Right! :)

Farkas Flóri is ezt mondta, és igaza volt. Ő, mint kiemelkedett, csak tudja a saját példáján. Orbán ezt úgy fogalmazta meg, hogy "A munka önbecsülést ad"

"Hogyan tudunk különbséget tenni a cigányok és a többiek segélyezése között?"

Nagyon egyszeruen, ugy, hogy a segely is csak adokedvezmeny formajaban lehessen vagy barmi mas modon, munkajovedelemhez kotni.

Nem a gyerekek száma alapján kell meghatározni a segélyt? :)

SF: Viszont akkor kivételesen én is feltennék egy kérdést. :)

Hogyan tudunk különbséget tenni a cigányok és a többiek segélyezése között?

Mert jelenleg úgy néz ki, hogy vagy senkiét sem, vagy a cigányokét is kell. :(

Én azért ezen túl azt is tudom, hogy épp azért volt "68", hogy a teljes, és korlátlan tőkés uralmat előkészítse... :-)

társadalmi mozgalmak, se az adminisztráció nyomására.

4. ... az állampolgári ellenőrzés megteremtése

Az állam, hasonlóan a piachoz, totalitárius, amikor mindenre kiterjedve akar fellépni. Ez az a központi kérdés melyet – a baloldalnak és az ultrabalnak is – ki kell dolgoznia: hogy, hogy lehet a közösség a „res publica” feladatait meghatározni.

Ha elfogadjuk, hogy az állampolgári hatalom nem csökkenthető le a vásárlóerő kérdésére, hogy a közgazdaság az élővilág csak kis részét jelenti, hogy az árutermelés az emberek közötti cserének szintén csak egy kis részét képezi, akkor felmerül a kérdés, hogy hol van vége a piaci termelésnek, és hol kezdődik a közösségi javak köre, és ezt hogy lehet kezelni. Az ilyen fontos döntéseket nem lehet a „tiszta piac” és a „szabad verseny” illúziójának alárendelni. Ez csak a valóság törvényszerűségeitől elszakadt, valóságos létezés nélküli absztrakt fogalom, megszépítő kifejezés, elméleti eufémizmus, a tájékozottabb, versenyképesebb, jobb helyre születettebb, röviden az erősebb által hozott törvény megnevezésére, melynek fő feladata témát adni néhány szolgalelkű közgazdász számára. Fordítva, ezeket a döntéseket, a megfelelő szinten lebonyolított közösségi megvitatás után kell meghozni, bevonva minden érdekeltet, megkeresve a szolidaritás és a hatékony kiegyenlítés megfelelő köreit, a falú, a kerület, Európa, a világ, de nem elfeledkezve a Nemzet szintjéről sem.

Ezzel párhuzamosan mindenkinek biztosítani kell, hogy aktívan élhessen állampolgári hatalmával (tájékozódjon, belefolyjon, résztvegyen) – ezért van központi szerepe a köznevelésnek.

A piac diktatúráját, a pénzügyi spekulációt, az adóparadicsomokat ismertető elemzésekkel a pénzügyi kapitalizmus működési problémáira hívtuk fel a figyelmet. Ezzel a demokratikus vita tárgyává tettünk olyan kérdéseket, melyek addig csak a gazdasággal és a jövedelmezőséggel foglalkozók területe volt – és ez volt a legfontosabb célunk. Az ATTAC (az Alapszabály 1 bekezdése) és a nemzetközi ATTAC (1998. december 11-12.) mozgalom állásfoglalása egyértelmű.

A ’68-as generáció lázadása a begyöpösödött régi világ, a test és a testiség elleni erőszak, a fogyasztói társadalom, a háborúk – például a gyarmati háborúk (Algéria, Vietnam, Prága) – és az imperializmus ellen, természetesen szükséges és üdvös volt. De gyakran határtalan állam ellenességbe torkolt és így, a több szempontból felszabadító individualizmus elhanyagolta a szolidaritás alapkövetelményét, elfelejtve, hogy „erős és gyenge, gazdag és szegény, mester és inasa között a szabadság az, amely elnyom és a törvény az, amely felszabadít” (Henri Lacordaire – és a mi honlapunk mottója).

Ezzel kidobta a fürdővízzel a gyereket is, utat nyitva a liberalizmusnak – ami ellen nem győzünk tiltakozni.

Fordította: Morva Judit

ATTAC France - 2007. április
Harc a liberalizmus ellen - egy másmilyen államért

miért tiltakozzunk a liberalizmus ellen?

Hétfő 2007. augusztus 6. , írta François Riether

Az „antiliberális” kifejezést manapság gyakran használják (na persze Franciaországban, nálunk még alig megtépázott fogalom a liberalizmus – liberalizálni kell az egészségügyet, a vasutat, az áramszolgáltatást stb. és akkor minden gondunk egy csapásra megoldódik – a fordító) – érdemes tehát tisztázni, hogy mit jelent a fogalom és mit értünk az ellenkezőjén, miért kell tiltakozni az eluralkodó liberalizálási folyamat ellen. Az Attac mozgalom feladata, hogy tisztázza, közérthetővé tegye a politikai fogalmakat és következményeiket. Megvilágítani és ezáltal érthetővé tenni a folyamat jelentőségét, elősegíteni a közös fellépést.

Mit is jelent a „liberalizmus”?

„Valamivel helyettesíteni kell a kormányokat és szerintem a magánhatalom erre megfelelő lenne.” (David Rockefeller, Newsweek International, 1999).

1. A liberalizmus az állam elleni harc közben alakult ki

• A türelem és nyitottság optimista filozófiájától, a Felvilágosodás liberalizmusától...

A vallásháborúk, politikai feszültségek, a biztonság hiánya, később az abszolút monarchiák önkényeskedése és még a felvilágosult uralkodók zsarnoksága is szükségessé tette az önvédelem kialakítását – védeni önmagát és munkájának gyümölcsét – a hercegek szeszélye és visszaélései ellen. A XVII-dik századi Nagy-Britannia, az anglikán és katolikus, a puritán és protestáns harcok színhelye a legkorábbi példa. A katolikus Stuartok abszolutizmusa ellen Hollandiába menekült angol filozófust, John Locke-t (1632-1704) tekintjük a liberalizmus egyik megalapítójának. Ő emelte elméletté – a vallás területén – az állam beavatkozási jogának korlátozását. A magántulajdont „természeti jognak” tekintette, mely szembe helyezkedik a politika jogával (1689 – levelek a toleranciáról). Ezzel egyidőben és szintén a királyi hatalom ellenőrzésére az Angol Polgári Forradalom 1688-ban bevezette a parlamentarizmust, mely hasznosan egyengette az ipari és kereskedelmi polgárság fejlődését és például szolgált a francia Felvilágosodás filozófusainak.

A következő évszázadban a közgazdászok Turgot („laisser faire, laisser passer) és Adam Smith (a munkamegosztás és a „piaci láthatatlan kéz”) egészítették ki a liberalizmus alapelméletét:

• Mivel „nincs olyan hatalom, mely ne hajlana a visszaélésre” (Montesquieu, A törvények szelleme, 1748) ezért a hatalmat korlátozni kell, jogfilozófiailag (a természeti jogok) politikailag (Alkotmány, Parlament és a hatalmi ágak szétválasztása) és gazdaságilag (a közgazdaság „tudomány” önállósodása, az emberi döntések elé és fölé helyezett, képzelt „természeti” törvényekkel).

• Mivel a „piaci láthatatlan kéz” segítségével a különböző magánérdekek spontán módon megvalósítják a közösségi érdeket, egy „mértékletes kormány” (frugal government, Benjamin Franklin kifejezése szerint) visszatartja magát attól, hogy megzavarja a természetes harmóniát, mely a munkamegosztáson keresztül a leghatékonyabban növeli a „nemzetek gazdagságát”. A politikai és gazdasági liberalizmusban születésüktől közös vonás, hogy korlátozni akarják a Herceg – aki kijelenthette „az Állam én vagyok” – abszolút hatalmát.

• A kereskedelmi liberalizmusig, a profit maximálás ideológiájáig

Ha a Felvilágosodás Jogának alanya megelégedett a királyi hatalom korlátozásával, a homo oconomicus – aki az utilitarizmus (haszonelvűség) és a gazdasági racionalizmus elsőbbségének megjelenésével lép színre – a „laisser faire” felsőbbrendűségének nevében, már elutasít minden politikai beavatkozást. Megítélése szerint, a gazdasági terület összetettségét a politika nem képes átlátni és uralni.

A fejlődő kapitalizmus azonnal felmérte, milyen haszna származik ebből az előadásmódból, egyrészt a régi feudális rendszer legitimitása ellen, másrészt saját uralkodásának megalapozása érdekében. A magántulajdont tette meg központi értékké, a versenyt a gazdasági fejlődés motorjává, a közösségi beavatkozást a szabadság legfőbb akadályának tekintette, míg a szabadság fogalmát kizárólag egyéni szabadságként és haszonelvűségként értelmezte. A szabad róka a szabad tyúkólban.

Az elmélet tovább fejlesztésekor David Ricardo (1772-1823) megerősítette az állam szerepének lecsupaszítását; a pénzteremtés állami monopóliumának kritizálásával a magán bankok, míg a híres „komparatív előnyök” és a szabad kereskedelem elméleti kidolgozásával, a manchesteri inggyártók hasznára: gyapotot importálni és készterméket exportálni vámfizetés nélkül – ez egyszerre növelte a versenyképességet és a piacot. Az államok viszont jelentős bevételektől estek el. És főleg nem védhették meg a nyersanyagtermelőket, de a születő iparágakat sem, és nem ellentételezhették a fejlődési és bér különbözeteteket. A WTO innét folytathatta....

A második világháború és száz év kiélezett nacionalizmusa után, mely az első VH mészárlásához és a totalitárius államok kialakulásához vezetett, válaszul a tervgazdálkodás és a voluntarista hadigazdasági beavatkozásokra Friederich Hayek-nek könnyű dolga volt, amikor Erasmust, Montaigne-t és a Felvilágosodást idézte meg, hogy ördögi színben tüntessen fel mindenféle „a szocializmus felé vezető modern tendenciát”. Az „Út a szolgasághoz” című művében (1944), mely később Margaret Thatcher kedvenc éjszakai olvasmánya lett, Hayek azt fejti ki, hogy a gazdaságba történő bármiféle állami beavatkozás nem csak hogy veszteséget okoz, de kikerülhetetlenül vezet a totalitarizmusba. Közben viszont meg sem említi azt a kockázatot, mely a kizárólag a tulajdonosok jogait védő államokat a katonai-rendőri beavatkozás felé viszi el. Milton Friedman monetáris ultraliberalizmusa kiválóan együttműködött Pinochet véres diktatúrájával.

2. a kisajátított államtól a szociális államig

„Két igazság van a világon, melyeket sose szabad szétválasztani: a szuverenitás letéteményese a nép, de sose szabad engedni, hogy a nép ezt gyakorolja”, írta Rivarol márki 1791-ben.

Ez a cinikus kijelentés, bár egy rojalista, a Forradalom elszánt ellensége fogalmazta meg, a mi Európai Uniónk jelszava is lehetne! Összefoglalva jeleníti meg azt az ambivalens kapcsolatot, mely a politikai és a gazdasági liberalizmus között fennáll: egy „kisebb állam” megfosztva minden gazdasági beavatkozási lehetőségtől, egy „önkorlátozó kormány” a piac érdekében, melyet úgy tüntetnek fel mint egy „természeti helyet” (ezeket a kifejezéseket Michel Faucault 1978-79 évi, a Collége de France-ban tartott „A biopolitika születése” című előadásaiból vettük át) és egy, a politikai osztály által a tulajdonosok javára kisajátított szuverenitás. „Mit nyerünk a nemesség arisztokratizmusának csökkenetésével, ha azt a gazdagok arisztokratizmusával helyettesítjük?” kérdezte Marat már 1790-ben...

Ezzel magyarázható több mint egy évszázad bizalmatlansága a kialakuló társadalmi mozgalmak és a politikai színtér között, mely utóbbi kikerülhetetlenül úgy jelenik meg, mint „az urak” szolgálata. Ez a Restauráció és a „polgárkirályság” liberális időszaka – La Fayette, Guizot és az adófizetéshez kötött választójog – míg Tocqueville a demokráciát a civil szervezetek körére szűkíti le (Az amerikai demokrácia – 1835-től) és későbbi művében (A régi rend és a forradalom, 1856) már elitelőleg mutatja be, a Reneszánsz óta minden politikai változáson átnyúló tendenciát, az állam szerepének növekedését.

Ezután a monarchistákkal szemben nehezen megszilárduló Köztársaság és az állam lassú kialakulása következik, melyben a hatalomnak nem csak egy jobb keze van az uralmon lévők rendjének fenntartására, de egy balkeze is, mely a szociális és gazdasági jogok kiterjesztését irányítja.

Ez az Amiens-i Karta (1906) ideje, amikor a CGT-ben (legrégebbi francia szakszervezet) akkor többségben levő forradalmi szakszervezetisek egyértelműen kifejezték bizalmatlanságukat a politika és a születő pártokkal szemben, melyek szerintük túl nagy hangsúly fektetnek társadalmi elfogadottságukra, így alkalmatlanok a társadalom átalakítására, melyet csak az általános sztrájk lesz képes kiváltani.

De ez Jean Jaures időszaka is, aki szerint a munkásmozgalom 3, egymást kiegészítő területen kell hogy fellépjen: szakszervezeti, politikai és szövetkezeti mozgalmakban. A Népfront (1936) és a második VH után, a Felszabaduláskor, az Ellenállás Nemzeti Tanácsa által bevezetett programok – mely a szociális állam születési ideje – igazolta, legalábbis a két első területen, Jaures nézeteit. Ekkor a politikai döntéseket a szakszervezeti mozgalom irányította.

3. Szabályzó és működtető állam, mely ellenőrzi a kereskedelmet és az árfolyamokat...

Nem lehet az államot kikiáltani a fő ellenfélnek és ugyanakkor „antiliberálisnak” lenni. De minden attól függ, hogy milyen államról beszélünk:

• Liberális államról, mely csak alapvető feladatait látja el (igazságügy, rendőrség és katonaság) vagyis egyetlen feladata a magántulajdon védelme, a piac működési feltételeinek biztosítása és a legkirívóbb ellentmondások tompítása?

• Felduzzadt, totalitárius államról, melyet az egyetlen politikai párt magába olvaszt, minden demokratikus ellenőrzést és sokszínűséget megszüntetve, mely madárijesztőként szolgál a mai napig?

• A marxi elmélet állama, melyet a tőkésosztály és az állami megrendelések szállítói kisajátítottak (Dassault, Lagardere, Bouygues..) vagy egy a kisebbségeit elnyomó, gyarmati állam?

Mi jellemezne egy valóban szociális és szolidáris államot? Nem célunk részleteiben felsorolni, hogy mi jellemezne egy ilyen államot, csak néhány főbb vonását – mindegyik külön kidolgozást érdemelne – mutatjuk be:

• A munkához való jog (törvényi és nem szerződéses alapon)

• Társadalombiztosítás

• Közszolgáltatások

• Laikus állam

• Környezetvédelem feltételeinek biztosítása

• Gazdaságpolitika mely a nemzeti pénzpolitikát és a vámrendszer eszközeit szabadon használja

Nem ezek azok a területek, ahol egy erős és demokratikus államnak lehetősége van, hogy mindenki részére megteremtse a „szociális biztonságot” és elindítson egy alapvető, szerkezeti átalakulást?

Persze vigyázni kell, hogy az intézményi- és részérdekek ne lépjenek a közösség érdeke elé, se a társadalmi mozgalma

Kevesebb szociális kiadás, kevésbé krisztusi állam. Épp azoktól venne el, akik ledolgoztak egy életet. A cigányok kiügyeskedett különféle jogcímű segélyeit lehetne nyirbálni, mert ők önhibájukból nem dolgoznak.

Ez nem paranoia, ez a valóság, amit a politikusok elhallgatnak előlünk.

Egykulcsos adó csak a kiemelkedőpen nagy jövedelméket kíméli meg az adózástól, no és ezzel a legszegényeggeb szja-ja nőne. Nem lehet a fél országot megnyúzni hogy a makrogazdasági mutatók papíron jobbak legyenek!!!!!

Itt jön be amit már mások is mondtak, iskolapadból nagyvonalúan az egész ország nevében nem állíthatod bizton hpgy ez "jobb" lenne.

Leisztinger ötlete volt az egykulcs amúgy, hát nézd meg mennyi vagyona és jövedelme van, nem akar adót fizetni az újgazdag milliárdos réteg, és ez az igazság!!!!!

fixpont: az a vicces, lassan minden szomszédunknak mi leszünk az elrettentő példa. Úgy tudom a cseh reformoknál is az volt az indok, hogy vagy megcsinálják, vagy Magyarország sorsára jutnak.

k0zi: az a durva, hogy a szomszed, akitol tanulhatnank, az orruk elott csinaljak a tutit, semmi mas dolgunk nem lenne ha mar ennyire ostobak vagyunk, csak utanuk csinalni, es nem, meg ebbol sem tanulunk, csak a csodat varjuk.

fixpont: és ők jövőre bevezetik az eurót :)

19%-os egykulcsos szja van Szlovakiaban, itt meg van aki meg ennel is progresszivebbet akar 50%kal, meg is lehet nezni hol tartanak a szlovakok, persze a nyugdijas realerteke csak 70%-a magyarnak es mondjuk a csaladi potlek a fele. De nem lennek meglepve ha az osszes tobbi szocialis kiadas is joval kevesebb lenen csak azokrol nem lattam konkret szamot. :-))

SF: egy ilyen jol kifejlett paranoiaval ami neked van, en keveset tudok kezdeni, ehhez mar tenyleg szakember kell :-))))

SF: de te is átmész Szlovákiába meg Bécsbe hogy olcsóbban megkapd azt a dvd lejátszót :) A te cselekedeted is a szociális háló lebontását támogatja. Szlovákiában 1 kulcsos adórendszer van, cserébe az emberek kevesebbet kapnak, de olcsóbb a dvd lejátszó is.

- És ha Teacher vagy Blair azt mondta volna, h megszüntetik az ingyenes egészségügyi ellátást?
-Abból forradalom lett volna.

Egy angliai orvos :

-Angliában aszerint kapjuk a fizetésünket, h mennyi embernek segítünk. Minél több embernek lesz alacsonyabb a vérnyomása, minél több embert beszélsz le a dohányzásról, minél több embernél sikerül csökkented a koleszterint, annál többet keresel.

Harmadik:

-Mégis úgy tűnik, a rendszernek hasznára van, ha az emberek elszegényednek.

Angol politikus:

-Igen, mert az elszegényedett emberek reménytelenné válnak és a reménytelen ember nem szavaz. ... Azt hiszem két módja van az emberek irányításának: az egyik a megfélemlítés, a másik a demoralizálás. Tanult egészséges és öntudatos nemzetet nehéz kormányozni. És szerintem egyeseknek elemi gondolata, h nem akarunk egészséges, öntudatos és tanult embereket, mert őket nehéz irányítani.

A tőke így bontja le a teljes szociális szférát, és MINDEN szociális vívmányt. A munkabéreket letöri, az adókat emeli, az elemi közszolgáltatásokat is megszünteti, a nyugdíjt is meg akarják szüntetni, igaz csak burkoltan, az extrém magas korhatárral amit úgysem ér meg a többség, tb-t se akarnak...

Ez egy folyamat. Az ember kis lépésekben bármit elfogad, ha megmagyarázzák neki "miért kell megtenni ha fáj" (tavaly őszi mszp-s propagandaszórólap címe)

Cél az emberek szegénységbe taszítása!

Ne félj, találnak helyette MÉG ROSSZABBAT, aki netán zsarolható is valami csontváz-a-szekrényben féle régebbi ügyével... Csehák Judit is ilyen. Ő engedte ki Csernobilba a magyar kamionosokat anno.

Megindult a neoliberális agymosás, hogy a jóléti társadalom kész ráfizetés. Persze. Ha a tőke az egyik országban visszavonja a munkásnak adott kedvezményeket, megnyirbálja a szociális hálót: természetes, hogy olcsóbban termel, és akkor a rivális tőkésnek, aki valami emberségből nem vonja vissza a kedvezményeket, és nem követel kevesebb pénzért több munkát, továbbra is segíti a munkanélkülit, a nagycsaládost és más rászorulót, a jóléti modell tényleg tiszta ráfizetés lesz, mert a másik, a neoliberális modellt követő tőkés "aláver", azaz olcsóbban termel, és emezt csődbe viszi. A harmadikutas "szociáldemokrácia" erre kétségbeesetten keresett valami "harmadik utat": nem segíteni kell a rászorulónak, hanem megtanítani, hogyan segítsen magán, és kitalálták az esélyteremtő modellt.
Csakhogy ez már csak a nevében szociáldemokrácia, ez már hátrálás a tőke támadása elől. Ha a szocialisták is elfogadják a tőkés ideológiát, hogy a tőke és a munka között nincsenek föloldhatatlan ellentétek, a tőkének nem érdeke, hogy minél olcsóbban vegye meg a munkás munkaerejét, és a munkaerejét áruba bocsátónak nem érdeke, hogy minél nagyobb árat kérjen a munkaerejéért (hogy regenerálódhasson is, hogy képes legyen a munkaerejét újratermelni), akkor a szociális, baloldali értékek csakugyan értelmüket vesztik.

Nincs ellentmondás, a hon polgárainak szociális jóléte nemzeti érdek. A baloldali értékek is itt landolnak már a mi pályánkon, azok, amikért végülis sokan a baloldalra szavaztak :-) nyilvén nem azok elárulásáért. Még annak örüljetek hogy a Parlament áll, franciáknál, belgáknál már ez se lenne biztos ilyen öszödi beszédek után! xD

Mocskos féreg hogy mosakszik.. :-D
Esküszöm öröm nézni,ahogy a népszavazás után betesznek egymásnak."Feri menj Te a picsába" Gábor megint megnyilvánul,holnap már letagadja,holnapután meg elhatárolódik.fletót is öröm volt nézni,ahogy a zárt osztályon előadta a reformgőgjét.Ez az igazi valóságsó(kk)! :-D

"Az SZDSZ név nélkül nyilatkozó prominensei már Gyurcsány fejét követelik. Azon rágtak be, hogy a kormányfő kirúgta egészségügyi miniszterüket."

Most jönnek a népszavazás következményei :)

"Nem hinnem, hogy kovetkezmenyek nelkuli, csak az a kerdes, a kovetkezmenyek idoben milyen kesedelemmel jonnek, es hogyan oszlanak el"

Aha. Jó vicc...
Szerintem a Nomentana ügyben mikor kerül sor ítélethirdetésre?
Ez bizony egy következmények nélküli ország...

"ez következmények nélküli ország, az se következmény ami mégis eszedbejut"

Nem hinnem, hogy kovetkezmenyek nelkuli, csak az a kerdes, a kovetkezmenyek idoben milyen kesedelemmel jonnek, es hogyan oszlanak el. Megyo osztogato rendszerenek mar itt is vannak a kovetkezmenyei, a magyar jovedelmek hitelbol nottek, most nem fognak jopar evig, csak a kamatokat fogjuk fizetni, tessek cselekves volt 2002ben es mar itt is a kovetkezmeny, Fleto hazudott nyilvan, hogy nyerjen, 2010ben eselye sem lesz, mar most a nepszavazaskor sem volt, tessek itt a kovetkezmeny. Persze naiv aki azt gondolja a kovetkezmenyek hetforol keddre jonnek, naiv aki azt hitte Fleto majd lemond vagy meg lehet buktatni, a demokracia soha nem kovetkezmeny nelkuli, csak a dolgok tehetetlensegebol fakadoan es a demokraciak jatekszabalyai szerint nem azonnal jelentkeznek.

SF: tény, hogy a rendszerváltás első időszakát elkúrtuk, de helyesebb szó lenne rá az elbasztuk. Csomó olyan gyárat hagytunk veszni, ahol gyárthatnánk világszínvonalú eszközöket (Videoton), szépen elmentek a pénzek a szociális rendszerünk fenntartására meg a mutyizásra. Arra, hogy ne rokkanjanak bele családok abba, hogy már nem barátságból jön a kőolaj a barátság vezetéken, hanem pénzért.

Az hogy külföldön olcsóbb valami, az lehet azért, mert ott alacsonyabbak az adók, jobbak a szállítási feltételek stb stb. Nálunk igen magas adók terhelik a munkáltatókat, emiatt a fogyasztási termékek áraiba is beépül ez a fajta többlet költség. Ha adót akarunk csökkenteni, akkor le kell vinni a kiadásokat is, amire egy kísérlet volt a vizitdíj, napidíj, tandíj.

Egyébként ezeket én papíron olvastam, amiket Susan George írt és ide tettem. Eleve onnan tudtam az írásról :) El is gondolkoztam rajta...

Nem a tehetségesek, hanem a nagytőkések döntöttek úgy, hogy nem elég az extraprofitjuk, még mellé politikai teljhatalmat is akarnak,és uralmuk teljes bebiztosítását.

A meritokrácia nem arról szól, hogy eleve elvesszük az emberektől a kiemelkedés lehetőségét klf sarcokkal, tandíjakkal...

Demokratikus rendszerben pedig a többség akaratával szemben nem lehet kormányozni... Sem pedig félrevezetéssel választást nyerni. Itt nálunk lehet, ez következmények nélküli ország, az se következmény ami mégis eszedbejut, olyan utcai harc minden évben van valamelyik EU országban valamilyen okból :-)

A pénzmozgások megadóztatására törekszik az ATTAC is, hogy ne egy országban legyen bevezetve... Mindenhonnan nem vonulhat ki. Különben is feltétele kellene hogy legyen a múködésüknek, hogy az adott országban be legyenek jegyezve.

Be fog ez dőlni, akkora válság lesz, a reformok és a terrorhiszti többek közt hosszú távon arra jók, hogy globális vadkapitalista rendőrállam épüljön ki, ahol chipet kapsz a bőröd alá...

SF: az írásnak azért nincs igaza, mert okés hogy a neoliberalizmusnak több vesztese van, mint nyertese, de az országot a tehetséges emberek viszik előbbre és a tehetséges emberek meg úgy döntöttek ők nem akarnak fizetni mások helyett. Ezért működött/működik zseniálisan az amerikai "Brain drain". Nyílván jó ötlet nem terem minden ember agyában, nem lehet mindenkinek sikeres vállalkozása.

Ez minden rendszerben így van, és addig így is lesz, amíg nem lesz minden ember az utolsó bázispárig egyforma.

Gyenge államban, ahol az állam teljesen lemond a makrogazdaságba való beavatkozásról, a tőke zsarolási pozícióba kerül mindennel és mindenkivel szemben.

Aki ezt jónak látja, a magyarság ellensége. Mivel a tőke úgy 90%-a idegen tőke, és annak tulajdonosa cseppet sem szolidáris a magyarsággal.

Vagy akkor miért nem épít szemétégetőt odahaza pl. a francia befektető, és miért itt Dorogon füstöl, mellesleg megkenve a környvédelmi hatóságokat, mivel a határérték feletti szennyezőanyag kibocsájtást mértek????

A gyarmatosítás új formája ez

Mástól már hallhattál, de a tatai FIB táborban gondolom téged is kiképeztek rendesen. Én beszéltem olyannal, aki volt ott, és azt mondta, függetlennek kell hogy mondják magukat, nem szabad elárulni kicsodák, és így kell hogy érveljenek.

Újhelyi dolgozta ki némi segítséggel a gerillakampány metódusát.

A kaja is olcsóbb Észak-Komáromban.... :D

Ha nem magasabbak a reálbérek, akkor miért akar annyi ember nyugatra menni dolgozni?????????

Sick to the ground XD

Gyárthatnánk mi is, akár licenc alapján. Volt nekünk egy Magyar Optikai Művek, amíg az MDF be nem záratta...

Az nem pálya hogy ez se meg azt se. A rossz begyűrűzik, a válság begyűrűzik, a jó soha. Még az árcsökkentések SE nagyon jönnek be, hiába liberalizáció! Bécsben, és Komáromban egy dvd felvevő "magnó" majdnem feleannyiba kerül például. Más termékek és szolgáltatások is többe kerülnek nélunk mint a legtöbb európai országban. Amúgy MR készülék talán van elég, más cuccok hiányoznak.