"Ami ma egy világméretű emberjogi mozgalom, az több mint 30 éve egyetlen egyén, Győry Viktor szabadságáért való harcként indult, aki egy pennsylvaniai kórházban kényszerbeszállítás áldozata volt.
Egy pszichiáter kérdezte ki, aki azt mondta: "Egy szót sem értek abból, amit mond. Összefüggéstelenül beszél. Nyilvánvalóan paranoid skizofrén. Zárják intézetbe." És így is tettek. Nos, nem összevissza beszélt. Magyarul beszélt. Pert indítottunk a kórház ellen. A per közepén a kórház vezetője felállt, és azt mondta: "Nem akarjuk Győry Viktort tovább kezelni".
Győri Viktor kiengedése volt az első a több tízezerből (...)"
A fenti részlet a CCHR magyar nyelvű bemutatkozó DVD-jén hangzik el. (Ha valaki kíváncsi rá, a film első 5 perce elég rossz minőségben azonnal megtekinthető ide kattintva.)
A CCHR szervezetet idehaza Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért néven ismerhetjük, valamint onnan, hogy haláláig Dr. Veér András pszichiáter fáradtságot nem ismerve harcolt ellenük, és több könyvet is írt a témában. A kritikáinak legfőbb alapja az volt, hogy a Bizottságot bevallottan a Szcientológia Egyház alapította, és máig az ő hittételeik alapján dolgozzák ki a stratégiájukat.
Mostantól ezen a blogon egy külön, a szcientológiával foglalkozó bejegyzéskategória alatt sorra veszem a különböző területeket, ahol támadják őket, hogy ezzel is segítsek egy objektív képet kialakítani róluk.
Objektivitás alatt elfogulatlanságot értek. Rengeteg szcientológiai állásfoglalás és rengeteg őket támadó írás érhető el a neten, de még nem láttam sehol, hogy valaki elfogulatlanul vizsgálta volna meg ezt a kérdést. Ezt a hiányt szeretném pótolni.
Nem lesznek tehát itt veszélyfelhívások, nem lesz xenuzás, és nem lesznek rémtörténetek se. Aki ilyesmire vágyik, annak ajánlom inkább Tóta írását, a Xenu röpiratot, vagy a "Rémálom" blogot, mely utóbbit én egyébként az egyház saját projektjének tekintek, hiszen nyilván csak azt a cél szolgálja, hogy ezzel is felmérjék, ki korlátozó személy rájuk nézve. Ha nem így lenne, a blog írói nyilatkoznának a sajtónak.
Ami a pszichiáterek témáját illeti, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy össze tudom vetni a CCHR oktatófilmjében és egyéb tájékoztató anyagaiban szereplő alap állításokat a saját tanulmányaimmal. Tanárszakos hallgatóként ugyanis több évig hallgattam az ELTÉ-n pszichológiát, és egy sikeres komplex pedagógiai-pszichológiai szigorlaton is túl vagyok már.
Ez alapján azt kell hogy mondjam, hogy azok a tényszerűen megjelölt források, melyre a DVD-n hivatkoznak, és amelyeket nekünk is oktattak az egyetemen, pontosak, és tényszerűen vannak kifejtve. (Azt, hogy "szakszerűen", csak azért nem írom, mert egy a nagyközönségnek szóló felvilágosító anyagtól nem várható el a magasszintű tudományosság). Annyi valóban igaz, hogy helyenként igen agresszív retorikával kommunikálják a tényeket, (éppen ezt felhasználva akadnak szép számmal olyanok - például a CCHR kontra valóság oldal szerkesztői -, akik úgy próbálják támadni a Bizottságot, hogy ezeken a hangulatmegalapozó félmondatokon is a tényszerűséget kérik számon), azonban én úgy gondolom, hogy egy határozott cél érdekében igenis indokolt és helyénvaló erősebb kifejezések használata is, így önmagában ezt hiba lenne felróni bárkinek is.
Azzal, hogy állítólag a CCHR el akarja "törölni" a pszichiátriát, szintén feleslegesnek tartom támadni őket, mert egyrészt majdnem minden társadalmi szerveződés megjelöl valamit, amit megszüntetésre ítélne (az antifasiszták a fasisztákat, a holokausztrevizionisták a holo-dogmákat), azonban önmagában ez nem teszi veszélyessé egyiküket sem, elvégre amióta világ a világ, a társadalom folyton egymásnak feszülő érdekcsoportok szüntelen harcából áll, és ez így természetes. Egy radikálisabban megjelölt végcél veszélyeire hivatkozni tehát nagyon eltúlzott demagógia, elvégre az ilyen célok egyik közös jellemzője, hogy egytől egyig irreálisak, és ilyenformán tökéletesen ártalmatlanok.
A másik, sokkal gyakoribb ellenérv a CCHR-ral szemben, hogy veszélyezteti a bajbajutottak ellátását, elvégre pont a betegségtudat kialakulását gátolja azoknál a mentális betegeknél, akiknél a gyógyulás (illetve pontosabban a tünetmentesség felé vezető út) első lépcsője pont ennek belátása lenne. Ezzel kapcsolatosan én csak annyira hívnám fel a figyelmet, hogy minden mentális diagnózis alapja nagyrészt a társadalmi konvenciókhoz való igazodás mértéke. Az, hogy kit tekintünk őrültnek, kultúránként, és korfelfogásonként változó. Személy szerint azért nem tartom izgalmas témának Gyurcsány Ferenc pszichotikus tüneteinek az elemzését sem, mert ősrégi igazság, hogy egy őrültet csak és kizárólag a siker választ el a zsenitől. Ilyenformán feleslegesnek érzem elvitatni egy autonóm személyiség jogát ahhoz, hogy csak akkor forduljon segítségért, amikor saját életvitele szempontjából kényelmetlennek érzi a tüneteit, és bármi fajta külső kényszer csak abban az esetben jelenjen meg, ha ennek elmaradása közvetlenül veszélyeztetné az illető környezetének biztonságát. (Mint már néhány napja írtam: ha létezik is normális ember, nagyon unalmas alak lehet.)
Az, hogy az orvostársadalom berkeiből (lásd a szintén orvos végzettségű Mikola) gyakorta éri igen erős támadás a Bizottság munkásságát, szerintem szintém nem olyan dolog, ami saját lábán is megálló érv lenne a CCHR-ral szemben, elvégre ha másban nem, hát annyiban igaza van Kóka Jánosnak, hogy ha valaki sérülni érzi a saját érdekeit, akkor az igazságtól függetlenül teljesen természetes, hogy tiltakozni fog, azonban nincs annál nagyobb hiba, mint hogy ezeket akár egy pillanatig is elfogulatlan érvként értékeljük. (Mocsár és a béka, ugye).
Azzal együtt, hogy mindenképpen meg kell állapítanunk, nagyfokú illetlenségre vall egy egész szakmát támadni, szerintem ezzel együtt is megkereshetnénk azokat a pontokat, ahol minden józan óvatosság ellenére is átmeneti szövetséget lehetne kötni a szcientológia fiókszervezetivel. Az SZDSZ szélsőliberális támadásait ellensúlyozandó.
Ilyen lehetséges területek:
-
Drog - A szcientológia is utálja a kábítószereket, a Kendermag Egyesület elleni fellépéshez jó szövetségesek lehetnek.
-
Többbiztosítós rendszer - A szcientológusok szerint Amerikában a pszichiáterek miatt pont a duplája minden egészségügyi járulék annak, mint ami indokolt lenne. Szerintük ez a csalások melegágya, mivel sok egyén éppen a biztosításának jellege miatt él át szörnyű tortúrákat, és amint kimerül a keret, nagyon hamar befejezik a kezelését, és utcára rakják. Ilyen visszaélés természetesen csak magánbiztosítókkal képzelhető el, ezért ez jó érv lehet a jelenlegi TB-rendszer szétverése ellen.
A liberális ámokfutás ellen még az ördöggel is! Miért is ne?
Mindamellett az az érvelési mód is mesteri, amivel a CCHR rendszeresen operál, mert kiválóan alkalmas tájékozatlan tömegek megszólítására, és meggyőzésére.
Nekünk most a Gyurcsány-kormány ellen pont ilyen kommunikációra lenne szükségünk, így ebben is tanulhatunk tőlük. Majd holnap megmutatom, hogy mire gondolok.
Összefoglalva tehát: A CCHR bár többnyire tényekből dolgozik, de illetlenül agresszív a retorikájuk. Valóban a pszichiátriai szakma ellenségei, de ettől még nem lesznek veszélyesek, mert ahhoz nem elég erősek. A Bizottság tényleg a sokat kritizált Szcientológia Egyház szervezete, de ennek ellenére a közös pontok megtalálásával fel lehetne használni őket az egészségügyi reform szélsőliberális ámokfutása ellen. Sőt, az érvelési módszereikből is tanulhatunk, hiszen a meggyőzésben profik.
By SoDI
