zsidók ölték meg vagy hogy a zsidó származásuk miatt kellett őket felmenteni, de hogy nem egy tiszta eljárás volt az is biztos….”

    Hidd el nekem akik ma Solymosival foglalkoznak azokat nem azért teszik mert az igazságérzetüket bántja egy évszázada elhunyt kislány sorsa, hanem hogy hangulatot keltsenek..

43. paha:
    2007. 04. 27. 1:28

    „…Andrássy Gyuláról meg kiderül, hogy a Rotchildok vették meg egy rakat pénzért. Szóval a vegytiszta jellemű Magyarország bíróságáról megtudjuk, hogy megkenhető, az ítéletet meg lehet vásárolni…”

    Nem csak nálunk máshol is megvehető a bíróság. Amennyire én ismerem a történetet itt is ez történhetett.

    Persze, hogy a zsidó vonatkozása miatt téma még ma is. Kutya nem foglalkozna ezzel, ha nem keveredik bele a vallás, de ettől még lehetett egy elcsalt per(én annak is tartom). De én vallástól függetlenül gondolom így!!!

    Sodiék a folyamatos zsidózással szerintem is csak a saját „ügyüknek” ártanak. Lásd a gyerek esete aki mindig farkast kiáltott... :)

44. csukesz:
    2007. 04. 27. 4:02

    A 10.000000 is kevés

45. Todo:
    2007. 04. 27. 7:20

    A Fővárosi Bíróság ítélte el Bencssik Gábort, amikor azt állította, mécsimre rávallott társaira.
    A Fővárosi Bíróság az ÉS-nek azaz mayerarankának adott igazat Orbán Viktorral szemben, a tokaji szőlők ügyében.
    A Fővárosi Bíróság volt az, ako a 09. 18-19-20 és 10.23 -ai ügyekben példátlanul szigorú letöltendő éveket sózott ártatlanokra.
    A zsidók körében kedvelt a jogi foglalkozás, valamint a legtöbb zsidó Budapesten él.
    Hát ezért.

46. Todo:
    2007. 04. 27. 7:30

    Az ifjabb nemzedék azonban aligha hallott e botrányba fúlt perről, amelyet bátran nevezhetünk Magyarország egyik legnagyobbszabású botrányperének a XIX. században, mert jóllehet minden a vádlottak bűnösségére vallott, mégis valamennyit fölmentették."
    Megöltek egy kis libapásztort. Égre kiált a régi vád,
    úgy ölték meg Solymosi Esztert, mint egy tokos, pihés libát,
    mint egy síró galambfiókot,
    szûz juhocskát Húsvét elõtt...
    Valami vérengzõ bolondok
    úgy fogták el és ölték meg õt,
    a nótás ajkú kis magyar lányt, valami vérengzõ vadak,
    vademberek...Elfolyt a vére, mint egy párás piros patak.
    Ítélt a bíró, félkegyelmû képzelõdõ a szemtanú,
    alaptalan a vád, a vérvád...a hátborzongató gyanú...
    Ítélt a bíró; elmehetnek a reszketõ kaftánosok;
    nem ölték meg Solymosi Esztert, nem bûnösök, nem gyilkosok.
    Nem sütöttek húsvéti ostyát embervérrel.
    Ország-világ tudja meg, hogy gyermekijesztõ dajkamese a vér, a vád.
    Ítélt a bíró s fellélegzett a zsidóság, az "üldözött",
    de terjed a "mese", a "vakhit" a szegény magyar nép között.
    Zengett a dal s a vérpatakból vérfolyó gyúlt és hömpölyög,
    tenger, vértenger gyûlt belõle mérhetetlen mély és örök,
    mint Jézus vére, a világot megváltó Istenemberé.
    Az Õ vére a legyalázott szegény Solymosi Eszteré!
    Minden kiontott ártatlan vér, minden magyar vér, ami folyt,
    párolgott és virult belõle idegen trón, élõsdi bolt,
    minden kiontott ártatlan vér, harctéren ontott hõsi vér,
    és munkában csorgott verejték, és megrabolt bér és babér,
    az én vérem is, az Anyámé, a régi libapásztoré,
    az Õ vére s a legyalázott szegény Solymosi Eszteré.
    Égre kiáltom akkor is ha, élettel és vérrel tilos,
    leírom akkor is, ha rögtön lángot vet a szûz papíros.
    Beh piros vagy Solymosi Eszter kiontott vére s beh meleg...
    Hajnalt festek a magyar égre és felkelõ Napot veled,
    hogy ne vesszen kárba a vérünk, s emléked árva hajadon.
    Solymosi Eszter árva népét ébressze bátran, szabadon.
    - 1937 -

47. Todo:
    2007. 04. 27. 7:32

    Purim Húsvétkor van...
    A VILÁGHÍRŰ TISZAESZLÁRI GYILKOSSÁG ÉS BŰNPER (1882-1883)

    (Huber Lipót: A vérvád és vérgyilkosságok története c. művéből, -1915)

    Más eseteket mellőzve lássuk most a damaszkuszi vérgyilkossági bűnpernek méltó párját, a 32 évvel ezelőtt lefolyt s világhírűvé vált tiszaeszlárit, amelynek tárgyát egy 14 éves szegény református parasztleánynak, Solymossy Eszternek meggyilkolása képezte. Idősebb olvasóink velünk együtt még visszaemlékeznek arra a lázas izgalomra, forrongásra és nagyfokú ingerültségre, amely a vizsgálat és per folyama alatt, nemcsak Tiszaeszlár vidékén, hanem az egész országban uralkodott s arra az élénk érdeklődésre, amellyel egész Európa kísérte az ügynek fejleményeit. (lásd a hívatkozásokat lejebb *)

    Az ifjabb nemzedék azonban aligha hallott e botrányba fúlt perről, amelyet bátran nevezhetünk Magyarország egyik legnagyobbszabású botrányperének a XIX. században, mert jóllehet minden a vádlottak bűnösségére vallott, mégis valamennyit fölmentették.
    Feltűnő, sőt meglepő, hogy a hiperkriticizmusával minden boncolgató s a zsidó vérgyilkosságokat elvből tagadó Strack milyen könnyedén siklik át a legújabb kor e legevidensebb vérgyilkosságán. "Das Blut stb." id. m. 151. oldalán ugyanis teljesen mellőz minden kritikai észrevételt; óvatosan kitér minden elől s a legszárazabban csak regisztrálja a tiszaeszlári esetet. Három szerzőre való rövidke utalással mindössze ennyit mond róla:
    "1882. Esther Solymosi. Vgl. einerseits Onody, Desportes 212-243.; andereseits: P. Nathan. Der Procesz von Tiszaesslár, Berlin) 1892. (416)". Pedig ennél az esetnél is föl tétlenül azt várja olvasóitól, hogy teljesen kizártnak tartsák a vérgyilkosság fennforgását. Kétségkívül a legkényelmesebb eljárások egyike!
    E bűntény és bűnper főbb részleteit a tanúkihallgatások, bizonyítékok s vallomások alapján a következőkben ismertetjük.
    Tiszaeszláron, a túlnyomólag reformátusok lakta Szabolcs megye e kis községében 1882. április 1-jén, szombati napon, három nappal a zsidó húsvét ünnepe előtt, déli 1 óra körül végzett áldozatával a babonás fanatizmus. Az időpont tehát a legjobban volt megválasztva. Köztudomású ugyanis, hogy ilyenkor a falvak üresek, elhagyatottak, mintegy kihaltak, mert a falu népének legnagyobb része mezei munkán, messze künn el van foglalva.
    E napon a tiszaeszlári Újfaluban lakó Huri Andrásné a nála szolgálatban álló 14 éves Solymossy Esztert elküldte a község másik részét képező Ófaluba, a keresztény Kohlmayer József boltjába festékért és koromért, a lakóháznak a közelgő húsvéti ünnepek alkalmából leendő kifestésére. Eszter, miután még két szomszédasszonytól is megbízást kapott ugyanama kereskedésben egyes bolti cikkek bevásárlására, hazulról elment s délelőtt 11 óra tájban megérkezett az Ófaluba, hol a bolt felé haladtában találkozott nővérével, Zsófival, aki éppen akkor gazdájával, Rosenberg Hermannal bort vitt Taub Emmanuel móhel (körülmetélő) lakására s akinek kérdésére akkor csak annyit mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez útjában még Jakab Jánossal, Szabó Juliannával és Tanyi Gáborral is.
    Miután Kohlmayer kereskedésében vörös és kék festéket vásárolt, néhány percnyi időzés után eltávozott. Útközben Rozenberg Hermann lakása előtt haladván el, a ház kapujában nővérével, Zsófival megint találkozott, beszédbe ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy sietnie kell, mert otthon várni fogják a festéket, nővérétől elvált és sebes léptekkel folytatta útját hazafelé. Nővére az Ófalu végén levő Pap József-féle malmon túl követte tekintetével. Ugyanezen malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd Hajdú József, kissé tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi József. Tapasztó Miklós azt is látta, midőn a leány a zsinagóga előtti téren elvonuló töltésen vissza áthaladt, midőn az idő már déli 12 órához közelgetett.
    A zsinagóga a felügyelő lakásával együtt az Ófalu és Újfalu közötti téres helyen fekszik, előtte a töltésről leforduló ösvény vezet el. Solymossy Esztert ezen az ösvényen, a zsinagóga közelében déltájban látták utoljára, azóta nyoma veszett.
    Minthogy Eszter délutáni 2 óráig sem tért haza, Huri Andrásné jó cselédjének felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymossy Zsófiától azt az értesítést nyerte, hogy Eszter volt a boltban és még déli 12 óra előtt hazafelé indult. Ezért Huri Andrásné visszatért lakására azon gondolatban, hogy Esztert talán már otthon fogja találni. Azonban a cselédet most sem találta otthon. Azért értesítette erről cselédje anyját, özvegy Solymossy Jánosnét, hogy nem tudja a leány késedelmezésének okát elképzelni.
    Eszter anyja hallván leánya eltűnését, aggódva szintén keresésére indult, de bár az egész falut bejárta, nem akadt leánya nyomára.
    Midőn leánya eredménytelen keresése után estefelé özv. Solymossy Gáborné társaságában sírva hazatért azon az ösvényen, amelyen Eszter utoljára haladt, a zsidó Scharf József zsinagógafelügyelő nejével, Müller Lénivel a zsinagóga közvetlen közelében levő lakásukról kijött eléje az útra és kétségbeesése felől tudakozódott. Midőn a kesergő asszony elmondotta, hogy leánykáját keresi, akit idáig láttak jönni, Scharf azzal vigasztalta:
    "Sose búsuljon, megkerül az élve vagy halva: Nánáson is történt ily eltűnés, a zsidókra fogták, hogy megölték s később a leányt egy nádasban halva megtalálták".
    Scharfék úgy látszik, már várták ezen ügyetlenül kieszelt fogással a leányát kereső anyát, akinek aggodalmát s kínos sejtelmét Scharf kihívó és szívtelen cinizmusa borzasztó gyanúvá fokozta. S mivel a következő napon egyesek emlegették, hogy leányát a zsidók emésztették el, amely hír április 3-án már az egész falut bejárta, özv. Solymossyné április 4-én elment Vencsellőre a járási szolgabíróhoz, akinek leánya eltűnését bejelentve, gyanújának kifejezése mellett kérte, hogy a zsinagógát vizsgálja meg.
    A szolgabíró azonban ez alkalommal a gyanút hihetetlennek találván, Solymossy Eszternek csupán országos köröztetése iránt intézkedett.
    Midőn később Scharf József zsinagógafelügyelő hat éves fia, Samu a zsinagóga melletti libalegelőn játék közben keresztény gyermekpajtásai előtt kora naivságával kikottyantotta, hogyan gyilkolták meg a sakter bácsik a keresztény leányt s idősebb testvérére, a 16 éves Móricra hivatkozott, hogy az a gyilkosságot a kulcslyukon nézte s ő is tőle hallotta, ez elbeszélés a faluban elterjedvén s nagy izgatottságot keltvén, özv. Solymossy Jánosnéban a gyanú újabb megerősítést nyert, amiért május 4-én ismét fölkereste a szolgabírót, előadván, hogy a zsidók elleni gyanúját most már egyes községi lakosok vallomásai is támogatják.
    A járási szolgabíró csak ezután intézkedett - tehát az eltűnés után csak hetek múlva -, hogy Eszter eltűnése ügyében a rendőri nyomozás megindíttassék. Tulajdonképpen ez képezte a vizsgálat első kiindulási pontját.
    Tiszaeszlár községének elöljárósága tehát végre május 6-án kihallgatott több tanút, kik előadták, amit az eltűnt Eszternek a zsinagógában történt meggyilkolására vonatkozólag hallottak.
    Eközben a különös eltűnési eset az egész vidéket befutotta. Az eszlári zsidóság élve a gyanúperrel, jónak látta felülkerekedni: Solymossynét s a hírt terjesztő keresztény lakosokat vizsgálattal s rágalmazási perrel fenyegette. Ez azonban csak fenyegetés maradt; tanácsosnak látták a zsidók sem vizsgálatot, sem rágalmazási pert nem indítani. Tény azonban, hogy ha a faluba idegenek, többek közt egy ízben terepfelvevő katonatisztek jöttek, azonnal összerezzentek, sugdostak, ijedten-sápadtan a községházához futottak, ahol élénk kíváncsisággal tudakozódtak az idegen urak érkezésének okai felől. E gyanús viselkedésüket községbeliek látván, a zsidók bűnössége felőli hitükben megerősbültek, s lépéseiket mindinkább szemmel tartották. Az előnyomozás eredménye alapján végre elrendelték a törvényszéki vizsgálatot. A nyomozások foganatosításával a komoly és jellemszilárd Bary József, törvényszéki jegyző, mint vizsgálóbíró lett megbízva. És valamint ő, úgy általában az egész nyíregyházi törvényszék, különösen annak derék elnöke, az ércjellemű és kitűnő jogász, Kornis Ferenc az egész per folyama alatt elfogulatlan, pártatlan és igazságos viseletüknek adták jeleit, dacára a zsidók cselszövényeinek s névtelen levelekben küldött fenyegetéseinek. Ezt a dicséretet, fájdalom, a nyíregyházi törvényszéken kívül álló felsőbb körökről s más magas állású hivatalos urakról nem lehet elmondani.
    A vizsgálat folyamán a zsinagógafelügyelő 16 éves fia, Scharf Móric, a koronatanú kezdetben vonakodott beismerni öccse által a libalegelőn elbeszéltek valóságát. De nemsokára mégis részletes vallomást tett. Minthogy a tiszaeszlári községháznál (börtön hiányában) a tanácsszobát és fáskamrát a befogott gyanús zsidók elszállásolására vették igénybe, Móricot a járás derék csendbiztosa, ifj. Récsky András lakására, a szomszédos Nagyfaluba szállították éjjeli szállásra, ahová elment a törvényszéki bírósági írnok is.
    Móric itt már az első éjjelen anélkül, hogy ellene a csendbiztos vagy bárki más is fenyegetést vagy más meg nem engedett eszközt csak legkevésbé is alkalmazott volna, csakis lelkiismereti furdalásaitól ösztönöztetve önként ajánlkozott, hogy vallani akar. Récsky András erről azonnal értesítette a vizsgálóbírót, Bary Józsefet, aki nyomban meg is jelent. Móric vallomásaiban, amelyeket 1882. május 20-ának éjjelén és május 21-én a csendbiztos házában megjelent bíróság előtt, továbbá folytatólagosan május 22-én a tiszaeszlári községházán, május 23-án, május 26-án és május 27-én a nyíregyházi törvényszék előtt tett, határozottan és körülményesen a következő főbb dolgokat beszélte el.
    Előadja, hogy 1882. április 1-jén, amikor több más községbeli zsidó és idegen sakter is időzött Tiszaeszláron, az isteni tisztelet végeztével, délelőtt 11 óra tájban a zsidóság kijövén a zsinagógából, ő be akarta zárni annak ajtaját, Schwarz Salamon tiszaeszlári sakter, Buxbaum Ábrahám ibrányi tanító, Braun Lipót udvardi sakter, valamint Wollner Hermann a koldus zsidó, akik nyugtalan tanácskozásba voltak elmélyedve, a zsinagóga előtt megállapodva, arra szólították föl, hogy hagyja nyitva a zsinagóga ajtaját, mert még imádkozni akarnak. Ő tehát anélkül, hogy a zsinagógát bezárta volna, bement szüleinek lakására.
    Kis idő múlva atyja, Scharf

48. Todo:
    2007. 04. 27. 7:32

    Kis idő múlva atyja, Scharf József, aki az ablakon kinézett, kiküldte, hogy hívja be azt a magyar leányt, Solymossy Esztert, aki éppen Ófalu felől jön, hogy az vegye le az asztalról a rajta maradt szombati gyertyatartókat, amelyeken törvényük szerint ma nem szabad nekik maguknak onnan eltávolítani. Móric atyjának e meghagyására elébe ment az általa jól ismert Eszternek s behívta lakásukba. Eszter e kis szolgálat megtételére be is lépett, levette a gyertyatartókat az asztalról és székre állva a szekrény tetejére rakta, s azután néhány pillanatig társalgott Scharf József feleségével.
    Eközben bejött Wollner Hermann, aki Schwarz Salamonnal és ennek két társával a zsinagógában visszamaradt és aki a zsinagóga előpitvarából kifelé nézett akkor, midőn Móric Esztert lakásukra behívta. Wollner, az idegen koldus zsidó azt mondta Eszternek, menjen be vele a zsinagógába, onnan valamit kihozni. Eszter némi vonakodás után bement, Wollner kezén fogva bevezette.
    Móric kis idő múlva kimenvén az udvarra, a zsinagógából jövő jajveszékelést és három vagy négy segélykiáltást hallott. E kiáltásra kíváncsian odaszaladt a zsinagóga előpitvarának ajtajához, de azt zárva találta; azért annak mélyedésében meghúzódva benézett a kulcslyukon s ekkor látta, hogy Eszter, akinek szája már be volt tömve, a földön fekszik egy ingben, hogy őt Buxbaum Ábrahám és Braun Lipót a földre leterítve s kinyújtóztatva tartják; látta, hogy Schwarz Samu, tiszaeszlári sakter egy nagyobb késsel nyakát elmetszette; látta továbbá, hogy Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót és Wollner Hermann a leány testét fölemelték és hogy ekkor Schwarz Salamon egymás után két vörös cserépedényt tartott alája, amelyben a leány kiömlő vérét felfogta és azután ezekből egy nagyobb edénybe átöntötte. Mikor a leány már nem mozdult, nyakát egy ronggyal bekötötték és ismét felöltöztették, mire a zsinagóga belsejéből az előpitvarba jöttek: Lusztig Sámuel tiszaeszlári kereskedő, Braun Abrahám tiszaeszlári napszámos, Weiszstein Lázár, tiszaeszlári bérlő és Junger Adolf, tiszaeszlári földbirtokos, akik a hullát körülállották.
    Móric ezek láttára megrémülve bement szülei lakására, ott a történteket szüleinek elbeszélte: mire anyja azt mondotta, hogy hallgasson s megtiltotta, hogy erről senkinek se szóljon.
    Körülbelül egy óra elteltével Wollner Hermann bejött a lakásukra és felszólította őt, hogy most már zárja be a zsinagóga ajtaját. Erre bement a zsinagóga előpitvarába, ahol azonban már sem a leány holttestét nem találta, sem vérnyomokat nem látott. Minden el volt már tüntetve. A kulcsot a pitvar ablakában találván, a zsinagóga ajtaját bezárta és ugyanakkor látta, hogy Schwarz Salamon, Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf hazafelé távoztak.
    Megjegyzendő, hogy Móricot tanítója - aki zsidó létére nehezen hazudott javára - igazmondónak jellemzi, aki képzelő tehetséggel nem bír, mesét mondani képtelen.
    Scharf Móricnak terhelő előadását támogatta özv. Lengyel Istvánné, aki azt vallotta, hogy 1882. április 1-jén kora délután, 12 óra elmúltával, a háza tőszomszédságában levő zsinagóga irányából háromszori kiáltást hallott: továbbá özv. Fekete Jánosné ama vallomása, hogy 1882. április 1-jén délelőtt a zsidó templom felől sírást hallott, valamint Adamovics Józsefnek és Pap Józsefnek vallomása, hogy ugyanaz napon déli 12 óra felé a zsinagóga mellett haladván el, onnan megmagyarázhatatlan sírást hallottak s látták, hogy a zsinagóga ajtaja előtt két oldalt egy-egy zsidó állott az út felé nézegetve.
    De támogatják Móric vallomásának erejét azon jelenségek is, hogy ama éjjel a zsinagógában szokatlan gyülekezést tartottak, csoportosultak s fel-alá kóboroltak a zsidók az utcákon, a zsinagóga körül s Groszberg Leó házánál, aki kezeit tördelve jajgatott: "Istenem, mit cselekedtünk", majd ásó, kapa után kiáltoztak.
    A vádlott zsidók, miként azt más hasonló eseteknél is rendesen tapasztaltuk, tagadták ugyan, mivel azonban nem voltak képesek igazolni, hogy a terhükre rótt bűncselekmény ideje alatt a zsinagógában nem voltak, a vizsgálat terhelő adatai alapján a vád jogos alapon nyugvónak találtatott, amiért is Taub Emmanuel móhellel (körülmetélő) együtt, mint akiről kiderült, hogy ugyanazon időben szintén a zsinagógában kellett lennie, Solymossy Eszter meggyilkolása s illetőleg a gyilkosságban való részesség miatt vád alá helyeztettek.
    Schwarz Salamon, aki Móric vallomása szerint Eszter nyakát átmetszette, a törvényszéki elnök előtt ezeket vallotta: Eszter ama napon elmenvén a zsinagóga mellett, kigúnyolta őt, amiért csapást mért a leány fejére, aki erre holtan összerogyott. Estig elrejtette, aztán a Tiszába dobta a holttestet. A nyilvános végtárgyalás alkalmával Schwarz visszavonta ezt a vallomást.
    Noha a bűntény csaknem lesújtóan nyilvánvaló volt is, mégis valahányszor már-már befejezettnek gondolta az ember a vizsgálatot, a zsidók cselszövényeikkel újból összebonyolították s addig elnyújtották a pert, míg csak olyan megoldást nem nyert, amely teljesen megfelelt kívánságuknak. Üzelmeikkel fölforgatták s fenyegetéseikkel meg akarták félemlíteni nemcsak a bíróságot, hanem egész Magyarországot. Egész kötetre rúgna mindannak leírása, amit a vádlottak megmentése érdekében cselszövényeikkel, pénzükkel, hamis tanúkkal és sajtójukkal elkövettek. Itt néhány pontba összefoglalva csak a főbbeket említjük.

    1. Már az első vizsgálóbíró, Bóth Menyhért a vádlottakra súlyosan terhelő tényeket állapított meg. Bóth azonban pénzzavarokkal küzdött, nyakig adós volt. Fő hitelezői zsidók voltak és ezek alkudoztak vele s szorították, hogy a zsidók javára működjék. Mivel hirtelen kifizette adósságait s a vesztegetés kiderült, fegyelmi vizsgálatot kellett ellene indítani: ő azonban nem várta meg ennek kimenetelét, hanem öngyilkossá lett.
    2. Utódját, a jellemszilárd Bary József vizsgálóbírót nem tudták a zsidók megvesztegetni s azért mindenképpen azon voltak, hogy gyanúsítsák, rágalmazzák. Bary azonban megingathatatlanul becsületesen s pártatlan igazságossággal tovább teljesítette kötelességét, habár munkáját a perben szereplő ügyészek is megnehezítették. Ez utóbbiak közül az első agyonlőtte magát, mert ama gyanú terhelte, hogy a zsidók megvesztegették; a másik kettő ellen fegyelmi vizsgálatot kellett indítani, mert tanúkat fogadtak föl Bary vizsgálóbíró ellen. Barcza rendőrbiztos Szeiffert Ede főügyészi helyettes titkos megbízatásából utazgatott, mindenütt kémkedve Bary ellen, anyagot gyűjtögetve a terheld tanúk ellen és a vádlottakat mentő tanúkat keresgélve.
    3. Mint közvádló nem a rendes nyíregyházi ügyész szerepelt, hanem Szeiffert Ede, egy erdélyi szász, akit a főügyész erre külön megbízott. Szeiffert pedig teljes erővel nekifeküdt a vádlottak tisztázásának, kényszerítve őket, vallják be, hogy beismeréseik kínzás által lettek kicsikarva, amit azonban nem lehetett kimutatni. Szeiffert tehát ahelyett, hogy ügyészi hivatalából kifolyólag megindokolta volna a vádat és a vádlottak ellen járt volna el, valóságos védőbeszédet mondott. Igazolni, mentegetni iparkodott a vádlottakat és vádat emelt ezeknek állítólagos üldözői, nevezetesen Bary(!) vizsgálóbíró ellen. Még a törvényszéket is élesen megrótta. A királyi főügyészi helyettes magatartása és eljárása nemcsak megdöbbentést keltett, hanem olyan botrányos volt, hogy interpelláció tárgyát képezte a képviselőházban, sőt a nyíregyházi törvényszék tizenkét keresztény ügyvéde memorandumot intézett az igazságügyi miniszterhez, dr. Pauler Tivadarhoz, amelyben a többi között azt mondja, hogy "a közvádló álarca alatt egy védő szerepel, aki azon van, hogy összezavarja és elnyomja az igazságot" és követelik e szánalmas embernek eltávolítását. Mindez azonban mit sem használt az egész elzsidósodott sajtó által támogatott hűtlen tisztviselővel szemben.
    4. A zsidók szennylapokban, névtelen levelekben és nyomtatványokban meghurcolták a vizsgálóbírót, törvényszéki elnököt; tisztességes múltú és feddhetetlen jellemű egyéneket s megrágalmaztak mindenkit, aki csak bűnpalástolásokra nem volt megnyerhető. Különösen jellemző rájuk nézve az is, hogy midőn Bary vizsgálóbíró ravasz fogásukat ignorálta, meginterpelláltatták az igazságügyi minisztert, hogy miért nem indíttat a megtámadott bírói reputáció érdekében sajtópert a vizsgálóbíróval.
    5. A vádlottak ügyének védelmére a zsidók fölfogadtak ötöt az ország legfurfangosabb ügyvédei közül. Ezek az ügyvédek hihetetlen arroganciával léptek föl és a panaszok és tiltakozások egész árját zúdították a nyíregyházi törvényszék becsületes elnökére, Kornis Ferencre. Minden tanúról, aki kedvezőtlenül vallott a vádlottakra nézve, kijelentették e védők, hogy be van tanítva, sőt nem átallottak egy "tanúkat betanító bandáról" is beszélni. Ez a szinte mesés vakmerőség könnyen megérthető, ha szem előtt tartjuk a zsidóság óriási elhatalmasodását hazánkban és hogy Tisza Kálmán miniszterelnök különös buzgalommal fogta a zsidók pártját, sőt a per folyamán többrendbeli túlkapást engedett meg magának az igazságügyi miniszter reszortjába.
    6. A meggyilkolt Solymossy Eszter anyját a zsidók egyrészt úton-útfélen büntetlenül szidalmazták, másrészt elhalmozták mindenféle megvesztegető ajánlatokkal; de az anyai szívet nem sikerült megvásárolniuk. Így például Lichtmann József (Jaszli úr) arra akarta őt rávenni, hogy egy leányt fogadjon el Eszter helyett, amiért azonnal 1000 forintot felvehetne a zsidóktól. Ezen vesztegető kísérletért Lichtmann a bíróságtól kérdőre vonatván, mindent tagadott, annyit azonban mégis beismert, hogy "nem 1000, hanem csak 300 forintról beszélt Solymossynénak, amelyet azért kapna, ha sikerülne Esztert előkeríteni". Ez épp olyan ravasz, mint lelketlen szándékból egyúttal a bűntudat is kikandikál: a szülőt leánya keresésére ösztönözni akkor, midőn minden jel és bizonyíték is arra vall, hogy a leány nincs már az élők között.
    7. Scharf Móricról, aki őszintén, öntudatosan és határozottan vallott be mindent, amit látott és szívósan ragaszkodott igaz vallomásához, azt a hírt terjesztették, hogy őrült volt; és megkísérlettek vele érintkezni a börtönbe csempészett zsidó iratú papírok útján. - Móric magatartása, a fiúnak atyja iránt való fellépése mindenesetre elszomorító jellegű, mert hiába: az apa csak apa marad bármilyen körül

49. Todo:
    2007. 04. 27. 7:33

    Móric magatartása, a fiúnak atyja iránt való fellépése mindenesetre elszomorító jellegű, mert hiába: az apa csak apa marad bármilyen körülmények között. De azért a fiú mégsem nyilvánítható őrültnek. Amikor oly határozottan vall egy épelméjű fiú az apa ellen, ott azt kell következtetni, hogy olyasminek, olyan rémtettnek kellett történnie, ami az apát is megutáltatta a fiúval. Különben figyelemre méltó körülmény, hogy Bary vizsgálóbíró egy ízben meg akarván győződni, nem hazudott-e mégis ez a fiú, Nyíregyházán maga elé rendelte s azt mondta neki: "Móric, nem mondtál igazat; Eszter él, itt van a másik szobában". Mire Móric azt válaszolta: "De hiszen kérem alássan, akinek egyszer a nyakát elvágják, az többé fel nem támad s nem lehet itt".
    8. Megpróbálták a vizsgálóbírótól a periratokat ellopni, betörés útján behatolván a vizsgálóbíró házába.
    9. A védelem javára alattomos módon kicserélték a zsinagóga ajtajának zárát, illetőleg megváltoztatták a kulcslyukat, hogy így bebizonyíthassák, hogy Móric kívülről semmit sem láthatott.
    10. Cinikus vakmerőséggel a bűnperben való bíráskodást illetékes fóruma, a nyíregyházi királyi törvényszék kezéből ki akarták ragadni, mint amelynek megvesztegethetetlen pártatlanságán terveik és céljaik kudarcot vallottak és egy ínyük szerinti törvényszéket akartak delegáltatni. Midőn pedig az igazságügyi miniszter önérzetes válaszával törekvéseiket visszaverte, szennylapjaikkal megtámadták magát az igazságügyi minisztert, kétségbe vonva igazságérzetét, jogtudományát, a minisztériumában működő erők képzettségét, tisztességét s antiszemitizmust fogva reá.
    11. Kitűztek 5000 forint jutalomdíjat Solymossy Eszter megtalálására és az élő és holt ál-Solymossy Eszternek egész seregét vonultatták föl, amely csalás a bűn elpalástolása s a törvényszék félrevezetése céljából történt.

    Majd a szomszédos Nagyfaluban, majd a Somogy megyei Bogláron, utóbb a szatmármegyei N.-Tarnán, Kassán, Máramarosban s másutt híresztelték, hogy Eszter ott van és él. Persze mindez hazugságnak, merő ámításnak bizonyult.
    A holt ál-Solymossy Esztereknél minden törekvésük odairányult, hogy egy minden seb nélküli hullát előteremtsenek, amelyet elismertetve Eszter hullájának, elhitessék, hogy a kis leány öngyilkossá lett... Eszter, az egészséges, életvidám, ártatlan s romlatlan leányka öngyilkos! E hullacsempészetek folytán keletkezett újabb és újabb vizsgálatokkal olyan zűrzavart és bonyodalmat csináltak, amelyben a megzavart és megtévedt tisztánlátás megfeneklett.
    A főkísérlet egy nyilvános házból való személynek hullájával történt, amelyet a máramarosi kórházból elloptak s Tiszaeszlárral átellenben a Tiszába dobtak, ahonnan aztán másnap, június 18-án Tiszadada alatt a Csonkafüzesben "merő véletlenből" kihalásztak. A vízbedobás előtt pedig e hullát felöltöztették Eszter ruháiba (ami szintén azt bizonyítja, hogy azok a zsidók kezei között voltak), sőt bal karjára kötötték még a bevásárlásnál használt s kék festéket tartalmazó kendőt is, mintha bizony Solymossy Eszter, ha csakugyan öngyilkossági szándékból a Tisza hullámai közé vetette volna magát, képes lett volna önmagának a festékes kendőt két vagy több görccsel erősen bal karjára kötni.
    A zsidók ezzel is felsültek, mert az álhulla annyira különbözött Esztertől, hogy sem Eszter anyja, sem nővére, sem fivére, sem legközelebbi rokonai és ismerősei nem ismertek rá a holttestben Eszterre, pedig egytől-egyig külön vezették a megszemléléshez, nehogy összebeszélés történjék. Eszter még csak 14 éves, fejletlen, parasztmunkák között nevelt és ártatlan leány volt, míg ellenben a talált hulla, eltekintve attól, hogy Eszternél jóval magasabb volt, teljesen kifejlett, 18-24 év közötti s éppen nem "ártatlan" nőé volt. A kezek és lábak úriasan kicsinyek, a körmök gondosan ápoltak voltak, a lábujjakon tyúkszemeket lehetett látni, amely körülmény mindenkor cipőviselésről tanúskodik; márpedig Solymossy Eszter a tiszaeszlári parasztleányok szokása szerint mezítláb járt. Továbbá az álhullán a derék vállfűző (Mieder) viselésről tanúskodott, ami a parasztnőknél nincsen szokásban. Igen fontos továbbá azon körülmény, hogy az álhullán sem külerőszak nyomai, sem vízbefúlás jelei nem voltak konstatálhatók s hogy az legfeljebb 6-8 nap előtt halhatott meg s csak pár nap óta lehetett a vízben. Solymossy Eszter pedig azelőtt három hónappal tűnt el, amely idő óta a festék is megsemmisült, ő maga pedig még inkább a felismerhetetlenségig feloszlásba ment volna.
    Így hangzott a két orvos és a sebészek véleménye, akik a holttestet felboncolták. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a törvényszék félrevezetése céljából hullacsempészet történt, amit két vádlott zsidó tényleg be is ismert, a végtárgyaláson azonban visszavonták ezt a vallomásukat.
    A zsidók otromba fogásukkal arra számítottak, hogy egy Eszter ruhájába bújtatott hulla látására az anya szemei el fognak káprázni, kitörő fájdalommal zokogva-sírva reá borul a hullára s abban saját leányát elismervén s megsiratván, ki merné akkor kétségbe vonni, hogy az nem Solymossy Eszter hullája volt? Ez a várt, de be nem következett jelenet a védelemhez a rabulisztikai érvek egész kincsesbányája lett volna. A legrikítóbb világításba helyezi ezt a szívtelen játékot azon körülmény, hogy özv. Solymossynét előzőleg egy zsidó asszony meg akarta vesztegetni, azzal állítván be hozzá: "Solymossynécska, de sok pénzt kapna maga, ha leánya megkerülne". Úgy látszik, a szegény asszonyt elő akarták készíteni arra, hogy a küldendő álhullában a csengő pénz csábító hatása alatt ismerje föl saját leányát. Ámde Solymossyné, ha szegény is, de becsületes, jellemes keresztény nő volt...
    Akik Móric leleplezései után még kételkedtek a zsidók bűnösségében, azokat a tiszadadai álhulla csempészete határozottan meggyőzte afelől.
    Meg kell még említenünk, hogy ezt a csempészetet megelőzőleg Tiszadob alatt találtak a halászok egy fejetlen női hullát, amelyet azonban egy tiszadobi zsidó megvesztegetése folytán elrejtettek. A halászok kihallgatása eredményre nem vezetett, a hulla nem volt többé megtalálható s a vizsgálat meghiúsulása folytán máig is rejtély e fejetlen hulla története. Általános azonban a vélemény, hogy ez volt a szegény Eszter hullája, amelyet a zsidók lefejeztek, hogy ne legyenek láthatók a nyakán ejtett bemetszések.
    A zsidók a vádlottak érdekében elkövetett mindezen üzelmeikkel annyi időhöz jutottak, hogy a per csak 14 hónapra (435 napra) az áldozat eltűnése után, vagyis 1883. június hó közepén nyílt meg.
    A tárgyalás tartama alatt (1883. június-augusztus 3-ig) rendkívüli aranyforgalom volt Nyíregyházán. Hat hét alatt a posta csak néhány német város küldeménye gyanánt 152 000 frankot fizetett ki ... Franciaországból 55 000 frank érkezett... Végül három kiküldött magával hozta az "Alliance Israélite Universelle" tartalékösszegét, amelynek nagyságáról fogalmat szerezhetünk, ha tekintetbe vesszük, hogy e kiküldötteknek csak egyike, nevezetesen az, aki Frankfurtból jött, egy 250 000 frankról szóló hitellevéllel volt ellátva ...
    "Íme - írta Fromm az "Univers"-ben - hát ebből fizették ki az egész Magyarország valamennyi Booth Menyhértjének minden adósságát."
    Ez fejti meg azt is, miért tudtak a zsidók annyi mentő tanút találni s hogy miért lehetett csak 13 hónapi "vizsgálat" után megkezdeni a tárgyalást. Nem egy tanú beismerte, hogy a zsidó aranyak miatt tanúskodott úgy, ahogyan tanúskodott s hogy utóbb felébredvén bennük a lelkiismeret, alig várják, hogy visszavonják szavukat. Két hamis tanú öngyilkossá lett még a végtárgyalás befejezése előtt...
    Rotschild fenyegetőzött, hogy megvonja a hitelt Magyarországtól, ha nem fölmentéssel végződik az ügy; s Tisza Kálmán miniszterelnök e célból titkos utazásokat tett Nyíregyházára.
    A végtárgyalás, amely 1883. június hó közepén kezdődött, körülbelül hét hétig tartott. Augusztus 3-án lett kihirdetve az ítélet, amely - miként azt a zsidóság üzelmei után sejteni lehetett - a vád alá helyezettek teljes fölmentése volt, nevezetesen: Schwarz Salamon sakter, Buxbaum Ábrahám tanító és Braun Lipót sakter, úgyszintén Wollner Hermann koldus a gyilkosság vádja alól; Scharf József egyházfi, Junger Adolf földbirtokos, Braun Ábrahám napszámos, Lusztig Sámuel kereskedő, Weiszstein László bérlő, Taub Emmanuel móhel a gyilkosságban való részesség bűntettének vádja alól; Vogel Amsel tutajos, Szmilovics Jankel napszámos, Herschko Dávid tutajos, Grosz Márton bérlő és Klein Ignác napszámos a bűnpártolás vétségének vádja alól mentettek föl.
    A törvényszék fölmentő ítéletének létrehozása körül "hallatlan érdemeket" szereztek: Eötvös Károly, Friedmann Bernát, Funták Sándor és Haiman védők. Nem egy elfogult filoszemita is megfejthetetlennek találta az ügyész eljárását e perben és a törvényszék fölmentő ítéletét, amikor a tények kérlelhetetlen logikája szinte kiabálva követelte volna a vádlottak elítélését.
    Minthogy a magyar közvélemény az előzmények után szilárdul meg volt győződve, hogy Solymossy Eszter vérgyilkosságnak esett áldozatul, azért a vádlottak felmentése ország szerte nagyfokú elkeseredést szült s az ítélet kihirdetését követő napokban Budapesten s különösen Sopron, Pozsony s Zala megye több városában zavargások voltak és a fölmentettek kénytelenek voltak elhagyni az országot. Scharf Móric, a koronatanú, akit augusztus 7-én visszaadtak atyjának, sem maradhatott Tiszaeszláron; nemsokára Amszterdamba került, ahol gyémántköszörüléssel foglalkozott 1899 tavaszán bekövetkezett haláláig.
    Följegyzésre méltó, hogy a hitsorsosainak pártfogásáról s azok iránt tanúsított áldozatkészségéről nevezetes londoni híres zsidó bankár és angol főnemes, Montefiore Mózes (1885), akit már a damaszkuszi pernél volt alkalmunk megismerni, a tiszaeszlári per alkalmával (amelynek "lefolytatására" nagy összegeket áldozott) a magyarországi zsidósághoz (vagy zsidó sakterokhoz) egy felhívást, illetőleg kiáltványt intézett, amelyben inti s figyelmezteti őket, hogy haladjanak a korral és ne zárkózzanak el a modernebb nézetek elől. Ki lehetett olvasni a sorok közül, hogy damnálni akarta a vérre vonatkozó szerencsétlen balhiedelmet. (231 Lásd A. v. 0. " Zur Frage des jüdischen Ritualmordes " című értekezését a " Historisch-polilische Blatter für das katholische Deutschland", 1900. évf. I. köt. 821. old.

50. Todo:
    2007. 04. 27. 7:35

    Ki lehetett olvasni a sorok közül, hogy damnálni akarta a vérre vonatkozó szerencsétlen balhiedelmet. (231 Lásd A. v. 0. " Zur Frage des jüdischen Ritualmordes " című értekezését a " Historisch-polilische Blatter für das katholische Deutschland", 1900. évf. I. köt. 821. old. jegyzet.)

    A végső szót a tiszaeszlári ügyben az osztrák parlamentben mondták ki 1899. november 10-én. Schneider képviselő az egyik ülésen szót kérvén a polnai vérgyilkosság tárgyában, szemlét tartott a legutóbbi idők vérgyilkosságai fölött s ez alkalommal a tiszaeszlári esetre vonatkozólag a következőket mondta el:
    "Ma, midőn az az ember már meghalt, mi sem akadályoz többé, hogy elmondjam önöknek, miképpen magyarázta meg ő a fölmentést. Ugyanis Andrássy grófot - ő az, akiről szólni akarok - (Id. Andrássy Gyula gróf tudvalevőleg 1890-ben halt meg Voloscában.) megkérdezte valaki ez ügyben, ezt a kérdést intézvén hozzá:
    "- Hiszi ön, hogy az rituális gyilkosság volt?
    - Természetesen - felelte Andrássy -, nincs benne semmi kétség; ez bebizonyított tény, nincs egyáltalán mit vitatkozni erre vonatkozólag.
    - De hát akkor miért mentették fel oket?
    - Oh - szólt Andrássy - hát azért, mivel az elítélést követő napon a nép bizonyára agyonütött volna 20 000 zsidót, azután pedig, ki ad nekünk pénzt, ha nincsenek kéznél a zsidaink?
    ... Íme - folytatta Schneider -, íme a tiszaeszlári fölmentő ítélet magyarázata. Kiáltások balról: "Kinek mondotta ezt Andrássy?" - Lichtenstein herceg fölemelkedve:
    - Nekem mondta! (Óriási hatás. Hosszú mozgás.) ( Alb. MONNIOT "Le crime rituel chez les Juifs", Paris, 1914. 276-277. oldal.). Valóban, azok számára, akik nyitott szemmel nézik a dolgokat s tudnak gondolkozni, nincs jellemzőbb s tanulságosabb per, mint éppen a tiszaeszlári.

    És mégis szinte látjuk a fölmentő ítélet kihirdetésén triumfáló ellentábor vigyorgását, halljuk cinikus szavait: Az ártatlanság bírói úton nyert megállapítást... No igen, a bíróság elegendő terhelő bizonyítékok hiányában természetesen nem tehetett mást, minthogy a vádlottakat fölmenti. De hogy miért nem juthatott a bíróság elegendő terhelő bizonyítékok birtokába, arra feleljenek a triumfálók!...

    ----

    (*)

    Lásd egyrészt: ONODY G. .. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben ". Budapest. 1883. 209-264 old. - és ennek javított s bővített német fordítását: .. "Tisza-Eszlár in der Verganganheit und Gegenwart". Autorisierte Übersetzung aus dem Ungarischen von Georg von MARCZIÁNYI. Budapest, 1883. 156-215. old. - ISTÓCZY Gy. " 12 Röpirat". Budapest. 1883. III. évf XI. füzet 1-15. old. - ZIMÁNDY I. "Hiteles zsidókáté. Ébresztő hangok. V. könyve". Budapest, 1884., ahol a 419-453. old. az első bírósági itélet. 453-480. old. pedig özv. Solymossy Jánosné ügyvédjének, Szalay Károlynak a törvényszékhez benyújtott, de eredménytelen föllebbezése olvasható. -" Historisch-politische Blätter für das katholische Deutschland", München, 1883. évf. 11. köt 369-381. old. ("Die Bedeutung des Prozesses von Tisza-Eszlár "). - "La Civilta Cattolica". Firenze 1883. évf. vol. IV. 217. s köv. 353. s köv. 484. s köv. 609. s köv. 730. s köv. old. - H DESPORTES " Le mystére du sang che: les Juifs de tous les temps ", Paris 1890. 212-243. old.-B, FREIMUT " Die jüdischen Blutmorde stb." Id. in. 51-53. old. - Alb. MONNIOT "Le crime rituel chet les Jiufs", Paris. 1914. 269-277. old. - másrészt: M. KAISERLING ..Die Blutbeschuldigung von Tisza-Eszlár", Budapest, 1882. - P. NATHAN "Der Procesz von Tisza-Eszlar". Berlin 1892. - Fr. FRANK "Der Ritualmord vor den Gerichtshofen der Wahrheit und der Gerechtigkeit". Zweite Auflage. Regensburg 1901. 246-252. old. (forrás: Holhome)

    I R O D A L O M :

    A VILÁGHÍRÛ TISZAESZLÁRI GYILKOSSÁG ÉS BÛNPER
    1882-1883

    MARSCHALKÓ LAJOS: ORSZÁGHÓDÍTÓK
    IV. fejezet - MI VOLT A TISZAESZLÁRI PER?

    Hatvanmillió forint volt az ítélet ára?
    (Hazánkért, 2003. szeptember)

    Kászonyi Dániel:
    SOLYMOSI ESZTER A TISZAESZLÁRI VÉRÁLDOZAT (Regény)

    K ö n y v e k :

    Bary József: A tiszaeszlári bûnper,
    Gede testvérek Bt., 610 old.

    Ónody Géza: Tiszaeszlár a múltban és jelenben,
    Gede testvérek Bt., 264 old.

    Marschalkó Lajos: Tiszaeszlár

    "...azon vágytól vezéreltetve, hogy az emberiségnek éppen a zsidók által hangoztatott kultúrhaladása
    érdekében szerény erõmhöz képest szolgálatot tehessek, határoztam el magamat a rituális vérvád kérdése
    tárgyában tett hosszas kutatások és tanulmányok után ezen mû megírására, s közrebocsátására. E mûnek
    feladata a kérdés szükséges megvilágításán kívül egyúttal válasz gyanánt is szolgálni.. azok részére,
    kik a XIX. század "?kultúrhaladása s felvilágosultsága" és "humanizmusa" - féle magasztos eszmék
    hangzatos puffogtatásával igyekeznek az õ rövidlátásuk körén kívül esõ õszinte és igaz szó kimondását,
    mihelyt az zsidó érdekeket érint, ?középkori dajkamesék vallási és fajgyûlölség? címén elnémítani.
    E mû elolvasása után bárki is meggyõzõdhetik, hogy a zsidók ellen emelt s a népek öntudatában századok
    óta élõ vérvád jogosultsága fájdalom! mint komoly valóság, kétségbevonhatatlan tényeken alapszik."
    (Részlet a könyvbõl)

    Ónody Géza, aki a világhírû tiszaeszlári rituális vérgyilkosság idején, 1882-ben helyi földbirtokos
    és országgyûlési képviselõ volt, parlamenti felszólalásával hívta fel a magyar és a világ
    közvéleményének figyelmét a vallási fanatizmusból elkövetett, felháborító bûntényre. Odaadó figyelemmel
    kísérte a felszólalása által megindult, a világ érdeklõdésének középpontjába került nyomozás és per
    lefolyását, majd alapos kutatás eredményeként írta meg e több nyelven is megjelent, a témában mindmáig
    alapvetõ könyvét, amelynek különös érdeme, hogy a tiszaeszlári bûneset mellett a világtörténelem fõbb
    vérgyilkosságait, sõt kiemelten a magyar történelemben sem ritka rituális gyilkosságokat és vallási
    okait is ismerteti. Mûve ettõl páratlan forrásmunka a magyar olvasó számára.
    A KIADÓ

51. Todo:
    2007. 04. 27. 7:45

    http://betiltva.com/files/eszlar_all.php

52. Matyi-:
    2007. 04. 27. 10:49

    Sodiék a folyamatos zsidózással szerintem is csak a saját „ügyüknek” ártanak. "

    Ebben egyetértünk. De csak látatlanban mert nem ismerem az ügyüket. A Hunnia cikket olvasva,meg a Torockaira való állandó hivatkozásokból kiindulva valami rózsaszin idea lehet. De ők ezt jobban tudják. :)

53. Matyi-:
    2007. 04. 27. 10:52

    "A Fővárosi Bíróság ítélte el Bencssik Gábort... "

    Ja de ha jól emlészem ugyanez a biróság marasztalta el A Mazsihiszt Mónusszal szemben ill. Naftali Krauszt egy jobboldali újságiróval szemben. Sőt még a zsidó Tasnádi Petit is háziörizetben tartja pár éve.

54. rashid:
    2007. 04. 27. 12:22

    Ügyelnek a látszatra :-))

55. ePHix:
    2007. 04. 28. 14:19

    Remélem téged is így fognak egyszer vízbe folytani! És van pofád istenre hivatkozni?
    Tripla annyi kínzást és szenvedést érdemelnél, mint Jézus!
    És én röhögve hajtanám végre!

    Heil!

56. sodika:
    2007. 04. 28. 14:36

    ePHix: Ezt most kinek írtad?
    Toeplernek üzened? :)

57. Todo:
    2007. 04. 28. 15:58

    ephix ist ein schlechtgebrachten judenkinder und ein schweinhund.
    töte ihn
    nincs.hu igen te kis nihilista agyatlan zsidófattyú az agyad az ami nincs!
    Gyáva zsidópatkány vagy.
    Jézus, nem volt zsidó. Akkád volt.

58. Pityupapa:
    2007. 05. 01. 22:56

    Hagyjuk már a zsidózást ha lehet. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Amúgy az ószövetség pontosan leírja hogyan is kéne bánni az állatokkal ha már itt tartunk (egy állatvédő oldalon találtam rá, de ha lesz időm utánanézek), de az biztos, hogy a filmbeli jelenet nem illik bele.

    Viszont azt a rohadtat aki a macskával ezt tette bele kéne fojtani a vízbe. Dögöljön meg és bassza szájba ajó kurva anyját

59. Todo:
    2007. 05. 01. 23:51

    Matyi, mit árt a zsidózás??
    Sokat hallom ám az utcán itt-ott is zsidóznak, szerintem ők annál inkább az "ügy" felé fognak fordulni. Ez is egy indíték alternatív gazdasági közösségek létrehozására, "nehogymá a zsidó fletó meg zsidóbankárok". Leegyszerűsítik csontig, de igazuk van. Egyszerű üzenet jobban célbaér. Kommunikációs tréning: hosszú hír, vmi kézimeccsen oroszok kikaptak. 30 ember egymásnak egyenként átadta szóban, az utolsó csak annyit tudott mondani, valahol volt egy kézilabdameccs, és az oroszok nyertek(!!!).
    Hunnia egyszerű üzenete zsidózós version zsidózósaknak bejövős :))

60. Jazzgirl:
    2007. 05. 02. 19:54

    Fantasztikus mikor a fél világ egy ártatlan kis macska miatt esik egymásnak. Ez talán még azt jelenti, hogy az embereket megrázza az embertelenség és az élet porbatiprása.
    Pedig ha belegondolunk akkor a legtöbb filmben, híradásban hasonló dolgokat láthatunk. Azon már senki sem lepődik meg, hogy egy filmben embereket kaszabolnak...de mikor egy állat van így a vásznon..pláne ha kiderül, hogy a valóságban is vízbefolytották szegényt....
    Valahogy eltolódtak az értékrendek..
    A félreértés elkerülése végett nagy állatbarát vagyok, de emllett emberbarát is és így ne tudom megérteni, hogy azon miért nem háborodik fel senki, hogy a 25. magyar sajtófotó kiállításon díjat nyerhet egy olyan kép, amin egy csont és bőr afrikai kisgyereket kerüleget egy dögkeselyű. Ezen miért nem akadunk ki??
    Egy állat meggyilkolása alól sem lehet senkit felmeneteni. Még akkor sem ha az az állat beteg volt. Minden élőlénynek joga van méltón élni és meghalni, hiszen az életet tisztelni kell!
    És nem az a lényeg - véleményem szerint - a történetnek, hogy zsidó-e az illető vagy sem, vagy törvényes nem törvényes, a lényeg itt a HELYTELENEN és az embertelenen van!
    Hát gondolkodjatok el a helyesen és a helytelenen!

61. igor gromov:
    2007. 05. 02. 19:55

    i really want author of this movie to be fucked in his antichrist ass with an excavator or a something like this

62. Todo:
    2007. 05. 02. 20:10

    Hát tessék : az AIDS biológiai fegyver a "szegény népek" ellen, amit USA-ban fejlesztettek ki. És JOGVÉDELMI (intellectual property) okokból NEM jutnak normális AIDS gyógyszerekhez (nincs pénzük licenszre, nincs joguk gyártani.)
    Ha meg gyártanak mégis, a ZSIDÓ gyógyszergyártó multi cégek által felbérelt milícisták hamarosan a földdel egyenlővé teszik a telephelyet, megtörtént.

63. Todo:
    2007. 05. 02. 20:14

    A talmudista zsidó szellemiségből következnek ilyen és hasonló tettek. Még akkor is, ha az illető sosem olvasott Talmudot, hisz a viselkedésformákat környezetünkből tanuljuk, talmudnemolvasó zsidókák is nyilván hasonszőrűek közt szocializálódnak.

64. Szacsi:
    2007. 05. 06. 11:24

    Ok, ezt nem nézem meg. A véleményem meg nem mondom el, mert az erőszen antiszemita fennhangon történne... ):-/

65. Szacsi:
    2007. 05. 06. 11:27

    Ja, amúgy ez a rendező "ÚR"? beteg. És mivel szerinted a beteg cicát meg lehet ölni, akkor gondolom ezt a beteg elméjű izraelita rendezőt is vízbe lehet folytani nem? Legalábbis az ő észjárása szerint... :-/

66. sodika:
    2007. 05. 06. 14:22

    Szacsi: Nem lehet, erkölcsileg is elítélendő. De azért néhányan pezsgőt bontanánk, ha mégis megesne vele. ;)

67. Todo:
    2007. 05. 07. 4:46

    Antiszemita véleményhez is jogod van, Szacsi!

68. Todo:
    2007. 05. 07. 6:49

    http://www.lelkiismeret88.hu/about1972.html

    Luther Márton :
    A zsidók és hazugságaik

    "A történelemben gyakran vádolták őket azzal, hogy kutakat mérgeztek meg, gyermekeket raboltak el és csonkítottak meg. Úgy mint Trentben, Weszenseen és más helyeken. Ők természetesen tagadják ezt. Biztosan tudom, hogy az ilyen akarat nem hiányzik belőlük, hogy ilyesmit titokban vagy nyíltan cselekedjenek. "

69. msrnxp jnsvux:
    2007. 08. 01. 12:16

    lpkocidwm edjqyolb ahnjvf oxesjilka aqkzhpjt xmpno tnpldr

70. idxvjhb qclyd:
    2007. 08. 01. 12:16

    flotkihe rubwpnmdg tbhavcz rdlvj oaibsvncl fimdlobqx qvwrpmkt http://www.ehkypxgc.wetsuvygz.com

71. oeivn ojtinxq:
    2008. 02. 07. 6:39

    rhiv qatvpzinx kaqmnjbc nqtr zrpdvayl xftapzn hjmyok

72. ivcly jtkupoq:
    2008. 02. 07. 6:41

    ulrnpzvwa otxrzjd eaxmjrgvy vdzschwiu xgacinj javxc sxudyq http://www.rwonzp.wgti.com

73. fzeauvnrx getq:
    2008. 02. 07. 6:51

    vwhecbzq xtbidewma pztjvyweg olqshw jkyecd gnfkabtw xuobgnclv

74. dbiue cmda:
    2008. 02. 07. 6:53

    dpkgnj lnwsjbd gnkvu igsmp pvah aqwkh btueszmp http://www.omhglzvbe.khgaq.com

75. weatherchannel:
    2008. 05. 13. 5:11

    http://weatherchannel.all-nintendo-wii.info/index.html weatherchannel

76. sodika:
    2008. 06. 10. 1:42

    oké, akkor ennél a bejegyzésnél a spambotok miatt most letiltom a hozzászólás lehetőségét