Basti : "Tudja valaki, hogy mi van emögött a szocionista országos hálózat mögött, ami gyűjti és jelentgeti a szélsőjobbos megnyilatkozásokat?"

88 : "Azt jelentik le, hogy adott városban a helyi Fidesz milyen kapcsolatban van a nemzeti radikálisokkal."

2007. szeptember 11.: Kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök a fideszes önkormányzatok megfigyelésére utasítja az MSZP önkormányzati képviselőit. Feladatuk: figyeljék meg, milyen megbízásokat adnak Fideszhez közeli cégeknek, illetve kit bocsátanak el az apparátusból. Ügyeljenek továbbá, nehogy a központi forrásból finanszírozott fejlesztéseket fölhasználhassa az önkormányzat saját sikereinek demonstrálására. A kommunizmusból ismerős besúgási kötelezettséget Lendvai Ildikó frakcióvezető - nyilatkozata alapján - a képviselői munka részének tekinti.

Tényleg, a Bombagyárat is ki lehetne tenni linkfalra :)

Persze letagadják néhányan közülük zsidó származásukat.

Azért mert az emberek nagy része már eleve fenntartásokkal él a zsidók irányában. Azért hogy a bizalmat megkapják, azért hogy hitelesebbnek tűnjenek a mondanivalójukkal. Ami épp arról ismerszik meg hogy liberális maszlag, amit már ezerszer hallottunk.

Zsidók még a troll szó jelentését is leértékelik, zsindexes férgeket hívnak így újabban. :D

Áá, ez nem ér.
Ti még nálam is jobban ráértek. :DDD

Azt jelentik le, hogy adott városban a helyi Fidesz milyen kapcsolatban van a nemzeti radikálisokkal.

Patkány komcsi spiclik, a valódi hazafiak után kémkednek.

Szerintem innen ami van, azt Matyi azaz Matyi10 jelenti, nekem büdös hogy valamelyik balos lapnál dolgozik, mindig az ÉS-t idézgette nekünk is, hollókamu vitában.

Ja, és én vagyok az igazi Todo, csak idegen gépen nem loginolok be. :)

Ha magyar nemzeti elkötelezettségű felső vezetésünk lenne, akkor a zsidók nem hozhatnák önmagukat kulcspozícióba, akkor nem ők kapnák az állami megrendelések nagy részét.
A mi adónkat térítik el, a saját zsebükbe.
Jó ok, hogy ellenérzésekkel viseltessünk irántuk, miattuk leszel TE is vesztes ha pályakezdő leszel, jó eséllyel.
Jól megnehezítik a lakáshoz jutást, első munkahely szerzését, de még a tandíj és a diákhitel-kamato emelgetése is be fog figyelni ám.

És így a magyarok profitálnának a saját munkájukból, mert a munkákat így is mindig magyarok végzik el, a zsidók cégeiben alkalmazottként, tehát irányítása alatt persze. Rabszolgaság, szó szerint. :)

Tudja valaki, hogy mi van emögött a szocionista országos hálózat mögött, ami gyűjti és jelentgeti a szélsőjobbos megnyilatkozásokat?

Az igen, randalírozó, piától és drogtól szétkúrt agyú, illegális lakásfoglaló, marxista, szélsőbalos csőcselék, a nyugati "AFA" mozgalom, ugye, akik egyetlen látható érzékelhető ténykedése az utcai vandalizmus és gyújtogatás.
Németországban és Dániában a rendőrök keményen szokták oszlatni őket, igen, ott a balos anarchistákat nevezik csőcseléknek, mivel azok is!

Nemrég kipucoltak egy drogos-hippitanyát Oslóban, de rögtön le is rombolták a házat, nehogy a csőcselék visszamenjen. :D

"Mi adót fizetünk, a zsidók meg szétosztják egymás közt azt.
Versenyezz velük, magyar!!!!!!"

Valahogy ez a para, ezért nem lesz itt Kánaán, hiába ígérik a kormány seggét nyaló bértollnokok, a korrupció és a mutyizás miatt elesünk az Eu-s pénzektől is majd, svindlereknek nem adnak támogatásokat, szankciókra számíthatunk viszont a tolvaj zsidó kúrmány miatt.

Izlandot nézzétek meg, prosperáló kis ország, mivel ott nincsen ilyen sok zsidó mint nálunk (mutatóban van csak pár száz)

Mishmesh annyiszor hazudott már, de soha nem ismerte be. Viszont azt kell hinnem, zsidó vagy te is, azok szoktak hisztizni a zsidók emlegetéséért, ami NEM zsidózás, pusztán tényközlés.

Azt sem tudod mit utálsz, velünk ellentétben, ugyanis mi látjuk, kik a hazánk tönkretevői. Zsidók. Lehet hogy nem minden zsidó, de a nagy részük bizony aktív, tevékeny nemzetvesztő.

Pengető, liberális, fűtől meg piától szétkúrt agyú agyamosott "egyetemista". :D

Akkor már inkább Sodi, ő legalább konzervatív!

Azt sem tudjátok, mit takar az NS eszme, csak a liberálmédia hazugságait eszitek meg, és azt böfögitek vissza, mint "saját" véleményt.

A "náci" egyszerűen az elképzelhető legnagyobb orsszat jelenti a neoprimitíveknek.

Kérdés:
Mit akarsz elérni ezzel a bányarémezéssel? És zsidózással?
Világos, hogy ettől mishmesh nem fog eltűnni innen, hiszen már régóta nyomjátok ezt, időről időre mégis felbukkan itt. Úgy néz ki, hogy ez a refrénszerű ismételgetés csak neked okoz valamiféle perverz lelki kielégülést. Egészségedre.

Andris242:
Sokkal többen utálják a nácikat, mint te azt hiszed. :-)
És a legtöbbjük marhára nem blogol, meg fórumozik ám.

Bányarém,megint itt vagy ?Tetves zsidó.

Sokkal többen utálják a zsidókat mint te azt hiszed. :-)
És a legtöbbjük marhára nem blogol, meg fórumozik ám.

Nem a 107.-es véglényre értettem.

Háhá. Most megvagy. Te vagy az:DD

Amegoldás a végső megoldás.

Ez valóban olyan mintha az egyes ember egy maffiával volna kénytelen versenyezni : esélytelen.
A zsidók a legnagyobb bűnökben is összetartanak pusztán faji alapon, épp ezért jogos önvédelem az itóítélet : rengeteg példa igazolja sajnos, hogy a zsidókban NEM lehet megbízni, sem pedig hinni nekik, pláne az egyértelműen holdodvarba tartozó 168 Tórának!

"Médiaszociológus"-nak aki nem liberális, nem is adnak állást. Ez is egy példa. Vagy ahogy kivágták a Hír tévéből (!!!) a nemzeti érzelmű hagyományőrző, és konzervatíyv embereket, mint Pörzse Sándort.

Ha a média és az oktatás zsidókézen van, hazugságokkal mérgezik a cionisták az emberek tudatát.

Ha a magyar levegőhöz sem jutott a zsidók túlzott számaránya miatt a városi, urbánus értelmiségi pályákon, erre megoldást kellett találniuk. Most is igaz : Bp.-en él az ország legtöbb zsidaja.

Épp ezért ilyen vidékellenes a kormány, de főleg az szdsz.

A Der Stürmer az igazság nagy harcosa volt, közzé tette a korabeli németországi zsidó oligarchák bűneit, ezért is ölték meg a zsidók 1946ban bosszúból Julius Streichert..

Mi adót fizetünk, a zsidók meg szétosztják egymás közt azt.
Versenyezz velük, magyar!!!!!!

Mikor tesznek bilincset Bajnaira? Gordonka saját cégeinek oszt százmilliós támogatást
2007-10-09. 01:13:21

Több kormány közeli cég, köztük Bajnai Gordon két korábbi érdekeltsége is százmilliós összegben kapott megbízást a miniszter által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Mikor kerül börtönbe a mocsok?

Az uniós közpénzekkel kapcsolatos kommunikációt, hárommilliárd forint értékben, részben ismét olyan cégekre bízták, amelyek a cionista tolvajelithez kötődnek.

Összességében 3,080 milliárd forint közpénzt költ el a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos kommunikációra. Erre a keretre négy közbeszerzési tendert írtak ki: médiavásárlásra és kreatív munkákra egyet-egyet, kettőt pedig, PR-tevékenységre – utóbbiak közül csak az egyikben hirdettek nyertest.

A médiavásárlásra kiírt, bruttó 1,665 milliárd forintos pályázat nyertese a MindShare Médiaügynökség Kft. Az egyik PR-pályázat 505,2 millió forintot kóstáló forrásain, több kommunikációs cég is osztozhat, többek között a Café Pr Kft. E társaságnak korábban a Kóka János és Bajnai Gordon által fémjelzett Webigen Rt. volt a tulajdonosa, jelenleg pedig résztulajdonosa a 2005-ig Wallis-érdekeltségű Café Reklám Kft.

Ismeretes, a szélsőséges és hazug tolvaj, a libatenyésztő gazdákat meglopó Bajnai Gordon önkormányzati miniszter a kormányzati szerepvállalása előtt a Wallis-cégcsoportnak volt a vezetője. A Café Pr jelenlegi tulajdonosai között találhatjuk még a Moana Vagyonkezelő Kft.-t, amely Cselik Tibor érdekeltsége. Cselik Magyar Bálint tárcavezetősége alatt az Oktatási Minisztérium Sulinova Kht.-jének volt az ügyvezetője. A 490 millió forint keretet tartalmazó kreatív tevékenységre kiírt közbeszerzésen négy nyertest hirdettek. Közöttük található a Café Reklám Kft., a Publicis Kft. és a Well Reklámügynökség is.

Már említettük, a Café Reklám a Wallishoz tartozott 2005-ig. A Publicis Kft.-nél pedig, Baráth Péter dolgozott kormányzati megbízása előtt, vezető munkatársként. Baráth Péter Baráth Etele szocialista képviselő fia, jelenleg Gyurcsány Ferenc kabinetjében ténykedik kommunikációs főigazgatóként. A Well Reklámügynökséget a rendszerváltás után alapította Erdős Ákos és számos balliberális újságíró, mint például Mester Ákos, Breuer Tamás, Bölcs István, ugyanakkor a cégadatok alapján már nem vesznek részt a cég működtetésében. Erdős Ákos érdekeltsége vásárolta meg korában Gyurcsány Ferenc Perfekt Rt.-jét.

(MNO nyomán)

http://www.kuruc.info/r/1/17288/ - igenis fórumoznak a kormánytagok is, mindenféle nickeken.

Kuruc.info: érnek, nagyon érnek a pogromok, ahogy az elmúlt 700 évben is mindig visszalendült az a bizonyos húzd meg-ereszd meg zsidó és cigányügyi inga. Brávó, Pártunk és Kormányunk, gyorsítsák fel a folyamatot az őszintén megnyilatkozók üldözésével, jól csinálják.

Wass Albertet szinte havonta új rágalmakkal illetik ezek a férgek, akik zömmel zsidók, és a kommunista rendszerhez is kötődtek 89 előtt.

Versenyezz velük, magyar! Igaz hogy ők egy jól szervezett hálózat, te meg egyedül vagy, és gátolnak ahogy csak tudnak, de te csak versenyezz (a zsüri is mi vagyunk, zsidók) :-D

Frankfurti Könyvvásár: válogatott cionista társaság "képviseli" hazánkat
2007-10-08. 16:31:57

A "magyar" irodalom arca
- Bächer Iván

Európa legnagyobb könyvünnepén a szocionista hagyományoknak megfelelően ismét elsősorban kőkemény antimagyar szerzők "képviselik"az általuk mélyen megvetett gazdanépet. A kajmánok azonban idén nem érték be ennyivel: ebben az évben a magyar pavilonban olyan Kiskörút vonalán belül világhírű „kiválóságok” szemita charme-jában gyönyörködhetnek az érdeklődök, mint Závada Pál, Spiró György, Parti Nagy Lajos és a Néphazugság egyik főmunkatársa, Bächer Iván.

Mintegy 800-900 magyar kötetet állítanak ki a kedden kezdődő 59. Frankfurti Könyvvásáron – mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója.
A magyar pavilon átriumában az érdeklődőket radikálisan antimagyar alkotók fotói fogadják. Burger Barna mintegy harminc felvételén mások mellett Bächer Iván, Háy János, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Tandori Dezső és Závada Pál látható. Kakukktojásként a pavilon galériájában helyet kapott a keresztény Jókai Anna is, de biztosak lehetünk benne, hogy legközelebb ez a malőr nem fordulhat elő.

Európa legnagyobb könyves seregszemléjét október 9. és 13. között rendezik Frankfurtban, az eseményen 110 országból mintegy 7300 kiállító vesz részt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete mintegy 350-400 könyvet mutat be a 120 négyzetméteres magyar standnál, több kiadó pedig önállóan mutatkozik be köteteivel a vásáron.

Zentai Péter László kiemelte: a seregszemlén a hangsúly a „kortárs magyar” (értsd: liberális, kozmopolita, zsidó – a szerk.) irodalomé ,hiszen Németországban ezzel vagyunk topon – hazudta Zentai. A valóság ezzel szemben az, hogy a legtöbb nyugat-európai értelmiségi társaságban értetlen pislogás fogadja az olyan, itthon világhírűnek kinevezett írók említését, mint Esterházy Péter, Imre Kertész, vagy Nádas Péter. Ugyanakkor Márai évek óta bestseller, és a közép-európai irodalomban jártasak között egyre szélesebb körben ismert Wass Albert, vagy Nyírő József neve. Persze róluk a belpesti kajmán értelmiség által kisajátított hazai „kulturális” sajtóban nem sokat olvashatunk…

(MN nyomán Bekes)

Méghogy nem volt rá szükség. De igen, ha a magyar ember tanulni akart, nem tehette meg sokszor, mert zsidókat vettek fel helyette, hisz a zsidók a felvételiztetést is kezükben tartották.
Egyszerű igazság, de igazság. Állam az államban, zárt körű faji alapú klikk a többségi nemzet kárára

általi kiszorításának megakadályozásában:

“A kormányzat úgy érezte, hogy ezekre az intézkedésekre a társadalom békéjének és a gazdasági rend megóvásának érdekében feltétlenül szükség van. Szükség van főként a nemcsak területében, népességében, de gazdasági lehetőségeiben is megcsonkított ország nemzsidó fiatal értelmiségének jogos elhelyezkedési és kereseti igényeinek méltányos kielégítése szempontjából. De abból a szempontból is, hogy a legutóbbi évtizedek közismert birtokpolitikai intézkedései következtében megszaporodott és új erőhöz jutott földmíves rétegek erre hivatott gyermekei a helyes és az egészséges társadalmi emelkedés követelményeinek megfelelően jussanak be az ország szellemi, kulturális és gazdasági életfolyamatait ellátó és irányító értelmiségi foglalkozások keretei közé. E szempontok figyelmen kívül hagyása és a kellő intézkedések elmulasztása beláthatatlan zavarokat és komplikációkat idézne elő az ország gazdasági és társadalmi életében, és hátrányosan befolyásolná a békés nemzeti evolúció folyamatát.”

Napjainkban

Fel kell tennünk a kérdést: bűn, vagy hiba volt-e az, hogy a magyar vezetők meg merték nevezni a zsidóságot a törvényben? Milyen más megoldások kínálkoztak számukra a magyarság helyzetének e téren történő jobbítására, az értelmiségen belül betöltött szerepének számarányához mért emelésére?

Teljesen nyilvánvaló, hogy erre a törvényre szükség volt. A Talmud farkasainak vonítása a magyarországi értelmiségen belül hangosabb volt, mint a többségi magyarság halk szava. Meddig kellett volna még eltűrni a faji alapon történő kivételezést, mellyel a zsidók évezredek óta egymást segítették a többségi nemzetek rovására? Meddig kellett volna eltűrni a magyar értelmiség tisztességtelen eszközökkel, tisztességtelen célok érdekében történő kiszorítását? Meddig kellett volna még eltűrni a szekfűgyulák zsidó diadalénekét az elsorvasztott és tulajdon hazájában kirekesztett magyar értelmiség hamvai felett? Eddig sem, nemhogy tovább!

Vajon miért nem jut a Numerus Clausus kifejezés eszébe olyankor annak a sok zsidó származású SZDSZ-es politikusnak, akik manapság a cigányok alanyi jogon történő parlamenti képviseletéért lobbyznak? Hiszen a Numerus Clausus törvény is a hazai népcsoportok alanyi jogú, számarányuknak megfelelő képviseletére szavazott! Az mitől más? Azért, mert annak nem a zsidó, hanem ismét a többségi magyar a vesztese? Úgy tűnik, igen. Ez lenne a zsidó igazság? Ez lenne a zsidó erkölcs? Semmi sem fáj, semmi sem baj, egészen addig, míg a zsidóknak nem származik hátránya abból? A válasz egyértelműen igen. Ez az IGEN segít megvilágítani a hagyományos zsidó neveltetés és világszemlélet torz voltát: a zsidó magát soha nem azzal a mércével méri, mint az őt körülvevő gój világot; amit neki lehet, az másnak már tilos, sőt elítélendő! De ez még mind nem elég: a gój szájából kell hallania a gój tetteket elítélő nyilatkozatot és az elhatárolódást, mert csak akkor lesz elégedett.

Ezzel a kicsinyes, a külvilágot kirekesztő előbbrejutáson alapuló, az igaztalanság kizsarolt morzsáiból táplálkozó magatartásformával indult világhódító útjára ez a faj.

“Politikai Üldözött”

http://www.suttogo.hu

Hazánkért Online, 2005. július

A ‘zsidótörvények’ - “Numerus Clausus”

“Numerus Clausus.” - Mit is jelent ez a két világháború közti magyar történelemben a magyarságot ért trianoni tragédián, és a meglóduló gazdaság folyamatain messze túl emlegetett, a hivatalos történelemtudományban egyértelműen pejoratív fogalom? Latin nyelvből magyarra fordítva a jelentése “zárt szám”. De mit is takart a mindennapi életben ez a kifejezés?

A Deák Ferenc neve által fémjelzett osztrák-magyar kiegyezés idejétől a frissen alakult dualista állam a galíciai zsidók tömeges bevándorlásának úti célja lett. Az Oroszországban és Lengyelországban a keresztény elvekkel teljes ellentmondásban álló, a Krisztus előtti idők barbár Ázsiájának erkölcsi nihilizmusát tükröző, rasszista alapú értékrend és az abban gyökerező, kirekesztő és gátlástalanul nyerészkedő magatartásformák mindenütt felszították a zsidóellenesség tüzét, és a zsidóság ellen fordították az őket jóhiszeműen befogadó gazdanép haragját. A helyenként állami szintre emelt zsidóellenes intézkedések a befogadó ország földjéhez és a gazdanéphez nem kötődő zsidóságot újabb vándorlásokra késztették.

Mivel a magyar nép legendásan jóindulatú és vendégszerető hírében állott, s mert a Dr. Istóczy Győző által 1882. június 9-én beterjesztett bevándorlási törvényt a Parlament nem szavazta meg, minden feltétel adott volt a galíciai zsidóság számára egy új honfoglaláshoz.

A zsidóság saját számarányait sokszorosan meghaladó mértékben volt jelen a magyar felsőoktatásban, egyre inkább kiszorítva a tanulni vágyó magyar fiatalokat az egyetemi helyekről. Ennek az évtizedek óta tartó folyamatnak szembeszökő jegyei voltak: egyre inkább zsidókkal teltek meg a különböző értelmiségi pályák, főként az orvosi és jogi területeken. Budapesten például az orvosoknak háromnegyede volt zsidó származású. Erős érdekcsoportjaik nem engedtek másnak szakmai előbbrejutást és érvényesülést, csak a népükbe tartozóknak.

Jellemző példa erre a Ritoók Zsigmond, a MONE (Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete) elnökének alábbi kijelentése:

“Remélhető-e, hogy a fajmagyarság vezetése alatt maradjon ez az ország, ha orvosai 2/3-ában, egyetemi intézeteink orvosi segédszemélyzete 80%-ban, budapesti kórházainké 90-95%-ban zsidó?”

Tovább növelte a magyarság elégedetlenségét az, hogy a zsidó tanárok gyakran nyíltan vagy alig titkoltan előnyhöz juttatták fajbéli társaikat a többségi nemzet fiaihoz képest. A hagyományosan kontraszelektált zsidó magatartás-formák oly mértékben felszították a gazdanép haragját, ami több egyetemen is zsidóellenes kilengésekhez vezetett. A magyarság rovására terjeszkedő, azt az összefogás protekcionista elveivel minduntalan háttérbe kényszerítő zsidó tevékenység furcsa anomáliákhoz vezetett: Csonka-Magyarország, a háborúban messze legnagyobb veszteségeket elszenvedett agrárország a világon, az első helyen állt a lakosság számarányához mérten, az ügyvédek és orvosok számában!

A zsidóság, látva saját értelmiségen belüli elszaporodását, egyre nyíltabban hangoztatta a gój társadalommal szembeni felsőbbrendűségét, és nélkülözhetetlenségét, egyre inkább felingerelve és maga ellen fordítva az addig csendes, békésen tűrő, a gátlástalan kivételezés felett szemet hunyó többséget.

Szekfű Gyula, korának méltatlanul felemelt zsidó származású írója a Három Nemzedék című, 1920-ban megjelentetett művében már egyenesen így fogalmaz:

,,A kapitalizmus hirtelen fellendüléséhez, az indusztrializmus és pénzüzlet szédületes kifejlődéséhez a zsidóság szolgáltatta az agyvelőt és embert. Az ország kulturális haladása alapjában véve nem volt egyéb, mint az értelmiségi pályáknak a zsidósággal való átitatása.”

A kapitalizmus és a zsidóság szövetségének” Szekfű szerint az a „legújabb történetünkre fontos tény” képezi az alapját, hogy „az új-kapitalizmusban a magyarság nemcsak tőkével nem, de vezető szellemmel, ipari és kereskedelmi üzembeli munkával sem vett részt”.

Az egyre kihívóbb, egyre magyar-ellenesebb, azt becsmérlő zsidókérkedés megtette a magáét. A Parlament 1920. szeptember 22-én, 55 Igen és 7 Nem szavazattal megszavazta a XXV. Törvénycikket:

“A tudományegyetemre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról.”

Egy évvel a törvény hatálybalépését követően a Keresztény Nemzeti Egységpárt programnyilatkozata az alábbiakban fogalmazta meg az elérni kívánt célkitűzéseket:

“A legfőbb baj abból származott, hogy a magyar állam legfőbb iskoláján, az egyetemen a keresztény tanuló ifjúság egészen háttérbe szorult, s a kis számú zsidóság már teljesen lefoglalta az ügyvédi, orvosi, mérnöki, építészi stb. pályát.

Így a munkásság parancsolója, a hivatalok vezetője, a legjobban jövedelmező állások birtokosa mindenütt a zsidóság lett, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Haller István kultuszminiszter segítségével keresztülvitte egy olyan törvény megalkotását, melynek értelmében az egyetemeken csak annyi lehet a zsidó tanuló, amennyi a zsidóságnak a száma az ország egész lakosságához viszonyítva...

Így lehet elérni, hogy idővel a magyar nép vezetése megint saját fiaiból kikerült intelligens emberek kezébe fog kerülni és zsidó nem fog fölöttünk ítéletet mondani, betegségben zsidó gyógyítani, perben zsidó védeni, a házunkat zsidó építeni, kereskedésünkben, bankunkban zsidó tulajdonos ülni. Ez a tettek keresztény politikája.”

Az új jogszabály leglényegesebb, és egyben legtöbbet vitatott eleme kimondta:

“Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől e felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.”

A törvény szövege, de még csak indoklása sem említi meg név szerint a zsidóságot, a mai hivatalos történelemírás által sugalmazottal szemben. Miért is hívják hát e törvényt mégis többen ‘az első zsidótörvénynek’? A törvény ugyanis, a többségi magyar társadalom kárára elkövetett gátlástalan eszközökkel folytatott zsidó előretörések ellenére - nem diszkriminál, ellentétben a mai kor hatalom által fizetett politológusainak, történészeinek állításával.

A törvény célja egyértelmű - egyértelműen dicséretes és magasztos: meg kell teremteni a Magyarországon élő összes nép együttes felemelkedésének esélyeit, a felsőfokú tanintézetekben történő taníttatásuk által.

Az első zsidótörvényként a köztudatba dobott jogszabály népek számarányaira vonatkozó kitételeit 1928-ban, Bethlen István miniszterelnöksége idején törölték. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy minden törvény annyit ér, amennyit végre is hajtanak belőle, így hát fennállásának nyolc éve alatt ez a törvény sem tudta eredeti célját maradéktalanul teljesíteni: a zsidóság hazai számarányainak többszörösével képviseltette magát továbbra is az orvosi, jogi és mérnöki területeken. A magyarság kiszorítása ezen a területen gyengült ugyan, de korántsem szűnt meg, sőt a zsidóság számaránya a teljes magyar felsőoktatásban a törvény 1920-as hatálybalépését követően, a különböző adminisztratív csalások ellenére is 1921-re jelentős emelkedést mutatott.

Min bukott meg a törvényalkotók jó szándéka? Nem máson, mint ismét csak a hagyományos zsidó összefogáson: zsidó tanárok biztatták fajtársaikat a színleg történő kikeresztelkedésre, minden cselre és ármányra, mely a törvény kikerüléséhez vezethetett. A zsidó tanárok másik, az előbbinél jóval nagyobb része még kihívóbban viselkedett: a törvényes rendért és az ország haladásáért felelős Magyar Parlament által megalkotott törvényt egyszerűen nem hajtotta végre, illetve annak teljesülését minden létező eszközzel szabotálta. A többségi magyar hatalom túlzott türelmére és toleranciájára jellemző, hogy ezeknek a törvénysértő cselekedeteknek az elkövetőit egyetlenegy esetben sem vonták felelősségre!

Ezek után csoda-e, hogy minden maradt a régiben, és 1928, a törvény részleges hatályon kívül helyezése után ismét a gátlástalan összefogáson alapuló zsidó térnyerésé lett a főszerep?

Az események csak egyre inkább súlyosbodtak. A Kohn Béla és társai által a háborúban elárult, a trianoni békediktátum következtében szétszakított testű, megtiport ország ideális terepet nyújtott egy látványos zsidó előretöréshez. Az egymást faji-vallási alapon, a tehetség és a rátermettség figyelmen kívül hagyásával előnyhöz juttató zsidó protekcionizmus újra és újra elégedetlenséget szült az ország területi és gazdasági veszteségeivel egyre feleslegesebbé váló magyar értelmiség soraiban.

Tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy a minket körülvevő, háborúban győztes, mesterségesen összeeszkábált államalakulatok szinte mindegyikében tervszerű magyarüldözés folyt. Ennek gyakorlati erőre emelt eszközei voltak az állami szinten végrehajtott, csupán a magyar lakosságot ért jogfosztások, a szélsőséges erők által szított sorozatos magyarellenes pogromok.

Az elszakított országrészekben élő értelmiség jelentős hányada az őket ért üldöztetés és hátrányos megkülönböztetés elől az Anyaországba menekült, tovább emelve az értelmiségi pályákon dolgozók nemzetközi összehasonlításban amúgy is nagyon magas számát. Az értelmiségi pályák túlzsúfoltsága - melyet komoly részben a gójokat kirekesztő zsidó előretörésnek tudhatunk be - sürgetőleg hatott a hatalomra, amely ismét engedte a különlegességét és faji felsőbbrendűségét nyíltan és arcátlanul világgá rikoltó zsidó elit számára a minden eszközzel történő hódítást. Az eltúlzott türelem és tolerancia politikája 1938-ra már olyan válsághelyzetet és elégedetlenséget idézett elő, amelyet csak egy újabb, immár a 18 évvel előbb hozott törvénnyel szemben pontosan meghatározó, és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesítő jogszabállyal lehetett enyhíteni.

Így fogadta el a Parlament 1938. május 29-én a XV. Törvénycikket a “Társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról”, amely elődjével szemben kevésbé volt szégyenlősen megfogalmazva, és konkrétan megnevezte a célját, a magyar értelmiség zsidók álta