Sokak szerint azért nem veszélyes a ma délutáni buzifelvonulás, mert a propagandától még senki sem fog bebuzulni. Ezzel szemben áll az a Ted Pike által világosan körvonalazott gondolat, mely szerint a buziság terjesztése elsősorban a Talmudi elveket érvényesítő zsidók érdeke.

Nézzük tehát meg, tud-e terjedni a buziság!

Az előzményekben már tisztáztuk, hogy a buziság egyik oka a gyermekkori nemi nonkonformitás, vagyis amikor a kisfiúk lányos, a kislányok pedig fiús dolgokkal foglalkoznak, amennyiben a környezetük erre bátorítja őket. Vagyis ez nem egy eleve meghatározott dolog. Azt a tényt is feltártam előttetek, hogy a közkedvelt hiedelemmel ellentétben nem létezik semmiféle buzigén. Ezeket a tudásokat a továbbiakban szilárd alapoknak tekintjük.

Nos, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi okozza a buziságot, akkor érdemes ismét a vonatkozó tudományos kutatások eredményeit tanulmányoznunk.

Azzal ugye mindenki pontosan tisztában van, hogy manapság nagyon erős politikai lobbitevékenységet fejtenek ki a buzik (ez pedig tökéletesen egybevág Ted Pike azon megállapításával, miszerint a háttérben talmudi erők működnek).

Nézzük meg ezzel kapcsolatban Joseph Nicolosi amerikai klinikai pszichológusnak a vonatkozó tanulmányát. Ezt írja:

„A mai politikai nyomás oda vezetett, hogy sokan tagadják a korábbi több évtizedes klinikai kutatás által fontosnak tartott elemet – a fejlődéslélektani elemet, s azon belül a szülők hatását. A férfi homoszexualitás irodalmának áttekintése gyakori utalásokat talál a prehomoszexuális fiú kapcsolati zavaraira mindkét szülőjével (West 1959, Socarides 1978, Evans 1969); egyes kutatók szerint különösen nagy befolyása van az apa-fiú kapcsolatnak (Bieber et al 1962, Moberly 1983).”

/ forrás /

Ott vagyunk tehát, hogy politikai okokból tagadnak le egyesek olyan, a buziság kialakulását megmagyarázó tudományos eredményeket, melyeket korábban, egy egészségesebb politikai környezetben tudósok teljesen korrekt és egzakt módszerekkel állapítottak meg.

Ez olyan, mintha 500 évvel Galilei után valaki ismét azt kezdené el harsogni, hogy lapos a Föld.

És hogy miként működik pontosan a tudományos eredményeket szemérmetlenül letagadó buzipropaganda pusztító hatása? Nos, szerencsére erre vonatkozóan is vannak egészen pontos tudományos eredmények.

A legátfogóbb, legjobb és legpontosabb nemiség-kutatást a National Health and Social Life Survey (NHSLS) végezte 1994-ben a Chicago Egyetem kutatócsoportjával egy 1500-as mintán. Ezt állapították meg:

 „9.1 %-a a férfiaknak legalább egyszer volt azonosnemű partnerral a pubertás óta. ... A férfiak majd 4 százaléka nemi kapcsolatra lépett egy másik férfival 18 éves kora előtt, de utána nem. Ezek az emberek az összes azonosnemű tapasztalatról beszámoló férfi 42% -át teszik ki.” 

/ forrás /

Mit is jelent ez? Minden 100 férfiből majd 10 azt fogja mondani, hogy valamikor nemileg együtt volt egy másik férfival – ez a 10%-os buzimítosz eredete. 18 éves koruk előtt ezek buzinak tekintették magukat. De ezeknek a fele 18 éves kora után már nem tekinti magát buzinak és nem is keres azonos nemű partnert. Tudvalevő emellett, hogy 25 éves korára a magukat buzinak beazonosítók száma 2.8%-ra csökken. (forrás) Ami azt jelenti, hogy a magukat buzinak képzelő 16 évesek 25 évesen legtöbbször már nem érzik magukat buzinak.

Na már most, ha ezeket a serdülőket meghülyítjük a buzipropagandával, és bebeszéljük nekik, hogy az eltévelyedésük egy szilárd identitást jelent, akkor azzal megakadályozzuk azt a normalizálódási folyamatot, melynek során 10 magát tizenévesként buzinak gondoló emberből 7 teljesen automatikusan észhez tér.

A harc elsősorban ezért a 7 emberért folyik.

Természetesen a maradék 3 sem teljesen elveszett lélek, amit Dr. Robert Spitzer, a Columbia University hírneves pszichiátere is megerősít.

„Az interjúim alapján meggyőződtem róla, hogy sokan jelentős lépéseket tettek a heteroszexualitás felé. Azt hiszem, ez újdonság. Szkeptikusan kezdtem a kutatást ez ügyben. Most viszont azt állítom, hogy az ilyen változások fenntarthatóak. ” 

Dr. Robert Spitzer

/ forrás / 

Idővel majd rájuk is sort fogunk keríteni, de mindent a maga idejében.

Elsőként az is szép eredmény, ha a többieket megmentjük.

HAJRÁ HAZAFIAK,
CSATÁBA!

By SoDI

Bieber, I. et al (1962) Homosexuality: A Psychoanalytic Study of Male Homosexuals. New York: Basic Books.

Evans, R. (1969). Childhood parental relationships of homosexual men. Journal of Consulting and Clinical Psychology 33:129-135.

Moberly, Elizabeth (1983) Homosexuality: A New Christian Ethic. Greenwood, S.C.: Attic Press.

Socarides, Charles (1978). Homosexuality. New York: Jason Aronson.

West, D.J. (1959). Parental figures in the genesis of male homosexuality. International Journal of Social Psychiatry 5:85-97.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!