Bognár Tibi bácsi: Saját képek Gyurcsány Ferencről a Zuschlag-perben

Papi Gergely főhadnagy rágalmazás miatt feljelentette Hermán Pétert

Havrilla István: FRISS: A bíróságon megfegyelmezett ÁVÓS története

Szinte ingyen. Hány gyerek ebédelhetne belőle egy évig? (Rebisz adatközlés - október 23)

Hermán Péter: Az ÁVH nak ki kell adni a videófelvételeket július 4-ről

Gőbl Gyuri levele az ÁVH-nak okt. 23-ról

Hermán Péter: Kupleráj az ÁVH-nál - 8 hónap nem elég március 15 kivizsgálásához

wolf gabor bejegyzései

Lenézni az embereket?

Az áldást sodika küldte 2008. augusztus 6., szerda - 3:55-kor
Kategóriák: Vállalkozás
Címkék: goldman david milliomos szuletik wolf gabor
132 komment

Aki rendszeresen olvassa a bejegyzéseimhez írt kommenteket, láthatja, hogy néhány balliberális vadbaromnak, és olyan megtévesztett, Fidesz-szagú birkának, aki - tévesen - azt hiszi magáról, hogy a valódi ellenzéket képviseli, visszatérő, hazug rögeszméje az, hogy szerintük én lenézem a tisztességesen dolgozó embereket.

Ezt a következtetésüket kizárólag abból a kijelentésemből vonták le, miszerint én nem érzem úgy, hogy a személyiségem alkalmassá tenne engem arra, hogy egy nagyobb szervezetben beosztottként együtt tudjak működni egy szigorú hierarchiában felém rendelt, munkakörében adódóan önkéntelenül is autokratikus szerepet betöltő vezetővel.

Hogy abból a megállapításból, miszerint, ahogyan az élet különféle területein eltérő stílusok jellemzőek az egyes emberekre, ez alapján ugyanígy a munkabeosztásuk terén is másféle szerepre alkalmasak, miként következik a keményen dolgozó magyarok lenézése, nem értem egészen pontosan, de ez legyen az én bajom.

Valakinek a biztonság illúziója a fontos, valaki pedig a szabadságot választja helyette. Azonban fontos megértenünk, hogy ez nem az egyéni lehetőségek, hanem az ember gondolkodási sémáinak a kérdése. A legutolsó putriban is dönthet valaki úgy, hogy mostantól a szabadságot célozza meg, és ugyanígy a tisztes polgári létben is lehet valaki a kiszámíthatóság lelki igényének a rabja. Önmagában tehát a jövőre vonatkozó életszemléletet elsősorban az illető környezetére visszavezetni a legostobább demagógia.

A gondolataidat nem a környzeted, hanem te magad alakítod.

Hogy mást ne mondjak, én például nem lennék elégedett édesanyám munkájával; annak ellenére, hogy legtöbbek szemében egy független egyéni ügyvéd élete az abszolút csúcsot jelenti. Én ehelyett csak azt látom, hogy ez mindennek nevezhető, de valódi vállalkozásnak nem. Egy vállalkozás ugyanis független egy konkrét személytől, így igen nehéz vállalkozónak nevezni az olyan bevételi konstrukcióban dolgozó embert, akinél a jövedelem az ellenjegyzett szerződések számától, illetve a bíróság előtt tárgyalt ügyektől függ. Akármennyit is keres vele, ez a munka - jellegéből adódóan - akkor sem más, mint szimpla önkizsákmányolás, és ebből a szempontból igen kevés különbség van egy ügyvéd, egy profi programozó, és a McDonald's pultja mögött izzadó ember között. Mindhármuknál kimutatható összefüggés van a bevételeik, és a ledolgozott órák száma között.

Ez pedig nem azért tűnik a szememben a hatékonyságtól igen távol álló megoldásnak, mert lusta, illetve fáradékony lennék (attól teljesen függetlenül, hogy különben az vagyok-e, vagy sem), hanem azért, mert a munka értékét elsősorban annak időtartamához mérő munkavégzési konstrukciók kisebb-nagyobb mértékben mind ócska, túlhaladott, marxista elgondolásokat képviselnek. A munkaidő-érték elmélete ugyanis kőkemény marxi fogalom, amit annak idején abból a célból alkottak meg, hogy elvitassák azt a mára már mindenki számára jól ismert tényt, miszerint egy terméket a különféle inputok kombinációja hoz létre (melynek a munkaerő kizárólag egyetlen komponense), és ezeknek az inputoknak nem kis részét a munkaadó adja, aki ezek után joggal várja el az arányos ellenértéket.

Egy ésszerű, modern munkaértékelésben tehát nem a munka időtartama, vagy intenzitása számít, hanem az, hogy milyen arányban járul hozzá a végtermékhez. Csak az értékteremtés a fontos tehát, mely fogalom nem is feltétlenül pénzt takar (elvégre mi, normális emberek nem vagyunk koszos materialisták), hanem ehelyett azt, hogy mennyire vagyunk képesek minél több embertársunk számára hasznossá válni, a javukra lenni.

Tehát a hasznosság a lényeg, nem pedig az, hogy ezt egészen pontosan milyen hosszú gürcöléssel, vagy mennyi személyes energia-befektetéssel érjük el. Kizárólag az a fontos, hogy hány embert szolgálunk, és milyen fokú elégedettséggel. És itt jön be a képbe a hatástöbbszörözés.

Ha képes vagy hatékonyan szolgálni kellően sok embert, akkor ugyanannyi idő alatt, és ugyanannyi energiával meggazdagodhatsz, mint amennyivel más csupán vegetálni tud. (Azért, mert ő rosszul mérte fel, hova érdemes rakni az energiáit).

Engedjétek meg, hogy e gondolat jegyében összesen 10 perc elejéig a figyelmetekbe ajánljak két megszólalást a témában, melyeket a milliomos-születik blogon találtam, és amelyekkel abszolút, az első szótól az utolsóig, mélyen csak egyetérteni tudok.

Éppen azért ajánlom ezt a videót, és hanganyagot, mert tökéletesen visszaadják azt, ahogyan jómagam is gondolkodom. Hogy ez lenézése lenne bárkinek is? MICSODA BAROMSÁG...

Előtte csupán arra kérnék mindenkit, hogy egy pillanatra próbáljunk elvonatkoztatni a videón látható srác kinézetétől. Pontosan tudom, hogy 35-40 éves kor alatt igen nehéz komolyan venni bárkit is, aki életvezetési tippeket ad, és ami személy szerint engem illet, úgy ahogy van abszolút BÁRKIT is. :DDD 

Viszont emellett én azon a véleményen vagyok, hogy a tartalmat könnyedén el lehet vonatkoztatni, és értelmes megnyilatkozások esetében el is kell vonatkoztatni a konkrét személytől, ezért próbáljuk meg az alábbi videót úgy nézni, mintha ez az ember itt kábé kétszer annyi idős lenne, mint amennyinek látszik.

Attól pedig KÜLÖNÖSEN próbáljunk meg elvonatkoztatni, hogy az illetők nevei úgy hangzanak, ahogy! XDDDD

Hogy mi a francról is beszélnek eredetileg, az most szintén nem fontos, a videó második fele, és a hanganyag a lényeges :D

Videó (3:33) Goldman Dávid 

 

 

Hanganyag (4:20) Wolf Gábor (marketingcommando.hu)

 

 

(Ezt itt fent mindenképpen hallgasd meg!)

By SoDI

Update: A neten több helyen is azt a baromságot lehet olvasni, hogy az illetőt Hegedűs Dávidnak hívják. Mint utólag kiderült, ez baromság. Valójában tényleg Goldmann Dávid a rendes polgári neve.


Kapcsolódó anyag:

  • A kitartó és kemény munka, azaz
    emeljünk oltárt a hülyeségnek!
     <<
    kattints
  • „Én nem tartom dicsőségnek, hogy valaki aktákat dologasson tíz évig, amikor egy szoftver ugyanazt a munkát el tudja végezni egy hét alatt.”
  • „Talán azt hiszitek, hogy a Facebook dollármilliárdos 23 éves alapítója 50 évet bányában dolgozott, hogy kiérdemelje a sikert?”

  • „Persze megértem őket, mert a tapasztalat beszél belőlük. Kemény munka 5-6 év alatt összespórolni tízezer forintot s nem mindegy mire költi az ember.” (LOL XDDD)


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

5000 letöltés

Az áldást sodika küldte 2007. július 21., szombat - 21:40-kor
Kategóriák: Marketing
Címkék: marketing wolf gabor
20 komment

Tegnap már ajánlottam Wolf Gábor legújabb vállalkozásának az oldalát, azonban ma olyan vita indult el ott a látogatók között, ami bizony megér egy külön bejegyzést.

Nagyon röviden arról van szó, hogy Wolf úr ősszel egy három napos konferenciát szervez Sopronba, ahol azt kívánja elmagyarázni a tanácsadói szakmában dolgozó embereknek, hogy értelmetlen, és lehetőségeiket súlyosan korlátozó dolog, ha bevételüket a munkaóráik értékesítésére alapozzák, helyette sokkal több értelme van a tanácsadói munkát függetleníteni a személyes kontaktusoktól, és helyette információs terméket létrehozni, ugyanis semmi értelme sincs alap dolgokat százszor és ezerszer elmagyarázni egyes embereknek, a specializált igények kielégítésére pedig egy olyan rendszer a megoldás, mely a megcélzott szűk célpiac szempontjából kellően szerteágazó ahhoz, hogy jó eséllyel kielégítse minden igényüket.

Szóval Wolf úr kollégájával, Schlingloff Sándorral (aki különben, miután egyértelmű jeleit adja annak, hogy nem ateista, minden szempontból követendő etalon a szememben) beült egy stúdióba, ahol egy órán keresztül beszéltek arról, hogy ez a tanácsadói szemlélet még annyira gyerekcipőben jár, hogy aki most nem kapcsol, az nagyon lemarad, úgyhogy nyomás jelentkezni a konferenciájukra.

Ahhoz azonban, hogy valaki hozzájusson a honlapon ehhez az "ingyenes CD-nek" nevezett 50 megás mp3-hoz, és a hozzá tartozó pdf formátumú kézikönyvhöz, sietni kellett, mert a tegnap még a weblapon virító tájékoztatás szerint csak az első 5000 ember töltheti le, utáni eltűnik.

Ezt egészítette ki egy úgynevezett előregisztrációs űrlap, mely arról szólt, hogy ha felírod maga arra a listára, akkor rögtön értesítést kapsz, amint felkerül a cucc a netre, nehogy lemaradj róla.

Ebből azonban lett is egy kisebb bonyodalom, melyet, hogy jobban megérthessünk, érdemes ismerni Wolf Gábor, és Schlingloff Sándor oktatási szemléletét. Ők leginkább arra koncentrálnak, hogy konkretizált, motoros tudás helyett alapelveket adjanak át, vagyis szemléletet, melyet elsajátítva mindenki képes lehet arra, hogy úgymond megsokszorozzák a bevételeiket, és eredményességüket. Ezt persze helyenként mindkettejüknél kiegészíti konkrét megoldási ajánlat (reklámszövegek, websablonok, a webes automatizálást megvalósító cégek kapcsolt ajánlatai, stb...), de a hangsúly az ügyfelek önálló munkájára helyeződik.

Az elvek a fontosak, a gyakorlati megvalósításba belefér, ha valaki egyedi, és kreatív. (Sőt, ez kifejezetten ajánlott is.)

Ennek megfelelően teljesen világosan látszott, hogy nincs a weblapon semmiféle automatikzálás, ami valóban a letöltések számának megfelelően frissítené az oldalt, vagy bármi féle emberi beavatkozás nélkül megakadályozná, hogy az 5001-ik ember is letölthesse az anyagot. Jól jelezte ezt, hogy nem is egy dinamikus számláló mutatta a még hátra lévő letöltési lehetőségek számát, hanem a reklámszöveg időnként megtörtént átszerkesztése, valahogy így:

Még 5000, 2345, 1542, 456 ember töltheti le!

Vagyis ennyiből teljesen világossá válhatott mindenki számára, hogy a konkrét letöltési korlát csupán a marketingszöveg része, nem kell szó szerint venni minden szavát, mert tudatosan van benne egy huncut összekacsintás Wolf úr, és a nagyközönség között, ami röviden arról szól, hogy "most épp beetetlek, mint ahogy tanítottam neked, érted te is, de jó móka, nem?".

Mindemellett azzal is tisztában kellett volna, hogy legyen mindenki (de azok főleg, akik hozzám hasonlóan a kezdetektől fogva előfizetői a Marketing Navigátornak), hogy még ha a konkrét megvalósítás tekintetében nem is, az alapelvek alkalmazásában Wolf Gábor szigorúan következetes. "A határidő szent". Vagyis ha ő azt mondja, hogy nagyon hamar véglegesen leveszi a netről a cuccot, akkor az úgy is lesz.

Ehhez képest nagyon sok ember ilyeneken kezdett el most ugrálni a blogján:

  • Miért nem pontos az 5000 letöltéses limit? Miért nem lehetett nyomon követni, hogy ténylegesen hol áll?
  • Miért nem tudják már ma reggel sem letölteni az előregisztráltak? Mi ez a baromság, hogy az csak az értesítésről szólt, de "nem foglalt le egyetlen példányt sem"?
  • Miért nincs minden szó szerint úgy, ahogy le van írva, miért nem lehet "tisztességesnek lenni"?

Az ember pedig a fejét fogja, és röhög, vagy sokkal inkább szörnyülködik azon, hogyan lehet az, hogy ilyen sok embernek nem esik le, hogy ez a néhány apróság szándékosan van elrejtve a rendszerbe, hogy egyrészt aki lemaradt a cuccról, az bánkódjon emiatt, másrészt, akinek sikerült megszereznie, az érezze emiatt szerencsésnek magát?

"Légy a guru, akinek az információjára mindenki vadászik" - tanácsolja Wolf Gábor.

És láthatóan bejött a dolog, mert ezzel az ügyes trükkel elérte, hogy mindenki éhes legyen az anyagára. Olyan ügyes, hogy ha lenne felesleges 200 rongyom, rögtön befizetnék arra a konferenciára. :)

By SoDI

Kapcsolódó oldalak:

 


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!