Bár tudom, hogy ha átmegyünk egoblogozásba, akkor drasztikusan esni fog az olvasottság, azonban, mivel ma este sincs túl sok időm egy-egy mélyebb közéleti gondolat megfelelő részletességű kifejtésére, jobb híján ma este is ilyet kaptok.

Nagyon röviden arról van szó, hogy ha az ember az egyetemi szemeszter végéhez közeledve haladni akar az olyan dolgokkal, melyek túlnyúlnak „a nemzet szolgálatában megtestesülő önfeláldozáson „ (vagyis amelyeknek a személyes élet szempontjából is van értelmük), akkor ezt főleg a közírói tevékenység  rovására tudja megtenni.

És bár nincs szánalmasabb dolog egy nyomulós strébernél, általában van egy pont, amikor már nem odázhatók el büntetlenül a dolgok, és ez többnyire a vizsgaidőszak előtti második hét kezdetére esik, ami történetesen pont most van.

De természetesen az égvilágon minden csupán időbeosztás kérdése, így hiszek benne, hogy meg fogom találni a megfelelő egyensúlyt. Most még keresem, de holnap már istenbizony meglesz, és már tényleg „felpörög” a blog is.

Türelem... :)

By SoDI
 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!