Március 15-éhez közeledve egyre nagyobb figyelem terelődik a jobboldali radikalizmus emblematikus figuráira, így biztosak lehetünk benne, hogy Toroczkai László blogja is folyamatosan tör egyre magasabbra a hazai blogszférában.
Éppen ezért tartom elkeserítőnek, hogy a szöveg tördelése teljesen olvashatatlanná teszi az egészet. Nincsenek bekezdések, az apró gyöngybetűk végtelen, tagolatlan folyamban sokkolják a látogatót, aki, bár Toroczkai iránti tiszteletből, és mély kíváncsiságtól hajtva végig rágja magát a mondatokon, de eközben szemét kifolyatva küzdi meg a maga harcát meg minden egyes sorral.
Férfiasan bevallom, minden érdeklődésem dacára én már az első nagyobb bekezdés után feladtam, és a fárasztó bogarászás helyett inkább egy felolvasó programot eresztettem rá az írásaira.
Valakitől, aki egy nyomtatott lapnál főszerkesztő, azért ennél gondosabb tipográfiai kivitelezést várna el az ember. Tisztában vagyok vele, hogy a blog egészen más műfaj, de illendő lenne, ha szorulna bele annyi empátia, hogy az olvasók szemével is megpróbálja áttekinteni a munkáját.
Azt hiszem, sokunk nevében mondom, hogy őszinte hálánk kísérné Toroczkai Lászlót, ha érezhetnénk, hogy a továbbiakban ez a szempont is érvényesül a netes írásai publikálásakor.
By SoDI
Ejnye, gyermekeim az égben, ez a kommentár nélküli iratmutogatás a jelek szerint nem volt egy jó ötlet.
