• 1. pont: Én vagyok az Isten
  • 2. pont: Ti istenkáromlást követtek el

Egy egészen rövid kitérő erejéig érdemes visszatérni a Gárda-per kapcsán a Fővárosi Bírósághoz eljuttatott beavatkozási kérelmemre, miután a legtöbben azzal támadtak nekem, hogy erősen túlértékelem benne magamat, így szerintük a tényállást taglaló rész sem lehet helytálló.

A személyeskedők másik vesszőparipája szerint az illetlenség kategóriájába tartozik, hogy elmulasztottam az előzetes konzultációt a Gárdával, vagy legalább Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd úrral.

A kedvencem pedig ez: ha itt egy társadalmi szervezet feloszlatásáról van szó, akkor én miért akarom idekeverni a véleménynyilvánítás szabadságát?

Érdemes tehát helyre tenni néhány félreértést.

  1. A saját politikai-társadalmi világlátásom „helyessége” jogilag értelmezhetetlen fogalom.
  2. Ugyanígy teljesen indifferens kérdés, hogy az, amit csinálok, hasznos, és jelentős, vagy épp ellenkezőleg; esetleg haszontalan és jelentéktelen. Ennek a kérdésnek ugyanis semmi köze sincs ahhoz, hogy van-e jogom hozzá.
  3. Úgy a helyes, ha a beavatkozási kérelem nem a Magyar Gárdáról szól, hanem rólam. Ki vagyok én, miért jelentkezem a perbe, és milyen közvetlen jogi érdekemet érzem veszélyeztetve az eljárás által. A beavatkozás ugyanis elsősorban a beavatkozó személyes érdekeiről szól, még akkor is, ha ezek pontosan egybeesnek a támogatni kívánt fél érdekeivel.

Néhány szóban összefoglalnám kicsit emberközelibben is a beadványomban leírt érvelés menetét, mert láthatóan egyes funkcionális analfabéták mindössze néhány szó kiragadására, és annak csócsálására képesek.

Vannak Magyarországon olyan emberek, akik - elkeseredésükben, vagy más megfontolásból - a politikai korrektség keretein túllépve szeretnek kommunikálni. Ennek a kommunikációnak általában igen széles körben szokták megválasztani a módját. Van, aki blogot ír, van, aki hagyományos hírportált szerkeszt, mások a nyomtatott sajtó külső munkatársai, esetleg saját maguk indítottak egy újságot.

A közös bennük az, hogy a legtöbbük néha szükségét érzi, hogy szavait és gondolatait valamelyik köztéri rendezvényen népszerűsíthesse. Ehhez pedig remek alkalmat kínálnak az illetővel rokon módon gondolkodó társadalmi szervezetek tüntetései.

Rengeteg sajtós vagy közíró már szólalt fel ilyen helyen, és tudható az is, hogy a Magyar Gárda Tatárszentgyörgyi rendezvényén sem volt az összes felszólaló gárdista.

Ez pedig így van jól - még akkor is, ha az igaz hang zavarja a MAZSIHISZ-es zsidókat, és az OCÖ-s cigányokat. Nekik az a vágyuk, hogy befogják a magyar emberek száját, az emberi jogok védelme iránt elkötelezett polgárnak pedig ilyenkor csak az lehet a célja, hogy harcba szálljon a szólásszabadság védelmében.

Mert képzeljük el, mi történne, ha betiltanák a Gárdát. A legtöbb szervezet ezután ezerszer is meggondolná, hogy onnantól kit enged mikrofon közelébe.

- Ó, haver - mondják majd - vigyázni kell, láttad mi történt a Gárdával is. Ezt nem szabad kimondani, de legalábbis nem így, mert a végén megharagszik ránk a MAZSIHISZ, és akkor jaj-mi-lesz.

  • Rejtett gyűlöletbeszéd.

Nem lenne törvénybe iktatva, de mégis az élet szerves része lenne. Na hát ez az, ami súlyosan sértené minden olyan ember alkotmányos jogait, aki ki szokta mondani a leplezetlen igazságot!

Lehet persze, hogy vannak ezek között olyan emberek, akik nem feltétlenül engem látnának a legszívesebben saját képviseletükben a bíróság, vagy bármilyen nyilvános fórum előtt, sőt, egészen biztos vagyok benne, hogy akadnak ilyenek, azonban, miután a MAZSIHISZ sem autentikus képviselője a hazai zsidóságnak, és az OCÖ-vel szemben is ott van egy Lungo Drom, úgy gondolom, hogy ez a legkevésbé sem jelent problémát.

Nagyon egyszerű a kép. Van egy kör, akit hátrányosan érintene a Gárda feloszlatása, ám ez az érdekcsoport eddig még nem jelentette be képviseleti szándékát a perben.

Én most ezt a hiányosságot igyekszem pótolni.

By SoDI

Kapcsolódó:


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!