Ma folytatódott a Gőbl Gyuri elleni koncepciós per a Budai Központi Kerületi Bíróságon, akit továbbra is azzal vádolnak, hogy 2006. október 23-án az Alkotmány utca közelében köveket dobált a rendőrsorfal felé.

Vádlott és védője
A tárgyalás elején Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd úr annyira kemény volt az első rendőrtanúval, hogy már-már sajnálni kezdtem szerencsétlent. Az addig rendben van, hogy ez a nyomorult ávós egy általános iskolás szókincsével rendelkezik, ezért nehezére esik például a „tömeg előtt állt”, illetve a „tömeg első részében állt” kifejezések közötti differenciát érzékelni, de hát nyilván nem tehet róla, hogy még a saját anyanyelvén sem képes pontosan megértetni magát. Attól még kiválóan tudhat ártatlan magyarokat verni, és csak ez a lényeg.

Gaudi ügyvév úr rendőrtanút nyúz
A három tanú annyira egybevágóan adta elő a történteket, hajszálpontosan ugyanazokat a szavakat használva, mintha csak egy versként tanulták volna be, mit kell mondaniuk. Mindhárman elmondták, hogy látták, amint Gőbl Gyuri „valamit dob, ami szerintük kő volt”. Ezt abból gondolták, hogy akkor már nagyon sok mindennel dobálta őket a tömeg. Az összefüggést mindenki fejtse meg maga.

Gőbl és a három rendőr
A mai napon két emlékezetes megjegyzés hangzott el. Egyrészt az Alkotmány utcai helyszínen megsérült rendőr elmondta, hogy nem volt benne szemernyi indulat sem a vérző feje miatt, ugyanis már megszokta. Ahogy fogalmazott: „ez egy ilyen adok-kapok játék”. Ja, akkor minden rendben is van. Nyilván a megviperázott szerencsétlenek is csak éppen ilyet játszottak. Fantasztikus cinizmus.

Ügyész bácsi és bíró néni
A másik furcsaság az volt, amikor a rendőrök előadták, hogy az egyik társuk sisakját valószínűleg egy visszadobott könnygázdránát törte szét. Van pofájuk kijelenteni, hogy elég kemény lehet ehhez a gránát, miközben néhány éve számolatlanul lőtték be a cuccot a védőfelszerelés nélküli, védtelen tömegbe. Hát anyátokat...

Bíró néni gondolkodik
Annál a pontnál már sem én, sem a melletten dolgozó Kroko nem tudott csendben maradni, amikor bírónő megkérdezte Gőbl Gyurit, hogy szerinte elfogadott dolog-e a tüntetők részéről a könnygázgránátok visszahajítása a rendőrök közé. Krokóval kórusban kiabáltuk be, hogy „persze, abszolút”, elvégre már az is felháborító, hogy ez egyáltalán kérdésként felmerülhet.
Ilyen a fegyver, ezt lövi ki
(UPDATE: Egy kedves olvasóm szerint inkább ILYEN
fegyvert használ a magyar készenléti rendőrség.)
A füstölgő szarjaikat bizony vissza kell kúrni a rohamládáknak, fulladjanak meg a saját mocskoktól ők. Ez egy magától értetődő, természetes reakció, éppen ezért semmilyen körülmények között sem számíthat erőszaknak. Ez így helyes, ez a követendő magatartás!
By SoDI
Ui.: Egyébként bocsánat Gaudi ügyvéd úrtól, hogy vele szemben ülve még az ő érdekfeszítő előadásait is édesdeden végigaludtam, de egész éjszaka fent voltam, és egy hosszú tárgyalás kiváló alkalom bepótolni a pihenést. :D