Enyimét is megtiltották
Az áldást sodika küldte 2009. augusztus 14., péntek - 18:56-korCímkék: hess tuntetes rendorseg rudolf hess tuntetes
96 komment
Ejnye, no, SoDI is be lett tiltva!
Pedig már minden sínen volt. Épp készültem rá, hogy a hömpölygő tömeg majd egy emberként lendíti a karját HEIL SODI kiáltások közepette, ám ez most sajnos elmarad.
BUDAPEST
RENDŐRFŐKAPITÁNYA
1139 Budapest, Teve u. 4-6.
Szám:
01000/43675-5/2009.ált.
Tárgy: gyülekezési jog hatálya alá
tartozó rendezvény
megtiltása
Kiss Endre Farkas (1119
Budapest, Nándorfejérvár köz 3.) 2009. augusztus 12-én 14 óra 26 perckor
bejelentést tett a 2009. augusztus 15.
napján 15.00 órától 16.00 óráig a Budapest XIV. kerület, Ötvenhatosok terén, az
időkerék és az 56-os emlékmű által közrezárt részen tartandó
demonstrációra.
A rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 8. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
megtiltom.
Határozatom jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a közléstől számított 3 (három) napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Budapesti Rendőr-főkapitányságon benyújtott keresettel. A kérelem a tiltás hatályát nem érinti, a kérelemhez jelen határozatot csatolni kell.
Kiss Endre Farkas (1119 Budapest, Nándorfejérvár köz 3.) 2009. augusztus 12-én 14 óra 26 perckor bejelentést tett a 2009. augusztus 15. napján 15.00 órától 16.00 óráig a Budapest XIV. kerület, Ötvenhatosok terén, az időkerék és az 56-os emlékmű által közrezárt részen tartandó demonstrációra.
A bejelentés szerint a tervezett rendezvény célja: tiltakozás a rendőrségnek és a bíróságnak az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésében meghatározott megkülönböztetés tilalmáról szóló rendelkezésnek a bejelentő által vélelmezett megsértése ellen a Rudolf Hess emlékmenet jogi ellehetetlenítése kapcsán. További cél: a rendőrség által betiltott rendezvényekről kiszorult magyar és külföldi vendégeknek lehetőséget biztosítani arra, hogy a fenti témájú tiltakozás tárgyában éljenek az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében meghatározott szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapvető emberi jogaikkal.
A bejelentő részletes, kötött napirendet nem határozott meg. A résztvevők várható létszámát 1 és 1000 fő között jelölte meg. A rendezvény zavartalan lebonyolítását elsődlegesen a bejelentő egy személyben kívánja biztosítani, azzal, hogy esetlegesen számít a csatlakozó szervezetek helyszíni szervezésben nyújtott segítségére. Hozzátette, hogy ez az együttműködés ad-hoc jellegű lehet, ilyen tárgyú előzetes egyeztetés nem létezik. A bejelentés szerint a rendezvény az emlékmenet végleges betiltása esetén kerül megrendezésre.
A rendezvény a Gytv. hatálya alá tartozik. E törvény 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. "
A rendőrség a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 4. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, egyeztetés céljából felvette a kapcsolatot a szervezővel.
A 2009. augusztus 13. napján 15.00 órakor megkezdett egyeztetésen a rendőrség munkatársai felhívták a szervező figyelmét arra, hogy a rendezvény bejelentés szerinti megtartása esetlegesen megalapozhatja a Gytv. 8. § (1) bekezdés szerinti közlekedési tiltó okot.
Tájékoztatták a bejelentőt arról is, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Műcsarnok mögötti füves területen 3000 négyzetmétert kiállítás céljából a 20-2402/3/2009. számú közterület-használati megállapodás keretében bérbe adott.
A szervező ezt követően elmondta, hogy a fenti közlésre tekintettel a rendezvény helyszínét módosítani kívánja oly módon, hogy az '56-os emlékmű előtti díszburkolattal ellátott területet veszik igénybe, a közúti közlekedés és a gépjárművek parkolásának akadályozása nélkül. Elmondta továbbá, hogy a rendezvény demonstratív jellegű és számot tartanak a média érdeklődésére is.
A résztvevők pontos létszámát a szervező nem tudta meghatározni, elmondása szerint a rendezvényen várhatóan 1-1.000 fő jelenik meg. Ehhez 1-5 fó, megkülönböztető kitűzővel ellátott rendezőt állítanak ki, akik számát a létszám emelkedésével arányosan emelik.
A rendezvényre védett személyt nem várnak. A rendezvényhez szervezetként egyelőre senki nem jelezte csatlakozási szándékát, de egyénileg bárki csatlakozhat ahhoz, aki a céljával egyetért.
A rendezvénynek nincsenek előkészületei, színpadot nem építenek, hangosításként pedig esetlegesen Gonda László autóját kívánják igénybe venni, melyet 14.45 órakor állítanának fel a helyszínen.
A rendezvényre 14.50 órától várják a résztvevőket. Napirendként 15.00 órától gépi zeneszámok lejátszása, valamint egy beszéd tervezett. A rendezvény legkésőbb 16.00 órakor befejeződik, ezt követően, legkésőbb 16.15 óráig a résztvevők egyénileg elhagyják az eredeti állapotba visszaállított helyszínt, valamint megtörténik a technikai bontás is.
Díszletként zászlókat, transzparenseket, táblákat használnak, amelyek felirata a rendezvény céljához kötődő. Tiltott önkényuralmi jelképeket nem jelenítenek meg.
A rendőrség feladata a gyülekezési jog kapcsán kettős. Egyrészt biztosítania kell a bejelentett és meg nem tiltott rendezvényeknek a bejelentésben foglaltaknak megfelelő megvalósíthatóságát, másrészt pedig biztosítania kell a rendezvényen részt nem vevők jogait is. Vagyis az államot nem csak tartózkodás, hanem pozitív kötelezettségek is terhelik a gyülekezési jog biztosítása terén.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (kihirdette: 1976. évi 8. törvényerejű rendelet) 21. cikke szerint „A békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek."
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 04-én kelt Egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. törvény) 11. cikke szerint „Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.
Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza."
A gyülekezési jog korlátozhatósága tárgyában született 55/2001. (XI. 29.) számú AB határozat III. 2. és 3. pontja rámutat arra, hogy a gyülekezési jog más fontos érdekek védelmében jogszerűen korlátozható jog.
Az Alkotmánybíróság leszögezte: „A gyülekezési jog, csak úgy, mint a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához. Gyűlések szervezésének, megtartásának, az azokon való részvételnek a joga nélkül a nézetek, információk megszerzésének, és másokkal való megosztásának, a vélemények közösen történő kialakításának a lehetősége ugyanis aligha volna megvalósítható.
Az Alkotmány 62. § (O bekezdése a gyülekezés szabad gyakorlásához való jogot biztosítja. A szabad jelző nem többre, mint arra utal, hogy a demokratikus Magyarország Alkotmánya az emberi és állampolgári jogok részének tekinti mindenki jogát ahhoz, hogy szabadon vegyen részt gyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken."
Ugyanakkor a gyülekezési jog nem korlátozhatatlan jog. E tekintetben tehát olyan alapjog, mely indokoltan (más alapjoggal való konkurálás esetén, ha szükséges, akkor arányos mértékben) korlátozható.
A gyülekezési jog gyakorlása, annak térbeli, időbeli kiterjedése szempontjából általában érinti a gyülekezési jogot gyakorlókon kívüliek jogát, elsősorban mozgásszabadságát.
Azokban az esetekben, amikor a gyülekezési jog és egy másik alkotmányos alapjog érintkezik, vagy ütközik egymással, a két jog szükségképpen korlátozza egymást. Ha bármelyik - akár a gyülekezési jog, akár a vele szemben álló jog - teljesen szabadon érvényesülhetne, akkor fel kellene tételeznünk, hogy a szabadon érvényesülő jognak alkotmányosan garantált elsőbbsége van a másikkal szemben.
A magyar Alkotmány azonban a többihez hasonlóan nem ismeri az alapvető jogok hierarchiáját. Valamennyi alkotmányos alapjog ugyanazon az alkotmányos alapjogi szinten helyezkedik el, egyiknek sincs garantált, eleve meghatározott elsőbbsége a másikkal szemben. Leszögezhető tehát, hogy vannak olyan alapjogok, amelyek szembekerülhetnek a gyülekezési joggal, s éppen ezért korlátozhatják is azt.
A rendezvény megtartásánál nemcsak a rendezvényen résztvevők jogát, hanem az egész közösség érdekét kell figyelembe venni, ideértve azokat is, akiket a rendezvény tágabb, vagy szűkebb értelemben érint, mint a rendezvény helyszínén vagy ahhoz közel élőket, dolgozókat, közlekedőket.
A bejelentés alapján a rendőrségnek kell mérlegelnie, hogy e két alapjog, a gyülekezés és a mozgás szabadságát a jogszabályok alapján tudja-e az adott helyszínen és időben biztosítani. Amennyiben a két alapjog nem érvényesülhet egyszerre, és a rendőrség a közlekedést más útvonalon nem tudja biztosítani, akkor a gyülekezési jogot a bejelentett rendezvény megtartásának megtiltásával korlátozhatja.
Az Egyezségokmány nemzetközileg általánosan elfogadott kommentárja szerint a gyülekezési jog gyakorlása ideértve a tiltakozó felvonulások, menetek, összejövetelek tartását is, adott esetben a köznyugalom, illetőleg a közlekedés rendjének fenntartása céljából, bármelyik említett érdekre hivatkozással korlátozható. (Manfréd Novwak: CCPR Commentary, Engel Verlag 1993, 380-382. oldal).
A bejelentés rendőrségre történő beérkezését követően a BM rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően beszerzésre került a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály szakvéleménye, amely a szervezővel történő egyeztetést követően, az ott elhangzottakat figyelembe véve kiegészítésre került.
A kiegészített jegyzőkönyv rögzíti, hogy a bejelentő az egyeztető tárgyaláson a demonstráció helyszínét akként módosította, hogy azt az 56-os emlékmű előtti, forgalomtól elzárt területre tartotta fenn, ezzel a parkolással kapcsolatos, valamint a Kínai agyaghadsereg - kiállítással kapcsolatos közlekedési konfrontációs helyzetet véleménye szerint elhárította.
Mind az eredeti, mind a kiegészített szakvélemény tartalmazza, hogy a bejelentés szerint kb. 1-1000 fő, valamint egy fo rendező (a bejelentő) és csatlakozó szervezetek által tervezik megvalósítani a demonstrációt.
A bejelentő ezt követően, 2009. augusztus 14. napján írt beadványában a rendezvény időtartama, a napirend, valamint a résztvevők száma tekintetében az alábbiak szerint pontosította a bejelentést.
Annak érdekében, hogy az esetleges érdeklődők át tudjanak érni a Nemzeti Munkáspárt Tabánban tervezett, 16.00 órától kezdődő rendezvényére, jelen rendezvény időtartamát a bejelentő 15.00 órától 15.15 óráig tartó, 15 perces időtartamra módosította.
A rendezvény célja: „a Magyar Helsinki Bizottság által 2009. augusztus 12-én, a Hess emlékmenet betiltásáról kiadott közleményben védendőnek ítélt alapvető alkotmányos jogelvek melletti kiállás".
A bejelentő pontosította a résztvevők létszámát is. A korábbiakban meghatározott 1-1000 fő helyett „kisszámú, legfeljebb mintegy tucatnyi" érdeklődő megérkezését valószínűsíti. Előadta továbbá, hogy a rendezvényen a bejelentésben foglaltaktól eltérően hangosítás nem lesz és az egyetlen eshetőleges program a bejelentő által megírt rövid beszéd felolvasása, egyébként pedig kötetlen jellegű társalgás zajlik a résztvevők között.
A rendezvény egyéb paraméterei az eredeti bejelentés egyeztetés során módosított változata szerint maradnak érvényben.
A pontosításra tekintettel újabb közlekedésrendészeti szakvélemény készült, amely az alábbiakat tartalmazza.
Az Időkerék és az 56-os emlékmű Budapest, ezen belül a Városliget fő látványosságai közé tartozik. A Városligetet, az ott található intézményeket, mint pl.: a Széchenyi Gyógyfürdő, Vajdahunyad vára, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, hétvégén több tízezer turista keresi fel, ami igen nagy forgalmat generál. A nyári iskolai szünet alatt a hétvégi és ünnepnapokon a gyermekek részére kínált egyéb programok miatt a Fővárosi Állatkert, a Fővárosi Nagycirkusz, valamint a Budapesti Vidámpark kiemelkedően nagy tömegeket vonz.
E tényezők alapján igazolódik a térség frekventáltságának ténye, mint a főváros turisztikai „gócpontja".
A demonstráció helyszínének közvetlen szomszédságában található Időkerék mögötti területen helyezkedik el a „Kínai agyaghadsereg kiállítása" ami minden nap 10-19 óra között van nyitva, és hatalmas látogatóközönséget vonz.
A demonstráció miatt a kiállítást megtekinteni szándékozó és a demonstráción résztvevő személyek közötti konfrontálódás miatt az Időkerék és a Műcsarnok közötti szervizút, valamint az Olaf Palme sétány forgalma is akadályoztatva lenne, az arra haladó gyalogosok az úttestre szorulnának, ami balesetveszélyes, ezért azt a forgalom elől le kellene zárni. A lezárás érintené a 70-es, 75-ös és 79-es viszonylatszámú trolibusz közlekedését, amely jellegénél fogva más útvonalon nem közlekedtethető.
A trolibusz közlekedés jellegéből adódóan (mivel kötött pályán mozog) nem terelhető más útvonalra. A tömegközlekedési járatok lerövidített útvonala miatt a térségben jelentősen megnő a gyalogosforgalom, mivel alternatív járatok a közelben nem közlekednek és nagy kapacitású átszállási kapcsolatok szűnnének meg.
A bejelentésben szereplő demonstrációra érkezők, valamint a tér geometriai sajátosságai miatt a Városligetbe gépjárművel érkező és a demonstrációs helyszín mellett található ingyenes parkolóba leálló és onnan gyalogosan a Városliget létesítményeibe látogató akár több ezres létszámú látogató nem férne el biztonságosan a gyalogosok részére fenntartott területen a demonstrálók mellett. A területen konfrontálódás alakulhat ki, ezért az Ötvenhatosok terét a Városligetet látogató turisták és pihenni vágyó személyek elől le kellene zárni.
Az Ötvenhatosok tere lezárása miatt a teret elkerülő nagyszámú gyalogos leszorulna a Dózsa György út úttestére, ami balesetveszélyes, továbbá a Dózsa György úti gyalogátkelőhely átengedő-képessége a zöldidő miatt korlátozott, ezért a demonstráció idején a folyamatosan érkező, majd távozó demonstrálók és a környéket látogató gyalogosok, valamint turisták biztonsága érdekében az Ötvenhatosok tere vonalában a Dózsa György utat le kellene zárni.
A lezárás miatt a Dózsa György úton a járműforgalom teljes egészében megbénulna, amely óhatatlanul kihatna a környék egész úthálózatára.
A Dózsa György út lezárása esetén megbénulna a Kós Károly sétány közlekedése is, ami közvetlen kapcsolatot létesít az M3-as autópálya és a főváros belső kerületei között, ezért fontos gerincútvonalnak számít, valamint a Városligetben található szabadidős létesítmények megközelítését is nagyban elősegíti.
A Kós Károly sétány hétvégi forgalomszámlálási adatai alapján a demonstráció időpontjára eső forgalomsűrűség 1200 egységjármű/óra, amely magasnak mondható. A járatok ilyenkor hatalmas utasforgalmat bonyolítanak le, hiszen a kikapcsolódni vágyó emberek ezrei a 70, 72, 74, 75, 79 viszonylatszámú trolibuszokkal közelíthetik meg a Városligetet.
A tömegközlekedés, illetve gépjárműforgalom elterelése más útvonalra nem lehetséges a környező szűk, egyirányú utcák miatt. Az esetleges „menekülő" útvonalak telítettsége miatt nem lenne hová terelni a forgalmat.
A demonstráció időpontjában a környéken található
útvonalak mértékadó gépjárműforgalmi adatai a következők:
- Andrássy út: 600 egységjármű/óra
- Dózsa György út 800 egységjármű/óra.
A forgalmi adatokból kitűnik hogy a tervezett demonstráció környékén a gépjármű forgalom a vizsgált időszakban is jelentős.
Amennyiben a Dózsa György út lezárásra kerül - a demonstráció miatt - a BKV Zrt. járatai nagymértékben akadályozva lennének.
A lezárás a következő BKV viszonylatokat érintené:
Dózsa György út:
75, 79 viszony latszámú trolibusz az Ajtósi Dürer sor irányába 20E, 30 viszonylatszámú autóbusz
Dvorak sétány:
75, 79 viszonylatszámú trolibusz a Váci út irányába 70 viszonylatszámú trolibusz
A felsorolásból kitűnik, hogy a demonstráció a BKV Zrt. járataira gyakorolt hatása kritikusan nagy. Ezek a tények összességében nagymértékben akadályozzák a BKV Zrt. járatüzemeltetését. Ezen járatokat a BKV Zrt. sem pótolni, sem szakaszolt útvonalon közlekedtetni nem tudja.
A Thököly út (Dózsa György út - Hungária körút), valamint a Margit híd tervezett lezárása miatt a lehetséges „alternatív" útvonalakon (Andrássy út, Dózsa György út, Hősök tere, Kós Károly sétány) a forgalom lényegesen megnőne, így a járművek nagy része az Árpád hídra terelődne át.
A Dózsa György út demonstráció miatti lezárásával ez a gépjármű forgalom a belvárosi utakra koncentrálódna.
Az Andrássy út az egyik legfontosabb sugárirányú főút, amely Buda és a belváros irányából az M3-as autópálya felé igen jelentős járműforgalmat bonyolít le. Az átterhelődött járműforgalmat sem a többi sugár irányú fóút, sem a kerület belső úthálózata nem tudná levezetni.
A fent leírt tömegközlekedési és közúti járműforgalom ellehetetlenítése a térség közlekedésére nagymértékben kedvezőtlen hatással lenne. A közlekedő járművek elterelése más útvonalra nem lehetséges, a közlekedés tehát más útvonalon nem biztosítható.
Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Munkáspárt pontosításban hivatkozott - a Tabán területére bejelentett, 2009. augusztus 15. napjára tervezett - rendezvénye a 2009. augusztus 14-én kelt, 01000/43672-5/2009.ált. számú határozatban megtiltásra került, ennek megfelelően a rendezvény megtartására nem kerülhet sor.
Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Felhívom a szervező figyelmét arra, hogy amennyiben a rendezvényt tiltó határozatom ellenére megtartják, úgy a Gytv. 14. § (1) bekezdés értelmében a rendőrség azt feloszlatja és a szervezőkkel szemben eljárást kezdeményez.
Határozatom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4-5. §, 71-74.§, valamint a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § rendelkezésein alapul. A határozattal szembeni jogorvoslati lehetőséget az 1989. évi III. tv. 9. § (1) bekezdésében foglaltak biztosítják.
Budapest, 2009. augusztus 14, 14 óra 7 perc
Távollévő Főkapitány helyett:
Bozsó Zolt;
r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos
Budapest Rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese
Kapják: 1. példány Kiss Endre Farkas (1119 Budapest, Nándorfejérvár köz 3.)
2. példány BRFK Rendészeti Szervek
3. példány BRFK Hivatala Jogi, Koordinációs és Panaszügyi Osztály
Egyébként a Kuruc.info-n megjelent hírt is megerősítik hőn szeretett rendőreink ebben az írásban: nem csak az enyémet, hanem bizony a Nemzeti Munkáspárt demonstrációját is betiltották. A pontos indoklás pedig valamiért kísértetiesen hasonlít a gárdisták avatásánál használthoz.
By SoDI
>
<
>
