Na kérem, rendhagyó módon kezdjük a mostani bejegyzést.

Szeretnék megkérni mindenkit, hogy mondjon el egy egyperces imát azért, hogy Berta kutyának rendben legyen a kolleszterin szintje, és adjon a gazdája neki elég lehetőséget arra, hogy lemozoghassa a sok drága bélszínt, aminek a fedezetét Könnyű Károly volt olyan kedves előzékenyen Tomcat számára adományozni. (Erről bővebben itt személyesen Tomcat tollából).

Kívánjunk továbbá neki idén március 15-re is még sok erőszakos zsidajt, nehogy kifogyjon a finom kajából.

Mielőtt valaki betámadna: miután a mai napig nincs hír arról, hogy Könnyű Károly meggondolta volna magát, vagy Tomcat felajánlotta volna a kérdéses összeget valamilyen más, karitatív, esetleg nemzeti ügy javára, így egészen addig a pillanatig amíg ilyesmi legalább olyan formában nem jut a tudomásunkra, hogy Tomcat ír róla a blogjában, teljesen helyénvaló úgy tekiteni, mintha a pénz egyenlő arányban oszlana meg Tomcat napi kiadásaiban, így többek között a kutyaeledelben is.

Na és akkor Athina...

Úgy tartja a vélekedés, hogy a világ minden táján vannak olyan témák, melyekről illik hallgatni, melyek érinthetetlen dogmának számítanak.

Muzulmán országokban ilyen, ha valaki Mohamed prófétát gyalázza. Ha ezt teszed, elvágják a torkodat.

Nyugati országokban ilyen, ha kételkedsz a Holokauszt 6 milliós zsidó áldozatában. Ha ezt teszed, hosszú évekre börtönbe zárnak.

Magyarországon pedig ilyen, ha rosszat írsz Athináról. Ha ezt teszed, "úgy tényleg nagyon meg leszel verve" és "ez alatt azt kell érteni, hogy se közben, se utána nem fogod tudni hívni a rendőrséget." (idézet forrása: tomcat).

Tomcat-nek ugyanis nagyon kezd elege lenni abból, hogy mindenki "körülötte szaglászik", amikor "semmi köze sincs a dolgaihoz". És nagyon feldühíti, amikor emiatt a szerelmét érik támadások. Nem érti, hogy miért csinálják ezt. A mai bejegyzésemben erre a miértre adom meg a választ. 

Kezdjük azzal, hogy magát Tomcat-et miért támadják, és ezután kanyarodjunk rá a barátnőjére. Azért itt kezdjük, mert erre a legkönnyebb választolni: Támadják őt, mert ezt akarja.

Ennyi. Pont.

Ha nem játszana arra, hogy minél nagyobb legyen körülötte a figyelem, akkor nem lennének ennyien olyanaok, akik kritikával illetik. Sőt, ha nem keverné lépten-nyomon a magánéletét közéleti kérdésekkel (pofozkodó zsidó és személyes anyagiak), akkor a tömeg se örülne boldogan a feldobott labdának.

Személyes példám: október 23-án rémesen fel voltam háborodva, hogy miért támad meg az egyik rohamrendőr csak azért, mert rögzítem, hogy közterületen közfeladatot ellátó közszolgaként miként végzi a munkáját. Felháborító, ugyanis ezt neki el kell tűrnie. Ugyanígy mindenki másnak is, aki közfigyelmet von magára. Rohamrendőr elvtárs menjen csirkegyári munkásnak, és akkor garantálom, hogy senki se lesz kíváncsi a munkájára. Ugyanígy ha Tomcat nem szeretne egy tízezer fölötti napi látogatottságú blogot, akkor nem lenne neki tízezer fölötti napi látogatottságú blogja tele olyan emberekkel, akiknek megvan a véleményük.

De nem, szerinte azért támadják őt, mert valamit képvisel. Ezért írja királyi többesben, hogy ilyenek ezek, akik támadnak "minket", és szaglásznak "utánunk".

Ezzel kapcsolatban csak Tóta W. Árpád egyik blogbejegyzésére tudok hivatkozni, amit Orbán Viktorról egy nyilatkozata kapcsán írt, tudniillik, hogy az Elnök Úr vajon miért azonosítja magát egy nagy közösséggel. Tessék a szavait Orbán helyett Tomcat-ra vonatkoztatni, tökéletesen igazak maradnak.

Ugyanis amikor valami balliberális félkegyelmű támadja Tomcat-et a magánélete miatt, én nem érzem úgy, hogy egy személyben engem is támadás ért volna. És ha ettől hirtelen rossz magyarrá válok, hát azt hiszem, ezt vállalnom kell.

Ami pedig Athinát illeti

Abban természetesen kiegyezhetünk, hogy óriási bunkóság Athinát a párja politikai megnyilatkozásai miatt támadni.

Ha például valaki arról kezdene el cikkezni, hogy az édesanyám ügyvédi tevékenysége mennyire összeegyeztethetetlen az én politikai megnyilatkozásaimmal, akkor az az illető nagyon hamar szembe találná magát minden, az erőszakon kívül rendelkezésemre álló retorziós eszközzel.

Mondom ezt azért, mert egymást szerető emberek közel sem biztos, hogy nincsenek esetleg homlokegyenest ellenkező véleményen. Édesanyám stabil MSZP szavazó. Úgyanígy Athina se nagyon radikális.

Ha valaki esetleg kételkedne ebben olvassa el Athinától magától. 

Sőt, még egy példa annak, aki ezt életszerűtlennek gondolja: Baló György felesége fideszes. Ez tehát így teljesen természetes állapot, éppen ezért visszataszító, amit Balás Márk művelt Athinával a Rács mögött a fasiszta disznó (saját google cache türközés) című írásában.

"Miért enged fasiszta gennyládát az ágyába" kérdi, és nem fogja fel, hogy ezzel az ótvar judeonáci stílussal sokkal mélyebbre ássa magát a normális emberek előtt, mint amilyen mélyre Tomcat valaha is áshatja magát a legerőszakosabb szélsőliberális fröcsögők szemében. Ilyen ócska gyűlöletirodalmat kizárólag zsidó ember lehet képes papírra vetni. Süt belőle a Mózes öt könyvének minden lapjáról hasonló intenzitással sugárzó, alantas erőszakosság.

Azért érdemes stilisztikailag kielemezni ezt, és a Fasiszta disznó naplója (szintén mirror) förmedvényt is, mert mindkettő a legkiválóbb bizonyítéka annak, hogy Balás Márk valóban hazudik, amikor azt állítja, hogy blogja cikkjeit "újságírói módszerekkel" állítja össze.

Bár ítt egy apró kitérő erejéig érdemes megemlíteni, hogy

  • Engem is elvittek a rendőrök
  • Engem is bent tartottak
  • Ellenem is eljárás indult
  • Én is írtam beszámolót
  • Én is jobboldali vagyok

Így ezt a fasiszta disznózást akár még én is magamra vehetném. :)

Ha megfigyeljük, milyen visszataszító módon rakja egymás hegyére-hátára a negatív, mocskolódó jelzőket Tomcat-re vonatkoztatva, és egyben ezzel Athimát is gyalázva, levonhatjuk a következtetést, hogy ilyet csak egy valódi szemita trágyaember képes papírra és blogra vetni. Egy normális újságíró komoly hangvételű írásban SOHA DE SOHA nem használna negatív jelzőket személyekre vonatkoztatva.

Ez szakmai alapelv!

Lehet írni arról, hogy valaki hülyeségeket csinál, hülyeségeket beszél, de azt, hogy hülye soha nem írjuk le senkiről. Ez még ennyit se képes betartani. Ebből is látszik, hogy ő nem újságíró, csak egy fröcsögő félkegyelmű.

Mi tagadás, az embernek tényleg kinyílik a bicska a zsebében, és meg tudja érteni, hogy Tomcat is ideges emiatt.

Azonban...

Óriási különbség köztem és Tomcat között, hogy én politikai témák kapcsán, például itt a blogon , sose nevezem meg édesanyámat,  nem keverném bele még áttételesen se a politikai vitáimba.  Ő viszont Athina elleni támadásra motivál sokakat azzal, hogy ilyen bejegyzések szomszédságában ír róla.

Így, ha azt olvasnám valahol az Interneten, hogy valahol édesanyámat a munkájával kapcsolatban támadnák, akkor nem fenyegetném megveretéssel, vagy perrel az illetőt, és nem állítanám be, mintha ez egy politikai támadás lenne a személyemen keresztül a nemzeti oldal ellen.

Athina érett felnőtt nő, így nyilvánvalóan képes megvédeni magát azon felmerülő kritikákkal szemben, melyek a Tomcat-tel való kapcsolatától függetlenül születnek meg. Én magam nem ismerem Athina tevékenységét, nem tudom, hogy lenne-e okom politikai, vagy bármilyen más oldalról támadnom őt, éppen ezért nem is teszem.

De ha lenne ilyen ok, és tényleg nem lenne kapcsolatban Tomcat-tel, akkor bizony teljesen jogos lenne akármilyen őszintén is leírni róla a véleményemet, és ennek megfelelően gondolkodás nélkül meg is tenném, mert ez így természetes.

Így szerintem az egyetlen ember, aki lejáratja Athinát az maga Tomcat, amikor rosszul felfogott lovagiasságból még az ilyen témákban is befenyíti azokat, akik véleményt mernének mondani.

Megint csak a személyes hasonlattal: Ha én édesanyám esetleges (valóságban különben nem létező) szakmai kritikusait politikailag betámadnám, akkor azzal pont én lennék az, aki lejáratnám őt.

A másik különbség az előszakhoz való hozzáállásunkban van. 

Rólam tudni kell, hogy nagyon erősen pacifista vagyok, elhatárolódom az erőszak minden formájától. Vallom például, hogy egy embernek semmilyen körülmények között sincs joga kioltani egy másik ember életét. Így természetesen elítélem az abortuszon keresztül a halálbüntetésen át az eutanáziáig az összes gyilkosságot.

Az életemben is azt vallom, hogy kivétel nélkül mindent le lehet rendezni békés úton.

Éppen ezért tartom óriási hibának, és felelőtlenségnek, hogy  Tomcat a szavaiban szinte sose zárkózik el vitás ügyei ilyetén rendezésétől.

Ezzel az erőszak-propagandával pedig nem csak magát, hanem egyben környezetét is megbélyegzi.

Vagyis leszögezhetjük: valóban akadnak politikai fröcsögések, azonban fontos látnunk azt, hogy Tomcat saját maga az, aki akarva-akaratlan generálja ezeket a támadásokat, Athina ellen is.

Ezt ő is pontosan tudja, éppen ezért röhejes, amikor kifakad, hogy miért nem szállnak le róla.  

Elvégre csak azt kapja, amit rendelt.

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!