Na, mivel vasárnap van, nem nagyon volt kedvem videót vágni, helyette elétek tárom Tamás Gáspár Miklós tegnap elmondott beszédét.

Teszem ezt főként azért, mert bár alapesetben a legprimitívebb fasisztázást várná tőle az ember, ám ennek ellenére ezúttal meglepően értelmes gondolatokkal hozakodott elő. Sajnos a mondókája végén kámforrá vált, így nem volt alkalmam megkérdezni tőle, hogy ha szociális kérdésekben feltűnően hasonlóan vélekedik, mint az úgynevezett fasiszták, akkor mégis mi a különbség a fasizmus, és az antifasizmus között, valamint hogy utóbbi képviseletében mi értelme van harcolni az előbbi ellen.

Elvégre valójában a hazafiak sem akarnak kiváltságokat, csupán mások igazságtalan kiváltságait szeretnék megszüntetni.

Gazdasági tekintetben a Jobbik által megjelenített nemzeti radikális állásponttól talán csak a segélyezettek kérdésében tér el TGM véleménye, ám tekintve, hogy én ebben a pontban egy határozott különvéleményt vallok a hazafiak között, engem még ez sem zavar.

Nyomasztó, amikor az ellenség nem hajlandó az elvártaknak megfelelően agyilag zokni lenni. Utoljára akkor éreztem ilyet, amikor a legutóbbi holokamu-dzsemborin a főzsidó juszt sem volt annyira ostoba, mint ahogyan azt Suchman papa előre beharangozta, és kefélés helyett inkább forró hamuval tisztította meg a Duna-parti bronzcipőket.


Ha nem indul, kattints ide!

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!