Lehet, hogy bennem van a hiba, de nem értem a legtöbbek reakcióját a tegnapi nappal kapcsolatban.

  • Miért van mindenki nagyon meglepődve a rendőrségi eljáráson, amikor jó előre  bejelentették, hogy szemetek lesznek? Senkit sem érhetett meglepetésként.
  • Miért volt a helyszínen mindenki annyira ideges, még az egyébként vidám kedélyű Pál Marci is? Emberek, most komolyan, mégis mire számítottatok, ha nem erre? Nem értem. Én ugyanis majdnem pontosan erre.
  • Miért emleget mindenki extra erős könnygázt, amikor a valóságban minden korábbinál gyengébb volt, csupán az okozta a problémát, hogy közvetlenül az emberek arcába fújták, ami valószínűleg tilos?
  • Miért érzi mindenki úgy, hogy szomorkodni kellene, amikor több csodálatos győzelmet is arattunk tegnap? Egyrészt a túlerőben lévő rendőrök alig boldogultak a fűre ülő,  összekaroló gárdisták elhurcolásával, másrészt nem egy alkalom volt, amikor a bátorságukat összeszedő hazafiak keményen a sarkukra álltak, és így visszavonulóra kényszerítették a rendőröket?
  • Miért írja a Kuruc, hogy Vona Gábor hibát követett el, amikor a Gárdisták közé ment, miközben egyértelmű, hogy az előállítására játszott? Ő maga akarta címlapon látni az elhurcolásáról szóló képeket és videó-anyagokat, mert ez növeli a népszerűségét. Ha ez nem így lenne, nem állt volna fel, és nem tornászott volna a rendőrsorfal előtt, hanem végig a gárdisták között maradt volna, ülve.

Nagyszerű győzelmeket láthattunk.

Tovább növekedett a Gárda és a Jobbik népszerűsége. Végre a zsinagógánál is tudott károkat okozni az ellenségnek a hazafias ellenállás. És ami a legfontosabb: annyira egyértelmű a történések jogtipró mivolta, hogy még a balliberális Index is elismeri, hogy valószínűleg úgy volt törvénytelen az ÁVÓ eszeveszett tombolása, ahogy volt. Vagyis egyértelműen mi vagyunk azok, akik szélesebb tömeg előtt is bebizonyítottuk, hogy ez itt már nem valódi demokrácia, hanem egy diktatorizálódó, idegen érdekeket szolgáló terrorállam.

Azért tart itt ez a nép, mert mindenben csak a szart látja, és nem képes örülni az elért eredményeinek. Végre sokak szemét felnyitja a nemzeti oldal a bátor de békés kiállásával, ami egyértelműen pozitívum, erre mindenki csak idegeskedni tud emiatt, ahelyett, hogy örülne a közös sikernek.

Extra kérdés:

  • Miért probléma, ha valaki krónikásként az események közepén felfrissíti magát egy kólával, vagy valami más itallal, amikor éppen nem történik semmi, amit érdemes lenne rögzíteni? (Ezt egyébként több hazafi is megtette, például Gonda is.) Szerintem úgy a helyes, ha az ember ott van és akkor, ahol és amikor értelme van. Elvégre az én folyamatos jelenlétem (mint ahogy önmagában BÁRKINEK a jelenléte) semmiben nem befolyásolta a történéseket. Ez ugyanis egy tömegesemény volt, aminek megvan ez a jó tulajdonsága. :)

Egyébként az Origó riportja
nagyszerűre sikeredett:

By SoDI

Rendes összefoglaló videót a tegnapi rendőri brutalitásról ma délután kaptok.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!