Tandíj és az igazság
Az áldást sodika küldte 2008. február 18., hétfő - 19:07-korCímkék: hazugsag igazsag tandij
13 komment
Akármilyen meglepő, ebben az országban szép számmal élnek olyan emberek, akik gondolkodás nélkül beszopják a kormány hazugságait. Éppen ezért, bár én az alábbi igazságokat olyan evidenciáknak tekintem, melyek nem szorulnak különösebb magyarázatra, az egészségbiztosításról szóló, néhány nappal ezelőtti összeállításomhoz hasonlóan ismét pontokba szedném, hogy hol hazudnak a szocik.
Szükség van a tandíjra?
- A szocik hazugsága: Egyetlen magyar intézmény sincs a világ 500 legjobb egyeteme között, de még az európai 100-as listán se találunk magyar intézményt. Ezt csak forrásbővüléssel lehet megoldani, melynek terheit úgy igazságos, ha azok viselik, akik igénybe veszik a felsőoktatás szolgáltatásait.
- A valóság: A minőség esetleges javulása nem a tandíjtól, hanem a bolognai rendszertől várható, vagyis attól, hogy szétválasztottuk a tömegoktatást a mesterképzéstől. (A legócskább bolsevik praktikák közé tartozik két független változtatást egymással összemosni olyan módon, hogy egy adott intézkedés előnyeként tüntetjük fel egy vele egyidőben bevezetett másiknak a pozitív hatásait.) Azoknak a diákoknak az erős anyagi leterhelésével, akik a minőségi javulás kerékkötői lehetnek (vagyis akik nem tanulnak rendesen), azt hiszem, minden normális ember egyetért, így tőlük teljesen igazságos pénzt szedni. A hallgatói oldalról történő extra forrásbevonás remek módja lehet a tárgyismétlési díjak drasztikus megemelése, illetve a túlhallgató tanulókra kirótt, nagy összegű tandíj bevezetése. Megfelelő szabályozással a most várt tandíjbevételt erősen megközelítő különeljárási díjakat lehetne bevezetni, mely a szocik új rendszerénél sokkalta igazságosabb lenne.
Nem igazságos a mostani rendszer?
- A szocik hazugsága: A mostani rendszerben nincs átjárhatóság az államilag finanszírozott, és a költségtérítéses képzés között. Ez igazságtalan azon fizetős hallgatók szemszögéből, akik - sok állami finanszírozású társukkal szemben - az egyetem falai között már jól teljesítenek.
- A valóság: A legtöbb egyetemen van mód a költségtérítéses képzésből átlépni az állami finanszírozásba. Egyrészt kimagasló tanulmányi eredmény esetén a legtöbb helyen dékáni kérelemmel megoldható a dolog, másrészt pedig lehetőség van akár évente megismételni a felvételit, onnantól pedig elég az új jogviszony alapján beiratkozni, az addig teljesített tárgyakat pedig egy kreditátviteli eljárással megtartani.
A tandíj nélkül nem valósulnak meg az egyetemi fejlesztések?
-
A szocik hazugsága: Az eddigi fejlesztéseket nem veszélyezteti semmi, de ha a nép leszavazza a tandíjat, akkor elveszítjük a lehetőséget arra, hogy egyetemeink és főiskoláink felzárkózzanak a világ élvonalába.
-
A valóság: A tandíj közel sem jelent annyi extra bevételt, ami költségvetési méretekben számottevő lenne, így - az összeg jelentéktelen volta miatt - valódi fejlesztések ebből nem valósulhatnak meg. Ennek legnagyobb részét ráadásul anélkül is be lehetne szedni a bukdácsoló tanulóktól, hogy a többieket feleslegesen terhelnénk.
A tandíj nem éppen a legszegényebb tanulókat rekeszti ki a tanulásból?
- A szocik hazugsága: A hátrányos helyzetű fiatalok nem kevés plusz pontra jogosultak a felvételi során. Ráadásul kiterjedt ösztöndíjrendszer segíti őket. Ehhez még hozzájönnek a tanulmányi ösztöndíjak is. Egyes helyeken, így a Corvinus-on a legjobban teljesítő 15% 60-70 ezer forint ösztöndíjat fog hazavinni, ami majdnem egy kezdő tanársegéd fizetése.
- A valóság: Tavaly már 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mely létszámbeli csökkenés nyilvánvalóan azt a réteget mutatja meg, akik úgy érzik, hogy nem lennének képesek állni a tanulás költségeit. Vagyis eme szűrő miatt a leginkább rászorulók már el sem jutnak odáig, hogy egyáltalán továbbtanulásra jelentkezzenek. Ez nem más, mint a tehetséges emberek teljesen felesleges elriasztása, ugyanis a megemelt ösztöndíjak ugyanúgy finanszírozhatók lennének a bukdácsolóktól beszedett magas pótdíjak után, mint ahogyan most a csaknem mindenkire kirótt tandíjból tervezik ugyanezt.
Most kik fizetik az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányait?
- A szocik hazugsága: A legnagyobb igazságtalanság, hogy ma olyanok is fizetik mások tanulásának költségeit, akiknek soha nem lesz semmi közük a felsőoktatáshoz.
- A valóság: Az állami beruházások nagy részét általában azért valósítjuk meg, hogy fejlesszük vele az ország versenyképességét, erősítsük a gazdaságot. Ilyenformán például az ország keleti felében megépített autópályából a Dunántúlon élő emberek is profitálnak, hiszen ha az Alföldön kiépül az infrastruktúra, akkor a megtermelt javak egyre kevesebb hányadát kell átcsoportosítani a fejletlenebb régiók felé. Ugyanez igaz a szellemi tőke „megtermelésére” is, ugyanis erős országot csak kiművelt emberfők építhetnek. Vagyis a fiatalok tanulása mindenki közös érdekét szolgálja. Úgy helyes tehát, ha a költségek is a várható haszon osztatlan voltát testesítik meg. A hallgató majd bőven visszatéríti ennek a költségeit azzal, hogy aktív időszakában több értéket teremt a társadalomnak.
Mit tehetünk a nemzetünk fiatalságának jövőjét lábbal tipró hazaárulók ellen?
-
A szocik hazugsága: Semmit.
-
A valóság: Hát, dömdödöm, oszt majd március 16-án bocsánatot kérünk.
By SoDI
Kapcsolódó saját anyagok:
Eddig 13 komment érkezett (
)
2008. 02. 18. 19:21
Ja és egy plusz kérdés, amit megírása után kiszedtem a szövegből, ugyanis nem a tandíjról szól:
Van értelme állami pénzen sok haszontalan bölcsészt képezni?
A szocik hazugsága: Nem lehet elképzelni annál pazarlóbb módszert, hogy munkanélküli diplomások képzésére költsük az adófizetők pénzét, akik azután az értékteremtés helyett csak a szociális háló újabb terheiként fognak megjelenni a rendszerben.
A valóság: Lehet álmodozni arról, hogy egy csapásra high-tech hatalommá válunk pusztán attól, hogy megemeljük a műszaki képzés keretszámait, azonban ez önmagában mit sem ér, ha ez a felduzzasztott létszám a színvonal felhígulásával jár együtt. Egy adott égben mindig adott számú tehetséges ember jelentkezik adott képzésre, és ezen az sem változtat, ha mindegyikük mellé felveszünk négy másik gyereket is. A bölcsész, vagy jogászképzések többségének ezzel szemben meg van az a pozitív tulajdonsága, hogy többnyire csak segg kell hozzájuk (sokat görnyedni a könyv felett), így az ilyen képzésekre elköltött pénz arányaiban jobban hasznosulhat, mert nem produkál olyan, 30-40% körüli lemorzsolódási arányt, mint amilyet a komolyabb mérnökszakokon tapasztalhatunk.
2008. 02. 18. 22:19
Természetesen (te is) összevissza hazudozol, nem az állításra reagálsz, csúsztatsz, baromságokat beszélsz.
A különbség közted és a szocik között, hogy veled vitatkozni sem lehet, így ennyi megjegyzéssel most meg is elégednék.
2008. 02. 18. 22:54
Pengető:
"(te is) összevissza hazudozol"
Szerinted hol hazudok?
"nem az állításra reagálsz"
Nem is, hanem az állítással kapcsolatos gondolatokra.
"csúsztatsz"
A didaktikus tálalásmód még nem azonos a hazudozással.
"baromságokat beszélsz"
Például?
"veled vitatkozni sem lehet"
Jaaa, hát így megfutamodni könnyű...
2008. 02. 18. 23:14
Na, néhány elgépelést megint javítottam :))
2008. 02. 18. 23:22
Különben, Pengető, szerintem te egyszerűen NEM TUDOD megcáfolni azt, amit írok, ezek ugyanis tények, és egy kommunistának semmi sem fáj jobban, mintha a pofájába tolják a kőkemény igazságot! :DDD
2008. 02. 19. 8:41
Extra kérdés + válasz:
Ugyanannyiba kerül-e a felsőoktatásban tanulni mint az előző redszerben?
Szocik hazugsága: Igen, mert emelkednek az ösztöndíjak és a szociális juttatások.
A valóság: Nem, sokkal drágábba kerül. A szociális támogatások megvonása, a jegyzetutalványok, lakhatási támogatások megsarcolása, kevessebb ösztöndij, az ismételt viszgák után befizetendő díj 300%-os emelés. Ez mind hozzájárul a költségek növekedéséhez. Egy diáknak enni is kell. Az élelmiszerárak nagyon magasak. A víz, gáz, villany árai is emelkednek. A tömegközlekedés tarifái folyamatosan drágulnak. Eközben a szülöi támogatások kevésnek biszonyulnak, csökkenő reálbérek. A diák kénytelen iskola melett dolgozni, éjszakai műszakot vállal, hogy tanulhasson. A munka miatt teljesen elesik mindeféle szocális támogatástól. A munka miatt fárad, nem tud előadásokra jári, azokon figyelni. Tanulmányi eredményei emiattt romalnak.. Aki nem tanul felsőoktatásban az el se tudja képzelni milyen sok költség van.
2008. 02. 19. 12:56
Igen, azt hiszem, ez a plusz pont stimmel. :)
2008. 02. 19. 13:14
Nem feltétlenül az a lényeg, hogy "megemeljük a műszaki képzések keretszámait", hanem az, hogy a fölösleges képzésekre elköltött pénzekből színvonalasabban képezzük ki azt a kevés műszakis/orvostan hallgatót. De jöhetnek a demagóg dumák, hogy akár az egészségügyre is költhetnénk.
Pengetőnek igaza van, vannak csúsztatások az érvelésedben. De nézzük tételesen:
"A minőség esetleges javulása nem a tandíjtól, hanem a bolognai rendszertől várható, vagyis attól, hogy szétválasztottuk a tömegoktatást a mesterképzéstől."
Ez nálunk hogy is néz ki? Eddig 5 éves képzés volt, most 3+2 lett belőle, tananyagban minimális változtatások, gyakorlatilag 3 év után a gyerek kikerül az egyetemről egy olyan diplomával, ami tartalmazza az alapképzést, ami például egy műszaki informatikusnál annyit jelent, hogy "nagyon jó vagyok matekból". Ehhez is kellenek még szerintem évtizedek, mire normálisan átalakul a rendszer.
"A legtöbb egyetemen van mód a költségtérítéses képzésből átlépni az állami finanszírozásba. Egyrészt kimagasló tanulmányi eredmény esetén a legtöbb helyen dékáni kérelemmel megoldható a dolog, másrészt pedig lehetőség van akár évente megismételni a felvételit, onnantól pedig elég az új jogviszony alapján beiratkozni, az addig teljesített tárgyakat pedig egy kreditátviteli eljárással megtartani."
Ez miért nem működhetne automatikusan? Aki szarul tanul default megy a fizetősre, aki jól tanul az meg a költségtérítésesre? Az új rendszerben is minden évben felvételizhetsz.
A fejlesztések kérdésben kb egyetértünk, ebből a pénzből nem fejleszteni fognak. Tandíj fő célja az, hogy a piaci viszonyoknak megfelelően beálljon egy képzési szint és a fölösleges szakmákra kevesebb ember menjen tanulni (ha nem biztos, hogy a diplomától munkám lesz, akkor nem fogok érte félévente 100E Ft-ot kiadni).
"Tavaly már 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mely létszámbeli csökkenés nyilvánvalóan azt a réteget mutatja meg, akik úgy érzik, hogy nem lennének képesek állni a tanulás költségeit. Vagyis eme szűrő miatt a leginkább rászorulók már el sem jutnak odáig, hogy egyáltalán továbbtanulásra jelentkezzenek."
Tehát idáig bármelyik szegény gyerek mehetett a felsőoktatásba? Az albérlet/kollégium így is pénzbe kerül, az utazás szintén, a tankönyvek szintén, az élelmiszer szintén. Az tény, hogy a +100E Ft/félév igen-igen megterhelő egyes családoknak és emiatt kevesebben mennek felsőoktatásba, de meg kell jegyezni, hogy idáig sem volt ingyen.
"Vagyis a fiatalok tanulása mindenki közös érdekét szolgálja. Úgy helyes tehát, ha a költségek is a várható haszon osztatlan voltát testesítik meg."
Az indoklásod nagyrészével egyetértek, azonban abból valljuk be semmi hasznunk nincs, hogy diplomás munkanélkülieket képzünk ki állami pénzen, az kidobott pénz.
2008. 02. 19. 13:29
Pengetőnek : vitatkozni lehet a szocikkal, de pont leszarják a véleményed, azt csinálján amit ők akarnak. Ígérgetni is ingyen van továbbá.
2008. 02. 19. 13:40
-: egyik politikai oldallal sem lehet érdemben vitatkozni, mert a választók hülyék és arra szavaznak, aki nagyobb jólétet igér nekik. Változáshoz az kell, hogy valamelyik politikai oldal 2/3-ados többséget szerezzen valamelyik választáson és így lehetőség nyílik tényleges reformokra.
2008. 02. 19. 14:30
A "reform" szó már devalválódott...
2008. 02. 19. 15:10
k0zi: "Nem feltétlenül az a lényeg, hogy 'megemeljük a műszaki képzések keretszámait', hanem az, hogy a fölösleges képzésekre elköltött pénzekből színvonalasabban képezzük ki azt a kevés műszakis/orvostan hallgatót"
Igen, ez LENNE a lényeg, de nem ez történik.
"3 év után a gyerek kikerül az egyetemről egy olyan diplomával, ami tartalmazza az alapképzést, ami például egy műszaki informatikusnál annyit jelent, hogy 'nagyon jó vagyok matekból'."
Hát, azért az ELTE programtervező informatikus szakját már úgy alakították ki, hogy az első 3 év után is használható legyen. Ráadásul a gazdaságinfó, amire én járok, szintén olyan, hogy már eleve ehhez a rendszerhez tervezték meg a tematikáját.
Nem idő kell ehhez, hanem normális tervezés.
"Ez miért nem működhetne automatikusan? Aki szarul tanul default megy a fizetősre, aki jól tanul az meg a költségtérítésesre?"
Mehetne automatikusan, én csupán azt mondom, hogy óriási hazugság a tandíjat pont ezzel megideologizálni.
"Tandíj fő célja az, hogy a piaci viszonyoknak megfelelően beálljon egy képzési szint és a fölösleges szakmákra kevesebb ember menjen tanulni "
A cél valóban jó, de az ár, nevezetesen a kispénzüek kirekesztése a diplomaszerzésből, akkor sem elfogadható.
"Tehát idáig bármelyik szegény gyerek mehetett a felsőoktatásba?"
Igen.
"Az albérlet/kollégium így is pénzbe kerül, az utazás szintén, a tankönyvek szintén, az élelmiszer szintén."
Erre van a diákhitel + szoctám + CÍVIL alapítványok.
"abból valljuk be semmi hasznunk nincs, hogy diplomás munkanélkülieket képzünk ki állami pénzen"
Attól függ, mennyibe kerülne, ha egyetem helyett segélyezni kellene őt ezekben az években. Mindez különbenis képzési struktúra kérdése, melynek a keretszámairól a minisztérium dönt.
2008. 02. 19. 15:12
Kötőjel: "A 'reform' szó már devalválódott..."
Nem baj, akkor használjuk mi is.
Március 15-én mi is reformokat akarunk.
SZÉP NAGY reformokat.
Amolyan lámpavasas reformokat :DD
Mondj valamit
Nem regisztrált felhasználóknak hozzászólni csak rendes e-mail cím megadásával lehet.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.