brutális rendőrtámadást intéztek ellenem

tonfával jöttek nekem és megkíséreltek földre vinni

egyértelmű, hogy a rendőrök felsőbb utasításra, politikai megrendelésre cselekedtek

Az én megtámadásomra, egy európai parlamenti képviselőjelölt nyilvános rendőri bántalmazására azért volt szükség, hogy példát statuáljanak: így jár, aki kiáll az emberi jogok, a gyülekezési szabadság, a vélemény-nyilvánítási szabadság védelméért.

Azért kívánják írmagostul kiirtani a tiltakozáshoz, a fellázadáshoz való jogot, azaz a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot, hogy minden ellenállás és nehézség nélkül folytathassák a nemzeti vagyon megszerzését. Ezért kell randalírozó csőcseléknek beállítaniuk az utcára vonulókat, a tiltakozókat, az emberi jogaikkal élni kívánókat.

Morvai Krisztina

Morvai Krisztina minden szava példaértékű lehet az összes olyan tahó számára, aki a hazafiakat merészeli hibáztatni a magyargyűlölő rezsim vérlázító kegyetlenkedéséért!

Világosan kifejti, hogy az alkotmányos alapjogok gyakorlása nem lehet randalírozás, és hogy az alapvető szabadságok érvényesülésének természetes igényét nem lehet úgy minősíteni, hogy aki kiáll a jogaiért, az csupán fejjel megy a falnak!

Nem lehet az olyan bátor hősöket, mint Budaházy György vagy Toroczkai László felelőssé tenni a rendőrség eljárásáért.

Így is van! GONDOLJUNK MINDIG ARRA, HOGY HA ÍRORSZÁGBAN PRÓBÁLNÁK MEG UGYANEZT, MÁR RÉG A LÁNGOLÓ PÁNCÉLJAIKBAN ÜVÖLTENÉNEK! Többek között ezért haragudtam vasárnap nagyon Gőbl Gyurira, amikor azt javasolta, hogy a körbekerítésünk iránti tiltakozásként vonuljunk körbe-körbe, mint holmi birkák, természetesnek tekintve a hatalmi visszaéléseket. NEM, NEM, ÉS NEM! Az elnyomás ellen rendíthetetlen következetességgel kell küzdeni, és SOHA DE SOHA nem szabad beletörődni, sőt: a legapróbb jelét is kíméletlenül meg kell torolni. Nem feltétlenül erőszakkal, sőt: amennyiben lehetséges, mellőzni kell az erőszakot - ezzel még én is tökéletesen egyetértek.

De az erőszak mellőzése ilyen vonatkozásban azzal egyenlő, hogy nem válogatunk az erőszakmentes, és az eddigi tapasztalatok alapján törvényes eszközökben, és előbb halunk meg, mintsem hogy belenyugodjunk a szabadságjogaink legjelentéktelenebb megtépázásába is!

Alább Morvai Krisztina barikád.hu-n megjelent írása.

Március 15-én volt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Európai Parlamenti választási kampánynyitója a budapesti Deák téren. Az eseményen listavezetőként én is beszédet mondtam, jelentős számú érdeklődő előtt. Ezt követően egy civil szervezet rendezvényén beszéltem, majd szokás szerint – a polgári és politikai szabadságjogok iránt elkötelezett jogászként - csatlakoztam a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi megfigyelő csoportjához, fellépve a városszerte tapasztalható rendőrségi jogsértésekkel szemben. Néhány órával a választási kampánynyitó rendezvény után brutális rendőrtámadást intéztek ellenem, amelynek során közvetlen közelről igen erős könnygázzal fújtak le, tonfával jöttek nekem és megkíséreltek földre vinni. Kizárólag azért nem szenvedtem komolyabb sérülést, mert a Jobbik velem lévő munkatársai illetve Gaudi-Nagy Tamás jogvédő kollégám megvédtek. Az események az ott készült amatőr videófelvételeken – pl. a www.barikad.hu oldalon - jól láthatóak. A történtek előzményeiből és összefüggéseiből egyértelmű, hogy a rendőrök felsőbb utasításra, politikai megrendelésre cselekedtek, pontosan tudva, hogy egy európai parlamenti képviselőjelöltet bántalmaznak. Az a vakmerőség, hogy mindezt a belvárosi utcán, kamerák jelenlétében merik megtenni, azt jelzi, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormány Magyarországon nyílt, gátlástalan, totális diktatúrát folytat, nyilvánvalóan számos külföldi szövetségessel.

Az én megtámadásomra, egy európai parlamenti képviselőjelölt nyilvános rendőri bántalmazására azért volt szükség, hogy példát statuáljanak: így jár, aki kiáll az emberi jogok, a gyülekezési szabadság, a vélemény-nyilvánítási szabadság védelméért. Bizonyítani akarták, hogy semmitől nem riadnak vissza. Üzenem nekik, hogy nem sikerült megfélemlíteniük! Már néhány órával később ott voltam a Gyorskocsi utcában az általuk bebörtönzött politikai foglyoknál a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársaival. Akár európai parlamenti képviselőként, akár egyetemi oktatóként és civil jogvédőként mindig ki fogok állni az igazságért és a magyar emberek méltóságáért, emberi jogaiért. Gyalázatos és gyáva támadásuk nem megrémített vagy meggyengített, hanem megerősített. Természetesen büntetőfeljelentést teszek gyülekezési jog megsértése, valamint bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmények miatt. Felbujtóként Draskovics Tibor rendészeti minisztert fogom megjelölni, hiszen miniszteri felhatalmazás nélkül e bűncselekményekre nem kerülhetett volna sor. Szintén felbujtói minőségben jelentem fel Gyurcsány Ferencet, mivel a diktatórikus rendőrséget végső soron mindenki számára nyilvánvalóan ez a fődiktátor irányítja. Levélben tájékoztatom az Európai Parlament elnökét arról, hogy képviselőjelölti minőségemben, az EP választási kampány nyitónapján a kézivezérelt rendőrség a nyílt utcán megtámadott. Csatolom a videofelvételt, amely önmagáért beszél. Megkérem Balog Zoltánt a Magyar Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának elnökét, hogy tegyen meg az üggyel kapcsolatban minden lehetséges és szükséges intézkedést, továbbá kérem tőle, hogy az Emberi Jogi Bizottság mostantól kezdve minden nemzeti ünnepen és jelentős utcai rendezvényen biztosítson (emberi jogi) megfigyelő szolgálatot. A magyar emberek méltóságának és jogainak védelme nem lehet kizárólag jószándékú civil szervezetek feladata. Az Országgyűlésnek, különösen az ellenzéki pártoknak a jelenleginél sokkal határozottabban, keményebben kell kiállniuk az emberi jogok védelméért, s világossá kell tenniük, hogy a gyülekezési jog, a vélemény-nyilvánítási szabadság gyakorlását a diktátorokkal ellentétben nem tartják „randalírozásnak”.

A nemzeti érzelmű pártoknak nem egymás gyalázásában kell vetélkedniük, hanem abban, hogy ki képviseli határozottabban az emberi jogok védelmét, ideértve a politikai és polgári szabadságjogokat, mint a gyülekezési vagy a szólásszabadság és a gazdasági, szociális, kulturális jogokat, mint a munkavállalói és szakszervezeti jogok, vagy a vállalkozás szabadságához való jog. A mai napon teljeskörű összefogást hirdetek minden jószándékú, szabadságszerető magyar embernek, párthovatartozásra tekintet nélkül, az emberi jogok és a demokrácia visszaállítására, a diktatúrával szemben.

Kérem minden jogász kollégámat, a sajtót, a politikai erőket és civil mozgalmakat, a nemzeti érzelmű művészeket a rock zenészektől a színészekig, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak az emberi jogok sárba tiprása ellen, s ragaszkodjanak a gyülekezési jog és a vélemény-nyilvánítási szabadság visszaállításához Magyarországon. Szervezzenek nyilvános rendezvényeket, az emberi jogok jelentőségéről szóló tájékoztató programokat, aláírásgyűjtéseket, keressenek belföldi és külföldi szövetségeseket. Általános mozgósításra van szükség az emberi méltóság és az emberi jogok visszaállítására, ideértve a polgári és politikai szabadságjogokat és a gazdasági, szociális, kulturális jogokat is. Világosan kell látni, hogy ez a kormány és az őt támogató bel- és külföldi sajtó és „értelmiség” azt várja el a magyar emberektől, hogy „lehajtott fejjel menjünk a vágóhídra”, ne lázadjunk fel az ország gyarmati sorba taszítása, a magyar emberek kilátástalanságba, elszegényedésbe süllyesztése ellen. Azért kívánják írmagostul kiirtani a tiltakozáshoz, a fellázadáshoz való jogot, azaz a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot, hogy minden ellenállás és nehézség nélkül folytathassák a nemzeti vagyon megszerzését, piszkos korrupciós ügyeiket, s termőföldünk, vizünk, energiaforrásaink külföldi kézre adását. Ezért kell randalírozó csőcseléknek beállítaniuk az utcára vonulókat, a tiltakozókat, az emberi jogaikkal élni kívánókat.

Kérek minden politikai pártot, civil mozgalmat, sajtót és médiát, hogy ne legyen partnere a diktátoroknak az emberi jogok lejáratásában, veszedelmesnek beállításában! Ezzel szemben tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar emberek világosan lássák a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési jog és más szabadságjogok jelentését és jelentőségét a valódi demokrácia visszaállításában.

barikad.hu

 

 

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!