Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Mindamellett, hogy előszeretettel foglalkozok nálam sokkal nagyobb világkérdésekkel, vannak olyan apróságok, amelyek a mindennapi életben elképesztően fel tudnak idegesíteni.

A többség örül annak, hogy a hétvégére elszabadul a suliból vagy munkahelyről. Csak én vagyok annyira mazochista, hogy ilyenkor, ahelyett hogy a hétköznapi órákat pihenném ki, még szombaton is iskolába járjak. Pedig lenne mit kipihenni, miután sikerült olyan hülye órarendet összeállítanom, hogy kivétel nélkül minden nap reggel nyolckor már bent egyen a fene az egyetemen, ha éppen olyanom van, hogy nem akarok lógni semmiről. :)

Amíg viszont az ELTE lágymányosi campusán egyszerre három különböző helyet is megrohamozhat az ember, addig a Corvinuson, miután az egyetlen büfé hétvégén zárva tart, kénytelenek vagyunk automatákból biztosítani az ellátmányt két óra között. Nem csoda hát ilyen körülmények között, hogy ha a kiszolgálásba nem is lehet belekötni, de a kávégépek összecsapott tervezettsége hamar felszínre tör.

Sajnos ma nem volt nálam semmilyen képrögzítő, ezért álljon itt a következő rajzolt ábra az ominózus gombsorról, mellyel délelőtt meggyűlt a bajom:

A probléma ezzel csupán annyi, hogy amikor a választékot mustráljuk, akkor a szemünk értelemszerűen az olvasási iránynak megfelelően, balról jobbra halad. Így könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy előbb megnyomjuk a kért ital gombját, és már csak utána vesszük észre, hogy lettek volna itt választható opciók is. Ezeknek ugyanis vagy a többi gomb felett, vagy azoktól balra kellene lenniük.

Fejlesztői szempontból természetesen úgy logikus, ha a funkciógombok megelőzik az opcionális kiegészítéseket, azonban felhasználóként nincs ennél barátságtalanabb elrendezés. És bár nem volt kellemetlen ízű így becukrozva sem, de én szeretem eldönteni, hogy mivel iszom a kávét.

Ezzel az átgondolatlan tervezéssel elvették tőlem a választás lehetőségét, és ez idegesítő.

By SoDI