Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Remek videó arról, miként próbálják a cionista erők lejáratni Iránt.

By SoDI

Forrás: reklamszemet.blog.hu

Ez valami csodálatos!

Valahogy így kellene kinéznie egy valamirevaló webes reklámnak!

Kapcsolódó:

• Chrome Ball Studio (ez a győri cég készítette)
• Webgalamb (ezt reklámozzák benne)

Érdekfeszítő marketing-szaktekintélyek egymás közötti vitáját szemlélni. Ha az ember úgy érzi, hogy igazságot tud tenni az ütköző álláspontjaik között, az annak a biztos jele, hogy kezd beérni a téma gondos tanulmányozására fordított idő, és többé már nem a guruk saját deklarált véleménye az, ami meghatározza a tárgykörrel kapcsolatos gondolatait.

Mostanában az SMO és az e-mail marketing hívei vitatkoznak egymással, és mindkét tábor zavarbaejtően frappáns érveket sorakoztat fel a maga igaza mellett. Hogy pontosan megértsük a vita tárgyát, először talán érdemes tisztázni a két fogalmat.

• 1) E-mail marketing
  

E-mail marketing alatt a legtöbben elsőként kéretlen reklámlevelekre, vagyis spam-re asszociálnak, márpedig a kettőnek mindössze a felhasznált eszközökben van közös pontjuk. Összekeverni őket hasonlóan súlyos hiba, mintha nem tudnánk különbséget tenni a bankrabló és a biztonsági őr között pusztán amiatt, mert mindketten fegyvert használnak.

A valóságban az e-mail marketingnek nagyon fontos előfeltétele, hogy levélküldés előtt előzetesen megszerezzük a címzett kifejezett hozzájárulását. Ez hagyományosan weboldalon elhelyezett feliratkozási (úgynevezett opt-in) űrlapon keresztül történik meg. A felhasználókat valamilyen kézzel fogható előny ígéretével tudjuk rávenni a feliratkozásra. Ez leggyakrabban egy ingyenes tanulmány, vagy tanulmánysorozat. A legtöbben ezt nevezik csalinak.

A módszer hatalmas előnye, hogy ezáltal lehetőségünk nyílik ingyen, vagy legalábbis minimális költséggel, mégis személyre szabottan kommunikálni a célközönségünkkel, leendő potenciális ügyfeleinkkel. Biztosak lehetünk benne, hogy az összes címzettünk érdeklődést mutat az általunk képviselt szakterület iránt, máskülönben nem iratkoztak volna fel a listánkra. Viszont annak érdekében, hogy az összes lehetséges érdeklődő feliratkozzon hozzánk, a weblapunkat úgy kell kialakítani, hogy minden apró részlet ennek a konkrét célnak legyen alárendelve. Ha nem vagyunk megelégedve a feliratkozási  aránnyal (úgynevezett konverziós rátával), akkor addig kell tesztelni a különféle oldalvázlatokat, amíg elvárásainknak megfelelően nem alakul az eredmény.

Arra, hogy ezeket a potenciális érdeklődőket ezután miként tudjuk valódi vásárlóvá konvertálni,  megvannak a pontos módszerek. A lényeg, hogy rendszeres időközönként érdemes jelentkezni náluk, hogy ezáltal fenntartsuk az érdeklődést. Ennek a mikéntjéről majd máskor írok részletesebben.

• 2) SMO

SMO, vagyis közösségi optimalizálás (social media optimization) alatt azt a folyamatot értjük, amikor a kampányaink során nem csupán ötletszerűen, ad-hoc jelleggel használjuk a közösségi hálózatok nyújtotta szolgáltatásokat (Twitter csiripelés, RSS, YouTube videók, Facebook funkciók), hanem tudatosan megválogatva, és folyamatosan tesztelgetve, majd a visszacsatolás alapján változtatva, vagyis szüntelenül optimalizálva.

•  A nagy vita

Az SMO hívei, Váraljay Gabriellel az élen azzal érvelnek, hogy az e-mail marketing hatékonysági statisztikái az utóbbi időben rengeteget romlottak. Szerintük a feliratkozók 30%-a azért nem kapja meg az üzeneteinket, mert az e-mail szolgáltatójuk spamnak nézi ezeket, 85%-uk a harmadik levéltől kezdve meg sem nyitja a nekik küldött e-maileket, közel 40%-uk pedig év végéig leiratkozik, mert nem birkózik meg azzal a töménytelen adatmennyiséggel, ami napi szinten elárasztja a postaládáját. Ellenben ha valakit egyszer elkezdtél követni Twitteren, akkor elég nehezen veszed rá magad, hogy a továbbiakban már ne tegyed. Lehet, hogy csak minden tizedik csiripjére fogsz odafigyelni, azokra viszont igen. Ugyanígy Facebook-on sem szokás letiltani az embereket, ez pedig így sokkal megbízhatóbb kapcsolatot jelent, mint az olyan e-mailek küldözgetése, melyeket a legtöbben el sem olvasnak.

Az e-mail marketing legtöbb híve, mint például Schlingloff Sándor üzlettársa, Csepregi Balázs ezt egészen másként látja. Szerinte a közösségi médiatevékenységet, valamint a kapcsolódó technikákat (például a keresőoptimalizálást) továbbra sem a konkrét értékesítési folyamatban kellene szerepeltetni, hanem ehelyett a határozott vásárlási szándékkal még nem rendelkező érdeklődők összegyűjtésére kéne használni, akikből aztán feliratkozókat konvertálunk. Szerinte csak ezen a módon ragadhatjuk magunkhoz az irányítást, és tudjuk végigvezetni az olvasóinkat azon a megértési folyamaton, mely végül a vásárláshoz vezet.

Csepregi az alábbi ábrával szemlélteti a lényeget:

forrás: internet-marketing.hu

• A személyes véleményem
  

Ha most azt írnám, hogy a valódi megoldás a két módszer ötvözése, vagyis az, ha a hagyományos e-mail marketing alapú kampányaink mellett a közösségi média béli követőink felé is megpróbálunk közvetlenül értékesíteni, és nem csak az ingyenes csalinak rendelünk alá mindent, akkor nyilván rögtön elárasztanának a gúnyos megjegyzések arról, hogy ezt a legkönnyebb mondani, így nem mondom.

Pedig az igazság valahol mégis itt van.

Nyilvánvaló, hogy abban a világban, ahol - Schlingloff Sándor szavaival élve - „az egyetlen biztos pont maga a folyamatos változás” behozhatatlan hátrányba hozza magát az olyan üzletember, aki nem hajlandó tudomást venni az új módszerekről és trendekről. Kiemelkedően káros, ha valaki annyira ragaszkodik a megszokott utakhoz, hogy bármi másra kizárólag kiegészítő elemként hajlandó tekinteni. Aki így tesz, az pont azt dobja el magától, ami a vállalkozót vállalkozóvá teszi: a szabad, újdonságokra nyitott elmét és szívet.

Ellenben az sem helyes, ha valaki annyira belehabarodik egy követendő trendnek tűnő újdonságba, hogy minden korábbi tudását és tapasztalatát sutba dobva jóformán csak erre koncentrál. Mert lehet ugyan, hogy az e-mail marketing eredményességi mutatói némileg romlani látszanak, azonban ez csak azoknak okoz valóban jelentős nehézséget, akik nem ismerik a megfelelő módszereket arra, hogy kiküszöböljék az így felmerülő problémákat.

Az internet-szolgáltatók spamszűrőivel nagyon könnyen meg lehet barátkozni, ha informatikusként ismersz néhány egyszerű trükköt, amire oda kell figyelni. (Ilyen például, hogy soha nem szabad kizárólag HTML rész tartalmazó levelet küldeni, mindenképp szöveges verziót is tartalmazó úgynevezett multipart e-mailt kell használni). Másfelől annak is megvannak a megfelelő pszichológiai trükkjei, hogy ne egy legyél a rengeteg levélből, és mindenképp elolvassák a címzettek azt, amit küldesz. (Ilyenkor áldom a sorsot, hogy többek között pszichológia és informatika témájában vannak az egyetemen teljesített szigorlataim.)

Az e-mail közel sem halott, csak érteni kell hozzá. Lehet persze az SMO-n keresztüli direkt értékesítéssel is próbálkozni, de érdemes ezzel csínyján bánni. Szerintem egyelőre elsősorban az eddigiek során üzembiztosan hatékonynak bizonyult értékesítési módszerekre kellene koncentrálni, és emellett amolyan tesztként a bevétel és az idő bizonyos fix hányadát az SMO alapú értékesítésre fordítani.

Nektek mi a véleményetek?

By SoDI

Érdekes megtapasztalni, ahogyan az ismertség növekedésével párhuzamosan az emberrel szemben támasztott elvárások is bővülnek. Minél aktívabb közíró, vagy ha úgy tetszik: krónikás valaki, annál gyakrabban fogják szembesíteni őt azzal, ha néhány ponton nem felel meg a kiemelt figyelemmel együtt járó emberfelettien idilli képnek.

Így lesz botrány abból, ha esetleg hétvégén megiszom egy pohár bort, ha a jog betűje szerint értelmezem, hogy jogosult vagyok-e az egyetemi szociális ösztöndíjra, vagy ha kamaszkoromból olyan nekem tulajdonított fórumozások kerülnek elő, ahol valaki arról ábrándozik, hogy szép nők látványáért nézőtársakat is elviselne. Pedig akár tetszik, akár nem, én is emberből vagyok, így pedig nem várható el tőlem, hogy az átlagos polgár szokásos emberi tartása fölé emelkedjek. Nem szent vagyok, csak egy népéért aggódó ifjú hazafi.

Ugyanennyire érthetetlen az is, amikor egyesek azt az irreális elvárás támasztják felém, hogy forduljak el az egyetemen tanult szakterületeimtől, mondván: az nem kellően magyar elfoglaltság. Mintha bármi értelme is lenne az emberi szakmák aszerinti megkülönböztetésének, hogy mennyire magyar dolog bádogosnak, vagy éppen tanárnak lenni.

Az, hogy öt évnyi informatikai témájú ELTÉ-s, valamint három évnyi gazdasági témájú Corvinusos tanulmány után elsősorban azon jár az eszem, hogy az ez idő alatt összeszedett széleskörű szakmai tapasztalataimat miként tudom a legeredményesebben kamatoztatni, úgy vélem, a világ legtermészetesebb dolga. Elvégre ha valaki évekig joghallgató, akkor nála is magától értetődik, hogy elsősorban jogi pályán szeretne boldogulni.

A legtöbben persze nem közvetlenül emiatt, hanem az egyetemi tanulmányaim mellett befizetett tanfolyamaim miatt kritizálnak engem. Szánalmas frusztráltságukat kiválóan jelzi, hogy ennek keretében nem a CISCO minősítésemet támadják (azt legfeljebb lenézően bagatellizálják, mintha nem tudnának róla, hogy napjainkban valamely multi specifikus technikáinak mély ismerete nélkül igen nehezen nevezheti magát bárki is műszaki szakembernek), hanem a különféle általam kiválasztott kisvállalati marketingoktatásokon ugrálnak, melyekre az utóbbi időben valóban nem sajnáltam se az időt, se az energiát.

Pedig nagyon egyszerű magyarázata van annak, hogy miért vagyok több ilyen programnak is az előfizetője. Az egyetemi szakjaimon ülve rájöttem, hogy önmagában egyik sem segít egy vállalkozás elindításában. Valójában a legtöbb, a felsőoktatás berkein belül elém táruló tudás arra próbált felkészíteni engem, hogy miként tudok majd beintegrálódni egy már eleve kiépített, nagyobb szervezet életébe. Ha viszont az ember hozzám hasonlóan a nulláról szeretne építkezni, akkor vajmi keveset segít rajta az összes elsajátítható vállalatirányítási, munkaerő-gazdálkodási, és kontrolling ismeret, melyet ugyan kétség kívül igen magas szinten ismertem meg az utóbbi években, azonban amit ennek ellenére legfeljebb alkalmazottként lehetnék képes hasznosítani, kisvállalkozóként semmiképpen sem.

Valójában az az igazság, hogy a felsőoktatási palettáról tökéletesen hiányzik a vállalkozás oktatása, sőt - ahogyan Tóth András pénzügyi tanácsadó nagyon szemléletesen jegyezte meg a Vállalkozz Hatékonyan Klub egyik előadásán - valójában éppen hogy ott készítenek fel rá a legkevésbé, ahol azt elvárnád (a Vállalkozási Főiskola például teljesen alkalmatlan erre).

Persze valójában nem az a bajuk az engem támadóknak, hogy vállalkozni akarok, hanem hogy az eredményesség kulcsát elsősorban a marketingben látom. Merthogy szerintük a jó bornak köztudottan nem kell cégér, a termelés nélküli reklámtevékenység pedig tipikusan élősködő, zsidós tevékenység, amit ezért tisztességes ember semmiképpen sem űzhet foglalkozásként.

Ha valaki nem tudná: Vona Gábor, a Jobbik elnöke főállásban termékmenedzser egy biztonságtechnikai cégnél, melynek a weblapját ide kattintva tekinthetitek meg. Ha valaki nem lenne tisztában az alapfogalmakkal, annak elárulom, hogy a marketing nem titkárnői szintű reklámügyintézést jelent, hanem a teljes értékesítési folyamat stratégiai szintű koordinálását, vagyis termékmenedzseri munkakört.

Vona Gábor tehát marketinges.

Innentől pedig igen nehezen tudná nekem bárki is elmagyarázni, hogy aminek Magyarország egyetlen mérvadó nemzeti pártelnöke a részmunkaidős politikai elfoglaltsága mellett főállásban az életét szenteli, az nemzetietlen, és kereszténytelen tevékenység lenne.

Én most elhatároztam, hogy valahányszor a jövőben valaki nekem szegezi a kérdést, hogy miért foglalkozom a blogomon egyre többször marketing-stratégiákkal, akkor nagyon röviden azt fogom válaszolni neki: azért, mert az általam legszimpatikusabbnak talált politikai párt, a Jobbik elnöke szintén marketinges, valamint mert az általam ismert emberek közül a hitét legmélyebben átélő, legerősebben spirituális lelkületű keresztény ember, Schlingloff Sándor kiváló oktatóanyagokat kínál a Vona Gáborhoz való folyamatos szakmai közelítéshez.

Azzal, hogy biztos lehetek benne: nem holmi ismeretlen hátterű ateistának követem a szemléletét, valamint hogy olyan irányba haladok, melyet a magyar hazafiak ezrei által követett Jobbik elnöke is kiemelkedően hasznosnak tart, úgy érzem, semmiképpen sem tudok letérni a keresztény-konzervatív elvek által kikövezett igaz magyar útról.

Ha még a Jobbik elnökében is nyilvánvalóan annyira erős meggyőződéssé érett a felismerés, miszerint modern világunkban marketing nélkül minden más tevékenység hiábavaló, hogy ez alapján az eredeti szakmájától eltérve is ennek áldozza a legtöbb idejét, akkor azt hiszem, helyesen járok el, ha hozzá hasonlóan magam is eme igazság mentén szervezem meg az életemet.

By SoDI

Ezt nagyon ajánlom elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel a marketing. Én személy szerint halálra röhögtem magam rajta.

Miért ment át a csirke az úton?

By SoDI

Meglepően sokaktól hallom vissza, hogy szerintük merő pénzkidobás a Profitképző Programba ölt minden fillérem. Egyes indexesek odáig mennek, hogy nem vagyok más, mint Schlingloff Sándor, és Csepregi Balázs lehúzható „gyárlakója”.

Alant azt foglalnám össze nagyon röviden, hogy mi alapján döntöttem az előfizetés mellett, és miért érzem úgy, hogy abszolút megéri a ráfordított pénzt. Azt elöljáróban mindenképp le kell szögeznem, hogy nem törekszem objektív módon kifejteni a program összes előnyét. A hivatalos bemutatást itt és itt tudjátok elolvasni.

Nos, a program háromféle csomagban érhető el. A legolcsóbb a 7.200, áfával 9.000 forintos havidíjú, melyet kezdésnek én magam is választottam. Ennek az árában nincsen benne a legtöbb online „webkonferencia” (vagyis élő, interaktív oktató-adás), de néhány napos késéssel elérhető mindegyiknek a felvétele.

Én egy időszakos, extra kedvezményt kihasználva fizettem elő a programra. Ennek keretében díjtalanul megkapom Schlingloff Sámdor „Professzionális Online Marketing 2.0” nevű ebook-ját (teljes áron 44.000.- +áfa) összesen hat részletben, valamint Csepregi Balázs „Gerilla Piacépítés Villámkurzus” tananyagát (teljes áron 68.000.- +áfa) nyolc részletben. Ilyenformán 14 hónap alatt jutok hozzá ehhez a két nagyszerű termékhez (melyek áfával számolt összesített értéke 140 ezer forint), miközben a Profitképző zárt anyagai szintén a rendelkezésemre állnak. Ha lebontjuk a két termék árát 14 részletre, akkor is azt kapjuk, hogy 1.000 forint rajtam a havi effektív veszteségük. De ezzel még nincs vége.

Ha ehhez hozzáveszem, hogy mindehhez kéthavonta egy-egy egész napos élő oktatás is tartozik, mely névlegesen programon kívüli kísérleti extra, ám ennek ellenére kizárólag a program résztvevői kapnak rá meghívást, akkor - figyelembe véve, hogy egy főre lebontva mennyibe kerül egy ehhez szükséges konferenciahelyiség kibérlése - láthatjuk, hogy az első évben túl sok extra hasznot nem nagyon realizálnak az én havonta elutalt 9.000 forintomon.

És hogy mi az a tartalom, ami miatt enélkül is örömmel lennék Schlingloffék előfizetője? Nos, tudni kell, hogy ő és Csepregi Balázs régóta tagjai a legprofibb amerikai marketing-guruk méregdrága coaching programjainak. Ezek átszámolva havi 100-200 ezer forintot kóstáló elit szolgáltatások, tehát egészen biztosak lehetünk benne, hogy a legmodernebb, leghatékonyabb technikákat oktatják ott, ami kereskedelmi forgalomban egyáltalán elérhető lehet. Ez az árszint is világosan jelzi egyébként, hogy az ember kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát a Profitképző díjai miatt, ugyanis – Csepregi Balázs szavaival élve – havi 40 dollárért Amerikában legfeljebb kutyakozmetikai tanácsokat lehet kapni, de az adott piacon naprakész online marketing oktatást, edzést semmiképp sem. Ráadásul a Profitképzőben sokkal több történik az angol nyelvű források egyszerű magyarra fordításánál, szolgai adaptálásánál. Az elmúlt években felépített hazai tekintélyüket ugyanis Schlingloffék arra használják fel, hogy az ennek nyomán nagy számban hozzájuk forduló ügyfelek cégein rendre leteszteljék a sikerrel kecsegtető vadonatúj trükköket, technikákat. Ilyen módon magabiztos és naprakész tudásuk van arról, hogy mi az, ami működik a hazai piacon, és mi az, ami nem. (Mert az gondolom mindenki számára egyértelmű, hogy az eltérő kultúrkör és néplélek okán a legtöbb technikát nem lehet szolgai módon a hazai viszonyok közé adaptálni.)

A Profitképző program további előnye, hogy a rendszeresen frissülő anyagok (csoportos konzultációk, és negyedórás, személyes – úgynevezett villám - konzultációk felvételei) mellé egyre több, önmagában is teljes értékű, különálló termékként árult oktatóanyag tartalma válik elérhetővé a zárt weblapjukon – az előfizetők számára abszolút ingyen. Ilyen például a „Weboldal készítés marketinges szívvel”, vagy a „Profi Indulás Sorozat és Online Marketing Audit”, melyeket egyenként is 9.900 Ft + áfa áron árulnak.

És hogy mit lehet találni a program zárt anyagai között? Nos, nemrégiben elétek tártam, hogy Schlingloff Sándor részéről milyen profi és gyakorlatias oktatóanyagok kerülnek ki az előfizetők elé, és szerencsére Csepregi Balázs teoretikusabb eszmefuttatásaiból is meg tudok mutatni egy az előbbihez hasonlóan szintén nyilvános videómegosztón csaliként közzétett ingyenes sorozatot.

Gondolom, mindezek után adja magát a kérdés, és így, ha nem térnék ki rá, az ügyeletes kötözködők részéről mindenképpen felbukkanna a kommentek között, hogy ha ennyire naprakész, és ütős az általam elsajátított üzleti tudás, akkor miért nem kamatoztatom az életemben és a vállalkozásaimban. Nos, erre az a nagyon egyszerű magyarázat, hogy rém lusta vagyok, valamint kényelmes, és éppen ezért vészesen alulmotivált. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy az állandó blogolás miatt frusztrál az érzés, ha úgy telik el egy nap, hogy nem alkottam valamilyen tartalmat. Bár az igazsághoz szerencsére hozzátartozik, hogy végre rájöttem arra is, miként tudom megfelelően motiválni magamat, azonban ennek részleteire majd szeptemberben fogunk csak visszatérni.

A lényeg, hogy miután a Corvinuson az önálló érvényesülésre felkészítő tudás helyett elsősorban nagyobb cégek alkalmazotti pozícióiban hasznosítható szakismereteket adtak át nekünk még a gazdasági és vállalatvezetési témájú tárgyak kapcsán is, az ott több év alatt elsajátított alapoknak remek kiegészítését jelenti egy Profitképzőhöz hasonló, erősen gyakorlatorientált, a meglévő szervezeti rendszerek optimalizációja helyett az akár kezdetektől való építkezésre hangsúlyt helyező módszertan.

Annál is inkább, mert – mint ahogyan azt nemrégiben külön bejegyzésben is kifejtettem – sziklaszilárd meggyőződésem, hogy az üzleti sikerességemhez eddig elsősorban az hiányzott, hogy a hosszas és mélyreható informatikai és gazdasági tanulmányok mellett végre azzal is tisztában legyek, hogy mindez mire használható, vagyis hogy mindebből miként lesz pénz.

By SoDI

Elnézést kérek mindenkitől, aki tegnap úgy látogatott el ide, hogy nem talált semmilyen friss tartalmat. Úgy esett, hogy egy reggeltől estig tartó online marketing konferencián vettem részt, így amikor hazaértem, már annyira kimerültem, hogy nem maradt erőm blogolni.

Rögtön meg is osztok veletek egy ott tanult apró trükköt.

Mint tudjátok, június 1-étől a 'gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól' szóló 2008. évi XLVIII. törvény alapján csak olyan embernek lehet hírlevelet küldeni, aki az e-mail címe mellé megadta a lakcímét is.

Ez a jogszabály értelemszerűen igen erősen lerontaná a feliratkozási (opt-in) arányokat az erre épített marketingakcióknál. Szerencsére ezt az apró kellemetlenséget egy kis ügyességgel meg lehet kerülni.

Ugyebár a törvény így szól (kiemelések tőlem):

6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek ... kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

(2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét ...

Nos, mint látható, a törvény kifejezetten a természetes személyek feliratkozását szabályozza, vagyis jogi személyek esetén a továbbiakban is elegendő a feliratkozó ember részéről valamilyen becenév és e-mail cím megadása.

A megoldás a könnyebb kezelhetőség érdekében annyi, hogy alapértelmezetten a feliratkozási űrlap továbbra is csak a név és e-mail cím mezőket tartalmazza. A lakcímre vonatkozó résszel felesleges terhelni a jobb sorsra érdemes látogatók lelkét. ;)

Az egyetlen szükséges változtatás egy extra rádiógomb, ahol választani kell aközött, hogy az illető úgymond cégként, vagy magánemberként kíván-e feliratkozni. Alapból természetesen a céges feliratkozásnak kell bejelölve lennie, mert csak úgy törvényes a lakcím-bekérés mellőzése. Ha az illető itt a magánemberként történő feliratkozásra kattint, akkor jelenik csak meg egy újabb mező az űrlaphoz, annak a tömör magyarázatával, hogy erre a törvény miatt van szükség, ezért, ha nem akarja megadni, iratkozzon fel inkább céges módban. Amikor a céges opcióra kattint vissza, a lakcím mező ismét eltűnik.

Ennyi a titok.

Egy apró trükkel hatástalanítva van a törvény alkotta korlát, és szevasz, minden megy tovább régiben. :D

By SoDI

Sokan kérdezik, hogy miért vetettem bele magam hatalmas hévvel az online marketing tananyagokba. Ezt nagyon tömören, és szemléletesen ki tudom fejezni.

Az érettségi óta; több, mint nyolc éve mást se csinálok, csak folyamatosan azt tanulom, hogyan lehet ezzel a zümmögő géppel szöszmötölni, meg hogyan működik. Most már végre szeretném azt is megtudni, hogy mi a francra jó egy ilyen gép. :)

Ilyen egyszerűek az indokaim.

By SoDI

Álljon az alábbi beszélgetés elrettentő példaként mindazok számára, akik úgy akarnak közgáz témában megszólalni, hogy fingjuk sincs a témáról, csak egy tíz éves gyerek naiv elképzeléseivel bírnak.

Minden külön kommentár nélkül.

Forrás innen a 'normál' kommentrészből.

• GeryGreyhound- 2009-02-04 21:26:02

Én magam soha életemben nem mondtam, és soha nem is fogok olyat mondani, hogy bármilyen szakma jelentéktelenebb, illetve kevésbé fontos lenne az általam végzett tevékenységnél

 

wolfgábormájszteres onlánymarketinges karrierről álmodozóként túl sok jogod nem is lenne erre, mert annál a "munkánál" nem sok haszontalanabb és fölöslegesebb létezik :) ...

 

• sodika- 2009-02-04 22:01:11
  

Egyébként Schlingloff Sándor és Wolf Gábor vállalkozók ezreinek segített már prosperálóbbá tenni az üzletmenetet, éppen ezért sokkal többet tettek () a magyar gazdaságért, mint a legtöbb ember.

Amit ők csinálnak tehát, az embertársaiknak valódi, kiemelkedően hasznos szolgálata.

 

• GeryGreyhound- 2009-02-05 08:44:13
  

... Sodika: rémesen hülye vagy ismét. A marketing semmilyen körülmények között nem termel plusz adóbevételt az országnak. Ha teszemazt van egy robogókat árusító vállalkozás, amely Wolf Gábortól tanult módszerrel értékesítve több robogót ad el, azt a pénz valahonnan máshonnan viszi el. Mondjuk ha van félmilliód, és gondolkodsz azon hogy plazmatévét, vagy robogót vegyél belőle, lehet, hogy Wolf Gábor közbenjárása nélkül a tévét választanád, így viszont a robogót. A félmillió áfája ugyanannyi mindkét esetben, csak nem a műszaki cikket forgalmazó vállalkozás fizeti be a közösbe, hanem a robogós. És ha többen vesznek robogót tévé helyett, akkor a robogós vállalkozás sikeresebb lesz, a műszaki bolt pedig leépítésre kénszerül.

Vagy ami még közelebb áll a valósághoz, vegyünk két egyforma kategóriájú terméket, mondjuk legyen kóla. Ha a Pepsinek jobb a marketingje mint a Coca Cola-nak, akkor 100 emberből mondjuk 60 veszi a Pepsit, 40 pedig Cocát. De ugyanúgy 100 ember vett kólát...

Ez két, rettenetesen leegyszerűsített példa, de a lényeg ez. Ezért mondom, hogy a marketingszakma nem állít elő értéket, mert csak annyit csinál hogy rávesz téged hogy X helyett Y bevételét növeld, X pontosan annyival lesz kevésbé sikeres és jövedelmező, mint amennyivel Y gyarapodik.

 

• sodika- 2009-02-05 12:19:09
  

GeryGreyhound:
"A marketing semmilyen körülmények között nem termel plusz adóbevételt az országnak."

Hülye vagy.
Ne akarj közgázban okoskodni, mert nagyon szánalmas.

A marketing igenis adóbevételt és GDP növekedést generál, ugyanis serkenti a gazdaságot például azáltal, hogy fogyasztásra ösztönöz a megtakarítás helyett.

Az a pénz ugyanis, ami bankbetétben lapul, nem forog.

Én kérek elnézést. De tényleg. 

Ez legalább akkora baromság, mint amikor egy kisgyerek azzal jön, hogy aki sok pénzt keres, az csak a többiektől veszi el, mert a pénz mennyisége mindig ugyanannyi, csupán a megoszlása változik. :)

Egy kisgyerektől ez még elnézhető, egy huszonéves embertől viszont már röhejes.

By SoDI

csak Leporolja az asztalt alatta. xD

By SoDI

Nem kell megijedni, nem leszünk videóválogatás-blog.

De ezt az egyet méég akkor is. ;)

By SoDI

Ez jó. :)

Netre készült reklám a magyar Jay-jel és Néma Bobbal. :D

• Rendes tartalom pedig majd holnap. ;P 

By SoDI

Bár ez egy szimpla althir.org reklám, mégis rettentően jó érzés végignézni, és látni, hogy kezd megerősödni a nemzeti média. :)

By SoDI

Ez nagyon tetszik.

Nehéz igazán eredeti kampányt csinálni egy mozifilmhez, de ezúttal sikerült.

Sokan mondják, hogy a marketing túlfizetett kamuszakma, de ez is bizonyítja, hogy bizony nem az. :) 

By SoDI

Kapcsolódó:

• I Believe In Harvey Dent

Pontosan tudom, hogy ez csupán egy hatásvadász szcientológus propagandavideó, de ha elvonatkoztatunk a mondanivalójától, akkor el kell ismernünk, hogy marketingszakmai tekintetben egy vérprofi ötlet mesteri kivitelezését láthatjuk.

Lám, így kell társadalmi hirdetést készíteni.

Van még mit tanulnunk. :)

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI: Veér András forog (a CCHR-ról)

Pontosan tudom, hogy a kampányidőszak finise nem a legmegfelelőbb idő arra, hogy a saját oldalunk marketingeszközeit kritizáljuk, azonban - mivel én legalább annyira marketingszakmai szempontból is szemlélem a kampányt, mint közéleti eseményként, így most mégis erre vetemednék.

Előre szeretném leszögezni, hogy ez a bejegyzés nem arról szól, hogy nemmel kellene szavazni. Továbbra is azt mondom, hogy minden hazáját szerető embernek kötelessége az IGEN mellé tenni a voksát, azonban nem azért, amit a legtöbb helyről hallunk.

Arról már valahol a kommentek között tettem említést, hogy az SZDSZ kétség kívül jól választott, amikor úgy döntött, hogy szép arcú lányokkal kampányol a tandíj ellen, szemben a Fidesz spotjával, ahol egy igencsak középronda lány néz vissza ránk a képernyőről.

Francba, hát még a zsidóknak is van annyi eszük, hogy ne egy félelmetes bányarémet toljanak a kamera elé, hanem olyan leányzókat, akikre kellemes érzés ránézni! :)

De még a Szegedi egyetemisták is rájöttek, hogy egy gyönyörű arcú csajt kell a filmjükbe rakni, hiszen Betty, a csúnyalány menjen inkább mosogatni. :)

A másik orbitális baromság, hogy a jólét és a diploma közé mindenki egyenlőséget tesz a kampányban. A Fidesz is hajlamos elfelejteni, hogy 2006 tavaszán pont azzal kampányoltak, sokak kezében mennyire nem ér szar sem a diploma. Volt ez a „hiába tanultam évekig, mégse tudok elhelyezkedni” kampányuk. Emlékszünk, ugye?

Hogy az anyagi létnek mennyire nem előfeltétele a főiskolai vagy egyetemi végzettség, arra vonatkozólag nekem személyes élményként a lakásmaffia-ügyem egy meghatározó pillanata nyitotta fel a szemem.

Az asztal egyik oldalánál ült a cionista tanár bácsi (villamosmérnök), édesapám (villamosmérnök), én (életkoromnál fogva egyetemi hallgató), tanár bácsi após ura (diplomás közgazdász), a hitelközvetítő (diplomás közgazdász), és az ügyvéd.

Velünk szemben pedig a bazi nagy terepjáróval érkező jómódú tiszafüredi milliomos, rövidnadrágban, és trikóban. Miközben a mellette ülő, felfújt mellű plázacicája a körmeit nézegette, ő elmesélte, hogy neki az iskolai végzettsége egész pontosan 6 elemi!

Szóval tanulságos élmény volt, mit ne mondjak! :)

De ez a tévhitekre épülő momentum, hogy diploma nélkül mindenki szegénységben ragad, több helyen is visszaköszön. Ebből a szempontból az utóbbi napokban leginkább az alábbi, a tandij.fw.hu-ról származó plakát szúrta a szemem:

Könyörgöm, miért pont egy kőművessel kell példálózni?

Emberek! Egy mesterkőműves simán megkeres annyit, mint egy átlagos magyar ügyvéd! De ugyanez igaz például egy profi asztalosra is.

Sőt, egy profi, jól menő kőműves, vagy asztalos sokkal könnyebben kifizet bármilyen tandíjat, mint a legtöbb diplomás közalkalmazott! Ne legyünk már ennyire hülyék!

A diplomásoknak csak egy kisebbik részénél garantált a kiugróan magas jövedelem egy kétkezi mesterszakma művelőéhez képest. Senki se azért megy szociológusnak, hogy aztán hülyére keresse magát vele!

Ha engem a pénzkeresés motiválna, vagyis az elhelyezkedés, illetve a magas havi bevétel, akkor eszem ágában se lett volna érettségi után akár egy napot is tanulni, hanem rögtön elkezdtem volna hirdetésszervezéssel foglalkozni.

Még első évben történt, hogy egyik ELTÉ-s évfolyamtársam nagyban ecsetelte a távlati terveit, ami külföldi munkavállalást, és multicégen belüli karrierépítést jelentett. Gyorsan megjegyeztem, hogy ha neki ilyen tervei vannak, akkor itt, a tanárszakon elég rossz helyen van, és talán máshova kellett volna jelentkeznie. Hozzátettem, hogy én tudatosan jelentkeztem ide, mert nekem nincsenek ilyen terveim. :))

A tanulás csak kisebb részben szól a jó életkörülményekről. Sokkal inkább szól arról, hogy valaki szívesebben végezne egy olyan munkát, amihez megkövetelt a diplomaszerzés, vagy ha nem is az, de legalábbis erősen ajánlott hozzá.

A másik fontos komponens pedig a tudásvágy, valamint az a tény, hogy erős országot csak kiművelt emberfőkkel lehet építeni.

A jövedelmi kérdés csak ezek után jön.

Ne szóljon már minden a pénzről!

A társadalmi mobilitás csak az egyik, de nem egyetlen komponense a tandíjkérdésnek. Sokkal fontosabb az a kár, amit azzal okozunk, ha embereket hosszú évtizedekre boldogtalanságra kárhoztatunk, amiért életük egy szakaszán éppen nem úszkáltak az anyagi bőségben...

By SoDI

Na, így kell ruhaboltot reklámozni.

Avagy a Menóra meglincselésével, ha lopással vádol, vagy szídja a csajod. ;P

By SoDI

Néhanapján rengeteg, unott szakik iparosmunkája nyomán született weblappal lehet találkozni, így kész felüdülés egy olyan oldalra bukkanni, ami mesteri módon alkalmazza az online marketing alapelveit. Az enyelviskola.hu oldal pont ilyen.

Azzal mára mindenki tisztában van, aki mélyebben is belemerült a működőképes internetes vállalkozások koncepciójába, hogy annak, aki nem nyújt valamilyen ingyenes, és hasznos szolgáltatást az oldala látogatóinak, esélye sincs arra, hogy jelentős bevételre tegyen szert.

Az enyelviskola.hu dizájnerei láthatóan tökéletesen megértették ennek a fontosságát, és kétség kívül mesteri módon ültették a gyakorlatba ezt az elvet.

Elsőként, ami megüti a szemünket, az a főcím. Egy hangzatos, figyelemfelkeltő mondat, ami automatikusan továbbolvasásra készteti a látogatót. Ezután a következő lépés a virító sárga doboz elolvasása, amiből kiindulva a nyíl a megfelelő helyre tereli a figyelmet.

Semmi felesleges csicsa, semmi zavaró elem, ami bekavarna az előre kigondolt feldolgozási sorrendbe. A letisztult megjelenés professzionális módon szolgálja az előre lefektetett aktivációs célt, szinte szuggerál, így, ha csak a legcsekélyebb módon is érdekelhet téged az oldalon nyújtott szolgáltatás, egész biztos, hogy nem távozol az e-mail címed megadása nélkül.

Ezt a hibátlan felépítést látva üzembiztosan megjósolható a siker, így pedig az eNyelviskola tulajdonosai biztosak lehetnek benne, hogy egyetlen fillért sem dobtak ki az ablakon.

By SoDI

Tegnap már ajánlottam Wolf Gábor legújabb vállalkozásának az oldalát, azonban ma olyan vita indult el ott a látogatók között, ami bizony megér egy külön bejegyzést.

Nagyon röviden arról van szó, hogy Wolf úr ősszel egy három napos konferenciát szervez Sopronba, ahol azt kívánja elmagyarázni a tanácsadói szakmában dolgozó embereknek, hogy értelmetlen, és lehetőségeiket súlyosan korlátozó dolog, ha bevételüket a munkaóráik értékesítésére alapozzák, helyette sokkal több értelme van a tanácsadói munkát függetleníteni a személyes kontaktusoktól, és helyette információs terméket létrehozni, ugyanis semmi értelme sincs alap dolgokat százszor és ezerszer elmagyarázni egyes embereknek, a specializált igények kielégítésére pedig egy olyan rendszer a megoldás, mely a megcélzott szűk célpiac szempontjából kellően szerteágazó ahhoz, hogy jó eséllyel kielégítse minden igényüket.

Szóval Wolf úr kollégájával, Schlingloff Sándorral (aki különben, miután egyértelmű jeleit adja annak, hogy nem ateista, minden szempontból követendő etalon a szememben) beült egy stúdióba, ahol egy órán keresztül beszéltek arról, hogy ez a tanácsadói szemlélet még annyira gyerekcipőben jár, hogy aki most nem kapcsol, az nagyon lemarad, úgyhogy nyomás jelentkezni a konferenciájukra.

Ahhoz azonban, hogy valaki hozzájusson a honlapon ehhez az "ingyenes CD-nek" nevezett 50 megás mp3-hoz, és a hozzá tartozó pdf formátumú kézikönyvhöz, sietni kellett, mert a tegnap még a weblapon virító tájékoztatás szerint csak az első 5000 ember töltheti le, utáni eltűnik.

Ezt egészítette ki egy úgynevezett előregisztrációs űrlap, mely arról szólt, hogy ha felírod maga arra a listára, akkor rögtön értesítést kapsz, amint felkerül a cucc a netre, nehogy lemaradj róla.

Ebből azonban lett is egy kisebb bonyodalom, melyet, hogy jobban megérthessünk, érdemes ismerni Wolf Gábor, és Schlingloff Sándor oktatási szemléletét. Ők leginkább arra koncentrálnak, hogy konkretizált, motoros tudás helyett alapelveket adjanak át, vagyis szemléletet, melyet elsajátítva mindenki képes lehet arra, hogy úgymond megsokszorozzák a bevételeiket, és eredményességüket. Ezt persze helyenként mindkettejüknél kiegészíti konkrét megoldási ajánlat (reklámszövegek, websablonok, a webes automatizálást megvalósító cégek kapcsolt ajánlatai, stb...), de a hangsúly az ügyfelek önálló munkájára helyeződik.

Az elvek a fontosak, a gyakorlati megvalósításba belefér, ha valaki egyedi, és kreatív. (Sőt, ez kifejezetten ajánlott is.)

Ennek megfelelően teljesen világosan látszott, hogy nincs a weblapon semmiféle automatikzálás, ami valóban a letöltések számának megfelelően frissítené az oldalt, vagy bármi féle emberi beavatkozás nélkül megakadályozná, hogy az 5001-ik ember is letölthesse az anyagot. Jól jelezte ezt, hogy nem is egy dinamikus számláló mutatta a még hátra lévő letöltési lehetőségek számát, hanem a reklámszöveg időnként megtörtént átszerkesztése, valahogy így:

Még 5000, 2345, 1542, 456 ember töltheti le!

Vagyis ennyiből teljesen világossá válhatott mindenki számára, hogy a konkrét letöltési korlát csupán a marketingszöveg része, nem kell szó szerint venni minden szavát, mert tudatosan van benne egy huncut összekacsintás Wolf úr, és a nagyközönség között, ami röviden arról szól, hogy "most épp beetetlek, mint ahogy tanítottam neked, érted te is, de jó móka, nem?".

Mindemellett azzal is tisztában kellett volna, hogy legyen mindenki (de azok főleg, akik hozzám hasonlóan a kezdetektől fogva előfizetői a Marketing Navigátornak), hogy még ha a konkrét megvalósítás tekintetében nem is, az alapelvek alkalmazásában Wolf Gábor szigorúan következetes. "A határidő szent". Vagyis ha ő azt mondja, hogy nagyon hamar véglegesen leveszi a netről a cuccot, akkor az úgy is lesz.

Ehhez képest nagyon sok ember ilyeneken kezdett el most ugrálni a blogján:

• Miért nem pontos az 5000 letöltéses limit? Miért nem lehetett nyomon követni, hogy ténylegesen hol áll?
• Miért nem tudják már ma reggel sem letölteni az előregisztráltak? Mi ez a baromság, hogy az csak az értesítésről szólt, de "nem foglalt le egyetlen példányt sem"?
• Miért nincs minden szó szerint úgy, ahogy le van írva, miért nem lehet "tisztességesnek lenni"?

Az ember pedig a fejét fogja, és röhög, vagy sokkal inkább szörnyülködik azon, hogyan lehet az, hogy ilyen sok embernek nem esik le, hogy ez a néhány apróság szándékosan van elrejtve a rendszerbe, hogy egyrészt aki lemaradt a cuccról, az bánkódjon emiatt, másrészt, akinek sikerült megszereznie, az érezze emiatt szerencsésnek magát?

"Légy a guru, akinek az információjára mindenki vadászik" - tanácsolja Wolf Gábor.

És láthatóan bejött a dolog, mert ezzel az ügyes trükkel elérte, hogy mindenki éhes legyen az anyagára. Olyan ügyes, hogy ha lenne felesleges 200 rongyom, rögtön befizetnék arra a konferenciára. :)

By SoDI

Kapcsolódó oldalak:

• Marketing Megoldások (Schlingloff Sándor)
• Marketing Navigátor (Wold Gábor)
• Gazdag Tanácsadó (Wold Gábor)
• Keresztény Üzletember Találkozó (Schlingloff Sándor)

 

Egy cseppnyi ingyenreklám, mert tetszik, és van olyan profi, hogy megérdemelje.

Bár vélhetőleg a hasonló üzleti weboldal-ajánlókat érdemesebb lenne egy külön blogban vezetnem, mert nem biztos, hogy pont egy többnyire politikai témájú oldalról terveznek ügyfelekre vadászni. :) Na mindegy.

Azért remélem, hozok nekik komoly szándékú partnereket így is.

Ez különben annak a Wolf Gábornak a vállalkozása, aki néhány éve annak ellenére nyerte meg a HVG blogversenyt, hogy közélet-függetlenként tevékenykedik. Az ilyesmi pedig arrafelé igen ritka. ;)

By SoDI

Annak is megvan az oka, hogy a marketing rovat alá viszonylag ritkán helyezek el írásokat. Egyszerűen akkora a reklámözön, hogy az ember az átlagos hirdetéseket már észre sem veszi. A hatékonyságot valamelyest növeli, ha egy levél személyre szóló, azonban a gyakorlott reklámfogyasztó sokszor még ezeket is olvasás nélkül dobja a szemétbe.

Azonban most itt van egy olyan DM, amit lehetetlen nem kinyitni.

Kezedbe veszed a postaládánál, és már az első pillanattól nem érted.

Ki a franc ír neked 18-as karikával? Nem rendeltél semmi ilyesmit. Aztán meglátod, hogy a Kulcs-Soft-tól jött a cucc, ami már végképp összezavar. Mi a francért küldene egy könyvelőprogramokkal foglalkozó cég korhatáros tartalmat?

A válasz különben rém egyszerű. 18 évesek lettek, és ezért nagykorúságukat úgy ünneplik meg, hogy 30%-os árengedményt adnak a termékeikre.

Briliáns megoldás!

Ha annyi lenne a borítékra írva, hogy "nagykorúak lettünk", talán ki sem nyitom. "Kit érdekel?" - érted. Így viszont komoly esélyük van rá, hogy kihasználom az alkalmat, elvégre még amúgy sincs számlázó cucc a gépemen.

By SoDI

Amikor végignéztem ezt az Index-es videót, akkor elsőként az jutott az eszembe, hogy ezek a fiatalemberek, akik részegen dülöngélnek a kamera előtt, - Tóta W. szavaival élve - ideológiailag igencsak képzetlenek.

Magukkal az elhangzó állításaikkal, aki nyitott szemmel jár, zömében talán egyetérthet, de egyrészt nélkülöznek minden, a témához megkívánt politológiai mélységet, másrészt a használt retorikájuk túlságosan közvetlen ahhoz, hogy ezzel - akár csak áttételesen is - valódi nemzeti célokat legyenek képesek szolgálni.

A zsindex persze rögtön ráharapott az anyagra, és megjósolható, hogy egész nap főoldalon fog virítani náluk ez a szar. Ellentétben ugyanis a riportalanyokkal, ők pontosan átlátják, hogy ez az előadásmód a közvélemény elé tárva kiknek szolgálja az érdekeit.

Én, azt hiszem, a mai nappal új küldetést találtam. A jobboldal átlagánál határozottabban gondolkodó emberek számára kívánok marketingtanácsokkal szolgálni arra vonatkozóan, hogy miként célszerű még a lelküket perzselő sarkos véleményeket is olyan módon a világ elé tárniuk, hogy azzal egyrészt ne csorbuljon a tényszerű összefüggések éle, másrészt viszont mégis olyan keretet kapjanak a szavaik, melyben balliberális értelemben is konszolidált képet mutathatnak.

Ez egy nagyon fontos feladat, melyre - mint a mellékelt ábra is mutatja - égető szükség van. Ugyanis a mostani állapot csak önmagunk lejáratására jó, másra nem.

By SoDI

Igazán csodálatos, amikor a magánszektor egészen alacsony szintjén is virágozni kezdenek a fejlett marketing-technikák. Ezt a hirdetést nemrég kaptam lencsevégre egy pátyi buszmegállóban.

Pontosabban ezt a kettőt. ;D

Most őszintén! Te melyiket hívnád fel? Azt, amelyik kiragasztotta hirdetést, vagy a viccesebbet? Én mindenképpen az utóbbit.

Na szóval, ha pátyi olvasóim közül valaki éppen takarítót keres, lehet válogatni!

By SoDI

Valaki magyarázza már el nekem, hogy a juj.hu üzemeltetői mi a francnak ostromolják a nyilvánosságot olyan, minden irónia nélkül valóban hatalmas érdeklődésre számot tartó dolgokkal, mint Hujber kameradobálása, vagy a mostani (számomra hihetetlenül hangzó) erőszakolós történet, ha az így megnövekedett forgalmat képtelen normálisan kiszolgálni a szerverük?

Múltkor, a Hujberes balhé utáni éjszakára rendbe jött a cucc, tehát a jelek szerint jól működik, ha éppen alig nézi valaki, így viszont a büdös életben nem lesz rendes bevételük.

Maga a lap (Orbán Viktor új netes kunyhójával együtt) nagyon tetszik nekem, majd egy közös cikkben ki is elemzem mindkettőt (miután ma este elküldtem azt az egyetemi beadandómat, mellyel most szenvedek), éppen ezért fáj a szívem értük, hogy egy ütős vállalkozás ilyen baromságon csúszik el, amiért nem voltak képesek normális kiszolgálói hátteret nyomni a cucc alá.

Egy, pont ilyen hatalmas felhajtás közben működésképtelen weblap bizony könnyen forintosítható hátrányt jelent. Merthogy általában a kifogástalan kiszolgálás is a profi marketing része. Én, bár van szakirányú végzettségem, utálok rendszergazdáskodni, így egy vállalkozó srác saját hosting szolgáltatását veszem igénybe, de az egyszer biztos, hogy ha a saját kereskedelmi megoldásaim ilyen kényes időszakban válnának működésképtelenné, igencsak kiverném a balhét. Ugyanígy a juj.hu munkatársainak is el kellene dönteniük, hogy bevételt akarnak, vagy továbbra is hobbizós spórolgatást?

By SoDI

Amikor az emberek többségében már kialakult a reklámrezisztencia egy magasabb foka, igen nehéz úgy hirdetni, hogy az célba is találjon. Lehet akármilyen hasznos is a kínálat, ha az automatikus önvédelmi reflex még arra sem ad esélyt, hogy elolvassák. Ilyenkor kell különböző trükkökhöz folyamodni.

A Haszon magazin legújabb számát böngészve erre találhatunk egy remek példát. Az alapvetően hideg színekkel dolgozó lapban a rikító sárga háttérrel, és az azt szegélyező fekete sávval egyrészt elérik, hogy a szemed legalább egy pillanatra a hirdetésre tévedjen. Ez azonban még édeskevés. A hirdető kap egy töredék-másodpercnyi figyelmet, de ha ezalatt az olvasó rögtön azonosítja, hogy ez megint valami reklám, akkor hiába minden.

Itt jön képbe a második lépés, a hirdetésen belüli keret. Ezzel jó eséllyel elérik, hogy a tekintetünk még tovább fókuszáljon, immár a kereten belüli szövegre. Mondanom se kell, ha itt valami olyasmi áll, hogy "vegyen", vagy "akció", akkor a rutinos versenyző ismét csak rögtön, olvasás nélkül tovább lapoz.

Ám itt jön az igazán nagy durranás!

NE! Üzeni a legelső szó. No, innen már nincs menekvés, mert rögtön megindulnak a belső folyamatok, felszínre tör a kíváncsiság. Ne? Mit ne? Miért ne? És ha mégis, akkor mi van? :)

A többire már kár szót vesztegetni, hagyományos reklámszöveg-taktika. Felszólít, cselekvésre késztet, rávilágít az elérhető legnagyobb előnyre. Ahogy kell. Akit akár csak egy kicsit is érdekelhet a befektetés (és ez a Haszon magazinnál jó eséllyel jelent találatot), biztos, hogy elolvassa a konkrét ajánlatot.

Itt persze még mindig van egy apróság, amin elbukhat az ajánlat. Az emberek lusták, így ha e-mail címekkel, és mindenféle telefonszámokkal traktálnák őket a hirdetés alján, akkor sokan ismét csak lapoznának tovább, mondván, hogy "felemelni a kagylót túl nagy macera". Ha esetleg több telefonszám is van, az még rosszabb, hiszen akkor az okozna dilemmát a befogadónak, hogy ezek közül most melyiket hívja.

De itt nincs menekvés. Webcím, befektetek.hu, és kész. Csak egy irányba mehetsz tovább, és jó eséllyel tovább is fogsz menni.

Ez, kérem, egy példa a tökéletes reklámra! (Maga a weblap viszont marketing szempontból egy rakás szar, de erről majd máskor.)

By SoDI