Csak három link
Az áldást sodika küldte 2008. március 28., péntek - 17:35-korCímkék: gazdasag magyarorszag mszp zsido
72 komment
Igazából lehetne erről csodaszép, kacifántos körmondatokat írni, és hosszú oldalakon keresztül kiadós zsidózás kíséretében elküldeni az anyjába Gyurcsány minden szervilis talpnyalóját, de felesleges.
Az alábbi három Index link ugyanis önmagáért beszél.
- Értelmiségiek nyílt levele Gyurcsány reformjai mellett
A 2006-ban elkezdett reformfolyamat elfogadása nem pártpreferencia kérdése, hanem az egyetlen út, amely a világ fejlettebb régiójához vezethet - írják. - Ész nélkül költöttünk el 1500 milliárd forintot
Ennyi ment el gazdaságfejlesztésre stratégia nélkül, miközben folyamatosan romlott a versenyképességünk, és alig bővült a foglalkoztatottság. - Economist: Magyar Zűrzavar
Vánszorog az egykori csodagyerek: alacsony növekedés, magas adók, dühös lakosság.
A 2006-ban elkezdett reformfolyamat az egyetlen út, amely a világ fejlettebb régiójához vezethet - hazudják a zsidók.
By SoDI
Eddig 72 komment érkezett (
)
2008. 03. 28. 17:43
Az a problema, semmifele reform sem kezdodott 2006ban sem, es jelenleg sincs egysem.
2008. 03. 28. 17:59
Ezen alairok kozul csak az a baj, hogy tobben a kormanynak dolgoznak direkt, vagy megbizasokon, tanulmanyokon keresztul, es az picit hulyen nez aki amikor az ember a kenyerado gazdajanak irja, hogy melletted allunk, az mar majdnem olyan, mintha sajat maga mellett allna. :-)
2008. 03. 28. 18:10
Nekem ez nagyon tetszett:
"A szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek ismét olyan szolgáltatásokért, amelyeket adójukkal egyszer már finanszíroztak, áll a cikkben."
Micsoda felháborítóak ezek a magyarok! Nem akarnak kétszer ugyanazért fizetni. Arcátlan pimasz fasiszta banda! Megáll az ész! Miből fogjuk akkor holokamus fajtársainkat 125-ezredszer is kárpótolni. Rohadt antiszemiták!
2008. 03. 28. 18:15
Hat pedig minden orszagban ahol van vizitdij ott is van TB, a vizitdij nem helyette van, hanem mellette co-payment mint a neve is mutatja. Egyebkent a szinhaz is ilyen, megveszed a szinhaz jegyet, az allam meg kipotolja, veszel egy vonatjegyet allam kipotolja, a szegenyebbek gazzal futenek a felet az allam fizeti, regen a konyveknek is volt tamogatasa, vettel egy konyvet allam fizette egy reszet. Nagyon hasznos lett volna, hogy az igenybevevo jaruljon hozza ahhoz amit igenybe vesz, ennek nincs koze ahhoz, hogy TB-t vagy adot fizet. De mar mindegy, leszavaztak leszavaztak, csa ebben nincs semmi ordogtol valo, es a ketszer fizet erve alapjaban hibas.
2008. 03. 28. 18:17
Ez tényleg hihetetlen, hogy nem mutatnak rá erre a marhaságra, amit egy Economist-ban leírnak: "állami gondoskodás". Miféle állami gondoskodás? Ez öngondoskodás! Befizetjük a pénzünket a közös kasszába és utasítjuk az államot, hogy szervezze meg (és ne ellopja) belőle a megrendelt szolgáltatásainkat. Nincs itt semmi állami gondoskodás, az államnak nincs pénze, csak nekünk. Beszarok...
2008. 03. 28. 18:20
Az nem zavar, hogy amint a tb kasszából kivették a különböző juttatásokat és csak az maradt ott, amit valóban a gyógyításra költöttek korábban is, az rögtön pozitív szaldót mutatott? Akkor hova kellene még ide fizetni?
2008. 03. 28. 18:28
Allaminak azt hivjak amikor az allam felugyeli. Es ezzel az a problema, hogy a rendszervaltas ota mindig az adobol kellett kipotolni a TB kasszat, minden evben tobbszaz milliarddal, pedig az ado es a tb kulon vilag, nem szabadna, hogy atjaras legyen. Iden mar a gyogyito kassza elsodleges egyenlege nullszaldos volt de a nyugdij miatt meg igy is 500 milliard potlasra szorul, es ez mar csak noni fog, ha nem lesz valodi nyugdijreform.
2008. 03. 28. 18:46
fixpont: Az oktatás, és az egészségügy nem olyan terület, ahol szükség lenne a szolgáltatói szemléletre. Ez a legnagyobb libsi hazugságok egyike.
Nem a te döntésed, ha beteg vagy, vagy tanulatlan, tehát ezek kompenzálásáért nem is lehet pénzt szedni.
Ha letérsz a betegútról, vagyis náthával rögtön szakrendelésre mész, és nem a háziorvoshoz, akkor talán amolyan büntetésként lehet létjogosultsága a vizidíjnak, de az mára már közgazdasági alapigazság, hogy a háziorvosoknál kiemelkedően káros bevezetni, mert alapellátásban csak költséges szövődményeket generál a kellő időben el nem látott nyavalya.
Erről itt van egy nagyon rövid videó, ahol egy holland, egészséggazdaságtannal foglalkozó közgázprofesszor beszél erről:
http://www.youtube.com/watch?v=qVpoEaJA-gY
(Corvinus vendégelőadó)
2008. 03. 28. 18:51
fixpont: "Iden mar a gyogyito kassza elsodleges egyenlege nullszaldos volt de a nyugdij miatt meg igy is 500 milliard potlasra szorul"
MI VAN?!!!
Hogy a francba jön a TB a nyugdíjakhoz?!
Az KÉT teljesen különálló kassza!
2008. 03. 28. 18:58
sodika: tarsdalombiztositas=egeszsegugy+nyugdij :-)
2008. 03. 28. 19:02
sodika: nem kötelező egyetemre járni, anélkül is tök jó szakmákat lehet szerezni (CNC marógép kezelő, esztergályos, ács stb stb). Persze alatta ne fizessen senki, azt finanszírozza az állam.
Egészségügyet meg úgy kéne, hogy lehessen fizetni (ne legyen kötelező) és aki fizet érte az kapjon jobb szolgáltatást.
2008. 03. 28. 19:06
Kiegeszito biztositas az talan meg igy is lesz, remelem azt nem torpedozzak meg, hogy aki tobbet akar fizetni az kapjon jobb ellatast, vagy aki ki tudja fizetni a sajat mutetjet az keruljon elore a varolistan. (Hiszen ez mindenkinek jo, mivel akkor a mogotte levok is elobbre kerulnek.) Sot azt hiszem ez lenne az egyik legfontosabb beveteli forras, foleg a fiatalok kozott szerintem sokan fizetnenek azert hogy ne kelljen sorbaallni vagy varmi, ez plusz bevetel lenne.
2008. 03. 28. 19:08
fixpont: "tarsdalombiztositas=egeszsegugy+nyugdij :-)"
Fogalmilag eddig rendben is van, de egyrészt te GYÓGYÍTÓ kasszáról beszéltél...
"Iden mar a gyogyito kassza elsodleges egyenlege nullszaldos volt de a nyugdij miatt meg igy is 500 milliard potlasra szorul"
...másrészt pedig a TB járulék, és a nyugdíjjárulék az két külön dolog.
2008. 03. 28. 19:09
fixpont: még nem válaszoltál másik topicban kérdésemre :) (szintén BME?)
2008. 03. 28. 19:10
sodika: igen mert fogalmilag ugy nevezik, hogy a TB hianya ami tobb kis kulon hianybol all ossze mar a 90es evek ota, eleinte a gyogyito es a gyogyszerkassza volt veszteseges a nyugdij nem, mivel az atlag eletkor valami 63 ev volt 90ben ma pedig majd egytizessel tobb, A hianyszerkezete atalakult de a TB hianyat minden aldott evben a koltsegvetes potolta eddig. Igen a sok korhaz bezarassal es a gyogyszergazdasagossagi torvennyel eljutottak oda, hogy mar csak a nyugdij termeli a hianyt.
2008. 03. 28. 19:11
k0zi: "nem kötelező egyetemre járni"
Ez igaz, csak ugye a CNC kezelői szakma nem a felemelkedés útja. Egy normális demokrácia pedig a társadalmi mobilitásra épül.
2008. 03. 28. 19:15
fixpont: "igen mert fogalmilag ugy nevezik, hogy a TB hianya"
Ez még nem változtat azon a tényen, hogy a kilencvenes évek második felében - éppen a könnyebb kezelhetőség miatt - leválasztották a közös kasszáról a nyugdíjpénzeket.
2008. 03. 28. 19:16
sodika: Miért nézed ezeket a szakmákat? Szerinted a svájci órakészítők egyetemen tanulták a mesterségüket? A hollandiai ékszerészek is egyetemen szerezték a tudást (gyémántcsiszolás)? Igenis szükség van az ilyen szakmákra is és ezek is elősegítik egy nemzet felemelkedését.
2008. 03. 28. 19:23
Egy nemzetét igen, de az egyénekét nem feltétlenül.
Nem lehet mindenki felül, de senkit sem szabad elvágni ennek a lehetőségétől.
2008. 03. 28. 19:24
Nem lett volna elvágva senki, aki okos és jól tanul az ingyenességet kapott volna.
2008. 03. 28. 19:25
Állítólag már nem veszik az magyar államkötvényeket sem a befektetők,amiből finanszíroznák az általuk duplájára emelt államadósságot. Lesz itt még kamatemelés. De az sincs kizárva,hogy a forint elértéktelenedik.
2008. 03. 28. 19:26
Foleg most ugye, hogy mar nem segit a vilaggazdasag 'penzbosege' az amerikai jelzalog balhe miatt.... :-) Ezen nem tudok csodalkozni.
2008. 03. 28. 19:29
Az egész világgazdaság lassulóban van,az amcsi recesszió miatt. Ez minket is elég rendesen fog súlytani.
A németek is belassulnak,ahová a legtöbb cuccot exportáljuk. kellemetlen
2008. 03. 28. 19:30
k0zi: Ja, kivéve ha éppen te vagy a 15% + 1-edik hallgató.
Különben a forint elértéktelenedésétől még nem kell tartani.
Pedig csak rövidtávon lenne fájdalmas, ha egy éhséglázadás elsöpörné ezeket a tetveket.
2008. 03. 28. 19:31
a sujtani viszont meg mindig pontos j, te nagymagyar :-P
2008. 03. 28. 19:32
Góliát: Hát mondjuk a kínaiakat ez annyira nem érinti. :DD
Sőt, miután ők segítik ki az USA-t, még profitálnak is belőle.
2008. 03. 28. 19:33
A francba! Nem tudok írni. Nem vagyok magyar többé.
2008. 03. 28. 19:34
:-)
2008. 03. 28. 19:35
Ja Indiát sem nagyon érinti. Köcsög Kínaiak a többleteikből felvásárolják az amcsi kötvényket. Minket viszont annál jobban fog,mivel nem sok árunk megy Kínába.
2008. 03. 28. 19:37
sodika mikor irsz mar egy cikket a magyar focirol? :-) ugyerzem, soha nem latott egyetertes lenne a hozzaszolok kozott :->
2008. 03. 28. 19:39
azért nem írok a magyar fociról, mert olyan nincs :))
2008. 03. 28. 19:40
Sodi Nem akarsz csinálni egy giga akció videót az eddigi balhékból? A tv ostromtól napjainkig? Amolyan legjobb pillanatok.
2008. 03. 28. 19:41
Valami jó zenével kemény lenne.
2008. 03. 28. 19:42
Góliát: Majd még átgondolom, de csak később.
Egy ilyen összefoglalót összevágni aránytalanul sok munka. :)
2008. 03. 28. 19:44
Megérné! Lehetne túristacsalógatónak használni a következő október 23-a előtt,hogy jöjjenek a haverok külföldről is. :)))
2008. 03. 28. 19:45
asszem mondasz valamit :)
de akkor sem ezekben a hetekben :)
2008. 03. 28. 19:47
Emlékszel arra a vid-re,hogy a Lazio szurkolói a magyar forradalom mellett? Javulhatnának az erőviszonyok,ha felvennénk a kapcsolatot antiglobalista meg hozzánk hasonló gondolkodású tesókkal.
2008. 03. 28. 19:48
Ők már tapasztaltabbak is ebben. Nálunk csak 2006 óta van.
2008. 03. 28. 19:52
Ahhoz angolul kene tudni, az pedig meglepne ha abbol a csocselekbol barki is tudna. :->>>
2008. 03. 28. 19:53
Mi is antiglobalisták vagyunk, csak ugye jó kérdés, hogy egy-egy ilyan bőrfejű zenekart látva a kinti bajtársak nem gondolnának-e minket - tévesen - nácinak.
2008. 03. 28. 19:53
Ismerni kéne a kuruc-hoz hasonló külföldi oldalakat. Pár angol nyelvű email úgy 10 európai országba, megfejelve egy jó angol nyelvü videóval. Egész szép kis csapat verődetne össze.
2008. 03. 28. 19:55
fixpont: aha... ehhez képest Toroczkaiéknak például francia nyelvű weblapjuk is van... Csak úgy szólok.
http://hvim-france.hautetfort.com/
2008. 03. 28. 19:55
Hát majd kihagyjuk a nekik szánt videóból a zenekart. Ha valami szélsőjobbos honlapnak üzenünk abban meg bennehagyjuk.
2008. 03. 28. 19:56
Jé, most nézem, kint van ott a március 15-ei akciómozim is! :))
"15 mars 2008 : ça a chauffé entre manifestants anti-gouvernement et Police"
2008. 03. 28. 19:56
Nem hinném hogy gondot okozna egy angol üzenet megírása
2008. 03. 28. 19:57
Nem úgy értem...
Eljönnek ide és látják a szokásos felvezető zenekarokat. :)
2008. 03. 28. 19:59
oui Sodi! Il semble Ils te connaissent
2008. 03. 28. 20:00
Sodi! Minden szervezés kérdése. Ha csak 10 Európai szélsőjobbos portáljára írnánk már az is lehetne pár ezer fő. Akkor már az antiglobalisták sem kellenének. :)))
2008. 03. 28. 20:00
Ez az! Halál a globalizációra, dobjunk ki mindent amit nem mi magyarok állítottunk elő! Ne vegyünk semmi külföldi hulladékot, éljen a magyar gazdaság!
2008. 03. 28. 20:01
Jo, de miert kellenenek ide kulfoldiek, csak nem az van, hogy nem vagytok elegen?? :-)))))
2008. 03. 28. 20:02
Pár száz fős keménymaggal sosem döntjük meg a rendszert. :)))))
2008. 03. 28. 20:03
Fix! Ha ők behívhatnak külföldi rendőrt ahogy október 23-án volt,mi miért ne erősíthetnénk a keméynmagot kintről? Bevált anno a török ellen is. :))))
2008. 03. 28. 20:04
Azért gondolkozzatok el, hogy amikor valaki mentőt hív a taiwanon gyártott mobiljával egy magyar sérülthöz, megérkezik hozzá a német-amerikai mercedes rohamkocsi, amiben mondjuk amerikai műszerek vannak.
Szar lenne ezek nélkül élni.
2008. 03. 28. 20:06
Még nem fogjátok fel, hogy a zsidók kiirtása megváltást és felszabadulást hoz az országra ?
2008. 03. 28. 20:07
xp: jah, 44-ben is azt hozott
2008. 03. 28. 20:10
k0zi: volt nemreg egy G8 elleni antiblobalizacios tuntetes mar meg nem mondom melyik varosban es hajnalban amikor vegetert nem volt semmi mas nyitva csak a meki es a hos forradalmarok az antiglobalizacio jegyeben beultek reggelizni a mekibe :-)))
2008. 03. 28. 20:12
De itt eleg komoly ideologiai keveredes lesz a leginkabb antiglobalistak a szelsobalos anarchistak, itt meg osszel a naci csurhe tuntet majd a zsidok meg a kormany ellen, kopaszokkal satobbie, ki tud majd eligazodni ebben az ideologiai katyvaszban? ;-)
2008. 03. 28. 20:20
bírom én ezeket az "értelmiségieket", mint Lang Györgyi, Lámpaernyő Mária és tsai..
Egy rakás lilagőzös agyú megélhetési baloncnyalonc pszichoszociofilopolitológus..
Jegyzik ezeket valahol a világon ? Megnéznénk, mennyi az impakt faktoruk, valszleg mindnek összesen nincs annyi, mint egy-egy természettudósnak, aki néha aláír egy jobb-konzervatív kezdeményezésű nylít levelet.
Na igen, a reálértelmiségiek megélnek anélkül is, hogy benyaljanak az ótvarkomcsi ejtőernyős főnöküknek (kutatóintézeti vezetőjüknek, tanszékvezetőjüknek, stb..), mert ott nincs helye értelmezgetésnek
2008. 03. 28. 20:25
még ezt a linket is oda lehetne tenni negyedikként, jól beleillik:
http://gondola.hu/cikkek/58690
2008. 03. 28. 20:38
k0zi: "Halál a globalizációra, dobjunk ki mindent amit nem mi magyarok állítottunk elő!"
A külkereskedelem nem egyenlő a globalizációval.
2008. 03. 28. 20:40
"a hos forradalmarok az antiglobalizacio jegyeben beultek reggelizni a mekibe :-)))"
Kossuth téri tüntetések után én is mindig a Nyugati téri Burger King-ben vacsizom. De Toroczkaiék is elmondták, hogy ők is szoktak McDonald's-ba menni forradalom után, fáradtan, és éhesen, ha nincs más :)))
Nincs ebben semmi különös :))
2008. 03. 28. 20:41
hihi
"Egy rakás lilagőzös agyú megélhetési baloncnyalonc pszichoszociofilopolitológus.."
Ez nagyon tetszett :DD
2008. 03. 28. 20:52
sodika: de azok a termékek nem jöhettek volna létre, ha nincs a globalizáció és tömegtermelés. Tömegtermelés nélkül nagyon sok dolog megfizethetetlen lenne az átlagemberek számára.
2008. 03. 28. 22:01
A globalizációval nem az a baj, hogy létezik, hanem hogy a zsidók irányítják. Ha rendes emberek kezében lenne, akkor ezzel nem lenne felszámolva a nemzetiség. Az nem kell hozzá...
2008. 03. 29. 0:16
Hát persze ők irányítanak mindent és mi semmit sem tehetünk ellenük. Legalábbis így sokkal könnyebb élni. Ha valami nem megy csak ráfogjuk a nyuszira.
2008. 03. 29. 0:17
k0zi: "Ha valami nem megy csak ráfogjuk a nyuszira."
A gond csak az, hogy a nyuszi néha elárulja magát, és így saját magára is ráfogja. Még nagyobb gond, hogy ez a "néha" igen gyakran van :o))
2008. 03. 29. 0:30
A különféle nemzetek tagjainak tehetségét és szorgalmát, és termelését a zsidó bankárok és nagytőkések fölözik le. EZ A BAJ EMBEREK!!!!
Mennyit keres már, aki mindezeket Kínából, Tajvanról behozza ide?
2008. 03. 29. 0:31
Tömegtermelés az nem rendszerfüggő, az a technikai fejlődés velejárója. A nácik is tömegtermeltek már :)
2008. 03. 29. 0:33
Másé a haszon. A paraszt 5 forintért adja a dinnye kilóját, és te 200 forintért veszed. Ez kicsiben illusztrálja, mi a baj a globalizációval : a sok élősködő "middleman". A szabad kereskedelem szabad rablás. Hisz így mindig oda megy a tőke ahol a legkevesebb bért és járulékot kell fizetnie. A tőke így zsarolási pozícióba kerül az állammal szemben!!!!
2008. 03. 29. 0:59
SF: tehát szerinted meg kell szüntetni minden boltot és közvetlenül a termelőtől kell vásárolnunk?
2008. 03. 29. 1:04
k0zi: Nem a kereskedelemmel van gond, hanem a valódi privát kiskereskedelem meggyilkolásával, amit gazdasági erővel érnek el a nagyok.
2008. 03. 29. 11:02
Változatok a sarcra
Az üzletláncok 81 jogcímen szednek gyártói hozzájárulást
Polcpénz, reklám-hozzájárulás, listázási díj, kóstoltatási díj, születésnapi hozzájárulás. Néhány tétel abból a több mint nyolcvan jogcímből, amire hivatkozva különböző hozzájárulásokat követelnek beszállítóiktól a nagy üzletláncok. A díjak értéke a beszállítási ár 10-30 százalékát is elérheti – természetesen a szokványos kereskedelmi haszonkulcson felül. Tavaly a Földművelésügyi Minisztérium etikai kódex készítésével próbált gátat szabni a jogcímek burjánzásának, végül azonban nem lépett életbe a szabályozás. A beszállítók úgy érzik: teljes a kiszolgáltatottságuk.
Talán még sokan emlékeznek a tavalyi év egyik botrányára. A legnagyobb hazai kereskedelmi lánc, a Tesco polcain mintegy negyedévig nem lehetett Coca-Cola-termékeket kapni. Az áruházlánc által követelt feltételeket ugyanis még a világ legnagyobb üdítőital-gyártója is erősnek találta. S mivel nem tudtak megegyezni, a Tesco végül kilistázta termékeit.
A Coca-Colánál jóval rosszabb alkupozícióban vannak a hazai gyártók és termelők. Egyikük a Gazdaság Versenyhivatal (GVH) számára készülő friss felmérésben így nyilatkozott lehetőségeikről:
– Ez egy robogó gyorsvonat, vagy elé fekszik az ember, és elgázolja, vagy megpróbál vele futni, és amennyire lehet, fékezi. Nagyjából ez a hatásfoka a történetnek.
A nagy üzletláncokban történő értékesítés nélkül ma már alig-alig maradhat talpon élelmiszergyártó Magyarországon. Az élelmiszer-kereskedelmi és vegyipari eladások közel kétharmada immár kereskedelmi láncokon keresztül történik. A hierarchia csúcsán a több mint száz hipermarketet működtető Tesco áll, őt azonban meglepő módon nem külföldi tulajdonú bolthálózatok (Cora, Auchan, Spar, Kaiser’s, Lidl), hanem magyar üzletláncok (CBA, Coop, Real) követik. A beszállítók vélekedése szerint egyébként a magyar tulajdonosok sem tanúsítanak nagyobb empátiát hazai üzletfeleik iránt:
– Barátibb, hátba veregetős a stílus, mosolyogva kérik el ugyanazt.
A gyártók mégsem nélkülözhetik ezeket az értékesítési csatornákat. A GVH felmérésére válaszoló cégek értékesítésében esetenként 80 százalékot is elért az üzletláncok számára eladott termékek részesedése, és a legkisebb arány is meghaladta a 20 százalékot.
Az olcsóság titka
A fogyasztó azt hiszi: az üzletláncok boltjaiban a nagybani beszerzés miatt olcsóbb minden, mint a kis alapterületű üzletekben. Bár részben ez is igaz, az olcsóságban – s főleg az akciók árképzésében – jelentős szerepet játszanak a gyártóktól szedett visszatérítések. Míg a maszek kiskereskedő csak úgy maradhat talpon, ha az 1000 forintért felvásárolt árut 1100, romlandó élelmiszerek esetében 1300-1500 forintért adja tovább, a beszállítóktól kikényszerített árengedmények és hozzájárulások miatt az üzletláncok akár 900 forintért is adhatják ugyanazt a terméket.
– A díjak értéke a beszállítási ár 10-30 százalékát is elérheti – mondja Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének titkára. Aki úgy tudja: az üzletláncok mintegy 25 jogcímen szednek a beszállítóktól díjakat, hozzájárulásokat és visszatérítéseket. Némelyiknek alig-alig van köze a termék értékesítéséhez – ilyen például az informatikai hozzájárulás, az arculatváltási hozzájárulás vagy a boltnyitási költség-hozzájárulás. Bár a törvény szerint semmilyen díjat nem lehet a beszállítókra kényszeríteni, a gyakorlatban a láncok mégis diktálhatják az adásvételi feltételeket. A boltnak ugyanis nem jelent komoly veszteséget, ha több tízezer árucikke közül kilistázza az adott terméket, a beszállítót viszont egy ilyen döntés tönkre is tehet.
– A polcpénz és társai szövetkezetünk árbevételének 10 százalékát viszik el, ami 600 millió forintot jelent. Mindez óriási terhet jelent akkor, amikor mi magunk a nyereségesség határán mozgunk – számol Nógrádi Zoltán, a több üzletláncnak is szállító Mórakert Szövetkezet elnöke. Tudomása szerint a kereskedelmi haszonkulcs 50-100 százalék, s erre rakják még rá az üzletláncok a külön hozzájárulásokat.
Egyoldalú szerződések
Szegeden néhány hónapja alakult meg a Multinacionális Cégek Károsultjainak Egyesülete. Vezetője, Kalmárné Kádár Zsuzsanna maga is kárvallottja a beszerzési láncok üzletpolitikájának. Igaz, kereskedelmi márkás termékét nem a polcpénz, hanem a diktátumszerű árcsökkentések lehetetlenítették el.
– Évente újítják meg a szerződéseket, s minden egyes fordulóban megpróbálják lejjebb nyomni az árat. Előfordul, hogy a 20 százalékkal olcsóbban induló évben még 20 százaléknyi akciós kedvezményt kérnek. Ráadásul ha egyszer lejjebb vittük az árat, azt már lehetetlen visszatornászni a korábbi szintre.
Ördögi csapdába kerül a termelő. Az egyre mérsékeltebb árak előbb a nyereségét emésztik fel, majd már csak úgy tud lépést tartani, ha rontani kezdi a minőséget. Az áruházlánc nem emel kifogást, hiszen pontosan tudja, hogy a minőségért semmilyen felelősséget nem kell vállalnia. Azért kizárólag a termelő tartja a hátát.
Ráadásul az egyesület szerint a mennyiségi ígéreteket sem lehet komolyan venni. A láncok ugyanis csupán úgynevezett előirányzott mennyiségre szerződnek, s ha az áruból kevesebb fogy, a beszállító raktárán marad a többlet. Ez okozta Kalmárék vesztét is. Mivel az általuk gyártott mosópor csomagolásán ott volt az áruházlánc logója, másnak nem adhatták el a terméket, így a raktárban kallódó tízmilliók tudatában kénytelenek voltak belemenni az újabb és újabb árengedményekbe.
– A szerződések egyoldalúságára jellemző, hogy több tíz oldalon részletezik, mi a beszállító kötelezettsége, a kereskedelmi lánc kötelezettségeiről azonban egyetlen szó sem esik – összegez Kalmárné.
Szavaira rímelnek a GVH-felmérés néhány megállapítása: „a beszállítók úgy vélik, a tárgyalásokon a kereskedők által adott feltételek elfogadásán kívül nincs valódi alternatíva, csak az együttműködés megszüntetése merülhet fel másik megoldásként”. Vagy: „annak ellenére, hogy szerződések kötik a cégeket, ha bármi nem tetszik a kereskedőnek, és a beszállító nem akarja teljesíteni kérését, abban a pillanatban a kilistázás fenyegeti. Ami jogilag nem állja meg a helyét, de ennek ellenére minden további nélkül megteszik”. Mindezt a számok is alátámasztják. A kérdésekre válaszoló 392 cég mintegy felénél fordult elő, hogy különösebb indok nélkül kilistázták termékét valamelyik láncból. A felmérés tapasztalatai szerint egyébként a külföldi tulajdonú hipermarketekben négyszer gyakoribb a kilistázás, mint a magyar beszerzési társaságoknál.
A beszállítók kiszolgáltatottságára utal az is, hogy mintegy fél évig folytatott interjúsorozata alatt a GVH az ÉFOSZ által ismert jogcímek többszörösét tudta összeszedni, amire hivatkozva az üzletláncok külön díjat kérnek a gyártóktól. A vállalkozók egész pontosan 81 jogcímet említettek. Köztük olyan fantáziadús megnevezéseket, mint az uborkaszezoni díj vagy a márványlapos kihelyezés. Ahogy a GVH fogalmaz: a jogcímek burjánzása mögött „nem a szolgáltatások sokrétűsége, hanem inkább a beszerzők kreativitása állhat”. A kereskedelmi partnerek 64 százaléka, sőt a nagyméretű kereskedelmi láncok 73 százaléka tart igényt valamilyen jogcímen beszállítói visszatérítésre.
Hallgat a mély
– Az egyes kereskedelmi cégek legfeljebb négy-öt jogcímen szednek díjakat – utasítja vissza a burjánzás vádját Vámos György, a multinacionális láncokat is képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. – Bár van olyan beszerzési lánc, amelyik nem kér hozzájárulást, náluk azonban más az ár.
Szavait alátámasztja Hardy Mihály, a Tesco szóvivője. Elmondása szerint a brit áruházlánc tavaly megtisztította szerződéseit a különböző különdíjaktól. Már csak a külön akciókért, a polcvégi kihelyezésekért kérnek hozzájárulást a beszállítóktól, ezekkel ugyanis komoly többletmunkája van az áruháznak.
Vámos György egyébként nem látja tragikusnak, hogy az üzletláncok pluszpénzt szednek a többletszolgáltatásokért, az úgynevezett polcpénzek nemzetközi gyakorlatnak számítanak. Színházban például természetesnek vesszük, hogy a jobb helyért többet kell fizetni. A baj nem ez, hanem ha a kereskedő kikényszeríti ezeket a díjakat, és nem nyújt érte semmilyen szolgáltatást.
Tény, hogy a beszállítókat alig-alig védi valami Magyarországon. Épp a különdíjak elszaporodása miatt a Földművelésügyi Minisztérium tavaly etikai kódex kidolgozásával próbálta rendezni az élelmiszer-ipari beszállítók és az üzletláncok kapcsolatát. A munkálatokat azonban megszakították, miután életbe lépett a kereskedelmi etikai kódex. Ez azonban csak a kereskedők egymás közötti viszonyát szabályozza, a beszállítókkal kapcsolatban semmire nem kötelez. Ahogy az ÉFOSZ-ban tapasztalják: semmi nem változott, az üzletláncok továbbra is érvényesítik kereskedelmi erejüket.
Vámos György ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: bár szóban a beszállítók a multinacionális cégek megjelenése óta panaszkodnak, a Versenyhivatalhoz egyetlen bejelentés sem érkezett, és a kereskedelmi etikai testülethez is csupán egyetlen egy. S ennek oka nem feltétlenül az, hogy a gyártók félnek, a panaszosokat kilistázzák a polcokról. A törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az érintettek szakmai érdekképviseleteiken keresztül nyújthassanak be panaszt – épp azért, hogy ne derüljön ki azonosságuk.
Kérdés persze, hogy egy konkrét szerződésre vonatkozó panasz esetén megoldható-e, hogy titokban maradjon a sértett kiléte.
Az egyes beszállítók kiszolgáltatottsága között egyébként jelentős különbség lehet. A Kereskedelmi Szövetség elnöke hangsúlyozza: a nagyméretű gyártók lényegesen erősebb alkupozícióban vannak, hiszen esetükben legalább nagyjából egyenlő felek tárgyalásáról van szó. Pozitív példaként épp a Mórakert Szövetkezetet említi, amely több kereskedelmi láncnak is sikeresen szállít. Bár a Coca-Cola kilistázása vagy a Mórakert elnökének szavai nem arról árulkodnak, hogy a legnagyobbak biztonságban érezhetik magukat a tárgyalásokon.
– Sehol Európában nincs ilyen gyenge kereskedelmi törvény, gyakorlatilag semmiféle védelmet nem nyújt a beszállítóknak – vélekedik Nógrádi Zoltán. Hozzátéve: Nyugat-Európában is megszerzi a megfelelő hasznot a kereskedő, ebbe mégsem fullad bele beszállító partnere.
Kárász Andor
Mondj valamit
Nem regisztrált felhasználóknak hozzászólni csak rendes e-mail cím megadásával lehet.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.