Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Eddig 227 komment érkezett ()

1. MINDENT TAGADOK:
   2009. 11. 19. 21:20

   nem én csináltam a holokausztot hanem a zsidók mondták hogy volt

2. amúgy hatszáz:
   2009. 11. 19. 21:34

   Hacacáré bumbumbum

3. ócsegevara:
   2009. 11. 19. 21:35

   Nagyon érdekes cikk!!!!!! TÉnyleg!!!! Hűha!!!!!444!!!4

4. Megélhetési kommentjew:
   2009. 11. 19. 21:44

   Előre, gyermekeim! Meg se álljatok az 500. kommentig!!!

5. Lokomotív Sámuel:
   2009. 11. 19. 21:46

   Említsenek meg az indexfórumon!!! Hajrá indexfórum!!!!

6. megmondó:
   2009. 11. 19. 21:47

   Sodi, nem gáz, hogy 27 évesen a csibefasz.com a napi kultúrélményed? (a napiszaron kívül)

7. Attention Seeker:
   2009. 11. 19. 21:47

   hohohohhohááááááá

8. Alekszej Csukocskából:
   2009. 11. 19. 21:49

   Meg kell mondjam sodi itt qrva hideg van.

9. Glen Kvegmájör:
   2009. 11. 19. 21:50

   Úúúúgy áááááááááááám!!!!!!

10. Rézműves Janicsár Dzsennifer Sajóbabányból:
    2009. 11. 19. 21:53

    Nagyon raj vagy sodika!

11. kukás heléna:
    2009. 11. 19. 21:56

    Szerencsére egy egyszerű trükkel (amit konspiratív okból itt most nem írok le) sikerült megszereznem az illető telefonszámát, és lám: egy Kuruc szintű nyilvánosságot felajánló SMS után máris leszokott a zaklatásomról.

    konspiratív ok xDDDDDDDD
    a háromperhármas anyád ilyen zsidó trükköket tanít neked?

12. Ahem Bükü:
    2009. 11. 19. 22:01

    A szörny démoni volt a szó igazi értelmében. Ahem habár tapaszttalt haczos volt a lába mégis földbe gyökerezett egy pillanatra. Émilié elővette az összes dobókését és mindhármat a szörny felé hajította. Úgy tűnt a szörny egy pillanatra meginog, de mégse. Ahem visszanyerve nemesi bátorságát a lényre rontott.

13. ez meg mééér vörös?:
    2009. 11. 19. 22:02

    ÉLJEN AHEM BÜKÜ!!

    ÉLJEN AHEM BÜKÜ!!

    ÉLJEN AHEM BÜKÜ!!

14. LÓVÁRI DEVLA:
    2009. 11. 19. 22:03

    Egyre érdekesebb a történet Ahem herceg. Már alig várom a folytatást!!!

15. rajszopó:
    2009. 11. 19. 22:04

    Nem megmondtam, hogy a kibaszott kék-vörös paklidban ki kéne cserélni a blaze-eket lightning boltokra?!

16. tex:
    2009. 11. 19. 22:05

    okádék a blogod és az életvezetésed

17. hahahahahahahahahaha:
    2009. 11. 19. 22:11

    TOUCHDOWN KAAAN-SAAAAS-CITY!!!!!!

18. tex:
    2009. 11. 19. 22:38

    okádék.

19. tex:
    2009. 11. 19. 22:43

    az embernek ökölbe szorul a gyomra ha ez t aszart kell olvasnia

20. Berregő ciklon b-s doboz:
    2009. 11. 19. 22:49

    be se férek a zuhanyba

21. sodika:
    2009. 11. 19. 23:05

    tex: Nem kötelező olvasni.
    Senki sem kényszerít.

22. SODI fingós szopós csicskája:
    2009. 11. 19. 23:35

    így van, tex, miért vagy ekkora köcsög? miért bántod a SODI-t, amikor Ő csak jót akar neked is? te hülye kis buzi!

23. tex:
    2009. 11. 19. 23:43

    21: Dehogynem, olyan a blogod, mint a kábszer. Tudom, hogy rossz hatással van rám, és jobb lenne, ha megszabadulnék tőle, de képtelen vagyok rá.

24. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 19. 23:43

    SODI PIZKOZ A KEZED

25. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 19. 23:49

    >>>Ezeket tehát szépen sorban beleírták az eredeti cionista förmedménybe, fokozatosan kihúzták a vérengző tigris fogait, lereszelték a karmait, míg végül hátra maradt egy gyámoltalan, tejszínt ＬｅｆｅＧｙｅｌő kiscica.
    .
    Sodi, aki ilyet képes leírni cikkbe, az nemhogy a nemzet krónikása nem lehet, de magára valamit adó közíróként is kizárólag nevetség tárgyát (te esetedeben trágyát) képezheti.

26. tex:
    2009. 11. 20. 0:08

    ˙ɯozsɐɟ ɐ soɹɐzs

27. tex:
    2009. 11. 20. 0:09

    ¿zsáqןoʞ

28. tex:
    2009. 11. 20. 0:10

    ˙ıuʇɐƃsɐʌןo ʇǝɥǝן 'ʞéʇzsɐןáʌ ɐ ıu unɥǝ 'uǝdézs ɯǝɹéʞ

    ןǝɯɯıǝdéʞʎuéɟ ɐ ʇןéɐzssıʌ ʇuıƃǝɯ ɹáɯ ópısz ʎƃǝ o
    (34:21:02 ˙42˙70˙9002) ¡ʇzɐ 'ʇɐpáʎuɐ *
    ʞǝןésǝɯ ןőɹɯǝʎƃü-ɐıɟɟɐɯsáʞɐן ɐ o
    (34:64:21 ˙51˙70˙9002) ¿ןǝzzuéd ɐʇsıɯǝʇǝʎƃǝ *
    ¿uǝqɯǝʎƃü-ɐıɟɟɐɯsáʞɐן ɐ ʇáqıɥ ןǝ ɯǝʇʇǝʌöʞ ɯǝu ʇɹéıɯ o
    (23:55:20 ˙30˙70˙9002) ʞǝןɐq ʞoʎƃɐʌ ɯǝu *
    ¿ןɐuuáʌʇsı ɐsóp sé ןǝʇʇɐɔɯoʇ ɐɯéןqoɹd ɐ ıɯ o
    (00:94:22 ˙02˙60˙9002) ¿ıuןoʞsɔoɯ ʇɐʞɐıɟɐzɐɥ *
    ¿ʇɹɐzs ɐ sı ןǝzzǝ ɹáɯ ʇɐɔɯoʇ ıɹǝʌǝʞ ʇɹéıɯ o
    (03:05:22 ˙90˙60˙9002) ¿ǝqןǝzssüɹq ʎƃǝɯ ıʞ *
    ¿ɹɐʎƃɐɯ ɐ ʇɹéáƃɐɯ ıʞ ןןá ɯǝu ʇɹéıɯ o
    (71:81:81 ˙10˙30˙9002) ʇɐƃzɐƃı ɯǝןǝןéɟ soʎןéʇɹoɟ *
    ןóɹsápɐƃɐʇ-ʇzsnɐʞoןoɥ ɐ o
    (30:81:51 ˙72˙20˙9002) ʇoƃászɐƃı zɐ ʞéuʇǝʇuüq *

    :ʞoʇɐzoʞzsıd sǝ-9002 ɐ ʇáɥǝʇ ʞǝuǝɾɾöɾ

    ʞoʇɐzoʞzsıd ʇʇoqopןǝ sɐ-8002 :ıpos *

    ˙ʞǝʇéןǝ ɯɐʇɹáʇ ué-11 ɹǝqɯǝʌou ˙8002 ʇsáʇíןןáǝzssö óןuosɐɥ őzőןǝ zɐ

    ˙ɯɐʇʎƃɐɥǝqןéɟ 'ʇséןzöʞ ɐ ʞǝusǝʎןǝɥ ɯɐʇʇoʇɹɐʇ ɯǝu ʇɹǝɯ ʎƃɐʌ 'ןőqƃésʎuǝʞépǝןǝɟ ʎƃɐʌ uáʇzɐ ǝp 'ıuɹí ןǝ ɯǝʇpzǝʞ uáɹos ʌé ʇןúɯןǝ zɐ ʇǝʞǝʎןǝɯ 'ʇǝʞǝsézʎƃǝɾǝq ʇʇoʎƃɐɥǝqןéɟ ɐ ʇɐʞozɐ uoƃoןq ɐ ʇʇı ɯǝʎƃǝʇézzöʞ uáɾáʇ ǝdǝzöʞ ɹǝqɯǝʌou ʎƃí ʎƃoɥ 'ıuןáʌ áʎuuáɯoʎƃɐɥ ɯɐןáu pzǝʞ 'ıʞ zéu ʎƃú

29. sodika:
    2009. 11. 20. 0:13

    26-os: Ez nem helyesírási hiba, hanem elgépelés.
    A T és a G betű egymás mellett (pontosabban: egymás alatt) van a billentyűzeten.

30. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 20. 0:14

    A Népszabadságot a bíróság kötelezte, hogy jelentesse meg a bűnügy végét, a döntés okait és körülményeit. Polgár Tamás (400.000 forintos) kártérítési igényét és a másodrendű alperessel szembeni összes igényét a bíróság elutasította. A perköltségeket 1:2 arányban osztotta meg Polgár Tamás és a Népszabadság között, az illetéket Polgár Tamás fizeti.
    .
    Mármint a költségek megoszlása épp fordított, Polgár Tamás fizet többet, nem a Népszabadság.
    .
    Forrás: Tomcat eladta a lelkét index topik

31. tex:
    2009. 11. 20. 0:15

    29: hiszi a piszi :)

32. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 20. 0:15

    ebből lehetne cikk!!!

33. sodika:
    2009. 11. 20. 0:19

    Na látjátok, ezért kérek én mindig szociális költségmentességet, amikor pereskedek. Mindig van valaki, aki cikizni kezd emiatt, de kemény pénzeket lehet vele megspórolni. :)))
    ---
    A most belinkelt szövegek pedig félkész, átolvasatlan piszkozatok. Amit főoldalra rakok, azokat előbb mindig átolvasom. Ezek viszont egyáltalán nem jutottak el ebbe a stádiumba.

34. tex:
    2009. 11. 20. 0:20

    zsidó szokás

35. tex:
    2009. 11. 20. 0:22

    iszok egy kakaót

36. bubba, a hentes:
    2009. 11. 20. 0:34

    Szia tex, belecsokizhatok én is a tejedbe?

37. tex:
    2009. 11. 20. 0:36

    36: ha te is kerestél masztipartyt, akkor simán

38. bubba:
    2009. 11. 20. 0:40

    én szervezni szoktam őket. egy időben ketten csináltuk sodival, those were the days... aztán sodi lelépett valami motoros sráccal. :-(

39. tex:
    2009. 11. 20. 0:41

    BroNivel?

40. tex:
    2009. 11. 20. 0:45

    endi, anyád látta már a "blogodat"?

41. tex:
    2009. 11. 20. 0:47

    ez a blog egy rakás komposzt

42. bubba:
    2009. 11. 20. 0:50

    nem tudom a nevét, nem tudok semmit. csak arra a csillogásra emlékszem sodi szemében, ami mindig megjelent, amikor a srác levette a bőrkabátját és látni engedte a hatalmas, rátetovált turult, amely csőrében egy picike hallal, talán egy küsszel száll tova méltóságteljesen őseink szent földje fölött.

43. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 20. 1:00

    Mit rejt éj: rejtély! Rejtély! Rejtély!

    Kedves Blogolvasók!

    Nem tudom, kedves Olvasóim, Benneteket mennyire kavart fel B.(udai) István kifogástalan helyesírással megírt levele, de annyit mondhatok: engem meglehetősen! Mivel nagyon furdalt már a kíváncsiság, és a találkozónkig még sok idő volt hátra, úgy döntöttem, jobb, ha gyűrűs menyasszonyom faggatom ki előbb. Nemcsak azért mert kéznél van, hanem mert egy kapcsolat alapja a bizalom és az őszinteség! Ezek nem puszta szavak.

    Felszerelkeztem hát egy kis kaliforniai mézbonbonnal (anyósjelöltem megajándékozására, bizonyára szívesen majszolgatja majd, miközben a képernyőn épp azt a kérdést feszegetik, hogy Wes Palmeree és Jock Ewing azonos személyek-e), illetve néminemű virággal. Ezt leendő arámnak szántam. Útközben fütyörésztem, illetve a bemutatkozásomat gyakoroltam. Hírlett ugyanis, hogy Wilbur helyére új komornyik kerülhet. Történt ugyanis, hogy Ferenczyné Ljubljanai Egyetemről való ismerősei partit adtak az egyetem klasszika-filológia karának nagy alakjaira emlékezendő, például Ivan Lunjakra vagy Josip Pipenbacherre. Ezt nem lehetett visszautasítani! Ferenczyné el is ment, de szigorúan meghagyta, hogy a Dallast rögzítsék videókazettára. Történetesen a "Múlt fuvallata" részről volt szó. Igen ám, de Wilburnek kiment a fejéből, és csak akkor kapcsolt, amikor a mahagóni almáriumon igazgatta Ferenczy úr kitüntetéseit. Mint egy őrült rohant be a szobába, de késő bánat, eb gondolat: a főcím már lemaradt. Mikor ezt Ferenczyné megtudta, olyan éktelen haragra gerjedt, hogy meglebegtette Wilbur elbocsátásának lehetőségét. Az ügy blogom írásakor is függőben van, így további fejleményekkel nem szolgálhatok. Mindenestre el voltam készülve, hogy esetleg nem Wilbur nyit ajtót, hanem teszem azt egy Tamás vagy egy Alekszej.

    Szerencsére Skolasztikát odahaza leltem. Éppen az Internetet bújta, abban reménykedve, hogy már felkerültek a felvételi eredmények. Sokat forgolódik álmában, vajon sikerül-e bejutni a méltán jóhírű kommunikáció szakra.

    -- Szervusz, Gyula ! -- köszönt.

    -- Kisztihand, Skolasztika! -- köszöntem, majd nyomban a tárgyra is tértem. -- Kaptam egy levelet. Mond neked valamit az a név, hogy B. István?

    Skolasztika falfehér lett a szóra. Csak hebegett, habogott, na és persze: makogott:

    -- Hogy István? Ez már egy lezárt ügy.

    -- Szerinte te nem is mentél Esztergomba dolgozni...

    -- Dehogynem! Vagyis... olyan zavaros ez az egész...

    -- Meg bírom érteni, ha...

    -- Jól van, na! Szóval volt róla szó, hogy odamegyünk, de én nem akartam. Nem azért, mintha túl fiatal lettem volna az ilyen kemény munkához, hiszen mint töltőtolljavító 122%-ot teljesítettem. Az igazság, hogy miért nem tartottam vele az, hogy megismertem B. Istvánnak egy olyan oldalát, ami nagyon megrémisztett.

    -- Csak nem kiderült, hogy ő sem tud segíteni neked a Carmichael-féle (máig bizonyítatlan) sejtés igazolásában? -- hüledeztem.

    -- Azt már kezdettől fogva tudtam. Hanem... -- akadt el a szava.

    -- Hanem? - kérdeztem, és izgalmamban annyira megszorítottam Milady farkát, hogy az óbégatni kezdett.

    -- Szóval, kiderült róla, hogy... nem is érdekes! Csalódtam benne és kész! A Pipacs eszpresszóban kiadtam az útját kerek perec. Úgy éreztem, jobb lezárni a kapcsolatot. Mondanom se kell, nem fogadta kitörő örömmel. Fenyegetőzött, mindenfélét követelt. Erre fel voltam készülve, arra, ami ezután jött azonban még legrosszabb álmomban sem gondoltam volna. Tudod, én mindég csak málnát iszom. Most viszont teljesen másképp hatott rám ez az üdítőtal, mint egyébkor. Szédülni kezdtem, forgott velem a világ. Az emberek arca elmosódott, mintha csak valami körhintán ülnék. Aztán... aztán elsötétült minden. Mikor magamra ocsúdtam, már az esztergomi gyár gépsoránál dolgoztam mint betanított munkás. Érted ezt?

    -- Felfoghatatlan -- motyogtam, de mivel eszembe jutott ennek kapcsán egy matekórán esett vicces történet, pár pillanat múlva már kuncogtam. Persze csak magamban!

    -- Azt hiszem, kevert valamit az italomba. Talán ekis málnát itatott velem. Talán valami szektás lehet a fickó. És lehet, hogy így gyűjt engedelmes rabszolgákat a Suzuki Zrt. számára...

    -- Mindezek után azt hiszem, kutya kötelességem találkozni vele!

    -- Ne tedd! örülök, hogy megszabadultam tőle, nem akarom, hogy bajba keveredj!

    -- Ezt csak bízd ide!

    Ez az ügy már-már olyan zavaros, mint Heisenberg előadása, mikor a kvarkokról értekezett. Szerintetek, kedves olvasók?

    Üdvözlettel:

    ifj. Farkas Gyula

    (Ui. Mellékeltem azt az előadót, akinek számait nagyon szereti a Pipacs eszpresszó csaposa, Habarcs Vili -- szerintem nem ez az igazi neve.)

44. tex:
    2009. 11. 20. 1:12

    http://www.youtube.com/watch?v=R3IbnS_qweM

45. adj. Markó Gergely Imre (a BMF végzős hallgatója, elektronikus eszközök szakirány):
    2009. 11. 20. 1:13

    Kedves olvasók!

    Múltkori ígéretemhez híven, egy újabb naphetes tovaillantával esmétel-
    ten megkísérlek a megtörtént eseményeket alapul véve valami olyasmit
    összeerőlködni, ami akár még szórakoztató is lehet...
    Csütin történt, hogy hosszú hétvégi kikapcsolódásunkat megkezdve,
    késő délután Hartára személygépkocsikázgatánk az Op-pel (amit sose lop
    el becsületes ember). Mesébe nem illő, majdhogynem szokványosnak mond-
    ható útunkból csak annyit emelek ki, hogy amikor Soltott megácsorgánk
    a Lidli boltnál csokoládévásárlás ürügyén, s Ládikám kinyitotta a cso-
    magtartót, onnan három üveg sör egyszerre kihullott, majd a kemény be-
    tonon szétpukkant. Emiatt kissé bosszankodva volt. Az üvegdarabokat
    egy szatyorba összeszedegettük, amely szatyrot szemetes híján egy fa
    tövében hagytuk ott a parkolóban, ám a pocsolyaformát öltött finom
    söröcskét -- akármennyire is alkoholkedvelő Ládikám -- nem nyalogatta
    föl senki sem. Mire megérkeztünk, már besötétedett, ám a szigeti bü-
    fögdébe beugrottunk egy sörre, illetve én egy pohár bort hörpöltem.
    Rámtört egy igen kellemetlen szorongás, ami csak Riv-O'thrill ("Rivo-
    tril") ellenméreg hatására múlt el egy jókora órával később. A Rivo-
    tril egyébként a kedvenc ellenmérgem, mert mellékhatásként könnyűség-
    érzést okoz a fejben; valahogy olyan kellemesen ellazulok tőle min-
    dég, de vigyázni kell vele, nehogy rászokjon az ember... én csak al-
    kalmanként élek vele. Visszakanyarodva a sztorihoz (azt nem mondom,
    hogy "Now this here's the story about the Rock Island Line" -- noha
    Lonnie Donegan-től ez egy iszonyú vagány dalocska :-), kifelejthetet-
    len, hogy péntek délután -- asszem, délelőtt semmi különös, általam
    tán döglés délig -- egy jópofi és kellemetes kocsikázgatást ejténk
    meg Harta falvában. Beugrottunk Zsuzsáékhoz hagymáért, kissé amott
    ragadván dumálgatni. Zsuzsa elpanaszolta, hogy új melóhelyén iszonyú
    fárasztó és megerőltető fizikai munkát végez szinte éhbérért, és még
    cigarettaszünetet sem engedélyeznek neki. Zsuzsa szegény kutyuskája
    meg vakságban és kóros soványságban szenved. Míg mindezt hallgattam,
    két rendkívül ízletes, piros erőspaprikát nassoltam Misi engedélyével
    egy hatalmas zsákból, mivel éppen paprikabetakarítás idejének kis su-
    garú környezetében csöppentünk oda. Beugránk továbbá a Kisvendéglőbe,
    mert a szombati, nálunk megrendezésre került házibulyra, amelyen ál-
    talam határozottan és erősen utált marhapörkölt volt a terítéken,
    nokedlire volt szükségünk a pörkölthöz. A nokedlit a vendéglő konyhá-
    jában készítették el nekünk szombatra, miután az alapanyagokat pén-
    teken odavittük volt és a rendelést leadtuk volt. Kis körutacskánk
    során útba ejténk a Vas-műszaki boltot, ahol az eladó Fülű haverja.
    Véve lett egy duci halacska formájú wobbler a vendéglőnél belébot-
    lottunki J. Zoli ajánlása nyomán, és megrendelve lett egy óriásbog-
    rács. Ez volt a három fő helyszín, ami szerintem említést érdemel.
    A péntek délutánt az égről egyre sietősebben lefelé vánszorgó
    napocs miatt kissé rövidre fogott öbli horgászással fejeztük bé,
    amely pecázásocska alatt elkapék 32 db szélhajtó küszt plusz egy kis
    dévért. Fülű penig egy ici-pici csukucit ejtett rabul, amit aztán
    -- annak rendje és módja szerint -- szabadon engedett. Némi bosszú-
    ságot okozott néki, hogy egy nagy faágba beakadva a blinkerje besza-
    kadt. Ezt nem hagyhatta annyiban! Nem is hagyta: Másnap (szombott)
    visszamerészkedtünk az öbölhöz, és egy fülűkészítette, jókora miáú!
    vasmacskával és az arra erősített erős kötéllel kicibáltuk a vízből
    második próbálkozásra a horgászbosszantó nagy faágat, s csodák csodá-
    ja: rögtön meglett a drága villantó! (mosoly) Azonban a már említett,
    nagyszabású marhapörköltzabálásos, nálunki bulimia-tt, pontosabban
    a buly előkészületei miatt szombaton már nem vala idejünk horgászgat-
    ni. Apró, csicskaszerű cselekedetekkel segédkeztem Ládikámnak a per-
    kűtt megkotyvasztásában. Zsuzsáék faházától meg hoztam 4db SZÉt az
    ücsöröghetnékjük-van-bulispopsikra tekintettel. Jó sokan vologattunk
    a kora este kezdődő bulyn: Alíz, Sz. Zoli és két pici kölyköcske;
    Irénke, J. Laci; Zsuzsa & Misi; Gabi néni az unokájával & Pampi;
    sőt, később még a szomszéd Lajos bá is átgyütt. Laci, a nyughatat-
    lan tréfagép alaposan megviccelt engem. Iszonyatos undorral utálván
    a marhapörkölT, pizzát rendeltem magamnak a Kisvendéglőből. Laci mo-
    biltelefonos poénkodásának köszönhetően, aki jámbor módon játszotta
    az ártatlan, éhes vendéget, négy doboz pizzát hoztak ki. Laci rávett
    engem, hogy három pizzát hajlandó legyek kifizetni, kedvesen megven-
    dégelvén őtet és "cinkosait". Azonban meglepődve konstatáltam, hogy
    régi haverunk, a pizzafutár ifj. K. Ferenc által átnyújtott szám-
    lán csak egyetlen pizza ára szerepel. Kishamar kiderült, hogy a
    négyből három doboz üres volt! :-S Ráadásul amazon apró furfangosság
    is felfedésre került, hogy Laci két pizzatylumsági telefonhívása
    közül az egyik hívott fél nélküli, ún. kamuhívás volt! Há' mekkora
    franc ez a Laci! De NO harag, mert a nagy huncut jót tett velem:
    Mivel az üres dobozokat is megtarthattam, és minthogy tudvalevő,
    hogy mindegyik dobozon van egy kisvendéglős pecsét, immár négy pe-
    csét büszke birtokosának mondhatom amgam, 10 pecsét fejében penig
    megvendégelik a notórius pizzarendelőket egy nagy pizzával! :-P
    (nyamm!) A buly remekül sikerült, leszámítva amazon apró kellemet-
    lenséget, hogy az elején a zeneallergiás Ládikám -- az igen kis
    hangerejű zenebona ellenére -- egy apróbbacska viszálykodást szí-
    tott. (Ládikám ennek ellenére dicséretet érdemel, mert józanságát
    korántsem teljesen, ám rekorddöntögető mértékben megőrizte a buly
    végéig. Ellenben Fülű kissé berugott, még a pályája is meggörbült.)
    Ki ne felejtsem: A dagika Misi kivételével mindenki táncolt, a zene
    sokáig üvöltött teljes hangerővel, sz'al nagyot mulatgatánk.
    Más(vasár-)nap kora délutánig nyomtam az ágyat, az éjszaka folyamán
    érdekes álmot megálmodva. (Valami sokdimenziós kalandjátékról álmod-
    tam, amiből nincs kiszállás: az ember nem mehet haza, amikor elfá-
    radt, mert mindig és nagyon könnyen tovább bonyolódik a megoldandó
    probléma. A vége meg az volt, hogy majdnem vége a világnak, de vala-
    hogy mégse...)
    Hétfütt Laci baci lakására másztam diplomalemó ügyben, ebben a
    félévben első ízben konzultálni. Nagyon kedves és barátságos volt,
    kávéval is megkínált. Ám sajna nehezen tudtam őreá figyelni. A kon-
    zultáció után beténfergék a fősulyra is záróvizsgás tételsorért,
    amibe miután beletekintettem, enyhén szólva kissé megborzongtam.
    Kedden vendégként érkezett hozzánk Pisti nagybratyóm és újdonsült
    barátnéja, Angéla, akihez Pisti mostanában költözött oda. A nap nagy
    részét ennek ellenére átalszunyókáltam.
    Szerdáról nem rémlik semmi különösebben érdekes dolog, ám a tegna-
    pi csütin esmét elgyüve hozzánk Pisti és Angéla néni, előbbinek lé-
    vén egy kis afférja az adóhivatallal, melyben Ládikám segítségére és
    tanácsaira szorula. A legolvasócsalogatóbb izéke ez alatt a fénysu-
    gárciklus alatt mégis a Fülű mogorvasága és Ládikám seprűnyelessége
    kapcsán kipattant balhécska vala. Fülű, a "csöppnyi drága mogorva
    öregemberke" nem akart puszit kapni, s ennek az apropóján picit
    összekapott velem: már-már félig (sem) játékos bunyózgatásig fajult
    egy egyszerű puszi odaadásának az esetlen esete, amikor is Ládikám,
    az imádnivalóan édes seprűnyeles boszi hangosan elkezdett rikácsol-
    ni, kissé leégetve magunkat Angéla néni előtt. Egy emehhez nagyon
    hasonló áldatlan állapot egészen estig fennmaradt, sőt... Ládikám-
    hoz hozzá se lehetett szólni; a leggyöngédebb, legbarátságosabb kö-
    zeledésemet is zaklatásnak vette, s máris vágódeszkájával serényen
    csapkodva kergetett el engem a közelből. Fülű is stabilan tartotta
    az első összetűzésünkben megütött, undorítóan magas mogorvasági
    szintjét: Elég volt félszegen megpróbálnom megsimogatni gyönyörű-
    szép, szexis hallószervecskéit: máris vad ordítozásban és kapálód-
    zásban tört ki, gépiesen maga után vonva Ládikám vágódeszkacsapko-
    dós hisztijét. Még az sem enyhítette meg a két korosodó gazlényt,
    hogy porszívóztam és fölmostam a budapestámban (mivel nem Szobon
    lakom :-). Ez az naphosszat tartó paprikás hangulat kissé a kedve-
    met szegé. :-(.
    Uff, endicsek!

    Üdv. MG

46. Ifj. Farkas Gyula (a BME mérnök-fizikus szakának IV. éves hallgatója kondenzált anyagok fizikája szakirányon kredites képzésben):
    2009. 11. 20. 1:25

    király sztori tesó

47. adj. Markó Gergely Imre (a BMF végzős hallgatója, elektronikus eszközök szakirány):
    2009. 11. 20. 1:27

    kösz

48. tex:
    2009. 11. 20. 1:40

    tépkedjétek a mellbimbómat, kurva király sztori, ugyanúgy nem olvasom el, mint mostanában sodi írásait.

    b', zseni vagy, már átkúrtam magam real trollra, vagyis a címet el szoktam olvasni, videót már rég nem nézek, de mostanában a szöveget sem olvasom el :D

    mondjuk nincs is mit az utóbbi időben

49. tex:
    2009. 11. 20. 1:52

    bíró ica

50. tex:
    2009. 11. 20. 1:54

    http://90es.blog.hu/ ez valami undorítóan nagy blog!

    HEIL '90-ES ÉVEK, HEIL ŰRGAMMÁK!

51. tex:
    2009. 11. 20. 1:56

    azt szeretem ebben a blogban, hogy a postok, a nickek, és a kommentek egyaránt olvashatatlanok.

52. tex:
    2009. 11. 20. 1:57

    mármint a sodiblogban.

    meg szeretem a farkas gyula néven írogató vadbarmot is, egészen új fejezetet nyitott a trollkodásban :D

53. tex:
    2009. 11. 20. 1:59

    sodi ez egy minőségi, normális blognak indult, nem?

54. Torz Manó:
    2009. 11. 20. 2:22

    Markó Gergely Imre a legnagyobb király!!! Kár, hogy valószínűleg nem az igazi tette tiszteletét itt a blogon :(
    MGI - Sodi összecsapást a trolldom népének!

55. Woland:
    2009. 11. 20. 5:00

    Nem Pesten történt, amit hallotok.
    Ott ily regényes dolgok nem történnek.
    A társaságnak úri tagjai
    Szekérre ûltek és azon menének.
    Szekéren mentek, de ökörszekéren.
    Két pár ökör tevé a fogatot.
    Az országúton végig a szekérrel
    A négy ökör lassacskán ballagott.

    Világos éj volt. A hold fenn vala;
    Halványan járt a megszakadt felhõkben,
    Miként a bús hölgy, aki férjinek
    Sírhalmát keresi a temetõben.
    Kalmár szellõ járt a szomszéd mezõkön,
    S vett a füvektõl édes illatot.
    Az országúton végig a szekérrel
    A négy ökör lassacskán ballagott.

    A társaságban én is ott valék,
    S valék szomszédja épen Erzsikének,
    A társaságnak többi tagjai
    Beszélgetének s énekelgetének.
    Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
    „Ne válasszunk magunknak csillagot?”
    Az országúton végig a szekérrel
    A négy ökör lassacskán ballagott.

    „Ne válasszunk magunknak csillagot?”
    Szólék én ábrándozva Erzsikéhez,
    „A csillag vissza fog vezetni majd
    A mult idõknek boldog emlékéhez,
    Ha elszakaszt a sors egymástul minket.”
    S választottunk magunknak csillagot.
    Az országúton végig a szekérrel
    A négy ökör lassacskán ballagott.

56. Woland:
    2009. 11. 20. 5:03

    A tavaszi Niszán hónap tizennegyedik napján, kora reggel Judea prokurátora, Ponczius Pilátus, vérvörös bélésű fehér köpenyben, katonás léptekkel megjelent a fedett oszlopcsarnokban, amely Nagy Heródes palotájának két szárnya közt húzódott.

    A prokurátor mindennél jobban utálta a rózsaolaj szagát; a megvirradó nap nem sok jót ígért, mert ez az illat hajnal óta üldözte. Úgy rémlett, még a kert pálmái és ciprusai is rózsaolajszagot árasztanak, s az őrség bőr lószerszám- meg verejtékszagába is ez az átkozott rózsaillat vegyül. Az udvar mélyéről, a hátsó épületekből, ahol a prokurátort Jerusalaimba kísérő katonaság, a 12-es Villám-légió első cohorsa volt bekvártélyozva, gyenge füstfelhő terjengett a kert felső részén át az oszlopcsarnokig, és a kesernyés füstbe - mely arról tanúskodott, hogy a hat centuria szakácsai már hozzáláttak az ebédfőzéshez - ugyanaz a zsíros rózsaillat keveredett.

    "Istenek, istenek, miért büntettek engem?... Igen, semmi kétség, ez megint az a leküzdhetetlen, szörnyű betegség... a migrén, a hemicrania, a féloldalas főfájás... nincs ellene orvosszer, nincs tőle menekvés... a legjobb, ha meg sem mozdítom a fejem..."

    A szökőkút mellé, a mozaikpadlóra már odakészítették a karosszéket: a prokurátor nem nézett senkire, leült, és oldalvást kinyújtotta a kezét. Titkára tisztelettudóan egy pergamenlapot helyezett beléje. A prokurátor arca fájdalmasan eltorzult, átfutotta azt, ami a pergamenlapra írva volt, majd visszaadta titkárának, és megszólalt - még a beszéd is nehezére esett:

    - A vádlott Galileába való? Továbbították az ügyet a tetrarchához?

    - Igenis, prokurátor - válaszolta a titkár.

    - És hogy döntött?

    - Nem volt hajlandó dönteni az ügyben, és a Szinhedrion halálos ítéletét önnek küldte le megerősítés végett.

    A prokurátor arca megrándult.

    - Vezessék elém a vádlottat - szólt halkan.

    És két legionárius a kert mélyéből abban a nyomban felvezetett az oszlopcsarnokba egy huszonhét éves forma férfit, és odaállította a prokurátor karosszéke elé. Ócska, szakadozott, világoskék chitont[16] viselt a fiatal férfi. Feje be volt kötve, a fehér kötést bőrszíj fogta a homloka körül, s keze össze volt kötözve a hátán. Bal szeme alatt nagy kék folt sötétlett, szája sarkában seb, melyre rászáradt az alvadt vér. Riadt kíváncsisággal tekintett a prokurátorra.

    Emez egy ideig hallgatott, majd arameus nyelven megkérdezte:

    - Te uszítottad a népet, hogy lerombolja a jerusalaimi szentélyt?

    Miközben ezt kérdezte, úgy ült, mint a kőszobor, csak az ajka mozgott. Azért ült úgy, mint a kőszobor, mert félt megmozdítani pokoli fájdalommal lüktető fejét.

    A megkötözött kezű fiatal férfi kissé előrehajolt, megszólalt:

    - Hidd el, jó ember...

    De a prokurátor, éppoly mozdulatlanul és éppoly halkan, de nyomban a szavába vágott:

    - Engem szólítasz jó embernek? Tévedsz. Jerusalaimban mindenki azt terjeszti rólam, hogy vérszomjas fenevad vagyok... és ez igaz. - Majd éppoly monoton hangon hozzátette: - Hívják ide Patkányölő centuriót...

    Úgy rémlett, az oszlopcsarnok elsötétült, midőn Marcus, az első század centuriója, aki a Patkányölő gúnynevet viselte, megjelent a prokurátor előtt. Egy fejjel volt magasabb a légió legmagasabb katonájánál, és olyan széles volt a válla, hogy eltakarta a még alacsonyan járó napot.

    A prokurátor latin nyelven szólt hozzá:

    - Ez a vádlott engem "jó ember"-nek szólít. Vigyétek ki egy percre, és magyarázzátok meg neki, hogyan kell velem beszélni. De kárt ne tegyetek benne.

    A mozdulatlan prokurátor kivételével mindenki tekintete Patkányölő Marcust kísérte, amint intett a fogolynak, jelezvén, hogy kövesse.

    Patkányölőt általában mindenütt mindenki szemmel tartotta, ahol csak megjelent, az óriás termete miatt, és aki először látta, annak is feltűnt, hogy a centurio arca el van éktelenítve: orrát szétlapította egy germán buzogány.

    Marcus nehéz csizmája súlyosan dobogott a mozaikpadlón, a fogoly nesztelen léptekkel követte; néma csend terült az oszlopcsarnokra, hallatszott, amint a kertben gerlék turbékolnak, és a szökőkút vize dallamos, bonyolult melódiáját csobogja.

    A prokurátor szeretett volna felállni, halántékát a vízsugár alá tartani, és úgy maradni sokáig, mozdulatlanul. De tudta, hogy ez sem használna.

    A megkötözött embert kivezették az oszlopcsarnokból a kertbe. A Patkányölő az egyik bronzszobor tövében rostokoló legionárius kezéből kivette a korbácsot, kissé meglendítette, és a fogoly vállára csapott. Mozdulata hanyag és könnyed volt, de a fogoly azon nyomban összeesett, mintha levágták volna a lábát; lélegzete elakadt, arcából kiszaladt a vér, szeme elborult.

    Marcus bal kezével könnyedén felkapta a földön fekvő embert, mint az üres zsákot, talpra állította, és dünnyögve, hibás arameus kiejtéssel odavetette:

    - Római prokurátort nevezni hégemónnak.[17] Más szót nem szabad mondani. Vigyázzban állni. Érted, vagy megüsselek?

    A fogoly megtántorodott, de erőt vett magán, a szín lassan visszatért arcába, nagyot lélegzett, és fátyolos hangon megszólalt:

    - Értlek. Ne üss meg.

    Csakhamar ismét a prokurátor előtt állt.

    Bágyadt, beteg hang ütötte meg a fülét:

    - A nevet.

    - Az enyémet? - kérdezte készségesen a fogoly, egész valójával kifejezvén igyekezetét, hogy értelmesen válaszoljon, s ne gerjessze többé haragra a prokurátort.

    - A magamét tudom - mondta a prokurátor halkan. - Ne tettesd magad butábbnak, mint amilyen vagy. Természetesen a te nevedet kérdem.

    - Jesua - sietett válaszolni a rab.

    - Gúnyneved van?

    - Ha-Nocri.[18]

    - Hol születtél?

    - Gamalában. - És a rab fejével mutatta, hogy ott valahol, jobbra tőle, északra van egy Gamala nevű város.

    - Vérség szerint hová tartozol?

    - Magam sem tudom pontosan - válaszolta a rab megélénkülve. - Szüleimre nem emlékszem. Azt mondták, atyám szíriai volt...

    - Állandó lakhelyed?

    - Állandó lakhelyem nincs - felelte a rab röstelkedve. - Városról városra járok.

    - Ezt rövidebben is ki lehet fejezni: egyszóval, csavargó vagy - állapította meg a prokurátor, majd megkérdezte:

    - Vannak hozzátartozóid?

    - Nincs senkim. Egyedül vagyok a világon.

    - Tudsz írni-olvasni?

    - Tudok.

    - Beszélsz-e más nyelven az arameuson kívül?

    - Beszélek görögül.

    A prokurátor duzzadt szemhéja kissé fölemelkedett, szenvedéstől hályogos fél szeme a rabra tekintett. A másik zárva maradt. Azután görögül szólalt meg a helytartó:

    - Tehát le akartad rombolni a templomot, és erre tüzelted a népet?

    A rab ismét megélénkült, szeme már nem árulkodott félelemről; görögül válaszolt:

    - Soha életemben, jó emb... - itt szemében ismét felvillant a rémület, amiért kis híján elszólta magát - soha, hégemón, nem akartam lerombolni a templomot, és senkit sem uszítottam erre az értelmetlen cselekedetre.

    A titkár, aki alacsony asztalka fölé görnyedve jegyezte a fogoly vallomását, meglepetten tekintett fel e szavakra, de nyomban ismét pergamenje fölé hajolt.

    - Ünnepre sokféle fajta ember csődül ebbe a városba. Van köztük mágus, asztrológus, jövendőmondó, gyilkos... hazudozó is akad - mormolta egykedvűen a prokurátor. - Te például a hazudozókhoz tartozol. Itt világosan meg van írva: a templom lerombolására uszította a népet. Így vallottak a tanúk.

    - Azok a jó emberek... - kezdte a rab, és sietve hozzátette: - ...hégemón... - majd így folytatta: - ...nem tanultak semmit, és mindent összezavartak, amit mondtam. Attól tartok, ez a zűrzavar még hosszú ideig el fog tartani. És mindennek az az oka, hogy ez az ember nem jegyzi fel híven a szavaimat.

    Csend lett. Most már két szenvedő szem tekintett a rabra súlyos szemhéja alól.

    - Utoljára mondom, ne játszd az őrültet, te lator - szólt Pilátus lágyan, monoton hangon. - Nem sok az, amit rólad följegyeztek, de ahhoz éppen elég, hogy felkössenek.

    - Nem, nem, hégemón - tiltakozott a rab, és minden idegszála megfeszült abbeli igyekezetében, hogy meggyőzze a helytartót. - Állandóan a nyomomban van azzal a kecskebőr pergamennel, és szüntelenül ír, jegyez. De én egyszer belenéztem a följegyzéseibe, és megrémültem. Egy árva szót sem mondtam mindabból, ami ott fel van írva. Kérve kértem: "Légy szíves, égesd el a pergamenedet!" De kitépte a kezemből, és elszaladt vele.

    - Kiről beszélsz? - kérdezte Pilátus kelletlenül, és megérintette halántékát kezével.

    - Lévi Mátéról[19] - magyarázta a rab készségesen. - Vámszedő volt, a Béthfagéba vezető úton találkoztam vele először a fügéskert sarkánál, és szóba elegyedtünk. Eleinte rossz szemmel nézett, sértegetett, azazhogy azt hitte, megsért, ha kutyának nevez. Jómagam személy szerint - folytatta mosolyogva - semmi rosszat sem látok ebben az állatban, amiért megsértődnék, ha így szólítanak...

    A titkár abbahagyta az írást, és meglepetten pillantott - nem a rabra, hanem a helytartóra.

    - ...de mire végighallgatott, lassan megenyhült - folytatta Jesua. - A végén eldobta a pénzt, és azt mondta, velem jön...

    Pilátus elmosolyodott a fél arcával, hogy előtűntek megsárgult fogai, majd egész törzsével a titkárhoz fordult:

    - Ó, Jerusalaim városa, mi minden nem történik benned! Halljátok ezt? A vámszedő eldobta a pénzét az országúton!

    A titkár nem tudván, mit válaszoljon, a legokosabbnak látta, hogy pontosan utánozza ura mosolyát.

    - Igen, azt mondta, hogy megutálta a pénzt - magyarázta Jesua, hogy megindokolja Lévi Máté különös viselkedését, majd hozzáfűzte: - Azóta társamul szegődött.

    A prokurátor továbbra is fanyarul mosolyogva tekintett a rabra, majd a napra, mely kérlelhetetlenül emelkedett egyre magasabbra a messze lenn, jobbra lévő hippodrom[20] lószobrai fölé, s hirtelen fölémelyedő gyötrelemmel arra gondolt, a legjobb lenne elkergetni ezt a különös latrot, és csupán két szót szólni: "Akasszátok fel!" Igen, elkergetni a kísérő katonákat is, az oszlopcsarnokból bemenni a palotába, az elsötétített szobában végigheverni az ágyon, hideg vizet kérni, elhaló hangon odahívni a Banga kutyát, s elpanaszolni neki a hemicraniá-t. És egyszer csak eszébe jutott a méreg: ez a gondolat csábítóan suhant át fájó koponyáján.

    Zavaros szemmel nézett a rabra, jó ideig hallgatott, és gyötrelmesen próbált rá visszaemlékezni, miért is áll előtte ez az ütésektől eltorzult arcú fogoly a kérlelhetetlen jerusalaimi napsütésben, és még

57. Woland:
    2009. 11. 20. 5:04

    hány fölösleges kérdést kell neki föltennie.

    - Lévi Máté? - ismételte fátyolos hangon, és behunyta a szemét.

    - Igen, Lévi Máté - szólt a vékony, magas férfihang, amely bántotta a helytartó fülét.

    - De valamit mégis szóltál a templomról a népnek.

    A válaszoló hangja Pilátus halántékát hasogatta, kimondhatatlanul fájt; és ez a hang azt mondta:

    - Arról beszéltem, hégemón, hogy az óhit temploma összeomlik, és felépül az igazság új temploma. Azért mondtam így, hogy jobban megértsék.

    - És miért uszítottad a népet a piacon, te csavargó, miért beszéltél neki az igazságról, amelyről fogalmad sincs? Mi az igazság?

    "Istenek! - gondolta magában eközben a helytartó. - Olyasmit kérdezek, ami egyáltalán nem tartozik a dologhoz... az agyam cserbenhagy..." És újra megjelent előtte a sötét folyadékkal teli serleg: "Mérget, ide azt a mérget..."

    És újra meghallotta azt a hangot:

    - Az igazság mindenekelőtt az, hogy tenéked, hégemón, fáj a fejed, annyira fáj, hogy kishitűen már a halálra gondolsz. Nincsen erőd, hogy velem beszélj, még az is nehezedre esik, hogy rám tekints. Így most akaratlanul is hóhérod vagyok, és ezt módfelett sajnálom. Jóformán gondolkodni sem tudsz, csak arról ábrándozol, hogy odajöjjön hozzád a kutyád, mert úgy látszik, ez az egyetlen élőlény, amelyhez a ragaszkodol. De kínjaid nemsokára véget érnek, a főfájás elmúlik.

    A titkár a rabra meresztette szemét, s nem jegyezte fel szavait.

    Pilátus felnézett a rabra elkínzott szemével, és látta, hogy a nap már elég magasan jár a hippodrom felett, egy sugárpászmája behatolt az oszlopcsarnokba, és Jesua foldozott szandálja felé kúszik, Jesua pedig félrehúzódik előle.

    A helytartó ekkor felállt karosszékéből, két keze közé szorította fejét, és viaszsárga, borotvált arcára kiült a rémület. De erős akarattal nyomban elfojtotta, és visszaült a karosszékébe.

    A fogoly eközben tovább beszélt, de a titkár már egyetlen szavát sem jegyezte föl, csupán kinyújtotta nyakát, mint a gúnár, úgy figyelt, hogy semmit el ne mulasszon.

    - Most már mindennek vége, és én örülök ennek - folytatta a rab, és jóakaratúan tekintett Pilátusra. - Azt tanácsolnám neked, hégemón, hagyd el egy időre a palotát, és indulj gyalogsétára a környéken, akár az Eleon-hegyi kertekbe. A zivatar... - a fogoly megfordult, és hunyorogva fölnézett a napba - a zivatar csak később, estére fog kitörni. A séta javadra válik majd, s én szívesen elkísérnélek. Új gondolataim támadtak, amelyek, úgy hiszem, téged is érdekelnének, és szívesen megosztanám őket veled, annál inkább, mert rendkívül eszes embernek látszol. - A titkár halálosan elsápadt, és a földre ejtette a pergamentekercset. - Csak az a baj - folytatta a megkötözött fogoly, akit senki se hallgattatott el -, hogy túlságosan zárkózott vagy, és végképp elveszítetted a hitedet az emberekben. Pedig hát, valld be, az mégsem lehet, hogy az ember minden szeretetét egy kutyára pazarolja! Szegényes és szomorú az életed, hégemón! - És a beszélő mosolyogni merészelt.

    A titkárnak most már csak az járt az eszében, higgyen-e a fülének, vagy ne higgyen. Hinnie kellett. Akkor megpróbálta elképzelni, hogy a lobbanékony helytartó milyen különös formában torolja meg a rab példátlan vakmerőségét. Ez most nem sikerült, noha jól ismerte a helytartót.

    Ekkor rekedten, elfúlón megszólalt a prokurátor latinul:

    - Oldozzátok fel a kezét.

    A kísérő legionáriusok egyike a földre dobbantotta kopjáját, átadta egyik társának, aztán odament, és leoldozta a kötelet a rab kezéről. A titkár fölvette a földről a tekercset, s elhatározta, hogy egyelőre nem ír fel semmit, és semmin sem lepődik meg.

    - Valld meg - kérdezte Pilátus halkan, görögül -, ugye, te nagy gyógyító vagy, orvos?

    - Nem, prokurátor, nem vagyok orvos - válaszolta a rab, és élvezettel dörzsölgette fájó, dagadt, kivörösödött csuklóját.

    Pilátus sandán, gyanakodva fúrta bele tekintetét a fogolyéba, és szemében már nyoma sem volt a homálynak, felvillant benne a mindenki által jól ismert szikra.

    - Meg sem kérdeztelek: talán bizony latinul is tudsz?

    - Tudok - válaszolta a rab.

    Pilátus sárgás arca megpirosodott, s most latinra fordította a szót:

    - Honnét tudtad, hogy a kutyát akartam hívni?

    - Mi sem egyszerűbb - felelte a rab, ugyancsak latinul. - Kezedet végighúztad a levegőn - s a rab megismételte Pilátus mozdulatát -, mintha meg akarnád simogatni, és az ajkad...

    - Értem - mondta Pilátus.

    Egy ideig hallgattak, aztán Pilátus megismételte a kérdést, ezúttal görögül:

    - Tehát orvos vagy, ugye?

    - Nem, nem - tiltakozott a rab. - Hidd el, nem vagyok orvos.

    - Jó, ha mindenáron titkolni akarod, hát titkold. Az ügyhöz ennek nincsen közvetlen köze. Azt állítod tehát, hogy nem uszítottad a népet, hogy rombolják le... vagy égessék fel, vagy valamely más módon pusztítsák el a templomot?

    - Ismétlem, hégemón: senkit sem uszítottam semmi effélére. Talán gyengeelméjűnek látszom?

    - Ó, nem, nem látszol gyengeelméjűnek - válaszolta halkan a prokurátor, és elmosolyodott, furcsa, ijesztő mosollyal. - Esküdj meg hát, hogy nem cselekedtél semmi effélét.

    - Mire akarod, hogy esküdjem? - kérdezte most már nagyon megélénkülve a kötelékétől megszabadult fogoly.

    - Mondjuk... az életedre - ajánlotta a prokurátor. - A pillanat éppen alkalmas, hogy megesküdjél rá, hiszen úgyis egy hajszálon függ, tudd meg.

    - Talán bizony azt hiszed, te függesztetted föl, hégemón? - kérdezte a rab. - Nos, ha ezt hiszed, erősen tévedsz.

    Pilátus összerezzent, és fenyegetően dünnyögte:

    - Én elvághatom ezt a hajszálat!

    - Ebben is tévedsz - mondta a rab, sugárzó mosollyal, kezével ernyőzve szemét a nap ellen. - Mert, ugyebár, elismered, hogy csak az vághatja el a hajszálat, aki felfüggesztette!

    Pilátus elmosolyodott:

    - Igen, igen, most már nem kételkedem benne, hogy a jerusalaimi szájtátók csapatostul szegődtek a nyomodba. Nem tudom, ki függesztette a helyére a nyelvedet, de akárki volt, ügyesen csinálta. Egyébként mondd csak, igaz-e, hogy a susai kapun át vonultál be Jerusalaimba, szamárháton, és a csőcselék, amely kísért, üdvrivalgásával úgy köszöntött, mint valami prófétát? - És a prokurátor a pergamentekercsre mutatott.

    A fogoly hüledezve nézett a prokurátorra.

    - De hisz nincs is szamaram, hégemón! Igaz, valóban a susai kapun érkeztem Jerusalaimba, de gyalogszerrel, és csupán az egy Lévi Máté kíséretében, és senki semmit sem kiáltott felém, hiszen akkor senki sem ismert ebben a városban.

    - Ismered-e a következő három személyt - kérdezte Pilátus, és le sem vette a szemét a fogolyról eközben: - egy bizonyos Dismast, egy Gestas nevezetűt, és harmadszor Bar-Rabbant?[21]

    - Nem, ezeket a jó embereket nem ismerem.

    - Igazán nem ismered?

    - Igazán.

    - Most pedig mondd meg nekem, miért használod állandóan ezt a kifejezést: "jó emberek"? Mindenkit így szólítasz?

    - Mindenkit - erősítette meg a rab. - Rossz ember nincs a világon.

    - Ezt először hallom - mosolygott Pilátus. - De meglehet, nem ismerem eléggé az életet... A továbbiakat nem kell jegyezned! - fordult titkárához, holott az amúgy sem írt fel semmit; majd folytatta a beszélgetést a rabbal: - Talán egy görög könyvben olvastál erről?

    - Nem, önállóan jutottam erre az eredményre.

    - És ezt hirdeted?

    - Igen, ezt hirdetem.

    - Itt van például Marcus centurio, akit Patkányölőnek neveznek: szerinted ő is jó ember?

    - Ó, igen, csak persze boldogtalan. Amióta a jó emberek elcsúfították az arcát, azóta durva lett és kegyetlen. Vajon ki tette ezt vele? Érdekes volna megtudni.

    - Közölhetem veled - mondta Pilátus -, mivel szemtanúja voltam. A jó emberek úgy vetették rá magukat, mint a kopók a medvére. A germánok ráakaszkodtak a nyakára, karjára, lábára. A gyalogsági manipulus[22] ugyanis csapdába került, és ha oldalról nem tör be egy lovas turma,[23] amelyet én vezettem, akkor te, filozófus, ma nemigen beszélgethetnél a Patkányölővel. Ez az idistavisusi csatában[24] történt, a Lidércek Völgyében.

    - Ha beszélgethetnék vele, bizonyára erősen megváltozna - mondta ábrándosan a fogoly.

    - Azt hiszem, nem nagy örömet szereznél a légió parancsnokának, ha beszélgetést akarnál kezdeményezni a tisztjeivel vagy a katonáival. Erre egyébként szerencsére nem is lesz alkalmad, s erről legelsősorban jómagam fogok gondoskodni.

    Az oszlopcsarnokba ekkor berepült egy fecske. Kört írt le az aranyozott mennyezet alatt, majd leereszkedett, hegyes szárnyával meglegyintette az egyik fülkében álló bronzszobor arcát, aztán eltűnt az egyik oszlopfő mögött. Talán ott akart fészket rakni.

    Mialatt a fecske röptét figyelte, a prokurátor fejében, melyet immár tisztának, könnyűnek érzett, a következő formula alakult ki: a hégemón felülvizsgálta a Jesua nevű vándorfilozófus - gúnynevén Ha-Nocri - ügyét, és benne bűnt nem talált. Kiváltképpen nyomát sem lelte bármiféle összefüggésnek nevezett egyéni tettei és a közelmúltban Jerusalaimban történt zavargások között. A vándorfilozófus elmebetegnek találtatott, minek következtében a hégemón nem hagyja jóvá a Kis Szinhedrion által hozott halálos ítéletet. Tekintettel azonban arra, hogy Ha-Nocri hóbortos, utópisztikus beszédei nyugtalanságot okozhatnak Jerusalaimban, a helytartó kiutasítja őt a városból, és száműzi a Földközi-tenger partján lévő Caesarea Stratonisba, vagyis éppenséggel oda, ahol ő maga, a prokurátor székel.

    Már csak az volt hátra, hogy ezt a határozatot tollba mondja titkárának.

    A fecske most éppen a hégemón feje fölött suhant el, majd a szökőkút medencéjét súrolta, és kiröppent az oszlopcsarnokból. A prokurátor felnézett a rabra, és észrevette, hogy mellette valósággal lángol a poroszlop.

    - Ez is őróla szól? - kérdezte titkárától, aki másik pergament nyújtott át neki.

    - Nem, sajnos nem - válaszolta a titkár meglepő módon.

    - Mi van még? - kérdezte Pilátus elkomorulva.

    Mikor elolvasta a pergament, arca még jobban elváltozott. Sötét vérhullám tolult fejébe, nyakába, vagy talán valami más történt - elég az hozzá, arca elveszítette sárgás színét, sötétvörösre pirult, és szeme mintegy visszahúzódott üregébe.

    Talán ezt is a halántékába tóduló s ott lüktető vérhullám okozta: a prokurátor látása is elhomályosult. Úgy rémlett neki, hogy a fogoly feje elúszott valahová, s helyette másik fej

58. Woland:
    2009. 11. 20. 5:06

    tűnt fel a vállain. Ezt a kopasz fejet ritka fogú aranydiadém koronázta; homlokán kerek, nyílt seb éktelenkedett, mely lemarta a bőrt, s be volt kenve írral. Beesett, fogatlan száj, zsarnoki jellemre valló lecsüngő alsó ajak. És mintha eltűntek volna a csarnok rózsaszínű márványoszlopai, s a távolban Jerusalaim háztetői; minden elsüllyedt Capri kertjeinek sűrű zöldjében. Hallásával is történt valami: mintha távolból halk, fenyegető harsonaszó hangzanék, és dölyfös orrhang dünnyögné elnyújtva a szavakat: "A felségsértésről szóló törvény..."

    Furcsa, összefüggéstelen, kusza gondolatfoszlányok suhantak át a helytartó elméjén. "Elveszett!" Majd: "Elvesztünk!..." És valami badar ötlet - a halhatatlanság; ez a halhatatlanság azonban, ki tudja, miért, elviselhetetlen bánatot keltett.

    Pilátus összeszedte magát, elhessegette a látomást, visszatért az oszlopcsarnokba, és ismét meglátta maga előtt a rab szemét.

    - Válaszolj nekem, Ha-Nocri - szólalt meg, és furcsán nézett Jesuára: arckifejezése fenyegetett, de tekintete riadt volt. - Mondtál-e valaha valamit a nagy császárról? Válaszolj: mondtál, vagy... nem mondtál? - A "nem" szót valamivel erősebben megnyomta, mint ahogy a legfelső bíróhoz illik, s tekintetével mintha valamilyen gondolatot akart volna közölni a rabbal.

    - Igazat mondani könnyű és kellemes - szólt a rab.

    - Nem kell tudnom, kellemes-e neked az igazat megmondani vagy sem - válaszolta Pilátus fojtottan, ingerülten. - De neked mindenesetre igazat kell mondanod. Hanem alaposan mérlegelj minden szót, másképpen halálod nemcsak elkerülhetetlen, hanem gyötrelmes is lesz.

    Ki tudja, mi történt Judea helytartójával, de arra vetemedett, hogy fölemelje kezét, mintha a napsütés ellen akarna védekezni, és tenyere védőpajzsa mögül intő, figyelmeztető pillantást küldjön a rab felé.

    - Válaszolj tehát - folytatta: - Ismersz-é egy bizonyos Keriáth-béli Júdást,[25] és beszéltél-e vele a császárról vagy bármi egyébről?

    A fogoly készségesen válaszolt:

    - A dolog úgy történt, hogy tegnapelőtt este a templom előtt megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki magát Júdásnak nevezte, s úgy mondta, Keriáth városából származik. Meghívott az Alsóvárosban lévő házába, megvendégelt...

    - Jó ember? - kérdezte Pilátus, és szemében sátáni tűz villant meg.

    - Nagyon jó ember, és igen tudni vágyó - erősítette meg a fogoly. - Nagy érdeklődést tanúsított eszméim iránt, szívesen fogadott...

    - Lámpást gyújtott... - vetette közbe Pilátus halkan, a fogoly hanghordozásához alkalmazkodva, és szeme ismét megvillant.

    - Igen, lámpást is gyújtott - hagyta rá Jesua, kissé meglepődve a helytartó tájékozottságán. - Kifaggatott, mi a véleményem az államhatalomról. Ez a kérdés roppantul érdekelte.

    - És mit mondtál neki? - kérdezte Pilátus. - Vagy most azt fogod válaszolni, hogy elfelejtetted? - És hangjából már reménytelenség csendült ki.

    - Többek közt azt mondtam neki, hogy minden hatalom erőszakot tesz az embereken, és eljövend az idő, amikor nem lesz sem császár, sem semmiféle más központi hatalom. Az emberiség az igazság és méltányosság birodalmába jut, ahol már semmiféle hatalomra nem lesz szükség.

    - Tovább!

    - Tovább nincs - mondta a fogoly. - Ekkor emberek szaladtak be, megkötöztek, és a börtönbe vittek.

    A titkár erősen figyelt, nehogy egyetlen szót is elszalasszon, s közben gyorsan jegyzett a pergamenre.

    Pilátus fáradt, fátyolos hangja hirtelen megnőtt, megerősödött.

    - Nincs, nem volt, és nem lesz a földön nagyobb és az embereknek kedvesebb hatalom, mint Tiberius[26] császáré!

    És a helytartó gyűlölködő tekintettel súrolta a titkárt meg a kísérő katonákat. Majd egyre emeltebb hangon folytatta:

    - Nem a te dolgod, hogy ítéletet mondj fölötte, te esztelen bűnöző. - Rárivallt a kísérő katonákra: - Takarodjatok innét! - Majd titkárához fordult: - Hagyj magamra a vádlottal, itt államügyek forognak kockán.

    A katonák vállukra tették lándzsájukat, és ütemesen dobogva megvasalt caligájukkal,[27] elhagyták az oszlopcsarnokot. Utánuk a titkár is kiment.

    A hallgatást egy ideig csak a szökőkút csobogása törte meg. Pilátus elnézte, ahogy a cső felett víztányérka keletkezett, megdagadt, szélei letöredeztek, és sugárban hullottak alá.

    Elsőnek a fogoly szólalt meg:

    - Úgy látom, valami baj lett abból, hogy én ezzel a keriáthi ifjúval elbeszélgettem. Úgy sejtem, hégemón, hogy azt a Júdást hamarosan szerencsétlenség éri, és szívből sajnálom őt.

    A helytartó sokatmondóan mosolygott.

    - Azt hiszem, van a világon valaki, akit jobban sajnálhatnál, mint azt a Keriáth-béli Júdást, s akinek sokkal rosszabbra fordul a sorsa... Nos, teszerinted tehát Marcus, a Patkányölő, a hidegvérű és lelketlen gyilkos, mindazok, akik, mint látom - s a prokurátor Jesua véraláfutásos arcára mutatott -, összevertek téged a beszédeidért, Dismas és Gestas, a latrok, akik cimboráikkal négy katonát megöltek, végül Júdás, az aljas áruló... szerinted ezek mind jó emberek?

    - Igen - felelte a rab.

    - És eljő az igazság országa?

    - Eljő, hégemón - felelte határozottan Jesua.

    - Sose jön el! - üvöltött fel Pilátus olyan félelmetes erővel, hogy Jesua hátrahőkölt. Így üvöltötte sok évvel azelőtt a Lidércek Völgyében lovas katonáinak: "Üssétek! Vágjátok! Mentsétek meg a Patkányölőt!" Most még jobban fölemelte vezényléstől berekedt hangját, hogy odakinn a kertben is meghallják: - Bűnös vagy! Bűnös! Bűnös! - Majd halkan megkérdezte: - Jesua Ha-Nocri, hiszel te valamiféle istenekben?

    - Egy az Isten - felelte Jesua. - Őbenne hiszek.

    - Akkor imádkozzál hozzá! Imádkozzál! Különben - s hangja elfúlt -, amúgy sem segít... Van feleséged? - kérdezte hirtelen; maga sem értette, mi ütött belé.

    - Nem, nincsen. Magam vagyok.

    - Gyűlölöm ezt a várost... - mormolta magában a prokurátor, és válla megrándult, mintha a hideg rázná, kezét összedörzsölte, mintha mosná. - Jobb lett volna neked, ha előbb szúrnak le, mielőtt azzal a Keriáth-bélivel találkozol.

    - Bocsáss el engem, hégemón - kérte a rab váratlanul, és hangjából aggodalom csendült ki. - Látom, hogy meg akarnak ölni.

    - Azt hiszed, szerencsétlen, hogy a római császár helytartója szabadon bocsát valakit, aki azt mondotta, amit te mondtál? Ó, istenek, istenek! Vagy azt képzeled, hogy hajlandó vagyok a helyedbe állni? Én nem értek veled egyet! És jól vigyázz: ha mostantól fogva még egy szót is szólsz, ha bárkivel beszélsz, velem gyűlik meg a bajod! Úgy vigyázz magadra!

    - Hégemón...

    - Hallgass! - rivallt rá Pilátus, és dühöngő tekintettel követte a fecskét, amely ismét ott cikázott az oszlopok között. - Ide hozzám! - szólította azután az őrséget.

    És amikor a kísérő katonák meg a titkár visszatértek, Pilátus kijelentette, hogy helybenhagyja a halálos ítéletet, amelyet a Kis Szinhedrion hozott a Jesua Ha-Nocri nevű vádlott ügyében; a titkár pedig gondosan följegyezte a helytartó szavait.

    A következő pillanatban már ott állt előtte Marcus, a Patkányölő. A prokurátor elrendelte, adja át az elítéltet a titkosszolgálat parancsnokának azzal a szigorú paranccsal, hogy Jesua Ha-Nocrit különítsék el a többi rabtól, továbbá, hogy a titkosszolgálat embereinek a legsúlyosabb büntetés terhe mellett meg van tiltva, hogy Jesuával bármiről is szót váltsanak, vagy kérdéseire válaszoljanak.

    Marcus intésére a kísérő katonák körülfogták Jesuát, és elvezették az oszlopcsarnokból.

    Most egy szőke szakállas dalia állt a helytartó elé, sisakforgóján sastoll, mellén villogó arany oroszlánfejek, kardja markolatán ugyancsak aranylapocskák, háromszoros talpú saruja térdig fűzve, bíborpalástja bal vállára vetve. A légió parancsnoka volt, a legatus.

    A prokurátor megkérdezte tőle, hol tartózkodik a sebastei cohors. A legatus közölte, hogy a sebasteiek a hippodrom előtti teret vették körül kordonnal, mivel ott fogják kihirdetni a népnek az ítéletet a bűnösök felett.

    A prokurátor ekkor elrendelte, hogy a legatus válasszon ki két centuriát a római cohorsból. Az egyik a Patkányölő vezényletével a bűnösöket, a hóhérokat meg az ítélet végrehajtásához szükséges eszközöket kísérje a Koponyahegyre,[28] s ha a szekerekkel odaérkeztek, ők is csatlakozzanak a felső kordonhoz. A másik centuria pedig haladéktalanul induljon a Koponyahegyre, s kezdje meg annak bekerítését. Ugyanebből a célból - vagyis a hegy védelmére - a prokurátor megkérte a legatust, küldje oda segédcsapatul az egyik lovasezredet, az úgynevezett szíriai alát.

    Mikor a legatus eltávozott, a prokurátor megkérte titkárát, hívja a palotába a Szinhedrion elnökét és két tagját meg a jerusalaimi templom főpapját; hozzátette azonban, hogy kéri, intézzék úgy, hogy mielőtt teljes számmal összeülnek, előbb négyszemközt beszélhessen az elnökkel.

    Parancsát gyorsan, pontosan teljesítették, s a nap, amely különösen kegyetlenül perzselte a várost azokban a napokban, még nem ért delelőjére, mikor a kert legfelső teraszán, a lépcsőt őrző két fehér márványoroszlán előtt a helytartó találkozott József Kajafással,[29] a Szinhedrion elnöki tisztét betöltő zsidó főpappal.

    A kert csendes volt. De mikor a prokurátor az oszlopcsarnokból kilépett a kert legfelső teraszára, az óriási elefántlábon magasló pálmák közé, és elébe terült az egész gyűlölt város, Jerusalaim, függőhídjaival, erődjeivel, és főként a semmiféle leírásba nem foglalható hatalmas márványtömbbel, amely arany sárkánybőrt viselt tető gyanánt: a jerusalaimi templommal, akkor éles hallásával odalenn, ahol kőfal választotta el a palotakert legalsó teraszát a város főterétől, halk, mély morajlást hallott, amelyből időnként vékony, gyenge kiáltások emelkedtek ki.

    Ebből tudta, hogy lenn a téren már sok ezer főnyi tömeg gyűlt össze, Jerusalaimnak a legutóbbi zavargások által fölizgatott lakossága, és ez a tömeg türelmetlenül várja az ítélet kihirdetését; a kiáltások pedig a sürgő-forgó ivóvízárusoktól erednek.

    A prokurátor azzal kezdte, hogy a főpapot meginvitálta az oszlopcsarnokba, hogy menedéket keressenek a tűző verőfénytől, de Kajafás ezt udvarias bocsánatkéréssel visszautasította, s megmagyarázta, hogy a másnapi ünnep miatt ezt semmiképp sem teheti. Pilátus csuklyát borított kissé kopaszodó fejére, és a beszélgetés megkezdődött. Görög nyelven beszélgettek.

    Pilátus közölte, hogy megvizsgálta Jesua Ha-Nocri ügyét, és

59. Woland:
    2009. 11. 20. 5:07

    helybenhagyta a halálos ítéletet.

    Az aznap végrehajtandó halálos ítélet ezek szerint három bűnözőt sújt: Dismast, Gestast és Bar-Rabbant, azonkívül pedig ezt a Jesua Ha-Nocrit. Az első kettőt, aki a császár ellen lázította a népet, a római hatóságok fogták el harc közben, a prokurátor ítélkezett felettük, következésképp az ő ítéletük megváltoztatásáról szó sem lehet. A másik kettőt viszont, Bar-Rabbant és Ha-Nocrit, a helyi hatóságok fogták el, és a Szinhedrion ítélkezett fölöttük. Törvény szerint és szokás szerint a kettő közül az egyiket szabadon kell bocsátani a ma kezdődő nagy ünnep, a Pászka[30] tiszteletére. A helytartó tudni kívánja, hogy a Szinhedrion melyik bűnöst akarja szabadon bocsátani: Bar-Rabbant-e vagy Ha-Nocrit?

    Kajafás bólintott, jeléül annak, hogy a kérdés világos, majd ekképpen válaszolt:

    - A Szinhedrion Bar-Rabban szabadon bocsátását kéri.

    A prokurátor előre tudta, hogy a főpap így fog válaszolni, feladata azonban abban állt, hogy kimutassa: ez a válasz megdöbbenti.

    Művészien megjátszotta a meglepetést. Szemöldöke felszaladt gőgös homlokára, álmélkodva nézett a főpap szeme közé:

    - Megvallom, ez a válasz meglep - szólt szelíden. - Nincs itt valami félreértés?

    Pilátus közelebbről is megmagyarázta álláspontját. A római hatóság a világért sem akar beleszólni a helyi egyházi hatóságok jogaiba, ezt a főpap is tudván tudja; ámde az adott esetben nyilvánvalóan hiba történt. Ennek a hibának az orvoslásában pedig természetesen a római hatóság is erősen érdekelt.

    Bar-Rabban és Ha-Nocri bűne valóban összemérhetetlen. Az utóbbit, aki egyébként nyilvánvalóan elmeháborodott, azzal vádolják, hogy ostobaságokat fecsegett Jerusalaimban meg néhány más városban; az előbbinek bűne hasonlíthatatlanul súlyosabb. Nem elég, hogy több helyen nyíltan lázított, de még meg is ölt egy őrt, aki el akarta fogni. Bar-Rabban sokkalta veszélyesebb, mint Ha-Nocri.

    Az itt kifejtettek alapján a helytartó arra kéri a főpapot, revideálja határozatát, és adja vissza szabadságát a két bűnöző közül annak, aki kevésbé veszélyes; márpedig ez, minden kétségen felül, Ha-Nocri. Nos tehát?...

    Kajafás halk, de szilárd hangon kijelentette, hogy a Szinhedrion behatóan megvizsgálta az ügyet, és másodszor is csak azt mondhatja, hogy Bar-Rabban kiszabadítását kérik.

    - Hogyan? Még az én közbenjárásom után is? Ne feledd, hogy az én személyemben Róma beszél! Főpap, ismételd meg harmadszor!

    - Harmadszor is közlöm, hogy Bar-Rabbant fogjuk szabadon bocsátani - jelentette ki Kajafás halk hangon.

    Mindennek vége volt tehát, minden további szó fölösleges. Ha-Nocri mindörökre eltűnik, nincs többé, aki a prokurátor szörnyű főfájását meggyógyítsa, nincs ellene más orvosság, csak a halál. De nem ez a gondolat volt a legrosszabb. Ugyanaz a megmagyarázhatatlan szomorúság, amely már az oszlopcsarnokban is környékezte, most mélyen befészkelte magát lelkébe. Megpróbálta magának megmagyarázni, és különös dolog ötlött eszébe: homályosan úgy érezte, hogy valamit nem beszélt meg eléggé tüzetesen az elítélttel - vagy talán valamit nem hallgatott végig.

    Elhessegette magától ezt a gondolatot, és egy pillanat alatt eltűnt, éppoly hirtelen, ahogy jött. A gondolat elröpült, de a szomorúság továbbra is ott maradt, megmagyarázhatatlanul, mert azt a fura, felvillanó s tovatűnő szót, amely most átsuhant a helytartó agyán, igazán nem lehetett magyarázatnak nevezni... "Halhatatlanság... elérkezett a halhatatlanság..." De kinek a halhatatlansága? Ezt sehogy sem értette a prokurátor, de a puszta gondolatra a rekkenő hőségben is végigfutott hátán a hideg.

    - Rendben van - szólt. - Úgy legyen.

    Körülnézett, pillantása átfogta a látható világot, és megdöbbentette a változás. Eltűnt a nehéz virágokkal megrakott rózsabokor, a felső teraszt szegélyező ciprusok, a gránátalmafa, eltűnt a lomb közt fehérlő márványszobor - de eltűnt maga a zöld lomb is. Ahelyett sűrű bíbor homály lett a világ, amelyben vízinövények ringatóztak, s elúsztak valamerre, és velük együtt úszott maga Pilátus is. És egyszer csak elragadta a düh, az égető, fojtogató düh, a legrosszabbik - a tehetetlenség dühe.

    - Megfulladok! - nyögte, és nyirkos, hideg kezével letépte palástja csatját; a palást a homokba hullott.

    - Igen, ma fülledt a levegő, valahol zivatar lehet - jegyezte meg Kajafás; nem vette le szemét a helytartó kivörösödött arcáról, s előre sejtette a további szenvedéseket. "Milyen szörnyű a Niszán hónap ebben az évben!"

    - Nem - mondta Pilátus. - Nem azért fulladok, mert meleg van, hanem azért, mert kettőnknek itt szűk a hely, Kajafás! - Mosolyogva húzta össze szemét, és hozzátette: - Vigyázz magadra, főpap!

    A főpap sötét szeme felvillant, és most rajta volt a sor, hogy - semmivel sem rosszabbul, mint a helytartó - megjátssza a meglepetést.

    - Mit hallok, prokurátor? - válaszolta higgadtan, büszkén. - Fenyegetőzöl a kimondott ítélet miatt, amelyet magad is jóváhagytál? Hát lehetséges ez? Hozzászoktunk, hogy a római helytartó megválogatja szavait, mielőtt megszólal. Vajon nem hallott-e bennünket valaki, hégemón?

    Pilátus fagyosan nézett a főpapra, de szája mosolyt formázott.

    - Hová gondolsz, főpap! Ugyan ki hallana bennünket most, itt? Hát kisgyermek vagyok én, Kajafás? Talán bizony hasonlítok ahhoz a bolond fiatal csavargóhoz, akit ma kivégeznek? Tudom én, hogy mit beszélek, hol beszélek. A kert, a palota körül van véve katonasággal, egy egér sem hatolhat be. Mit mondok, nemcsak egér, de még az a... hogy is hívják, az a Keriáth-béli, az sem tud behatolni. Ismered őt, főpap? Bizony, ha egy ilyesféle fráter ide beosonna, nagyon megbánná, ezt, ugye, elhiszed nekem, főpap? Nos, tudd meg hát, hogy ezután nem lesz tőlem nyugovásod, sem neked, sem népednek! - És Pilátus jobbra mutatott, a távolba, ahol a dombtetőn az aranytetős templom lángolt. - Ezt én mondom néked, Ponczius Pilátus, az Aranykopja-rend lovagja!

    - Tudom, tudom! - válaszolta a fekete szakállú Kajafás rettenthetetlenül, és szeme villámokat szórt; kezét az ég felé emelte: - Tudja a zsidó nép, hogy olthatatlan gyűlölettel gyűlölöd, és sok keserűséget fogsz neki okozni, de tönkre nem teheted! Megoltalmazza az Isten! Meghallgat bennünket, és meghallgat a mindenható császár is, megoltalmaz bennünket Pilátus pusztító haragjától.

    - Ó, nem! - kiáltott fel Pilátus, és minden szóval könnyebb lett a lelke: már nem kellett színlelnie, nem kellett óvatosan megválogatnia szavait. - Túlságosan sokat panaszkodtál már a császárnak énrólam, Kajafás, most elérkezett az én időm! Hírül adom a császárnak... és nem helyettesének Antiochiába, és nem is Rómába, hanem egyenesen az imperatornak Capri szigetére, hogy ti itt, Jerusalaimban, a megrögzött lázadókat véditek a halálbüntetéstől. És akkor én Jerusalaimot nem a Salamon tavának[31] vizével itatom, ahogyan a ti javatokra szándékoztam, ó, nem, nem vízzel itatom a várost! Emlékezzél csak rá, hogy a kedvetekért levétettem a falról a császár monogramját viselő címerpajzsokat, hadosztályokat helyeztettem át, végül, látod, személyesen kellett idejönnöm, hogy ellenőrizzem, mi folyik itt nálatok! Emlékezzél szavamra, főpap: egy napon majd nem egyetlen cohorsot fogsz látni Jerusalaimban, nem: az egész Fulminata-légió fog idejönni, meg az arabs lovasság, lesz itt keserves sírás és jajveszékelés! Akkor majd eszedbe jut Bar-Rabban megmentése, és megbánod, hogy a halálba küldted a békét hirdető filozófust!

    A főpap arca foltokban kipirosodott, szeme égett. De ő is mosolyban villantotta ki fogsorát, akár a prokurátor, és így válaszolt:

    - Vajon te magad hiszel-e abban, hégemón, amit most mondasz? Nem, nem hiszel! Nem a békét hirdette Jerusalaimban a nép felbujtója, ó, nem, és ezt te magad is tudod, hégemón! Azért akarod szabadon bocsátani azt a másikat, hogy feltüzelje a tömegeket, kicsúfolja vallásunkat, és az egész népet a római iga alá hajtsa. De tudd meg, Judea helytartója, hogy amíg élek, nem engedem megcsúfolni vallásunkat, és megoltalmazom népünket! Hallod ezt, Pilátus? - És Kajafás fenyegetően fölemelte kezét. - Hallgasd csak, prokurátor!

    Kajafás elhallgatott, és a prokurátor ismét meghallotta lentről a zúgást, mely mint tenger morajlása ütődött Nagy Heródes palotakertje falának, és odafent a helytartó lábának, arcának. Háta mögött pedig, a palota szárnyai mögött, riadó harsonák hangzottak, száz meg száz láb súlyos dobogása, fegyvercsörtetés. És ebből megértette, hogy a római gyalogság - parancsára - már kivonul, hogy utolsó, kivégzés előtti parádéval félemlítse meg a rablókat, lázadókat.

    - Hallod, prokurátor? - ismételte halkan a főpap. - Csak nem akarod azt állítani - a főpap égnek emelte két kezét, és a sötét csuklya lehullott fejéről -, hogy mindezt az a hitvány lator, Bar-Rabban váltotta ki?

    A prokurátor a keze fejével megtörölte hideg, verejtékező homlokát, tekintetét a földre szegezte, majd hunyorogva felnézett, és meglátta, hogy a napkorong már csaknem a fejük fölött jár, Kajafás árnyéka pedig egészen összezsugorodott az oroszlán farka mellett.

    - Délre jár - mondta halkan, közömbösen. - Elbeszélgettük az időt, holott cselekedni kell.

    Választékos kifejezésekkel bocsánatot kért a főpaptól, felszólította, foglaljon helyet a lócán a magnóliafa árnyékában, és várja meg, amíg a helytartó odahívja a többieket is az utolsó rövid megbeszélésre, és kiadja végső utasításait a kivégzéssel kapcsolatban.

    Kajafás udvariasan meghajolt, kezét szívéhez szorítva, és ott maradt a kertben, míg Pilátus visszament az oszlopcsarnokba. Ott várakozó titkárának meghagyta, hívja ki a kertbe a légió legatusát, a cohors tribunusát, a Szinhedrion két tagját, meg a templomőrség parancsnokát, akik a kert alsó részében, a szökőkút közelében lévő kerek lugasban várakoztak. Pilátus hozzátette: hamarosan ő maga is kimegy a kertbe, s azzal eltűnt a palota belsejében.

    Mialatt a titkár összehívta a gyűlést, a prokurátor az elsötétített szobában megbeszélést folytatott egy férfival, akinek arcát félig eltakarta a csuklya, noha a sötét függönyös szobába egyetlen napsugár sem hatolhatott be. A megbeszélés rendkívül rövid ideig tartott. A prokurátor halkan néhány szót szólt látogatójához, minekutána emez eltávozott. Pilátus pedig az oszlopcsarnokon át kilépett a kertbe.

    Ott valamennyi behívott szemé

60. Woland:
    2009. 11. 20. 5:09

    y előtt ünnepélyesen és szárazon kijelentette, hogy helybenhagyja Jesua Ha-Nocri halálos ítéletét, és hivatalos kérdést intézett a Szinhedrion tagjaihoz, melyik bűnöst óhajtják szabadon bocsátani. Mikor meghallotta, hogy Bar-Rabbant, csak ennyit szólt:

    - Helyes. - És meghagyta titkárának, nyomban vegye ezt jegyzőkönyvbe. Aztán kezébe fogta köpenye csatját, melyet a titkár fölvett a homokból, és ünnepélyesen kijelentette. - Ideje indulnunk!

    A jelenlévők ekkor megindultak lefelé a széles márványlépcsőn, a bódító illatot árasztó rózsák sorfala közt, egyre közeledve a palotakert falához, a kikövezett, hatalmas térre vezető kapuhoz; a tér túlsó feléről odalátszottak a bajvívó aréna szobrai és oszlopai.

    Amikor a kis csoport kiért a kertből, és föllépett a téren uralkodó széles kőemelvényre, Pilátus összehúzta szemét, és körülnézett: csak akkor tájékozódott a helyzet felől.

    Azon a részen, amelyen éppen áthaladt, azaz a kertfaltól az emelvényig, néptelen volt a tér, az emelvény előtti rész azonban egyáltalában nem látszott - elözönlötte a tömeg. Elárasztotta volna az emelvényt meg az üresen hagyott részt is, ha nem veszi körül háromszoros kordonnal a sebastei katonaság Pilátus balja felől, jobb kéz felől pedig az itureai kisegítő cohors katonái.

    Pilátus tehát föllépett az emelvényre, a teljesen fölösleges csatot továbbra is markában szorongatva. Behunyta a szemét. Nem azért, mert a nap vakította, ó, nem! Azért hunyta be, mert nem akarta látni az elítélteket, akiket - mint pontosan tudta - most mindjárt őutána fölvezetnek az emelvényre.

    Mihelyt a bíborbélésű fehér palást feltűnt az embertengerből felnyúló kőszirt magasán, a behunyt szemű helytartó fülét hangok morajlása ütötte meg: "Haaa..." Halkan kezdődött, valahol a tér legtávolibb részében, a hippodrom felől, majd egyre erősödve mennydörgő robajlássá fokozódott, s néhány másodperc múlva ismét elhalkult. "Megláttak" - állapította meg magában a prokurátor. De a hanghullám nem érte el leghalkabb pontját, amikor ismét erősödni kezdett, zúgva nőtt, még az elsőnél is hangosabbá fokozódva, és ezen a második hullámon, mint tenger hullámán a tajték, füttyögetés és zúgáson át is hallható női jajveszékelés úszott. "Most fölvezették az elítélteket az emelvényre - gondolta Pilátus -, és a nők azért jajgatnak, mert nyilván összenyomták őket, amikor a sokaság előretolongott."

    Egy ideig várt; tudta, nincs az az erő, amely a tömeget hallgatásra kényszeríthetné, amíg ki nem ordította mindazt, ami lelkében felgyülemlett, s magától el nem hallgat.

    Amikor ez a pillanat elérkezett, a helytartó föllendítette jobb karját, és ezzel az utolsó morajlás is elnémult a tömegben.

    Ekkor Pilátus teleszívta tüdejét forró levegővel és torkaszakadtából elkiáltotta magát, hogy érdes hangja végigszántott az ezerfejű sokaság felett:

    - A császár nevében!...

    A helytartó most többször megismételt vascsörgéssel aláfestett ordítást hallott: a cohorsok katonái a levegőbe hajigálták dárdájukat, jelvényeiket, és elkiáltották magukat:

    - Éljen a császár!

    Pilátus fölvetette a fejét, egyenesen a napnak fordította. Szemhéja alá zöld tűzláng hatolt be, a tűztől lángra lobbant az agyveleje, és a tömeg fölött arameus szavak szálltak rekedten:

    - Itt áll előttetek négy bűnös, akiket Jerusalaimban letartóztattak gyilkosságért, bujtogatásért, a vallás és a törvények megsértéséért, és csúfos halálra, keresztre feszítésre ítéltek. Az ítéletet most fogják végrehajtani a Koponyahegyen. A bűnösök neve: Dismas, Gestas, Bar-Rabban és Ha-Nocri. Itt állnak előttetek!

    És Pilátus jobbra mutatott; látni nem látta ugyan az elítélteket, de tudta, hogy ott vannak, ahol lenniök kell.

    A tömeg hosszan tartó zúgással válaszolt, nem tudni, meglepetés vagy megkönnyebbülés szólt-e belőle. Amikor a zúgás elcsendesedett, Pilátus így folytatta:

    - A négy elítélt közül azonban csak hármat fognak kivégezni, mert a törvény és szokás szerint a Pászka ünnepének tiszteletére a nagylelkű császár a Kis Szinhedrionnak a római hatóság által is megerősített választása szerint egyiküknek visszaadja nyomorúságos életét.

    Hangosan kiáltotta e szavakat, és ugyanakkor hallotta, ahogy a zúgást teljes csend váltja fel. Egy sóhajtás, egy moccanás nem sok, annyi sem hatolt füléhez, és volt egy pillanat, amikor úgy rémlett, minden eltűnt, ami addig körülötte volt. A gyűlölt város meghalt, csak ő egymaga áll ott, arccal az égnek fordulva, a merőlegesen perzselő napsugarak alatt. Egy ideig hallgatta a csöndet, aztán emelt hangon folytatta:

    - A bűnös neve, akit most jelenlétetekben szabadon bocsátunk...

    Ismét szünetet tartott, még nem ejtette ki a nevet, magában mérlegelte, mindent elmondott-e, amit kell, mert tudta, hogy a szerencsés rab nevének kiejtésére a halott város feltámad, és attól fogva már úgysem lehet hallani, amit mondana.

    "Ennyi az egész? - suttogta hangtalanul. - Ennyi. A nevet!"

    És az "r" hangzót végiggörgette a hallgató városon, elordította magát:

    - Bar-Rabban!

    Ekkor a nap - úgy rémlett - zengve megpattant a feje fölött, és tűzáradattal töltötte be fülét. És ebben a tűzben üvöltés, sivítás, nyögés, hahota, füttyögés keveredett.

    Pilátus megfordult, és az emelvényen át visszament a lépcsőhöz, nem nézett sehová, csak a lába elé terülő mozaikpadló színes kockáira, hogy el ne botoljék. Tudta, hogy most háta mögött az emelvényre bronz aprópénz, datolya, miegymás záporozik, hogy az ordítozó tömegben az emberek egymáson átgázolva egymás nyakára hágnak, hogy a tulajdon szemükkel lássák a csodát: hogyan szabadul ki egy ember a halál markából! Hogyan veszik le róla a legionáriusok a kötelet, ezzel önkéntelenül is égető fájdalmat okozva vallatás közben kitekert csuklójának, s hogyan mosolyog hunyorogva, nyögve, tébolyult, értetlen mosollyal.

    Tudta, hogy ezalatt a kísérő katonák már az emelvény oldalsó lépcsője felé vezetik a három összekötözött kezű elítéltet, hogy kivigyék őket a városból a nyugat felé kivezető úton a Koponyahegyre. És Pilátus csak az emelvény mögött nyitotta ki egészen a szemét, amikor már lement a lépcsőn, mert tudta, hogy most már biztonságban van, nem láthatja az elítélteket.

    A lassan elcsendesülő tömeg zúgásába a hírnökök harsány kiáltásai vegyültek: egy részük arameus, más részük görög nyelven ismételte el azt, amit a prokurátor az emelvényen elmondott. Ezenkívül a helytartó aprózó, közeledő, sietős lódobogást hallott, és kurta, vidám kürtjelet. Erre a hangra utcagyerekek harsány füttyögése meg "Vigyázzatok!" kiáltása válaszolt a háztetőkről az utca során, mely a főtérről a lovardatérhez vezetett.

    Egy katona, aki egyedül állt csapatjelvényével a térnek addig elkerített, néptelen részén, most izgatottan meglendítette lándzsáját, és a helytartó - kíséretével, titkárával meg a légió legatusával - megállt.

    A térre egyre gyorsuló ügetéssel kirepült a lovassági ala,[32] hogy a sokaságot megkerülve, oldalvást átszelje a teret, és a szőlővel befuttatott kőfal mentén, a sikátoron át, a legrövidebb úton érjen fel a Koponyahegyre.

    Az ala parancsnoka, egy gyermektermetű, mulatt bőrű, sötét kis szíriai, Pilátushoz érve, vékony hangon elkiáltotta magát, és kirántotta kardját hüvelyéből. Izzadságban fürdő, szilaj fekete lova megbokrosodott, felágaskodott. A parancsnok visszadobta a hüvelyébe kardját, korbácsával megcsapkodta a ló nyakát, s mikor megfékezte, vágtába ugratta, és elszáguldott a sikátoron át. Mögötte porfelhőbe burkolózva, hármas sorokban a lovasok, könnyű bambusznád pikájuk csúcsa ugrált; ahogy a prokurátor mellett elvágtattak, arcuk feltűnően barnának tetszett a fehér turbán alatt vidáman kivillanó fehér fogsorukkal.

    Az ala égig érő porfelleget kavarva eltűnt az utcában; utolsónak az a katona vágtatott el Pilátus mellett, aki a napfényben villogó kürtöt vitte a vállára vetve.

    Pilátus, kezével védekezve a porfelhő ellen, elégedetlenül ráncolta homlokát, azután indult tovább a palotakert kapuja felé, mögötte a legatus, a titkár, a konvoj.

    Délelőtt tíz órára járt az idő.

61. Macstapancsok Éke:
    2009. 11. 20. 6:34

    Pisiszexeleni akarok Bronival meg Texel.

62. Béla:
    2009. 11. 20. 8:04

    SODI ÉS AZ ÖSSZES KIBASZOTT KOMMENTEZŐ GECI:
    ZSIDÓK!!!!!!

    EZÉRT IS ILYEN MOCSOK ENNEK A BLOGNAK A SZINVONALA.
    KURVA ZSIDÓK,TAKARODJATOK TELAVIVBA.

63. KIRE SZAVAZOL?:
    2009. 11. 20. 8:14

    Sodi, te ugye MAKI szavazó vagy?
    (gyengébbek kedvéért a maki az izraeli kommunista párt, és képviselői vannak a knesszetben is)

    Jó lenne ha mindenki elmondaná a pártszimpátiáját:
    Itt a választható pártok, és a parlament összetételének listája:

    http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_political_parties_in_Israel

    Esetleg Sodi csinálhatnál egy szavazást ki melyik pártra szavaz.Ez fontos kérdés.

64. rózsamisi:
    2009. 11. 20. 8:15

    Elvtársak, ez a trollkodás már kezd igen uncsi lenni, tessék a Jobbikot fikázni, és hirdetni, hogy nincs cigánybűnözés, és Magyarország MINDEN problémája a Gárdára vezethető vissza.

    Che Guevara ereje legyen veletek!

65. skjsk:
    2009. 11. 20. 10:21

    sodi most már tényleg nagyon ideje lenne megcsinálni azt a jobbstartot és elhúzni innen.

66. szoombele:
    2009. 11. 20. 10:37

    Jesua Ha'Nocri:

    Harco'ni

    Honi arc

67. WEE DRAGONAUT:
    2009. 11. 20. 10:52

    ESIK A HÓ, TI HOMOSEXUÁLIS KÖCSÖGÖK!

68. Melyik a világ legcsodálatosabb országa?:
    2009. 11. 20. 11:14

    természetesen IZRAEL!

69. Melyik a világ legcsodálatosabb népe?:
    2009. 11. 20. 11:15

    természetesen a ZSIDÓ!

70. JUDEN RAUS!:
    2009. 11. 20. 11:42

    68-69-es zsidó akkor takarodj el izraelbe a fajtársaidhoz!
    JUDEN RAUS!!!!!!!!!!!!!

71. Sturmführer:
    2009. 11. 20. 11:43

    "A halál" - mondta Thálész - " semmiben sem különbözik az élettől". "Akkor miért nem halsz meg?" kérdezte tőle valaki. "Éppen azért, mert semmiben sem különböznek" - válaszolta ő

72. tex:
    2009. 11. 20. 11:46

    64: faszt, inkább szembesítsétek sodit önellentmondásaival, ferdítéseivel és hazugságaival, és szidjátok le, amiért buta :D

73. A nőkről:
    2009. 11. 20. 11:56

    Merjük végre kimondani, hogy a nőt egyedül csak azért alkották, hogy a férfi kizárólagos boldogságát szolgálja. Ha az élvezet oldaláról közelítjük meg, bizonyos, hogy a nő nem tudja teljesé tenni azt, mivel a férfi sokkal élénkebb élvezetet találhat férfitársainál. Ha barátnőként vesszük figyelembe, a nő hamissága, alávetettsége vagy inkább aljassága ellentétes a barátság érzelmének tökéletességével. A barátságban őszinteség és egyenlőség szükséges; ha az egyik barát uralja a másikat, a barátság széthull - márpedig az egyik nem eme fölénye a másik nem fölött, mely szükségszerűen fennáll különnemű barátok esetén, végzetes a barátságra nézve. Tehát az asszony sem szeretőnek, sem barátnőnek nem jó. Megfelelő helyen csak ama rabszolgasorban van, melyben a keletiek tartják. A nő csak élvezeti eszközként jó, ezenkívül, miként a jó Chilperic király mondá, a lehető leghamarabb meg kell szabadunli az asszonyoktól.

74. Kérdés:
    2009. 11. 20. 12:06

    Tex, Broni, volt már dolgotok ilyen nővel?
    "Teréz hatvankét éves volt, magas, sovány, csontvázszerű teremtés, haja egy szál se, foga úgyszintén, szájából pedig olyan bűz áradt, hogy hanyadtdőlt tőle az ember. A segge össze-vissza volt szabdalva, s oly elképesztően felpuhult rajta a bőr, hogy akár egy botra is fel lehetett tekerni; e szépséges ülep a szélességét tekintve vulkánra hasonlított, szagát tekintve pedig budiülőkére; saját elmondása szerint soha életében nem törölte meg a seggét, amiből a napnál világosabban következik, hogy gyermekkori szarmaradványoknak is kellett leniük rajta. A vaginája, mint holmi gyűjtőedény, magában őrizte a világ minden ocsmányságát és szörnyűségét, s e fertő bűzétől el is ájulhatott az ember. Egyik keze kacska volt, s fél lábra sántított"

75. mohási viktória:
    2009. 11. 20. 12:11

    Tegnap láttam, ahogy egy csoport cigány belekötött egy újságárusba, majd megfenyegették, mire a férfi bezárta a bódét, és rendőrt hívott. A cigányok kintről ordították neki, hogy "telefonálj csak, bazmeg!"

    Mielőtt a fasiszta rasszista neonáci söpredék felfújná az ügyet, előre közlöm, hogy a romák FÉLELEMBŐL cselekedtek, és az újságos volt a hibás. Aki másként gondolja, az gyűlöletbeszédet valósít meg, és börtönben fog megrohadni.

76. kitépett orrszőrcsomó:
    2009. 11. 20. 12:13

    "Fizetsz valamit?" kérdezte egy dohánykarcos
    női hang a hátam mögül. Fiatal hang volt.
    "Kérjél" - mondtam felé fordulva. Ötven
    körüli nő állt rézsút mögöttem. Letapadt,
    koszmós, egykor világosbarna haj;
    beroskadt íny, cserepes ajkak, vérágas
    kötőhártya, aquamarin szemek[*],
    megsárgult, fehér mûszálas pulóver,
    barna nadrág, szemétben talált fehér strandcipő.
    Kevertet kért és sört, pikolót. Ízlését nem vitattam.
    "Eljövök egy huszasért" - mondta.

77. sztöchometriai koefficiens:
    2009. 11. 20. 12:25

    Ki a legnagyobb bohóc a nemzeti oldalon?
    A sodi zsidó.
    Még nővel sem volt, úgyhogy hiába szövegeltek neki ilyen nős dolgokat.

78. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
    2009. 11. 20. 12:27

    Meggyógyultam, így elhagytam a murmanszki elmegyógyintézetet. Jelenleg a józsefvárosi polgármesteri hivatalban dolgozok fiktív könyvelőként. A munkaidő kevés, a fizetés jó, csak kicsit honvágyam van. Nem tudom meddig fogok itt maradni, lehet hogy újévkor elmegyek Afrikába egy évre túrázni, hogy teljesen feltöltődjek.

79. Dávid csillagának dicsőséges ragyogása:
    2009. 11. 20. 12:31

    Izrael kiválasztott népe győzni fog, dávid csillagának dicsőséges ragyogása elhomályosítja az eget.
    Mi a világ urai, a zsidó nép vagyunk isten által kiválasztottak arra hogy uralkodjunk a többi alacsonyabbrendű emberen.
    Az ilyen sodi félék majd hason csúsznak előttünk hogy legalább lábtörlőnek alkalmazzuk őket.
    Mert nekünk fognak dolgozni.
    A zsidó népet kell hogy szolgálja, és munkájával gyarapítsa az összes többi ember.Ez a ti sorsotok.
    Éljen Izrael! Dicsőség a felsőbbrendű zsidó népnek!

80. 33 nevem volt:
    2009. 11. 20. 12:31

    aztán majd összefosol mindent a dizentéria miatt

81. tex:
    2009. 11. 20. 12:38

    74: sajnos még nem.

    Van egy ismerősöm, aki azt hiszi, hogy a prosztata az egy betegség, és már jó ideje nyomoz a "végbélprosztata" nevű betegség után, és csodálkozik, hogy nem találja.

82. tex:
    2009. 11. 20. 12:39

    B', kérünk rólad meztelen képet.

83. Sodi jövője???????:
    2009. 11. 20. 12:41

    Curval elnök volt a társaság doyenje. Hatvan év felé járt, a sok kicsapongásban elhasználódott, csonttá-bőrré aszott a teste. Magas volt, inas, sovány, a szeme beesett és fakó, a szája egészségtelenül színtelen, az álla hegyes, az orra hosszú. Szőrős volt, akár egy szatír, a háta lapos, petyhüdt feneke mint holmi koszos mosogatórongy csüngött alá keszeg combja tetejéről; a sok ostorozástól annyira elhalt rajta a bőr, hogy az ember az ujja köré csavarhatta anélkül, hogy tulajdonosa megérezte volna. Közepén, szét se kellett húzni, óriási lyuk tátongott, mely hatalmas átmérőjével, szagával és színével inkább budiülőkére, semmint segglyukra emlékeztetett; s hogy teljes legyen a varázs, szodomai disznónknak még az is kisded szokásai közé tartozott, hogy ezen testrészt a lehető legtisztátalanabb állapotba hagyta, úgyhogy többnyire jó két hüvelyk vastag hurka borította körben.

84. tex:
    2009. 11. 20. 12:41

    Kiskölökkoromban nem értettem a különbséget a Terminátor és a Robotzsaru között.

85. tex:
    2009. 11. 20. 12:42

    83: inkább egy blogtalit írj le

86. tex:
    2009. 11. 20. 12:51

    HEIL DREDD BÍRÓ

87. tex:
    2009. 11. 20. 12:56

    http://en.wikipedia.org/wiki/Tex_(unit)#Tex

88. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
    2009. 11. 20. 13:09

    Tud valaki egy Tescot a kilencedik kerületben? Megyek este bevásárolni.

89. Nícse:
    2009. 11. 20. 13:14

    "Nietzsche a hírnök s nem a beteljesülés. Az értékelés zsenijét a megformálás zsenijének kellett követnie. Nietzschének nem hiába kellett küzdelmet folytatnia - mert szükség volt arra, hogy eljöjjöm a férfi a világháborúból, a filozófus a lövészárokból, hogy eljöjjön a gondolkodó és cselekvő: Adolf Hitler"

90. the crab queen:
    2009. 11. 20. 13:29

    tex, egye milyen szar az, ha "neked kicsi a csöcsöd, húzz el innen a rákba!" felkiáltással basz ki sodi az ágyából?
    HÁHHÁHÁHÁHÁHÁÁÁHHÁHÁHÁÁÁHÁHRRRGGHGH

91. Csillagszemű Juhász:
    2009. 11. 20. 13:36

    Sodi, nem akarlak megbántani, de a blogod egy nagy trágyadomb.

92. Árvíztűrő tükörfúrógép déƃóɹúɟɹöʞüʇ őɹűʇzíʌɹá:
    2009. 11. 20. 13:41

    ıpos ʎq

    ˙ıuʇɐƃsɐʌlo ʇǝɥǝl `ʞéʇzsɐláʌ ɐ ıu unɥǝ `uǝdézs ɯǝɹéʞ

    lǝɯɯıǝdéʞʎuéɟ ɐ ʇléɐzssıʌ ʇuıƃǝɯ ɹáɯ ópısz ʎƃǝ o
    (ᄐㄣ:ᄅ⇂:0ᄅ ˙ㄣᄅ˙ㄥ0˙600ᄅ) ¡ʇzɐ `ʇɐpáʎuɐ *
    ʞǝlésǝɯ lőɹɯǝʎƃü-ɐıɟɟɐɯsáʞɐl ɐ o
    (ᄐㄣ:9ㄣ:ᄅ⇂ ˙ގ⇂˙ㄥ0˙600ᄅ) ¿lǝzzuéd ɐʇsıɯǝʇǝʎƃǝ *
    ¿uǝqɯǝʎƃü-ɐıɟɟɐɯsáʞɐl ɐ ʇáqıɥ lǝ ɯǝʇʇǝʌöʞ ɯǝu ʇɹéıɯ o
    (ᄅᄐ:ގގ:ᄅ0 ˙ᄐ0˙ㄥ0˙600ᄅ) ʞǝlɐq ʞoʎƃɐʌ ɯǝu *
    ¿lɐuuáʌʇsı ɐsóp sé lǝʇʇɐɔɯoʇ ɐɯélqoɹd ɐ ıɯ o
    (00:6ㄣ:ᄅᄅ ˙0ᄅ˙90˙600ᄅ) ¿ıuloʞsɔoɯ ʇɐʞɐıɟɐzɐɥ *
    ¿ʇɹɐzs ɐ sı lǝzzǝ ɹáɯ ʇɐɔɯoʇ ıɹǝʌǝʞ ʇɹéıɯ o
    (0ᄐ:0ގ:ᄅᄅ ˙60˙90˙600ᄅ) ¿ǝqlǝzssüɹq ʎƃǝɯ ıʞ *
    ¿ɹɐʎƃɐɯ ɐ ʇɹéáƃɐɯ ıʞ llá ɯǝu ʇɹéıɯ o
    (ㄥ⇂:8⇂:8⇂ ˙⇂0˙ᄐ0˙600ᄅ) ʇɐƃzɐƃı ɯǝlǝléɟ soʎléʇɹoɟ *
    lóɹsápɐƃɐʇ-ʇzsnɐʞoloɥ ɐ o
    (ᄐ0:8⇂:ގ⇂ ˙ㄥᄅ˙ᄅ0˙600ᄅ) ʇoƃászɐƃı zɐ ʞéuʇǝʇuüq *

    :ʞoʇɐzoʞzsıd sǝ-600ᄅ ɐ ʇáɥǝʇ ʞǝuǝɾɾöɾ

    ʞoʇɐzoʞzsıd ʇʇoqoplǝ sɐ-800ᄅ :ıpos *

    ˙ʞǝʇélǝ ɯɐʇɹáʇ ué-⇂⇂ ɹǝqɯǝʌou ˙800ᄅ ʇsáʇílláǝzssö óluosɐɥ őzőlǝ zɐ

    ˙ɯɐʇʎƃɐɥǝqléɟ `ʇsélzöʞ ɐ ʞǝusǝʎlǝɥ ɯɐʇʇoʇɹɐʇ ɯǝu ʇɹǝɯ ʎƃɐʌ `lőqƃésʎuǝʞépǝlǝɟ ʎƃɐʌ uáʇzɐ ǝp `ıuɹí lǝ ɯǝʇpzǝʞ uáɹos ʌé ʇlúɯlǝ zɐ ʇǝʞǝʎlǝɯ `ʇǝʞǝsézʎƃǝɾǝq ʇʇoʎƃɐɥǝqléɟ ɐ ʇɐʞozɐ uoƃolq ɐ ʇʇı ɯǝʎƃǝʇézzöʞ uáɾáʇ ǝdǝzöʞ ɹǝqɯǝʌou ʎƃí ʎƃoɥ `ıuláʌ áʎuuáɯoʎƃɐɥ ɯɐláu pzǝʞ `ıʞ zéu ʎƃú

93. tex:
    2009. 11. 20. 13:51

    ¡ɐʌʇípɹo ɯáɹ ɾןopuoƃ ʎƃoɥ 'ɐʌʇípɹoɟ ɯoɹí ʇɹézɐ

94. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
    2009. 11. 20. 14:08

    Tex most tudja meg hogy az ötöslottó főnyereménye 2 milliárd forint!!!

    -MENNYIIIII???!!!!

95. tex:
    2009. 11. 20. 14:22

    SIEG HEIL SIMON BOLÍVAR!

96. tex:
    2009. 11. 20. 14:23

    FÖDERALISTA MANDY

97. tex:
    2009. 11. 20. 14:33

    KAFFER MANDY

98. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
    2009. 11. 20. 14:33

    Na vettem két liter tejet, három zsömlét, meg élesztőt. Holnap megyek a postára.

99. tex:
    2009. 11. 20. 14:35

    CIGÁNY MANDY

100. Folytatást:
     2009. 11. 20. 14:35

     Ahem Bükü folytatást követelünk!!!

101. Ahmed Koránfosatalmudra:
     2009. 11. 20. 14:38

     csekély összegért szívesen lefosom Mandyt végülis neki is kijár egy kis örömteli highlight a kerekes hétköznapjaiban

102. tex:
     2009. 11. 20. 14:38

     100!!!!!!!!!!!!!!!!!

103. tex:
     2009. 11. 20. 14:39

     most nincs időm számolni, de valaki számolja már meg, hogy hány ontopic volt eddig.-

104. tex:
     2009. 11. 20. 14:40

     OKTOPUSZ

105. tex:
     2009. 11. 20. 14:41

     KERESZTES HADJÁRAT MANDY MELLTARTÓJÁÉRT

106. tex:
     2009. 11. 20. 14:44

     büdös vagy mandy

107. Zsuri a házi brontoszaurusz:
     2009. 11. 20. 14:45

     SODIKA ZSIDÓ!
     BÖFF.

108. Ahem Bükü:
     2009. 11. 20. 14:46

     De Ahem elszámította magát a Futhrotre sokkal gyorsabb volt, majdnem kétszer gyorsabb mint Bükü herceg, így sikerült kitérnie a támadás elől. Most a Fenevad következett, ez az ő köre volt, de Émilié sem tétlenkedett és célba vette a bestiát. Iszonyú ordítással leszúrta a dögöt, ekkor jött Ahem aki megadta neki a kegyelem döfést aztán megnyúzták.

109. tex:
     2009. 11. 20. 14:46

     kolbász

110. tex:
     2009. 11. 20. 14:49

     BÜDÖS VAN AZ ANTARKTISZON

111. negrót szopogató öreglány a 61-esen:
     2009. 11. 20. 14:52

     http://s3.amazonaws.com/data.tumblr.com/tumblr_ktcsgmkgnE1qa5y6ro1_1280.jpg?AWSAccessKeyId=0RYTHV9YYQ4W5Q3HQMG2&Expires=1258811374&Signature=fJ1gGa6XmLTXc8ps6op4KeoVORc%3D

112. pizkozat:
     2009. 11. 20. 14:52

     Egy recskás srác masztipartikat provokál maga ellen. .

113. tex:
     2009. 11. 20. 15:00

     DOKUMENTUMFILM A XXI. SZÁZAD ELSŐ MAGYAR NEMZETI RADIKÁLIS MASZTIPARTYJÁRÓL

114. tex:
     2009. 11. 20. 15:02

     http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/ff/Black_cat_eyes.jpg CICA

115. hunvald zsidaja:
     2009. 11. 20. 15:07

     http://www.napiszar.com/wp-content/uploads/2009/11/szaros-k%C3%A9p.jpg KUTYA

116. kex:
     2009. 11. 20. 15:08

     ZSIDÓK VAGYTOK!!!

117. vérszegény orrpolip:
     2009. 11. 20. 15:10

     le kell menni cigiért :-(((((((((((((((((((((((((
     a faszom, nincs kedvem kijárni

118. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
     2009. 11. 20. 15:11

     Kicsit furcsán néztek rám a kék metrón. Lehet hogy azért mert nem volt rajtam díszegyenruha?

119. fosd össze magad anyád temetésén:
     2009. 11. 20. 15:12

     polipokat fényképezzél az erzsébet királyné fasoron, te szarházi buckalakó senki ZSiDÓ%

120. tex:
     2009. 11. 20. 15:13

     sodi autista?

121. Frankadeli: Oltás!:
     2009. 11. 20. 15:13

     Hallgassátok!

     http://harcter.hu/news.php?readmore=2056

122. tex:
     2009. 11. 20. 15:15

     bird

123. frankó a kankó, nagy picsába timsó:
     2009. 11. 20. 15:17

     http://www.youtube.com/watch?v=nt1tLnwVpG4
     sodi, mikor fogod így nyomni?

124. Kim Dzsongil egykori KNDK-vezér:
     2009. 11. 20. 15:18

     Ne bántsátok már szegény Sodit, nem szándékosan csinálja, amit csinál.

125. Segítség a Sodi blogján trollkodóknak:
     2009. 11. 20. 15:23

     Mai segítség:
     Játszótér kommentrész automatikus kinyitása firefox alatt
     .
     Hozzávalók:
     firefox,
     greasemonkey ( http://href.hu/x/an3f ),
     A SCRIPT (a hozzászólás végén)
     .
     1: Telepítsük a greasemonkey a firefoxhoz!
     2: Lépjünk be sodi blogjára
     3: Kattintsunk a greasemonkey kis majom ikonjára jobb gombbal, majd a New user script feliratra!
     4: Töltsük ki a mezőket a következők szerint:
     4.a: Name: sodi
     4.b: Namespace: sodi
     4.c: Description: maradjon üres
     4.d: Includes: http://sodi.freeblog.hu/archives/*
     4.e: Kattintsunk az okéra!
     5: Ha fájlt akar keresni, válasszunk ki egy szövegszerkesztőt!
     6: Ilesszük a fájl végére a követkő SCRIPTET:
     setTimeout("TabbedPanels1.showPanel(1);",1);
     7: Igyuk meg a jól megérdemelt sörünket.

126. alkesz teksz:
     2009. 11. 20. 15:24

     שוב אתה שיכור tex ?

127. tex:
     2009. 11. 20. 15:25

     megyek a LIDL-be

128. alkesz teksz:
     2009. 11. 20. 15:25

     Вы выпиты снова tex?

129. تكس في حالة سك:
     2009. 11. 20. 15:28

     كنت ثملا تكس مرة أخرى؟

130. zsidaj vásárol a lídlibe:
     2009. 11. 20. 15:31

     amúgy is csak tegnap volt 50%-os engedménnyel a 7.2%-os sör.

131. Tomcat:
     2009. 11. 20. 15:47

     Akkor ne felejtsétek, hogy holnap Bombagyár bucsúbuli! Minden zsidót várunk szeretettel.

     Bár minden regisztrált olvasónk kapott róla e-mailt, hátha a nem regisztráltakat is érdekli, hogy a Bombagyár búcsúbulija november 28-án, szombaton lesz. Találkozó: Batthyány tér, 18:00.

132. Segítség a Sodi blogján trollkodóknak2:
     2009. 11. 20. 16:02

     Mai segítség:
     Spambot ellenőrzés automatikus kitöltése firefox alatt
     .
     Hozzávalók:
     firefox,
     greasemonkey ( http://href.hu/x/an3f ),
     A SCRIPT (a hozzászólás végén)
     .
     1: Telepítsük a greasemonkey a firefoxhoz!
     2: Lépjünk be sodi blogjára
     3: Kattintsunk a greasemonkey kis majom ikonjára jobb gombbal, majd a New user script feliratra!
     4: Töltsük ki a mezőket a következők szerint:
     4.a: Name: sodi
     4.b: Namespace: sodi
     4.c: Description: maradjon üres
     4.d: Includes: http://sodi.freeblog.hu/archives/*
     4.e: Kattintsunk az okéra!
     5: Ha fájlt akar keresni, válasszunk ki egy szövegszerkesztőt!
     6: Ilesszük a fájl végére a követkő SCRIPTET:
     ///////////////////////
     var s=document.getElementById('blossom-humancheck').innerHTML;

     var temp=new Array();
     temp = s.split('Mennyi ');
     s=temp[1];
     var temp=new Array();
     temp = s.split('?');
     s=temp[0];

     var temp=new Array();
     temp = s.split(' ');

     var betuvelirtszamok = "nulla, egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő, tizenhárom, tizennégy, tizenöt, tizenhat, tizenhét, tizennyolc, tizenkilenc, húsz, huszonegy, huszonkettő, huszonhárom, huszonnégy, huszonöt, huszonhat, huszonhét,

     huszonnyolc, huszonkilenc, harminc, harmincegy, harminckettő, harminchárom, harmincnégy, harmincöt, harminchat, harminchét, harmincnyolc,

     harminckilenc, negyven, negyvenegy, negyvenkettő, negyvenhárom, negyvennégy, negyvenöt, negyvenhat, negyvenhét, negyvennyolc,

     negyvenkilenc, ötven";
     var szamok = new Array();
     szamok = betuvelirtszamok.split(', ');

     for (var i=0; i<51; i++)
     {
     if (temp[0]==szamok[i])
     {
     temp[0]=i;
     }
     if (temp[2]==szamok[i])
     {
     temp[2]=i;
     }
     }

     var eredmeny;

     if (temp[1]=="+")
     {
     eredmeny=parseInt(temp[0])+parseInt(temp[2]);
     }
     else
     {
     eredmeny=parseInt(temp[0])-parseInt(temp[2]);
     }

     document.getElementById('blossom-C-HCValue').value=parseInt(eredmeny);
     ///////////////////////
     7: Igyuk meg a jól megérdemelt sörünket.

133. Ugye mennyivel könnyebb?:
     2009. 11. 20. 16:03

     Sokkal könnyebb!!!

134. Hivatásos TROLLOK rovatunkat hallották:
     2009. 11. 20. 16:04

     Hivatásos trollok rovatunkat hallották.

135. s*di hill!!:
     2009. 11. 20. 16:05

     http://bennyhillifier.com/?id=rtq6XKJbhVs

136. benny hilfiger:
     2009. 11. 20. 16:13

     nem akarja valaki a körmöm alól kiszopkodni a kábszermaradványokat?

137. Dragon64:
     2009. 11. 20. 16:18

     Megpróbáltam magamat leszopni, de nem ment.

138. tex:
     2009. 11. 20. 17:10

     http://www.youtube.com/watch?v=5QJO6zC3r5I ezen besírtam a röhögéstő

139. tex:
     2009. 11. 20. 17:13

     thx a scriptet

140. tex:
     2009. 11. 20. 17:14

     én nem szeretek scriptelgetni, és nem is nagyon értek hozzá, úgyhogy valaki írjon már egy olyat, ami 30 másodpercenként beír valamit, ha tétlen vagyok thx

141. tex:
     2009. 11. 20. 17:16

     YEAH mostmár csak az endet kell nyomkorászni, és ugatni!

142. tex:
     2009. 11. 20. 17:18

     óriási

143. tex:
     2009. 11. 20. 17:19

     B'eseder, szeretnék dugni veled.

144. tex:
     2009. 11. 20. 17:24

     ÉLJEN A TROLLING SCRIPT

145. tex:
     2009. 11. 20. 17:30

     LONG LIVE DA SCRIPTERTROLL

146. tex:
     2009. 11. 20. 17:31

     és működik működik működik. milyen csodálatos így trollkodni!

147. Napi mondás:
     2009. 11. 20. 17:33

     Ha kissendre nem megy a púphoz, akkor a púp megy kissendréhez.

148. ESÉLYEGYENLŐSÉG:
     2009. 11. 20. 17:34

     A script a diszkalkuliások számára készült az Egyenlő Bánásmód Hatóság jóvoltából.

149. tex:
     2009. 11. 20. 17:37

     :D

150. tex:
     2009. 11. 20. 17:38

     A script írójának hálából: http://redtube dot com/15506

151. LOLocaust:
     2009. 11. 20. 17:38

     http://bennyhillifier.com/?id=SAgu0gUODKU&feature=fvst

152. fa:
     2009. 11. 20. 17:39

     Ez egy tudatos freeblogos leépítő hadjárat része, hogy elmondható legyen: "Elég ti szemetek, megyek a jobbstart.hu-ra, amint lezsírozom Tomcattel a Novarás webhelyet. Mert azért mégiscsak "egy falka, egy vér"".

153. sodika:
     2009. 11. 20. 17:40

     Megváltoztatom az ellenőrzést, oszt kitörölheted a szkripteddel. xD

154. tex:
     2009. 11. 20. 17:43

     Ezer éven át megtanultuk már, mire jó a zíg és a háááááájl

155. tex:
     2009. 11. 20. 17:44

     http://www.youtube.com/watch?v=VCk2dX_QDZo SIEG HEIL

156. Mire jó:
     2009. 11. 20. 17:44

     A script csak azért kell, mert te hónapokig lusta vagy megcsinálni a fejlesztéseket (pl a normál kommentrészt eltüntetni)

157. tex:
     2009. 11. 20. 17:45

     SIEG HEIL BIZTOS NEM ZSIDÓ SCHLINGOFF SÁNDOR

158. tex:
     2009. 11. 20. 17:46

     Ezer éven át megtanultuk már, mire jó a Schlingoff atyáááánk

159. Kutyából nem lessz szalonna:
     2009. 11. 20. 18:13

     Schciklóf zsidóból meg nem lesz Magyar

160. bicepsz:
     2009. 11. 20. 18:31

     Sodi, neked mikor lesz ekkora karod? http://www.youtube.com/watch?v=HKbdBT-egyM

161. Anika:
     2009. 11. 20. 18:38

     Ismét egy remek bejegyzés, köszönjük SoDI!

     Tex nagyon szemtelen vagy, megérdemelnéd, hogy SoDI kiosszon neked egy-két pofont! Ki is fog!

     Kitarttás és szeb lyövőt!

162. C:
     2009. 11. 20. 18:40

     "sodi ez egy minőségi, normális blognak indult, nem?"

     LOL

163. banika:
     2009. 11. 20. 18:47

     "Ha kissendre nem megy a púphoz, akkor a púp megy kissendréhez."

     ez súlyos :DDD

164. Anika:
     2009. 11. 20. 18:51

     Ha nincs ez a bejegyzés akkor sosem találtam volna rá erre a csodás oldalra: http://arckep.tvn.hu
     Köszönöm az élményt SoDI!
     Szeretlek!

165. Sanyi:
     2009. 11. 20. 19:00

     Te kibaszottul szerencsétlen, undorító, lusta púpos gnóm! Mi a faszért nem számolod már fel ezt a tetves komment rendszert? Nem veszed észre, hogy a blogod kommentrésze egy utolsó trágyadombra hasonlít, ahova a legótvarabb csöves is kéjes vigyorral üríti spriccelve a béltartalmát?! Ártány egy balfasz volt, de legalább rendet bírt tartani a portáján míg te csak a púpodon fekve masztizol az ágyadban mert ahhoz is gyenge vagy hogy legalább IP alapján kitilts embereket.

     Büdös vagy, gyagyás vagy, lusta vagy, mondj egy olyan tulajdonságot, ami alapján emberszámba lehetne venni! Tarhonya64 emberebb hozzád képest, ő legalább képes volt az apatejéből és a lábgombájából sajtot csinálni a szerencsétlen Ártánynak, de te arra nem vagy képes, hogy egyszer ide csapj Mandy 60 alteregója közé, hogy mostmár aztán elég volt!

166. http://arckep.tvn.hu/:
     2009. 11. 20. 19:02

     Egyértelműen cionista provokáció

167. púpon fekve masz.tizó:
     2009. 11. 20. 19:26

     http://sodi.freeblog.hu/files/html/puszkozat_2009/nem_vagyok_balek.html

     ezt mér dobtad el? hatalmas :DDD
     "édesanyám például hiába a magyar átlag sokszorosát kereső ügyvéd, ha negyvenen túl is elsősorban munkaerejéből él a befektetései jövedelme helyett"
     vagyis: "Anyám egy lúzer" by sodika

168. patkányok riadó:
     2009. 11. 20. 19:33

     közeledik a választás és a szocionista pofáraesés

169. mi van itt?:
     2009. 11. 20. 19:34

     Mi van itt?

170. Ahem Bükü:
     2009. 11. 20. 19:42

     Ugyanis a Futhrotre bőre értékes kincs szerte a királyságban. Csakhohy Ahem nem tudhatta, hogy ez a dögnek két élete van. Volt is nagy meglepődés mikor feltámadt és egyenesen Émiliére rontott. Szerencsére Bükü észnél volt és az utlsó pillanatban sikerült ellöknie barátját.

171. Teksz te seggarc!!!!!:
     2009. 11. 20. 19:47

     Én még életemben nem írtam ontopikot pedig már jóideje kommentelek ide. Ez a blog azonban még így is különb a te szánalmas fosból összerakott takolmány blogodnál. Még mindig itt akarsz barátkozni te félkegyelmű nyomoronc? Ahem Bükü három napja írogatja ide a redvás történeteit de már sokkal jobban kedvelem mint téged. Figyelj öcsisajt én sodival is előbb barátkoznék mint veled! Húzz a gennyes ágyadba és verd ki te pajor!

172. Ahrem Bükü unalmas:
     2009. 11. 20. 19:51

     Ahrem Bükü zsidó a legunalmasabb zsidó Mózes óta!!!

173. hucul hintaló:
     2009. 11. 20. 19:55

     171-es zsidó: szerinted stexet érdekli, hogy te nem kedveled? szerintem stex blogja sokkal viccesebb, mint ez, csak nem frissül. pedig szívesen olvasnék arról, hogy stex hogyan baszta meg anyádat. Vagy apádat.

174. tex:
     2009. 11. 20. 19:57

     A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg.

175. wewehehheheheheh:
     2009. 11. 20. 20:02

     Látom, eltaláltam az igazságot, költözik a jobbstart a novarára és ez az egész csak azt a célt szolgálja, hogy lehessen leépíteni, illetve, mivel az oldal rengeteg helyről (így a jobbstartról is) linkel, lehet loggolni.

     Wéjj, hallod, ha nem törlöd ki a kommentet, akkor nem bux le.

     Tomcat Sodi két jó barát,
     Együtt vív és ...

     weehhehhehehehehehheehe :)

176. tex:
     2009. 11. 20. 20:06

     broni is büdös?

177. tex:
     2009. 11. 20. 20:07

     BRONI TE BÜDÖS VAGY??????????

178. tex:
     2009. 11. 20. 20:08

     megyek edzeni+aludni homoládák, egyetek szart

179. tex annyira égő:
     2009. 11. 20. 20:09

     tex kurva égő ahogy álnéven próbálod osztani.

     ui. Ahem a király!

180. tex:
     2009. 11. 20. 20:09

     kurva sok gój szart

181. tex:
     2009. 11. 20. 20:09

     179. nincs álnevem, tex vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

182. tex:
     2009. 11. 20. 20:10

     EDZÉS.COM!!!!!!!!!!!!!!!

183. tex:
     2009. 11. 20. 20:10

     SZAR A BLOG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

184. rossz buzi:
     2009. 11. 20. 20:11

     edzeni, mi te kis köcsög? mész faszt verni shemalepornóra, te kis torkonszart vesekő

185. Ahem Bükü:
     2009. 11. 20. 20:15

     A bestia azoban tanult a hibájából és megpróbálta bekeríteni egymaga hőseinket. De Ahemet sem ejtették a fejére jól oldalba szúrta a vérengző állatot. Leterítve és megnyúzva festett a fenevad. Émilié és a herceg most méár nyugóvóra térhetett, pedig ha tudták volna hogy ez még csak a kezdete volt kalandjaiknak.

186. Anika:
     2009. 11. 20. 20:17

     tex csak hokizomra gyúr

187. rrk1:
     2009. 11. 20. 20:29

     - Helyes. - És meghagyta titkárának, nyomban vegye ezt jegyzõkönyvbe. Aztán kezébe fogta köpenye csatját, melyet a titkár fölvett a homokból, és ünnepélyesen kijelentette. - Ideje indulnunk!A jelenlévõk ekkor megindultak lefelé a széles márványlépcsõn, a bódító illatot árasztó rózsák sorfala közt, egyre közeledve a palotakert falához, a kikövezett, hatalmas térre vezetõ kapuhoz; a tér túlsó felérõl odalátszottak a bajvívó aréna szobrai és oszlopai.Amikor a kis csoport kiért a kertbõl, és föllépett a téren uralkodó széles kõemelvényre, Pilátus összehúzta szemét, és körülnézett: csak akkor tájékozódott a helyzet felõl.Azon a részen, amelyen éppen áthaladt, azaz a kertfaltól az emelvényig, néptelen volt a tér, az emelvény elõtti rész azonban egyáltalában nem látszott - elözönlötte a tömeg. Elárasztotta volna az emelvényt meg az üresen hagyott részt is, ha nem veszi körül háromszoros kordonnal a sebastei katonaság Pilátus balja felõl, jobb kéz felõl pedig az itureai kisegítõ cohors katonái.Pilátus tehát föllépettjesen fölösleges csatot továbbra is markában szorongatva. Behunyta a szemét. Nem azért, mert a nap vakította, ó, nem! Azért hunyta be, mert nem akarta látni az elítélteket, akiket - mint pontosan tudta - most mindjárt õutána fölvezetnek az emelvényre.Mihelyt a bíborbélésû fehér palást feltûnt az embertengerbõl felnyúló kõszirt magasán, a behunyt szemû helytartó fülét hangok morajlása ütötte meg: Haaa... Halkan kezdõdött, valahol a tér legtávolibb részében, a hippodrom felõl, majd egyre erõsödve mennydörgõ robajlássá fokozódott, s néhány másodperc múlva ismét elhalkult. Megláttak - állapította meg magában a prokurátor. De a hanghullám nem érte el leghalkabb pontját, amikor ismét erõsödni kezdett, zúgva nõtt, még az elsõnél is hangosabbá fokozódva, és ezen a második hullámon, mint tenger hullámán a tajték, füttyögetés és zúgáson át is hallható nõi jajveszékelés úszott. Most fölvezették az elítélteket az emelvényre - gondolta Pilátus -, és a nõk azért jajgatnak, mert nyilván összenyomták õket, amikor a sog elõretolongott.Egy ideig várt; tudta, nincs az az erõ, amely a tömeget hallgatásra kényszeríthetné, amíg ki nem ordította mindazt, ami lelkében felgyülemlett, s magától el nem hallgat.Amikor ez a pillanat elérkezett, a helytartó föllendítette jobb karját, és ezzel az utolsó morajlás is elnémult a tömegben.Ekkor Pilátus teleszívta tüdejét forró levegõvel és torkaszakadtából elkiáltotta magát, hogy érdes hangja végigszántott az ezerfejû sokaság felett:- A császár nevében

188. tex-fan:
     2009. 11. 20. 20:31

     Tex, mit edzel? alkargyakorlatok?

189. Ahem Bükü fan:
     2009. 11. 20. 20:34

     Folytasd Ahem!!!!!

190. bgf1:
     2009. 11. 20. 20:40

     Egy ideig várt; tudta, nincs az az erõ, amely a tömeget hallgatásra kényszeríthetné, amíg ki nem ordította mindazt, ami lelkében felgyülemlett, s magától el nem hallgat

191. Anika:
     2009. 11. 20. 20:40

     IP-bann sneci? Menten sírvafakadok :)))))

192. Woland:
     2009. 11. 20. 20:44

     A beszélgetés, amint később kitudódott, Jézus Krisztusról folyt. A szerkesztő ugyanis folyóirata következő számába nagy vallásellenes költeményt rendelt a költőnél. Ivan Nyikolajevics a poémát meg is írta, mégpedig igen rövid idő alatt, de a szerkesztőnek, sajnos, nem tetszett. Hontalan nagyon sötét színekkel ecsetelte ugyan főhősét, vagyis Jézust, a szerkesztő szerint mégis át kellett írni az egészet. Ezért most amolyan kiselőadást tartott a költőnek Jézus Krisztusról, hogy megmagyarázza műve alapvető hibáját.

     Nehéz eldönteni, hogy mi vitte tévútra Ivan Nyikolajevicset: tehetségének láttató ereje, vagy pedig az a körülmény, hogy fogalma sem volt a kérdésről, amelyről költeményét írta, de annyi bizonyos, hogy Jézusa, hogy is mondjam, hús-vér, eleven Jézussá sikeredett, aki azonban nem volt éppen megnyerő egyéniség.

     Berlioz pedig azt igyekezett bizonygatni a költőnek, hogy a probléma nem az, hogy milyen volt Jézus, jó-e, rossz-e, hanem azt kell kimutatni: Jézus mint személy sohasem élt, minden róla szóló történet kitalálás, mítosz, semmi más.

     Megjegyzendő: a szerkesztő művelt, olvasott ember volt, s előadásában találóan hivatkozott az ókori történészekre, például a híres alexandriai historikusra, Filónra vagy a ragyogó műveltségű Josephus Flaviusra, akik soha egyetlen szóval sem említik Jézus létezését. Átfogó tudásának hála, Mihail Alekszandrovics többek közt még azt is közölhette az ifjú költővel, hogy Tacitus híres Annales-ei tizenötödik könyvében, annak is a negyvennegyedik fejezetében, a Jézus keresztre feszítéséről szóló mondat nem egyéb, mint késői betoldás, hamisítvány.

     A költőnek mindez újdonság volt, figyelmesen hallgatta Mihail Alekszandrovicsot, reá függesztve csillogó zöld szemét, s csak nagy ritkán csuklott, halkan szidva a szörpöt.

     - Nincsen egyetlen keleti vallás - folytatta Berlioz -, amelyben egy szűz ne szülne istent. A keresztények nem találtak föl semmi újat, ugyanígy alkották meg Jézusukat, aki valójában sosem élt, sose létezett. Ezt kell kidomborítani a költeményben...

     Berlioz magas tenorja ércesen szárnyalt a néptelen fasorban, és ahogy egyre mélyebben merészkedett a dzsungelbe, amelybe csak nagyon művelt ember hatolhat be nyaktörés kockázata nélkül, egyre több és több érdekes és hasznos adatot közölt az ifjú költővel az egyiptomi Oziriszről, Ég és Föld fiáról és istenéről, a föníciai Thammuzról, továbbá Mardukról, végül a kevésbé ismert, hatalmas Huitzilopochtliról, akit a mexikói aztékok hajdanában igen nagy tiszteletben részesítettek. És amikor Mihail Alekszandrovics fejtegetései során odáig jutott, hogy az aztékok tésztából is kicsiny Huitzilopochtli-figurákat gyúrtak - a fasorban feltűnt az első ember.

193. Anika:
     2009. 11. 20. 20:48

     Hová tűnt Damon Hill??? HOVÁ TŰNT DAMON HILL?

194. anika faterja:
     2009. 11. 20. 20:50

     Anika: megbaszlak anyád hátán!

195. f3g4:
     2009. 11. 20. 20:55

     Simon mondja: Megláttak - állapította meg magában a prokurátor.

196. sy2f:
     2009. 11. 20. 21:00

     Simon mondja: .

197. qfzl:
     2009. 11. 20. 21:01

     Simon mondja: Amikor a kis csoport kiért a kertbõl, és föllépett a téren uralkodó széles kõemelvényre, Pilátus összehúzta szemét, és körülnézett: csak akkor tájékozódott a helyzet felõl.

198. Morgye:
     2009. 11. 20. 21:01

     Faszomat a sok rohadt spambe. Én csak Ahem miatt játok ide, aki nem neki akarja hódolatát kifejezni az kotódjon! Zsidók!

     Hajrá Ahem, az egész család izgul érted!!

199. vkyv:
     2009. 11. 20. 21:02

     Simon mondja: Mihelyt a bíborbélésû fehér palást feltûnt az embertengerbõl felnyúló kõszirt magasán, a behunyt szemû helytartó fülét hangok morajlása ütötte meg: Haaa.

200. Simon:
     2009. 11. 20. 21:04

     Simon mondja: Most fölvezették az elítélteket az emelvényre - gondolta Pilátus -, és a nõk azért jajgatnak, mert nyilván összenyomták õket, amikor a sog elõretolongott.

201. Simon:
     2009. 11. 20. 21:05

     Simon mondja: Most fölvezették az elítélteket az emelvényre - gondolta Pilátus -, és a nõk azért jajgatnak, mert nyilván összenyomták õket, amikor a sog elõretolongott.

202. Simon:
     2009. 11. 20. 21:06

     Simon mondja: Most fölvezették az elítélteket az emelvényre - gondolta Pilátus -, és a nõk azért jajgatnak, mert nyilván összenyomták õket, amikor a sog elõretolongott.

203. Simon:
     2009. 11. 20. 21:07

     Simon mondja: Aztán kezébe fogta köpenye csatját, melyet a titkár fölvett a homokból, és ünnepélyesen kijelentette.

204. Simon:
     2009. 11. 20. 21:09

     Simon mondja: Ekkor Pilátus teleszívta tüdejét forró levegõvel és torkaszakadtából elkiáltotta magát, hogy érdes hangja végigszántott az ezerfejû sokaság felett:- A császár nevében.

205. tex:
     2009. 11. 20. 21:20

     filmekbe tömörített, elhangzó beszédeket egyetlen gombnyomásra a világ bármely nyelvére lefordítják, de amíg a bamba és irdatlan buta, a szavazásokra is totálisan alkalmatlan lakosság meg nem kapja egyetlen gombnyomásra a Világhálón, addig eszébe sem jut, fel sem bírja fogni ostoba kurucinfóhoz nyomorított, tehát vengri pride (büszke magyar) pártagyával, hogy ezeket a világ minden állama használja, a programok megírása nem minõségi ugrás, hanem mennyiségi és egyszeri munka volt, és ha az idióta polgári pártbaromlakos állami vezetõ lett volna, maga adta volna utasításba a programok azonnali megírását, pl.

206. Megélhetési kommentjew:
     2009. 11. 20. 21:24

     A Jobbik hívei és más pártbarmok között sokan lehetnek megint, akik mintha kínaiul fognák az adást, ezért is bõvebben: a spektroszkópia (színképelemzés) 150 éves felfedezés, a fizikát pedig Max Planck 110 éves felfedezése óta írta át gyökeresen.

207. Megélhetési kommentjew:
     2009. 11. 20. 21:25

     Ahelyett, hogy mûholddal egy szempillantás alatt szkennelték volna a teljes, bármikor akár több száz négyzetkilométeres területet, vagy használták volna a világ valamennyi repülõgépébe már a gyártás során beépített,.

208. Tomcat:
     2009. 11. 20. 21:26

     Így láthatod, Draskovics Tibor, hogy a szociális segélyért miért nem mehetek el Vona Gábor programja kívánságára az õ elszáradt faleveleit söpörni az árokban, azaz hülyeségekkel foglalkozni, mikor neki lenne ott a helye, ahová a magyarokkal együtt minden népeket szánt, hiszen azzal máris - hozzátok hasonlóan - tömeggyilkosságokban volnék bûnrészes a bolygó összes népe és nemzete ellen, megfosztva õket a tudástól, amit te is tudsz, én is tudok, ezért titeket börtönbe lehetne juttatni kötelezõ segítségnyújtás elmulasztásáért, másként: a világ minden részén tömegszerencsétlenségeket és tömeges elhalálozásokat okozó állampártgörénylétû fasiszta és rosszindulatú sötétségetekért.

209. mindent tagadok:
     2009. 11. 20. 21:27

     a hagyományos kommunikáció (azaz a nemzetbiztonsági intézményekben megjelenik a monitoron és megszólal a hangszórón keresztül), 2.

210. Ahem Bükü:
     2009. 11. 20. 21:29

     Eleve vesztettek, egy elõre elkészült konstrukciót végrehajtva ostoba, távirányított nyomorultakként és mentális rokkantakként, de ezt nem kaphatták meg látásban! Sõt, legtöbbjük, azt sem tudja, miféle látásban, éppen azért, mert kirekesztette õket az Isten, és bezárta õket a Jobbik kurucinfós és szintû mikrohullámú sütõjébe, ahogyan azt elõre részletesen elmondtam, mert az ISTEN Gyûlöli, valamint vereségre és kárhozatra Teremtette õket!Mindent a pinámról.

211. asd:
     2009. 11. 20. 21:33

     nagyon jó

212. sdfdfsd:
     2009. 11. 20. 21:37

     Sodi mi a faszom van?

213. asd@:
     2009. 11. 20. 21:43

     alma

214. asd:
     2009. 11. 20. 21:51

     almas

215. Most azonnal!!!!:
     2009. 11. 20. 21:52

     Olyan lovas pornót akarok nézni Dávid Ibolya főszereplésével amelyben Lendvai Ildikó a ló!!!

216. P:
     2009. 11. 20. 21:54

     http://arckep.tvn.hu/
     Hát ez nekem is nagyon tetszett! XD
     A gnómnak saját portfóliója is van XD

217. Weisz Rafaél:
     2009. 11. 20. 22:00

     a posztjaid tényleg kurvagyengék mostanában, szedd össze magad krónikás! Botrányt a népnek!

218. BCS:
     2009. 11. 20. 22:23

     sodi, szerintem ennyi sok furcsa kitartással sokra vihetnéd az interneten, ha a minőséget is figyelembe vennéd, saját domain, szép külsejű blog, szigorú moderálás, ez már sok nettes arcnak bejött ;)

219. INGYEN REKLÁM:
     2009. 11. 20. 22:25

     Ennél nagyobb reklámot mint a ma esti készakarva se tudtak volna csinálni a Magyar Gárdának a robotpatkányok!!!
     :DDDDD

220. gyere mändy, együnk sodót:
     2009. 11. 20. 22:37

     Aki tíznél többször verte ki a faszát, miközben arról fantáziált, hogy sodi mellkasára szarik és szétcsapkodja egy strandpapuccsal, kérjük jelentkezzen a kasszánál a jól megérdemelt ajándékutalványáért!

221. Buchenwaldi lágerkurva:
     2009. 11. 20. 22:42

     még echte Kölni kölnit is osztottak a barakknak nevezett wellness szalonban

222. tovuha bohu:
     2009. 11. 20. 22:42

     elszakadt a h-húr, mi lesz most?

223. benkő dániel herpeszes fäsza:
     2009. 11. 20. 22:45

     a medencék mellett pedig francia konyakot szolgáltak fel a néger inasok
     az én törikönyvemben már ez volt

224. Buchenwaldi lágerkurva:
     2009. 11. 20. 23:16

     az nem úgy volt, mi fürödtünk a medencében a négerek meg francia konyakkal ünnepelték a Führer születésnapját, este pedig tűzijáték volt

225. recski főpincér:
     2009. 11. 20. 23:42

     A recski wellness szállóban kb. ugyanez volt a helyzet. A csodás luxusapartmanok mindegyikéhez saját szauna, konditerem, fűtött külső és belső úszómedence tartozott, és a pincérek félóránként jártak az apartmanokba a legfinomabb ételekkel, italokkal. Esténként luxusprostik látogatták meg az üdülő vendégeket. Igazi szemétség volt, hogy megszüntették.

226. Holokauszt-túlélő:
     2009. 11. 21. 9:55

     Jahhhj! Azért kár hogy 45-ben vége lett a háborúnak, mert maradtam volna pár évet az Auschwitzi wellnesben. Azóta sem dugtam annyit, mint a szép 40-es évek derekán. Egyébként én együtt voltam az ifjú Polnaskival aki csak 8 éves volt, de már erőszakolgatta meg a 3 éveseket a jacuzziban.

227. Korokkó tanár úr:
     2009. 11. 22. 4:02

     Mint tanár mondom: Sodi egy lusta dög. Félbehagy posztokat, egyetemet, kúrásokat, stb.

Mondj valamit

Nem regisztrált felhasználóknak hozzászólni csak rendes e-mail cím megadásával lehet.

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Név:
Email cím:
Honlap:
Spambot ellenőrzés:

• Miután elküldted, néha nyomnod kell F5-öt, hogy lásd, amit írtál
• Ha be vagy jelentkezve, nem kell beírnod semmilyen kódot

Kód: