Miután megírtam, hogy Tóth Péternek, a Jobbik szegedi elnökének talán nem kéne olyan magasan hordania az orrát, mert a nemzeti radikális oldal nem kizárólag az ő pártjából áll, érkezett tőle egy válasz, melyet a levelemhez hasonlóan a Kuruc.info szintén leközölt.

Minekután pedig kifejtettem, hogy szerintem Tóth úr egyedül a saját szervezeti formáját tekinti legitimnek, úgy látom, ő a válaszában ezt nem csak hogy beismeri, de még rá is erősít, amikor azt írja, hogy „nem kellenek (a Jobbikon) kívül naponta alakuló mozgalmak, fórumok, civil szervezetek, bizottmányok, bizottságok, társaságok”.

Mit mondjak, igencsak érdekes érvelési technika.

Ennyit a heterogén közösségről, és (Tóth úrtól idézek) "a nemzeti radikális erőtér csodálatosan színes táboráról". Beszarok...

Néhány alapelv a Jobbik építkező politikájáról és az erre érkező vádakról.

Kapcsolódó: Olvasó (SoDI): Toroczkai "válasza" a szegedi Jobbiknak az építkezésről (videó)

- Nem 4 évre tervezünk, mint ahogy elhangzott a beszédben. Három síkon folyik a pártpolitikai nemzetépítő munka:

1) rövid távú: Minél előbb elfoglalni a helyünket az állami intézményekben, hogy közös céljainkat érvényesítsük.

2) középtávú: Pártszervezeti stabilizáció, a Jobbikos vagy a Jobbik által indított intézmények támogatása. (Magyar Gárda, Népfőiskola, Zöld Kommandó, Jobboldali Egyetemisták Szövetsége /JESZ/...stb.) A szakmai kabinetek kiterjesztése és a programunk kibontakozásának elősegítése.

3) hosszú távú: A kormányzás átvétele és a Kárpát-medencében élő testvéreinkre alapozott külpolitikai nemzetépítés és gyarapodás.

- Jobbik ifjúságpolitikája: A Hazaszerető fiatalok szellemi, erkölcsi, kulturális és fizikai nevelése. Ezt már a JESZ-el és Magyar Gárdával megvalósítottuk.

- Legitimizáció és demokrácia: Mindig egy nacionalista párt szubsztanciája, hogy a modernizációs és globális folyamatokban széttöredezett nacionalista gondolatokat egységesítse a célok elérése érdekében.

Demokratikusnak látszó dolgokat nem lehet felszámolni és páruzamos Mo.-t építeni, mivel az a legitimizációval szemben történik.

Történelmileg is igazolt, hogy ez nem sikerült még - ellenben: Bonaparte Napóleon, Bocskai István - egészen marginálisan: Adolf Hitler v. Benito Mussolini megnyerte a legitimizációs csatákat. Hogy mik történtek utána, már tudjuk... de nem építettek párhuzamos látens birodalmakat.

- Mozgalom vs. párt: A mozgalmak politikai ihletéssel jönnek létre, de szervezeti keretét csak néhány vagy ember irányítja és gyenge a belső szervezeti működés. A pártok több személyre alapozott szervezeti működésére és döntésére alapozott erősebb formula. A kettő kölcsönösen kiegészíti egymást.

Hiszem, hogy nem kellenek a Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párton kívül naponta alakuló mozgalmak, fórumok, civil szervezetek, bizottmányok, bizottságok, társaságok - mivel ezzel nem vesszük fel a harcot az MSZP-FIDESZ-SZDSZ-MDF nagykoalíciós szövetség ellen. Ez az önelégedettségbe torkolló vakság hitelteleníti a szent ügyünket.

Tóth Péter
a Jobbik szegedi elnöke

Mindenki vonja le a maga következtetéseit.

Én a magam részéről kezdek úgy lenni a Jobbikkal, mint korábban a MIÉP-pel, vagy némely esetben a Fidesszel: Mindenképpen rájuk kell szavazni, de KIZÁRÓLAG azért, mert nincs más!

Az pedig külön is sértő, hogy Hunniát így becsmérlik!

By SoDI

Kapcsolódó anyagok:


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!