Megmondom őszintén, én tegnap nagyon megörültem Pilu mester sokat támadott írásának, melyben kemény kritikával illeti a cigánybűnözés ellen pusztán utcai felvonulással harcoló Gárdát, valamint ugyanígy boldog voltam az Új Demokratikus Koalíció (ÚDK), vagyis a hajdani Gorkapárt azon publicisztikája láttán is, amely kifejti, hogy a cigánykérdés megoldása főként a jutalmazó segítségben, és a keresztény evangelizációban rejlik.
Ugyanis sem Pilut, sem pedig az ÚDK-t nem lehet elvtelen zsidóbérencséggel vádolni. Pilu volt az, aki annak idején a "Lökd meg, Demszky!" című zseniális művel örvendeztetett meg minket, illetve, aki a tavaly őszi utcai ellenállás kapcsán azt énekelte a "Te tetted ezt, király" című zeneszámában, hogy "vér nélkül, barátom, nincsen forradalom", valamint "ha ti vagytok a többség, inkább leszek csőcselék, és vérrel írom falakra az árulóknak nevét", tehát elvitathatatlan, hogy helyén van a szíve, az ÚDK-ról pedig elég csak annyit mondanom, hogy nemrég még engem is megdicsértek az elhíresült Szetey-montázsommal kapcsolatban, akinek pedig a Szetey-montázs tetszik, az rossz ember nem lehet. :D
Mindkét írásban vannak persze durva csúsztatások, és túlzások. (Az ÚDK-s Bégány Attila a valós megoldások közé sorolja a köztéri kalodát, mint a nyílt színi fizikai büntetés eszközét, a polgárőröknek pedig a pofonosztás jogát is a kezükbe adná, nem gondolva arra, hogy ez elképesztő visszaélésekre adna lehetőséget, Pilu pedig - igen erősen eltévedve - gázkamrákról beszél a Gárda felvonulása kapcsán, holott Tomcat nagyon jól mondja, hogy ezt inkább neki kellene címezni. :-)) Azonban én ennek ellenére is úgy gondolom, hogy felesleges itt erre a néhány, nyilvánvaló túlzásra kihegyeznünk a kritikánkat - mint ahogyan azt például Blogin teszi -, és helyette inkább örülni kellene annak, hogy végre elindult valami a nemzeti radikális oldalon is, amit joggal lehet értelmes párbeszédnek nevezni.
Mert Pilu írása stílusát tekintve bár valóban minősíthetetlenül visszataszító, és bár az ÚDK részéről komolytalan paródia számba menő ötlet a társadalmi integráció jegyében cigánycsaládokat balliberális véleményformálók közelébe költöztetni, azonban mindkettő ennek ellenére is pezsgő szellemi vita kiindulópontja lehet. Egy vitaanyagnak ugyanis - mint ahogy a neve is mutatja - az az elsődleges funkciója, hogy vitát generáljon, ha pedig Pilu kicsit visszafogottabban önti formába a szavait, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem beszélnének róla annyian, mint most.
Beindult egyfajta konstruktív eszmecsere, és ez azért is nagyon üdvözítő, mert ha van egy hely, ahol egy zászló alá gyűlnek, és birka módon csápolnak, akármi is történik, akkor az a Fidesz. Ha nem akarunk megcsömörleni a saját kis szellemi posványunkban, akkor helyenként igenis szükség van ellenvéleményekre is, amiket aztán ki lehet tárgyalni.
A nemzeti radikális oldalra tartozni ugyanis - szerintem alapvetően azt jelenti, hogy van néhány dolog, ami mellett az ember minden körülmények között kiáll, és az ellenség, de legalábbis az ellenfélhez sorol mindenkit, aki ezen elvek ellen beszél.
A nemzeti radikális ember...
- anticionista (elítéli Izrael állam, és a hazai híveinek rasszista politikáját)
- keresztényi értékeket védő (családvédelem a devianciák felmagasztalásával szemben, polgári erkölcsök ápolása a drogpropagandával szemben, valamint a bűnözői életmódtól való elhatárolódás)
- nemzeti jelképeket tisztelő (ha nem is tűz magára szentkoronás jelvényt, de ennek ellenére legalább annyira tiszteli, hogy elítéljen mindenkit, aki a történelmi jelképeinket támadja)
...magyar hazafi.
Ezeken belül ugyanakkor igen széles lehetőség van az eszme szárnyalásának.
Megvallom őszintén, én az utóbbi időben már igen kényelmetlenül éreztem magam, amikor azt tapasztaltam, hogy akárhányszor merül is föl a cigánykérdés, vagy szélsőliberális, hülye zsidajokat látok ajvékolni a magyarság ellen, vagy pedig a másik oldalról az ostoba rasszizmust hallom harsogni, kimondva, vagy kimondatlanul genetikai alapokra helyezve a vizsgálódás hangsúlyát. Néha komolyan úgy éreztem, hogy a két merev, monomániás csapat harcában egyedül én vagyok középen az, aki a józan észt képviseli.
E két szélsőség közé ékelődött most be a (szememben egybevágó, bár ennek ellenére a valóságban egymástól nyilvánvalóan távol álló) ÚDK-Pilu tengely, és végre egyazon időben lett megfogalmazva néhány olyan dolog, melyek egyikét-másikát az egyes oldalak képviselői, a maguk részéről eddig következetesen tagadtak.
- Igenis létezik cigánybűnözés. (ÚDK)
- Létezik a túlszaporodás veszélye. (Pilu)
- Hülye felvonulásokkal semmit sem érünk el. (Pilu)
- Jó megoldás a differenciáltan alkalmazott pozitív diszkrimináció. (ÚDK)
- A Gárda tagjai kurva szarul néznek ki az összevissza, vegyes árnyalatú és szabású kabátjaikban (SoDI, de az öltözéket Pilu is bírálta. :-)) - Faszért nincs rendes téli egyenruhájuk?!
- A cigányság megnevelésében a keresztény evangelizáció az egyik legfontosabb eszköz. (ÚDK)
- Az etnikai jelenségek önmagában való hangsúlyozása - amennyiben valós altenatívák felkínálása nélkül történik - sehova nem vezető, tőröl metszett rasszizmus. (Pilu)
- A cigánybűnözés megfékezésében a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is ki kell lenniük a részüket. Szervezzék meg maguk a polgárőrségeket. Ehhez pénzt kell nekik adni, de ha ennek ellenére sem képesek megfékezni saját bűnözőiket, akkor viszont meg kell tőlük vonni még az eddigi támogatásokat is. (ÚDK)
Ez szerintem így gyönyörű. A fent összeszedett gondolatsor szakít az ostoba, Cion Bölcsei által inspirált, társadalomkorcsosító politikai korrektséggel, tehát igenis kimondja, hogy létezik a probléma, ugyanakkor ezzel egyidőben túllép a gyűlölködésen, az önmagáért való "kemény kéz" ígéretének demagóg, épp ezért helyenként közvetlen fajgyűlöletbe csapó koncepciótlanságán, és valóban működő megoldásokat kínál.
Én nagyon örülök neki, hogy végre ilyen előremutató, árnyalt vélemények is megszületnek, mert ettől kezdve végre én is boldogan tudok a cigánykérdéssel foglalkozni, anélkül, hogy akár rasszistának, akár zsidóbérenc libsinek kellene éreznem magam. :-)
By SoDI
Kapcsolódó anyagok:
