Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Hogyan látja egy magyargyűlölő tót kolléga 2006 október 23-át?

Hát így.

Ez akárhogy is ellenünk van, szerintem vicces. :)

By SoDI

Miután SoDI is érzékeli, hogy átmeneti elfoglaltságai miatt a blog színvonala szánalmas hullámvölgyet él át, ezért úgy gondolta, hogy ráerősít egy kicsit... a gagyira.

Ezennel meghirdetem a "ki publikál szánalmasabb tüntetés-videót a YouTube-on" című versenyt.

Én kezdem...

Erről a cuccról azt érdemes tudni, hogy több hónapja készítettem, azonban akkor nem raktam fel sehova, mert még ahhoz is túl szarnak tartottam, hogy blogbejegyzés legyen belőle.

Most meggondoltam magam. :-)  

By SoDI

Aki Szandi egykori számaitól ideget kap, az rossz ember nem lehet. Ugyanakkor azt meg kell hagyni, hogy ehhez az Inuyasha AMV-hez nagyon illik ez a zene. :-)

Legalábbis nekem nagyon tetszik. :)

By SoDI

Ha belegondolok, hogy három időgazdálkodással foglalkozó könyv is van a házi könyvtáramban, akkor egy picit elkeserítő, hogy még azok kiolvasására sem jutott időm.

Sőt, miután ma se maradt még a blogolásra se, csupán egy kuruc.infós viccet emelek át, mert ezt mindenkinek látnia kell. :)

 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc életének 47. évében még él. Temetéséről később intézkedünk!

By SoDI

Felmerült kérdésként, hogy miért viseltetek ellenszenvvel azon rendezvények iránt, ahol a szervezők a felhívásuk kiemelt részeként próbálják meghatározni, ki milyen jelképekkel jelenjen meg náluk. Erre próbálok egy kicsit rávilágítani.

Amíg tehát Moszad-kollégám, Tomcat, megmelegíti a kávénkat itt, a MAZSIHISZ irodák mellett berendezett közös dolgozószobánkban, röviden levezetném, hogy mi az óriási probléma ezzel.

Nos, a nemzeti trikolórral természetesen az ég adta világon semmi baj nincs. (Már leszámítva persze, hogy a liberális fertő kiindulópontjának, a 1789-es párizsi forradalomnak a majmolására született, mellőzve minden valóban ősi, nemzeti sajátosságot, de ezt a szempontot, az egyszerűség kedvéjét most hagyjuk.) A probléma nem itt van, hanem ott, ha valaki – miközben látszólag a kormány intézkedéseivel helyezkedik szembe – valójában az ő szervilis kiszolgálójaként viselkedik.

A történelem ezernyi példát mutat arra, hogy a megfelelő módon előkészített, és kivitelezett demonstráció könnyűszerrel tud eredményt elérni – még akkor is, ha végig békés keretek között marad. Egyetlen dolog szükségeltetik hozzá, méghozzá a határozott szívósság, és a megalkuvás lehetőségének nagyon határozott elvetése. Nos, az olyan tüntetések, ahonnét távol akarják tartani történelmi zászlóinkat, pont ez utóbbi pont nem teljesül.

Ez gyáva, kormányzati akaratnak lefekvő hozzáállás, mely talán egy néhány másodperces hírblokkra elég az esti híradókban, de másra nemigen. Azzal én magam is egyetértek, hogy a készülő vagyontörvénnyel a maffiavédő Veres sokat-dolgoztam-ezért-vagyok-gazdag János az ország totális kisemmizését készíti elő (még akkor is, ha a törvény első változatban meghatározzák a hosszú távon állami kézben tartandó vagyonhányadok körét, elvégre azokat majd később egy-két csendes módosítással szépen kiszedik majd belőle). Ez ellen tehát valóban elemi nemzeti érdek küzdeni, de nem ilyen módon!

Maga az élőlánc gondolata természetesen nem elvetendő, elvégre, ha visszaemlékezünk rá, ősszel egy hasonló kezdeményezés volt, mellyel kapcsolatban néhány hisztériakeltő majom terrorveszélyről kezdett el hadoválni (mert ó, jaj, hogyan fognak a politikusok bejutni tőlük a Parlamentbe), azonban egészen más az öntudatos tiltakozás, és megint más a semmire sem jó nyál.

Ez ugyanúgy nem megoldás, mint ahogy önmagában az erőszak sem az.

A törvények maradéktalan betartásával is lehet erőt mutatni, de ez nem megy olyan módon, hogy ott vagyunk fél óráig, aztán mindenki megy, amerre lát. Azok a nevezetes nyugati tüntetések, melyek eredményesek voltak, egytől egyik több napos, szívós kiállással érték el sikereiket. Ha „megunjuk, oszt hazamegyünk”, az nem a vagyonlopkodók orrá alá tör borsot, hanem azok orra alá, akik valódi eredményekben gondolkodnak.

A megoldás természetesen az, ha nem mutatunk kompromisszumkészséget (elvégre az a konszenzus szöges ellentéte), hanem mindig, és minden körülmények között, a legvégső határig kihasználjuk a törvény adta lehetőségeket. Ha ügyesen csináljuk, teljesen szükségtelen valaha is átlépni.

Itt bizony több napos tüntetésekre van szükség. Bejelenteni éjjel-nappalra. Ha mindenféle alibi-rendezvényekre hivatkozva letiltják, akkor apró módosításokkal be kell nyújtani a területfoglalási igényt újra és újra. Bátor, és szívós küzdelem kell ide. Újra, és újra.

Csak nem utcakövekkel kell megvívni, hanem papírokkal.

By SoDI

SoDI meghonosítja a villámtudósítás műfaját. A lényeg, hogy a főcímmel együtt minden fontos történést össze kell foglalni öt másodpercben.

Tessenek figyelni.

	Augusztus 20 - Elfoglaltak mindent! Méret: 2 Mb, Formátum: WMV Letöltés!
Összes minőségi videó: http://sodika.extra.hu/

Bárdos Anrás szerint az igazán jó újságíró hatékonyan tömörít, és sallang nélkül, csak a lényeget adja. Ha ez igaz, akkor én kiváló újságíró vagyok. :)

Szal ilyen az, ha még videót vágni sincs időm, nemhogy blogot írni.

By SoDI

Az alábbi cikkek szó szerint, mindenféle változtatás nélkül emelem át a Gorkapárt (ÚDK) weblapjáról.

Az én ízlésemhez képest túlságosan is puritánul van megfogalmazva. Sokkal jobban szeretem, ha valaki bonyolult szóvirágokkal operál, de most jobb híján be kell érnünk ezzel. :)

Ez a kép 2007-ben számomra nem azt mondja, hogy a homoszexuálisokat koncentrációs táborba kell zárni, mint Hitler idejében. Nem, hiszen ezen a képen Szetey fényképével megszemélyesített személy nem a tábor foglya, hanem inkább a tábor parancsnoka vagy kommunikációs igazgatója.  
Ez a kép egy víziót fest elénk: Mindannyian érezzük, hogy a liberális demokráciákban részesei vagyunk egy un. ’jogegyenlősítési’ folyamatnak. Ebben a folyamatban fokozatosan közeledünk afelé, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak, gyerekeket fogadhassanak örökbe.

 

A tábor parancsnokát vagy
kommunikációs igazgatóját
személyesíti meg.
 

A folyamat vége pedig: koncentrációs táborba kell zárni azokat, akik nem értenek egyet, akik azt merészelik képviselni, hogy az életet tovább vivő férfi-nő kapcsolat magasabb értékű mint az életet tovább nem vivő homoszexuális kapcsolat. Ennek a folyamatnak a jeleit, a mai közéletben mindannyian érzékeljük. E sorok írója jelentkezik, lakónak a koncentrációs táborba.
A Fidesz irányítású Lánchíd Rádió a politikai ellenfele értelmezését tette magáévá(22 percig volt fent a kép a honlapjukon, kírúgták a felelőst, akit még az önkormányzati képviselőségéről is lemondattak).
Az ÚDK viszont a Fidesz helyett felrakja saját honlapjára a képet és egyben felszólítja a Fideszt, hogy változtassa meg álláspontját: ne írja alá az EU 'reformszerződését', mert abban burkolt formában, de elfogadják a homokosok házassághoz való jogát.

               Bégány Attila/ÚDK ügyvivő

Forrás: UDK blog, innen

Nem fogoly ő, hanem ő a táborparancsnok!

Ez nagyon tetszik! Eddig ez a legjobb műelemzés! :D

By SoDI

PFUJ!

Én nem is tudom, hogy került ez ide!!

Felháborító, kérem szépen!

gyalázat meg minden...

NAZIS RAUS!!! - NAZIS RAUS!!! - NAZIS RAUS!!! 

By SoDI

Na, szerintetek ez hány hasábos könyv?

(Tomcat szerint kettő, Babits Antal szerint három.)

Tehet találgatni. :)

By SoDI

Ahogy a tudósításokat olvasom, és a képeket nézegetem, valami ritka unalmasnak tűnik ez a mai tüntetés, 10 ezer ember ide vagy oda. Úgyhogy jól döntöttem, amikor kihagytam, és helyette inkább suliba mentem.

Meg hideg is van.

By SoDI

Ha akad kedves olvasóim között még valaki, aki véletlenül komolyan venné szeretett rendőrségünket, az a mai hírek után bizton észhez fog térni.

Az Index ezzel a mókás szöveggel számol be arról, hogy éppen a napokban emelnek vádat több tucat állítólagos MTV-ostromló ellen.

Egyelőre 24 ember ellen folyik eljárás a Szabadság téri erőszak miatt. Őket a helyszínen vagy a Szabadság tér közelében igazoltatták még az ostrom éjszakáján. Ellenük közérdekű üzem megzavarása a vád.

Tetszik érteni. Nem ám a felvételeken látottak nyomán folynak az eljárások, hanem a helyszíni igazoltatások alapján. (Nyilván megfűszerezve egy cseppnyi fiktív vallomással, jó szokás szerint.)

Hogy mindenki megérthesse, ez miért olyan hatalmas agyrém, röviden felvázolnám, miként nézett ki aznap éjjel a környék.

Adott ugye a főbejárat felöli oldalon a tömeg. Huncut, csintalankodik, autókat gyújtogat, rendőröket juttat kórházba, szóval ejnye-bejnye. Mindeközben az épület másik oldalán halál nyugalom, a kocsmák nyitva, vidám emberek beszélgetnek, és a tévé előtt szurkolják végig a néhány száz méterre folyó küzdelmet.

Nos, ha a helyszíni igazoltatásoknál bárki is képes volt megállapítani, hogy egy konkrét ember részt vett-e eseményekben, vagy csupán a szomszéd utcában sörözgetett, akkor az egy zseni.

Szó mi szó, igazán megnyugtató, hogy hős rendőreink már látnoki képességekkel is fel vannak vértezve.

By SoDI

Na, asszem jót tett nekem ez egy egy hetes kvázi pihenő.

Feltöltődtem.

Holnaptól meglepetések jönnek.

Szetey montázs kismiska. :)

By SoDI

Mielőtt valaki rosszra gondolna:az a T betű a címben természetesen az időt jelenti. :-)) 

Kezdjük azzal, hogy én soha nem mondtam olyat, hogy a Jobbikot képviselném. Semmi közöm a Jobbikhoz, és nem is tervezek belépni közéjük. És bár a cikk nem is állít ilyesmit, a megfogalmazás igencsak kétértelműen hat, ha az olvasó figyelmetlen. Az omonózus a mondat szó szerinti így hangzott:

Újságíró: - Politikailag hova sorolja magát? Nem tudom, szélsőjobb...

Én - Hát, mivel maga a 168 órától van, ezért gondolom, egészen mást ért e fogalmak alatt, mint én. Igazából egyetlen olyan párt sincs, amelyik közel teljes átfedésben lenne a politikai világnézetemmel, ugyanakkor, ha feltétlenül a működő szervezetek palettáján kellene elhelyeznem magamat, akkor azt mondanám, hogy az az értékrend, amit képviselek, a Jobbikhoz áll a legközelebb.

Ebből sikerült ezt kihozni, hogy politikailag a Jobbikot képviselem.

Gratulálok. (Bár polmarketing szempontjából annyit el kell ismerni, hogy ennek ellenére kikezdhetetlenül ravasz a képaláírás. Olyan, mintha én írtam volna. :)) 

A másik dolog a fénykép. Rólam készült, de nagyon gonosz módon, kicsit sem hasonlít rám.

Szerintem direkt azzal az instrukcióval küldték hozzám a gyereket, hogy szar képet készítsen. (Készített is vagy 50-et. Ebből lett kiválogatva ez a fos, amin olyan vagyok, mint valami sértett pszichopata. Komolyan mondom, mint aki éppen azt fontolgatja, hogy hol érdemes átvágnia következő áldozata nyaki ütőerét.)

A dolognak tehát két tanulsága van.

1. Soha nem nyilatkozni balliberális lapnak!
2. Soha nem együttműködni ballib lapok fotósaival!

Mindkettő fontos aranyszabály. 

És akkor jöjjön maga a cikk, pontosabban a rólam szóló rész:

Kiss Endre Farkas: Politikailag a Jobbikot képviselem

Kiss Endre Farkas, a montázs készítője, a warholi tizenöt (pontosabban huszonkét) perc hírnév bezsebelője és „elszenvedője” inkább támad. Úgy látja, a kormány az ő példáján keresztül akarja bizonyítani a nácizmus létezését. „Gyurcsányéknak mindegy volt, mit találnak. Ha nem ez, akkor lett volna más. Nem gondoltam volna, hogy az öszszes kormánytag kiáll, a gárdáról beszél, miközben az én képemet mutogatják. A montázst kiemelték a kontextusból, pedig blogom paródia rovatában jelent meg. Még smile jel is volt mellette.” (Kacagott is mindenki! – A szerk.)

Vezető hírré válása után Kiss Endre Farkas közleményekben „rántotta le” a leplet a „ballib hisztériakeltésről”. „Aki átlátja a hazai közélet viszonyait, tisztában lehet vele, hogy ma Magyarországon erős túlzás fasiszta veszélyről beszélni. A nemzeti-konzervatív mozgalmak tevékenységét olyan eszmékkel összemosni, amelyek – sok kelet-európai országgal ellentétben – Magyarországon még nyomokban sincsenek jelen, nem más Gyurcsány Ferenc részéről, mint szándékos hisztériakeltés.”

Farkas a népszerűségét apránként szerette volna feltornázni, nem akarta ő, hogy neve ilyen „ormótlan hülyeség” miatt váljon ismertté. „Már tisztában vagyok vele, hogy Auschwitz és a rózsaszín háromszög bármely értelmű montírozása számos magyar embert sért. Ezzel tréfálni nem szalonképes. Mentségemül szolgáljon, hogy az én korosztályom számára ez nem ennyire egyértelmű. Már csak a hasonló témákkal rendszeresen viccelődő South Park című rajzfilmsorozat alapján sem” – áll „Minden jó szándékú emberhez” szóló nyílt levelében. (Ha nem egyértelmű e korosztály tagjainak, akkor talán érdemes lenne tanulni, tanulni, tanulni. – A szerk.)

Megtudtuk azt is, hogy „a Szetey-típusú politikai humor annak a szűk körű szubkultúrának készült, amely értékeli az ilyet”. A szélsőjobboldaltól, a fekete ruhás náciktól, az önkényuralmi jelképeket használóktól elhatárolódik. Ennek ellenére „politikailag a Jobbikot képviselem”. Két egyetemre jár, de ott nem politizál. „Tiltja a házirend.”

Miért kell ezt kifigurázni? Tényleg tiltja... 

Ami pedig a konklúziót illeti, az nem is annyira rám, inkább Veress Gabriellára nézve sértő. (Én szándékosan provokáltam, és ennek iszom a levét, ő viszont mindössze figyelmetlenül tévedett, ez pedig hatalmas különbség.)

Szerző és közreadó – mindketten egyetemisták. A szélsőjobb eszméit valló, de legalábbis azzal szimpatizáló egyetemisták. A felsőoktatás politikai kórképe amúgy is súlyos. Növekvő hallgatói létszám, egyre szerényebb tudás, az intézményeket érintő anyagi elvonások, a diploma elértéktelenedése, és a legsúlyosabb: töméntelen, elhelyezkedni képtelen, önmagát feleslegesnek érző, jövőkép nélküli diplomás.

„Mihez kezdenek majd magukkal?” – tette fel a kérdést Spiró György majd két évvel ezelőtti elemzésében. (168 Óra, 2005. 12. 29) Jóslata beigazolódni látszik: „Gyűlölni fogják a fennálló rendszert, mert lehet, hogy ennél a parlamentáris demokráciának nevezett katyvasznál elvileg nincs jobb, de nekik pont ebben nincs helyük, így alakult történelmileg, tehát radikalizálódni fognak... Én tudom, amit ő még nem, hogy minden forradalmat a fölösleges értelmiségiek csinálnak. Én csak ideges vagyok, de ő fel is fog robbanni.”

Jaj de jó!

Ezek szerint én potencionális forradalmár vagyok? :DDDD  

By SoDI

Ui: Én különben Veress kiasszony helyében szarrá perelném a lapot, de ő tudja...

By SoDI

Le kell győznöm mindenkit. Az életem múlik rajta, mert beindult az összeesküvés. Engem itt üldöznek. Tudom. Azt hiszik, nem tudok, de tudom. Ezért állt ki Gyurcsány és Kóka.

(Csak hogy P-nek további alapot adjak az elmeállapotom iránti találhatásokhoz. Mindent a kedves olvasóközönségért). :-)

By SoDI

Az igazat megvallva ma elgondolkodtam azon, hogy érdemes-e tovább folytatnom a polgárpukkasztást, ha egyszer sikerült elérnem a műfaj csúcsára. Elvégre az, hogy az összes kormánytag felsorakozik a blogom miatt, és egyenként lépjenek a mikrofonhoz elmondani, milyen szörnyű, amit művelek, egyértelműen a műfaj csúcsát jelenti.

Aztán arra jutottam, hogy olyan sok minden van még a tarsolyomban, hogy bűn lenne attól megfosztani benneteket. Hatalmas potenciál rejlik az ötletzsákomban, így biztos, hogy lesz még belőlem sajtóhír. Úgyhogy eszemben sincs abbahagyni, elvégre ez még korántsem a valódi csúcs. :)

By SoDI

Mivel ma az Irodalmi Klub kódján dolgozok, nincs szöveges tartalom. Helyette mozizzatok. 

A mai videónk erőszakos patkányokról szól, akik békés honpolgárokat zaklatnak az otthonukban.

By SoDI

Miután a nagyközönség eddig csak egy ostoba montázson keresztül értesülhetett (félre) arról, hogy pontosan mi is a bajom Szetey Gábor államtitkári tevékenységével, azt hiszem, itt az ideje ezt részletesebben is kifejtenem. Ez nem titkoltan egy újabb kísérlet arra, hogy mindenkit közelebb engedjek a valódi motivációim megértéséhez, ezáltal a blog helyes szemszögből történő értelmezéséhez.

Nos, Szetey személyzetis főnökként a közigazgatás munkaerő-állományának felülvizsgálatát kapta a kezébe. Ebben a feladatkörben olyan szélsőliberális, mindenfajta szolidáris érzéktől mentes szempontrendszert honosított meg, drasztikusan rövid idő alatt, amely tökéletesen figyelmen kívül hagyta az állami szektor évtizedes, de néhol évszázados hazai hagyományait. Félre ne értse senki: a teljesítménykényszer fokozatos bevezetése nem ördögtől való dolog, hiszen az adóforintunkért cserébe mindannyian elvárjuk, hogy munkaidejüket becsületesen kitöltő állami alkalmazottak nyújtanak nekünk európai szintű szolgáltatásokat. Az egészségügy átalakításához hasonlóan, a problémák itt sem a koncepcióval, hanem a tervezettség tökéletes hiányával, és kapkodva összecsapott hanyag kivitelezéssel vannak.

Én személyesen több családot is ismerek, akiknél nem kis egzisztenciális törést okozott, hogy valamelyik minisztériumból, vagy önkormányzattól távozni kényszerült az egyik eltartó. Nyakukon tetemes autótörlesztéssel, lakáshitellel, iskolázandó gyermekekkel.

Az olyan átalakítás, amelyik teljesen mellőzi az ő méltányolható szempontjaikat, nehezen nevezhető másnak, mint családellenes, sőt, ha úgy tetszik, ezen keresztül nemzetellenes mozzanatnak. Nem azt mondom, hogy a közigazgatásnak a végtelenségig őrizgetnie kellene a Kádár-rendszerből örökölt szociálisfoglalkoztató jellegét, melyet egyes szegmenseiben eddig kétség kívül magán viselt, de azt ettől függetlenül is rögzíthetjük, hogy családfőket teljesen kilátástalan helyzetbe csak olyan ember sodor, aki nem képes beleélni magát azok helyébe, akik mobilitását erősen megkötik az eltartottaik. Az ilyen felületességhez pedig vagy gonoszság kell, vagy elvakultság, és szűklátókörűség. Olyan szemlélet, ami a szingli életmódon kívül mást nem ismer.

Mert nem is ismerhet.

A kényszerű, és időszerű átalakításokat végre lehetett volna hajtani sokkal emberségesebben is, megfelelő foglalkoztatási alternatívák kidolgozásával, és felajánlásával. Az ilyesmihez azonban magyar szív, és családbarát hozzáállás szükségeltetik. Önéletrajza, és közszemlére tett magánélete alapján viszont Szetey Gábortól ezek egyikét sem várhatjuk el. Ő ilyen, és ez még nem is lenne baj. A baj az, hogy az ország fájdalmasan nagy részét is ilyenné teszi.

És itt most ne jöjjön senki nekem a vállalkozói hitelprogrammal, amit ugyancsak Szetey ötlött ki az utcára rakott közszolgák számára! Amikor ezt pozitív szempontként megemlítettem az egyik sorsára hagyott családanyának, akkor csak annyit válaszolt: „Azt a hitelt valamiből vissza is kell majd fizetni? Miből? Még jobban adósodjak el?”

Ez Szetey munkálkodásának az eredménye. Magyar családok kerültek lehetetlen helyzetbe, de ez őt nem érdekli. Csak a vállát vonja. Tessék rugalmasnak tenni. Olyannak, mint ő. Elvégre mi lehet annál rugalmasabb dolog, mint férfiak ágyában végighemperegni több kontinenst?

By SoDI

Egy bejegyzés, ami nem Szeteyről szól! Szinte hihetetlen! :-)

Figyelem!

Erősen sopileres a cucc, ezért csak az nézze meg, akit ez nem zavar!

By SoDI

Ha valaki mélyebben is bele akar látni, hogy mi is volt a múlt hét végén ez a Szetey montázs-ügy, és hogy ilyenkor milyen történések játszódnak le a háttérben, annak ajánlok egy kis olvasnivalót.

Debreczeni József "Az új miniszterelnök" című könyve aranyat ér, ha érteni akarjuk Gyurcsány Ferenc lelkiéletét. És bár a szerző szervilisen nyalogatja az interjúalanya alfelét, valamint olyan bűncselekmények, mint a Nomentana-ügy sorozatos okirat-hamisítása, nyomokban sem kerül említésre, de ennek ellenére akad benne néhány kincset érő részlet.

(Kiemelések tőlem)

• 209-ik oldal 

(...) 

A Fidesz-MDF pártszövetség támogatottsága decemberre felülmúlja az MSZP-ét, ami azt jelenti, hogy az ellenzék két évig tartó vezetése után ismét a kormányoldal tűnik a választások esélyesének, a baloldal pedig tanácstalannak, és bénultnak.

Ebben a helyzetben hoz fordulatot a Gyurcsány kezdeményezte akció. Amelyik nyomán Medgyessy és maga Kovács is váratlanul szembefordul a megállapodással, majd beindul az MSZP propagandagépezete. A gátlásosnak alig nevezhető manőver legfőbb célja a "23 millió román munkavállaló" beözönlésétől való - valójában alaptalan - félelmek felkeltése.

(...)

• 210-ik oldal

A Gyurcsány és stábja által fölismert, kezdeményezett és organizált politikai manőver meghökkentő eredménnyel jár: a januári közvélemény-kutatások gyökeres fordulatot jeleznek.

(...)

"Két ilyen fordulópont volt, mint a kettőt mi csináltuk. Ezt is mi csináltuk, meg a köteles akciót is."

Arról a közismert esetről van szó, amikor Kövér László a választási harc finisében egy viszonylag szűk körű, mondhatni, belterjes rendezvényen a hívek körében valami olyasmit mond, hogy ha azokra hallgatnánk, akik nem látják a kormány vezette országépítés eredményeit, akik a kiábrándultság, a reménytelenség, a nihil légkörét terjesztik, akkor akár le is mehetnénk a pincébe, és felköthetnénk magunkat. (...) Semmi kétség: ami elhangzik az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. De amit mond az - rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak felhasználni a benne rejlő lehetőségeket. Megfelelő szövegkörnyezetben tálalva, és kellően leegyszerűsítve ismételgetni az elmondottakat. És bizony, a választási harcban az ellenfelet ritkán vezeti jó szándék.

(...)

"Kövér mondja, amit mond. Többször mondja, meg is jelenik a sajtóban. Semmi nincsen belőle. Elsikkad, csak egy hír a sok közül. (...)

• 211-ik oldal

Úgy tűnik, elvesztjük a választásokat. Összehívok magamhoz öt embert. Pontosabban hármat, merthogy összesen vagyunk öten. Mi ketten: Klára meg én, és jön Gál Zoli meg még két ember, akiknek a nevét nem fogom megmondani. Azért nem, mert a magyar reklámszakmában ma jó nevű emberek. A piacon működnek, ártana nekik a dolog. Tehát Gál ott van, a feleségem, meg ez a két ember... Mi a csudát lehet itt még tenni? Többek között elhangzik, hogy semmit. Mert vége a történetnek. Nem lehet már fordítani, nincs rá idő.

Valamikor későn jön ez a kötéldolog, ami elhangzik Kövér szájából. De akkor az első híradás már vagy tíz napja megvan, és senki nem foglalkozik vele. A szokásos botrányok közül, melyek menetrendszerűen jönnek elő a kampányban, ez az egyik. (...)

És azon a pénteken, ott nálunk, úgy döntünk, hogy ezt a kötélügyet kell megcsinálni. Mert ebben a kötélben ott van mindez a félelem, ami a Fidesszel szemben valami módon létezik. Valóban létezik. És akkor elindul mindenkinek az agya, még ott éjszaka megszületnek a sztoriboardok, hogy hogyan kell ehhez reklámfilmet készíteni, milyen rádióklipp lehet ebből, hogyan nyikorog a kötél, szóval hogyan lehet ezt megcsinálni."

Nagyon remélem, hogy ezután senkinek nincs egy szemernyi kétsége se a felöl, hogy egy olyan álságos marketingmozzanat volt a múlt csütörtöki sajtótájékoztató, melynek érdekében ezek a körök még azt sem tartották túl nagy áldozatnak, hogy nagyon nehéz helyzetbe hozzanak három embert, akik közül kettő a Lánchíd rádió munkatársa.

Mit nekik emberi életekkel való játszadozás.

By SoDI

!!! PARÓDIA ROVAT !!!

(csak az gyengeelméjűek kedvéért)

!!! PARÓDIA ROVAT !!!

(Nem tartani róla kormány-értekezletet, idióták!)

By SoDI

NYÍLT LEVÉL MINDEN JÓAKARATÚ EMBERNEK

Egyik szemem sír, amiért ennyire félreértettek, de a másik nevet, hogy a blogom ennyire ismert lett.
Az általam készített montázs szándékom szerint egyértelműen azt ábrázolja, hogy hátunk mögött van már az a kor, aminek az Arbeit macht frei-es kapu is része, így most már a megbélyegzés helyett bárki valódi félelem nélkül jelölheti meg magát egy adott csoport részeként, aki pedig mégis fasisztákat lát a magyar utcákon, az téved. Ha valaha is azt akartam volna kifejezni, amit utólag tulajdonítottak neki, akkor Szetey urat nem a kapun kívül és nem öltönyben ábrázoltam volna.

Nagyon sajnálom a Lánchíd rádió munkatársait – akik a humorosnak szánt montázsomat valódi értékén kezelték, és így sajnálatos félremagyarázás áldozatai lettek.

Éppen amiatt kértem a tegnap kiadott közleményemben minden érintettől bocsánatot, kivéve Szetey urat, mert feltételeztem róla, hogy ezt a félremagyarázást maga is belátja, így személyében nem érezhette magát megsértve, és a felháborodása nagyrészt művi. Gyurcsány Ferenc közeli munkatársaként ugyanis tisztában kellett lennie azzal, hogy találomra lett kiválasztva az én montázsom, mint ahogy ez annak idején Kövér László köteles beszédével is történt. A jobboldali fórumokon számtalan ennél sértőbb, mások által készített kép közül válogathattak volna. A későbbi blog-bejegyzésemben ezért írtam, hogy ha Szetey úr valóban sértve érzi magát, akkor tőle is bocsánatot kérek.

Most már tisztában vagyok vele, hogy Auschwitz és a rózsaszín háromszög bármely értelmű montírozása számos magyar embert sért, így ezzel egyszerűen nem szalonképes tréfálni. Mentségemül szolgáljon, hogy az én korosztályomnak ez nem ennyire egyértelmű, már csak a hasonló témákkal rendszeresen viccelődő South Park című rajzfilmsorozat alapján sem.

Azt is tudom továbbá, hogy sokan a társadalmi közbeszéd durvulása elé görbe tükröt tartó publicisztikáimat is szándékaimtól eltérő hangsúllyal értelmezték, így az egyszerű polgárpukkasztáson túl olyan hatást értem el, ami nem felelt meg a szándékaimnak.

Annak a reményében, hogy mostantól a liberális rétegek is nagyobb megértéssel kezelik a mohamedánok felháborodását a Mohamed karikatúrákon, maradok tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

Budapest, 2007. augusztus 31.

Kapcsolódó anyagok:

• Hivatkozott sajtóközleményem
• Szetey úrról írt blogbejegyzésem