Szóval kiderült, hogy a rendőrök először személyesen jöttek ki a lakásomra, azzal a felkiáltással, hogy majd jól találkozni fognak velem. Ez nem sikerült nekik, ugyanis velem senki sem találkozhat, akiről én nem döntöttem el jó előre, hogy megengedem neki.
Ugyanígy jártak a 2006. október 23-i ügyemben is az ügyészek. Ők is bánatosak voltak annak idején, amiért nem tudtak vendégségbe jönni hozzám.
Folyton a különféle nyomozók akarnak nekem a meglepi lenni, de ehelyett mindig én vagyok az nekik. :)
Ezután szerették volna valahogy kideríteni a telefonszámomat. A tudakozó nyilván nem segített nekik, úgyhogy végül is felhívták a Vidék Média Kft-t a cégjegyzék adatai alapján. Ott a cégvezető ex-felesége vette fel a telefont, aki megadta nekik a tulajdonos mobilszámát, ő pedig az enyémet.
Így tudtak végül elérni, nagy kalandok árán.
Nem kis izgalommal mentem be ezek után a Teve utcába, mert picit tartottam tőle, hogy esetleg olyasmit akarnak kérdezni tőlem, hogy miért lázítottam itt a blogon a népet a szombati tüntetés előtt. :-D
Amióta Budaházy bent ragadt náluk, bármi megtörténhet.
Egyébként megtudtam, hogy pontosan milyen körülmények között vették őrizetbe Budaházy Gyurit, bár azt nem árulom el, hogy kitől.
Állítólag simán leült tárgyalni a tervezett tüntetésről, amikor 5-10 perc elteltével egyszer csak berúgta az ajtót négy férfi, köztük két maszkos fegyveres, és leteperték. A legdurvább az egészben, hogy minderről előre még az a Forintos Katalin főhadnagy sem tudott, aki behívta őt egyeztetni.
Na, egy korábbi levelük, és a csütörtöki meghallgatási jegyzőkönyvem itt olvasható (nem OCR-es) PDF formátumban:
Azért tök jó, hogy végre a rendőrségem belül is működik belső ellenőrzés. Nem tudom, hogy mióta van így, de megnyugtató a létezésük tudata. Annál tenyérbemászóbb dolgot ugyanis elképzelni nem lehetett, mint amikor 2006 őszén Gergényi a rendőri brutalitást firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy akinek egyéni panasza van, az forduljon az ügyészséghez. Mégis mi a francnak menne bárki is rögtön az ügyészekhez? Nem igaz, hogy a rendőrség képtelen megtalálni saját magán belül a rákos sejteket, ahogyan az amerikai filmekben.
Remek dolog, hogy mégis van immunrendszer, úgyhogy én most beléjük fektetem a bizalmamat, mert úgy érzem, ők tényleg becsületesen ki fogják deríteni, hogy mi történt velem március 15-én.
Mindig meglepődök azon, hogy milyen rengeteg bírósági épület van ebben a városban. Ma is a Varsányi Irén utcait próbáltam megtalálni, és amikor láttam, hogy az a Széna tér mellett van, tévedésből a Csalogány utcai előtt kötöttem ki. Teljesen tanácstalanul hívtam fel mobilon az egyik haveromat, hogy nézze már meg az útvonalterv.hu-n mégis hogyan jutok át a másik címre.
- 120 méterre állsz onnan - hangzott a válasz. És valóban. A sarkon ott találtam a másik bíróságot. Csak azt nem értem, hogy ha ilyen sok van belőlük, nyilván mindegyik teletömve bíróval, akkor miért haladnak Magyarországon olyan lassan a peres eljárások, hogy például egy 2005-ben indított, majd 2007-ben első fokon megnyert behajtási ügyem a mai napig nem tudott jogerőre emelkedni.
Na mindegy, nézzük inkább, milyen tárgyalás is volt ma...
Gonda Lászlót egy 2007. novemberi tüntetés miatt meszelték el, ami a Batthyány-örökmécsesnél lett megtartva. A helyszínen készült videóm, Gonda elhurcolásával ide kattintva tekinthető meg. Mivel akkor nem volt hajlandó önként elhagyni a helyszínt, utólag 50 ezer forint szabálysértési bírságot róttak ki rá. Ezt ő elvből nem volt hajlandó befizetni, mivel szerinte igazságtalan döntés született, elvégre egy demokráciában a békés tüntetések feloszlathatatlanok.
Most jutott el odáig az ügy, hogy választhatott: 50 napra börtönbe vonul, vagy 10 napig közmunkás lesz. A néptribun az utóbbit választotta. Az alábbi videón arról is mesél, hogy miért segített a most szombati tüntetésen kihalászni a rendőrök tonfáit és rádióit az Erzsébet téri medencéből.
Egyébként Gonda utólag annyit még hozzátett a videóban elhangzottakhoz, hogy neki természetesen mindössze a kisrendőrökkel nincs gondja, a politikai és rendőrségi vezetőknek nem bocsát meg. Őket bizony mindenképpen fel kell jelenteni.
Amióta Budaházy Györgyöt egy Teve utcai egyeztetés során vették őrizetbe, minden rendes hazafi kellő óvatossággal kezeli, ha barátian behívják oda. Én most mégis kockáztatok, mert rizikó nélkül unalmas az élet. :)
Mint tudjátok, néhány hete levelet írtam Bencze József országos rendőrfőkapitány úrnak, melyben megkérdeztem tőle, hogy szerinte jogos volt-e március 15-én nyakon vágni engem egy tonfával, miközben jól láthatóan csak a munkámat végeztem a helyszínen.
Holnap az ORFK Ellenőrzési Szolgálat szeretne beszélgetni velem az akkor történtekről, mert most jutott el idáig a vizsgálat.
Csak tudnám, honnan tudják a mobilszámomat, amikor azt nem írtam bele a levélbe. Na mindegy. :)
Az történt, hogy a zsidók benyújtottak (mellesleg késve) egy iratot, amire válaszul az én ügyvédeim is írtak egy ellenkérelmet még a múlt héten.
A mai tárgyaláson a tanár úr legújabb ügyvédje épp erre hivatkozva mondta, hogy nem ismeri az iratokat, csak most kapta meg az ügyet, ezért a tárgyalás elhalasztását kérte. Ugyanerre hivatkozott a kezes após úr ügyvédje is, ráadásul ő maga betegség miatt el sem tudott jönni, maga helyett a fiát küldte el.
Tök jó, hogy én sem mentem el a semmiért, hanem helyette inkább itthon aludtam eközben. :)
Most szeptember 1-ig van idejük észrevételeket tenni, a következő tárgyalás pedig október elején lesz.
Egyébként az elsőfokú ítélet 2007. március 22-én született meg. Azóta nem bírnak jogerős döntést hozni.
Szerinte juszt sem közszereplő. Pedig juszt is az. :)
Csak néhány gondolatot emelek ki.
Különös döntés, mondhatni, jogtörténeti mérföldkő, hiszen ez az első
eset, hogy egy magánembert a bíróság önkényesen a politikusok sorába emel, mégpedig úgy, hogy az
nem politikus.
Nem, ez nem az első eset.
Legalább a második eset. Áprilisban a marcali bíróság egyszer már kimondta ugyanezt. Tomcat akkor is pert vesztett, pontosan ugyanezért.
Tehát pusztán vélemény az, ha a Hollán Ernő utcai tüntetés okán "újfasiszta mocsoknak" nevez bennünket - titeket is! - egy cionista politikus
HA HA!
Ügyes csúsztatás, mert bevonja az olvasóközönséget is. Egyetlen apró probléma, hogy ebből a felháborodott toporzékolásból egy árva szó sem igaz. Pataki bíró úr tegnap nem ezt mondta. Az igazság a tegnapi cikkben kereshető meg:
Deutsch az "újfasiszta mocsok" kitételt nem ránk alkalmazta, hanem "csak úgy, általában".
Azért - valljuk be - átolvasva Deutsch nyilatkozatát logikailag és nyelvtanilag ez az érvelés valahol rendben is van, elvégre a szélsőségesezés tényleg csupán általánosságban lett megemlítve - még akkor is, ha azok, akik politikai népszerűséget várnak bizonyos jelenségektől - úgy mint Tomcat és Gyurcsány - külön is nevesítve lettek.
A bíróság ítélete ezáltal
azt jelenti: hogy ki vagyok, azt nem én mondom meg, s ha holnaptól bűnözőnek neveznek ország
világ-előtt, az is rendben van, akkor is, ha soha életemben nem követtem el bűncselekményt
Baromság.
Konkrét tényállítást, ha az nem felel meg a valóságnak, még közszereplőről sem lehet tenni. Tehát bizonyíték híján még Tomcatről sem állítható olyasmi, hogy bűncselekményt követett volna el, mert ez továbbra is rágalmazásnak számít, és nincs olyan bíróság, aki ne ítélne el érte.
Annak ellenére, hogy a 2003. évi 3. törvény 1. § (1) bekezdés 13.
pontja pontosan leírja, ki a közszereplő
HA HA HA! :D
Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem cikkeznének folyton a témáról hosszú publicisztikákban a jogi szakemberek. Tessék szépen átolvasni a vonatkozó szakirodalmat. Ha nem tetszik tudni, merre kell keresgélni, remek támpont lehet a tegnap esti írásom.
Ha ez kevés lenne, az ott felsorolt jogi szakirodalmak mellett megemlítem a bírói döntvénytár vonatkozó részét is.
BDT1999. 4
Közszereplő az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel. A nyilvános helyen munkáját végző személy a közszereplés szándékának hiányában nem tekinthető közszereplőnek.
Lám, az írott bírói gyakorlat is Pataki bíró urat erősíti.
No de ki "befolyásolja a
közvéleményt"? Ha az én esetemből indulunk ki, akkor minden blogger.
Hát, a blog mellett ott vannak még a szervezett tüntetések, a tévényilatkozatok, sajtótájékoztatók, politikai performanszok, fórumozók ellen indított perek, a hetente jelentkező rádió, miegymás. Ne tegyünk úgy, mintha itt csak a blogolásról lenne szó, mert ez egyszerűen nem igaz.
Magyarán bárki, aki egyszer is leírt nyilvánosan olyan mondatot, hogy "szerintem Orbán Viktor monnyon le",
vagy "mekkora szemétség, hogy emelik a
benzin árát", az közszereplőnek tekintendő, és szabadon le lehet róla írni például a
Népszabadságban, hogy újfasiszta nézeteket terjeszt.
Ez nem igaz.
Egyrészt ettől még senki nem lesz közszereplő, mivel nincs meg benne a közszereplés igénye, másrészt ilyesmit alaptalanul még közszereplőkről sem lehet terjeszteni.
Hiszen a bíróság indoklása nem tartalmazza
sem azt, hogy milyen politikai vélemény az, ami közszereplővé tesz - nyilvánvalóan bármilyen - és
azt sem, milyen mennyiségű megnyilatkozás szükséges ehhez - feltehetőleg egy is elég, ha
nyilvánosság előtt hangzik el.
Persze, hogy nem tartalmazza.
A magyar ítélkezésben ugyanis minden eset egyedi, így a bíróságnak joga van a szabad mérlegelésre. Pataki bíró úr számba vette a tévészerepléseket, a politikai akciókat, a kvázi parlamenti jelöltséget, a többi hasonló dolgot, és ez alapján döntött
Nos,
ezért fogok fellebbezni. Pataki Árpád bíró úr nem egyszerűen rólam döntött, hanem az internetes
szólásszabadság burkolt megszüntetéséről
Miért csorbítaná ez a szólásszabadságot? Szerintem inkább kiterjeszti.
és a balliberális sajtó pitbulljainak szabadjára
eresztéséről.
Azért ez kölcsönös. Mi is ugyanígy leírhatunk róluk minden szart. :)
Ha a blogger közszereplő, akkor tessék pontosan
meghatározni és törvénybe foglalni, hogy hány bejegyzéstől, milyen közlésektől és hány olvasótól
válik azzá, és miben különbözik egy blogban közölt politikai vélemény egy fórumon közölttől.
Rendben, akkor most SoDI elregél egy mesét a törvényalkotásról.
Amikor a parlamenti bácsik úgy döntenek, hogy valamilyen kérdést törvényben kellene szabályozni, nagy vonalakban felvázolják gondolataikat a jogászoknak, akik szépen leülnek gondolkodni. Ezek az emberek pontosan tudják, hogy akkor minőségi egy törvény, ha amellett, hogy nehezen kijátszható, kellően absztrakt ahhoz, hogy külön felsorolás nélkül is érvényes legyen minden olyan jelenségre, amit szabályozni akar.
Mondok egy konkrét példát. Ott van ugye a Btk. azon módosítása, melyet Gaudi-Nagy Tamás következetesen csak
„lex tojás” törvényként emleget. Ebben azt akarták szabályozni, hogy a továbbiakban ne lehessen szabadon tojással dobálózni. Nos, ebbe konkrétan beleírhatták volna, hogy élelmiszer nem dobálható, de akkor a hazafiak fáradt olajjal töltött zacskóval próbálkoztak volna. És ha kilométer hosszú lett volna a felsorolás, akkor is megtalálták volna a tüntetők azt a dobálni valót, ami kimaradt a törvényből. Éppen ezért került be a törvénybe pontos felsorolás helyett az az általános megfogalmazás, hogy erőszaknak minősül a testi épséget nem veszélyeztető, azonban támadó jellegű fizikai ráhatás.
De a törvényalkotás mellett ugyanez a mechanizmus érvényes akkor is, amikor bírói jogegységi határozatok születnek (például a közszereplőkről szóló, fentebb már említett BDT1999. 4 számú döntvény).
Ugyanezért van, hogy a közszereplők minősítésénél még ott sincs konkrétan leírva, hogy 99 blogbejegyzés megírása után még nem számít közszereplőnek az ember, de a századik megírása pillanatában már igen, mert ennél sokkal profibb megfogalmazás az, miszerint közszereplő az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel.
Tomcat nemrég elveszített egy indexzsidós vénasszony elleni bírósági ügyet.
Ebben az eljárásban így nyilatkozott a rosszarcú sunyi júdené, akit Drága Polgár úr beperelt:
– Egyébként a tárgyalásnak volt még egy számomra érdekes része is, mikor Tomcat kijelentette, hogy ő nem közszereplő. A bíróság megállapította ennek ellenkezőjét – folytatta Naplovas.
Tomcat ezt akkor a Marcali Városi Bíróság hibájának tudta be, azonban ma egy budapesti bíróságon is világosan bebizonyosodott, hogy igenis közszereplő, aki így magasabb ingerküszöbbel kénytelen élni az átlagemberhez képest.
Politikai
közszereplőnek számít a Tomcat néven publikáló blogger, erre hivatkozva
a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon, nem jogerősen elutasította a
Polgár Tamás által Deutsch Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselővel
szemben benyújtott keresetet.
A felperes a tevékenysége során
tudatosan törekszik a közvélemény befolyásolására, saját véleményének a
terjesztésére. Számolnia kell tehát azzal, hogy adott esetben, ha ő
élesen fogalmaz, akkor vele szemben is ilyen megfogalmazásokkal
élhetnek.
Én folyamatosan ezt magyarázom, de nem képes felfogni. Úgy viselkedik, mintha nem lenne teljesen természetes pontosan ugyanolyan intenzitással és ugyanolyan hangnemben foglalkozni a személyével amilyen intenzitással és hangnemben ő foglalkozik más közszereplőkkel. Vagyis semmi oka sincs emiatt felháborodni.
A felületes jogi tájékozottságának kiváló gyöngyszeme az alábbi eszmefuttatás, ami remekül mutatja, hogy az okoskodó jogászkodás milyen gyakran csupán a laikusoknak szóló hatásvadász parasztvakítás.
- A közszereplők jogállását a 2003. évi III.
törvény 1. § (1) bekezdés 13. pontja szabályozza. Eszerint közszereplő az a személy, aki
közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve
aki a közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. Én soha nem gyakoroltam
közhatalmat, nem is jelöltek ilyen tisztségre (mivel hivatalos választási jelölésem sohasem
történt meg), a közvéleményt pedig nem feladatszerűen alakítom. Alkotmányos szólás- és
véleményszabadságommal, illetve a gyülekezési jog szabadságával élek, amikor blogot írok vagy
tüntetést szervezek, de pusztán ez és személyem ismertsége nem jelenti, hogy közszereplő lennék. A
közszereplői mivolt ilyen korlátlan kiterjesztése azt jelentené, hogy az alkotmányos jogukat
gyakorló személyek, vagy azok, akik csak egyetlenegyszer is megjelenik (helyesen: megjelennek - SoDI) a médiában, büntetlenül
mocskolhatóak, rágalmazhatóak nyilvánosan. Különben meg mit jelent az, hogy valaki a "közvéleményt"
alakítja?
Na gyerekek, akkor most felvilágosító órát tartunk.
Minden jogi analfabéta kedvéért, aki olvassa. A többiek pedig ne vegyék magukra. ;P
Elsőként egy idézet következik.
2003. évi III. törvény 1. §
(2) E törvény alkalmazásában:
13. közszereplő: ...
Miről is szól a törvény?
az
elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról
Rendben. Vajon egy polgári perben a történeti levéltárakról szóló törvény belső szóhasználatát magyarázó rész a relevánsabb, vagy esetleg a Polgári Törvénykönyv? Hát bizony az utóbbi.
Na akkor nézzük, mit mond a Ptk. kommentárja a közszereplőkről.
Közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely „befolyásolja a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét. A társadalom tagjai igénylik, hogy a közéleti szereplők közéleti tevékenységét megismerjék, ezért a közszereplés elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.”
(Törő Károly A személyiség jogi védelme, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992.)
Nyilvánvalóan nem csupán a közhatalmat birtokló, politikai
közszereplőket
tekinti ilyennek, mivel megemlíti a „művészi, tudományos,
illetve
irodalmi működés körén kívül eső, így tehát az »egyébként«
közszereplést
vállaló személy” esetét is. Ebből arra következtethetünk, hogy
a
művész, az irodalmár stb. is közszereplőnek minősül, és ehhez képest
vannak
„egyéb” közszereplők.
Ráadásul erre bárki rájöhet, akinek van annyi esze, hogy ne úgy induljon el a bíróságra, hogy minimális mértékben sincs tisztában a jogi szakirodalommal, illetve az ítélkezési gyakorlattal.
Már persze ha nem akarja direkt köznevetség tárgyává tenni magát. Akkor tényleg nem szükséges magát ilyesmivel fárasztania.
Az egyik kedves hazafi azt állítja, hogy a szombati rendőri erőszakot bemutató videóm 3:54-től kezdődő jelenetében, amikor valaki háromszor is ráüt a kezére, eltört az alkarja. Szeretné tudni, hogy mi az illető azonosítószáma, ám sajnos nem tudtam neki segíteni, mert nem HD kamerám van, így lehetetlen belőle apró részleteket kihámozni.
Mindenesetre alant letölthetővé teszem a vonatkozó szakasz DV-AVI verzióját, hátha valakinek jobb szeme van nálam.
Szó mi szó, az Index mai cikkében akad néhány igencsak érdekes momentum, ami tovább erősíti azt a megállapításomat, miszerint ez a rendőrség nevű banda mindössze egy álcázott bűnszervezet, mely semmilyen körülmények között sem érdemli meg, hogy hatósági jogkörökkel ellátott rendvédelmi szervként tekintsünk rá. A de jure állapot ebből a szempontból teljesen mellékes, elvégre amikor egy hatalmi szerv nyíltan a törvényességen kívül alakítja ki saját tevékenységét, elveszíti minden erkölcsi jogát ahhoz, hogy bármit is érvényesíthessen az írott paragrafusok által hozzá utalt mozgástérből, és az ehhez kapcsolódó tekintélyből.
A legbeszédesebb az, hogy a sündőrség a szombati rendezvényekkel kapcsolatban máig nem közölte a betiltás okát. Ezt ugye egyrészt a közlekedés aránytalan sérelmére, vagy a népképviseleti szervek zavartalan működésére hivatkozva tehetné meg.
Az Index szerette volna megtudni, ... hogy a betiltott rendezvények a közlekedést akadályozták-e, vagy a népképviseleti szervek, bíróságok működését.
Az utóbbi eset azért lenne érdekes, mert az említett intézmények szombatonként köztudomásúlag zárva vannak. A másik esetben viszont az Erzsébet téri Gödörnél kéne minden este szétkergetni azt a sok száz fiatalt, akik – ezek szerint – a park füvén heverészve a forgalmat akadályozzák.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője az Index érdeklődésére elzárkózott
attól, hogy kiegészítse vagy megindokolja a rendőrség tiltó
határozatait.
Ugyancsak furcsa, hogy miként járhat el az ÁVÓ egy olyan ítélet alapján, melynek pontos tartalmát még senki sem ismerheti.
Hasonlóan kérdéses, hogy a rendőrség milyen alapon hivatkozik az
intézkedései indokaként egy jogerős, de írásban még nem közölt, a peres
felekhez nem eljuttatott, így jogi érvénnyel egyelőre nem rendelkező
ítéletre.
Amit viszont a tüntetőkről írnak az Indexesek, az már ócska hazugság.
Ezt írják:
A tüntetők jogellenes demonstráción vettek részt
... ha a békés tüntetés spontán szerveződött, azaz a kiváltó esemény óta
nem telt el az engedélyezéshez szükséges három nap, akkor nem
oszlatható fel. Egy június 21-i rendőrségi egyeztetés és a gárda
honlapján olvasható július 2-i felhívás alapján azonban egyértelmű, hogy a július 4-i demonstráció előre megszervezett volt.
Ez természetesen szemen szedett hazugság. Kizárólag a Szabadság téri rendezvény volt előre megszervezve, a Szent István térre bejelentett rendezvényt viszont már egy 72 órán belüli esemény, közelebbről pont az előbbi demonstráció előző napi betiltása motiválta.
Az Erzsébet térre viszont senki nem jelentett be semmit. Ott már minden kétséget kizárólag egy spontán tüntetés alakult ki. Az emberek önállóan kezdtek el tiltakozni az ellen, hogy a rendőrség nem engedi őket a Szent István tér közelébe.
Mivel tehát ez a rendezvény pont az azt kiváltó eseményhez képest csupán néhány perccel később állt össze, így minden kétséget kizáróan megáll rá a spontán tüntetés definíciója.
Csak hogy mindenki pontosan értse: itt három, egymástól független rendezvényről beszélünk:
Az eredetileg a Kossuth térre, majd a Szabadság térre bejelentett, hetek óta szervezett demonstrációról.
A Szent István téri rendezvényről, melyet az előző betiltása ellen szerveztek.
Az Erzsébet téri spontán tüntetésről, melyben az emberek az ellen tiltakoztak, hogy a rendőrök nem engedik be őket a 2-es rendezvény helyszínére.
Ez a harmadik tehát teljesen független volt a másik két, hivatalosan is betiltott rendezvénytől.
Egyértelműen jogellenes volt a tüntetők magatartása is, akik egy
engedély nélküli rendezvényen vettek részt.
Baromság. Magyarországon egyetlen tüntetést sem kell engedélyezni.
A rendőrök a
hangosbemondóval rengetegszer felszólították őket a távozásra, ám ők a
helyszínen maradtak.
TERMÉSZETESEN, ugyanis egy spontán tüntetésen vettek részt, ami - amíg békés - feloszlathatatlan. Ha a rendőrség egy békés és spontán tüntetés helyszínén szólítja fel az embereket a távozásra, azt teljesen nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni, és - békés módszerekkel - ellen lehet szegülni, ugyanis ilyenkor nem lehet jogszerű az intézkedés.
Az ellenszegülés ugyanis még a hatályban lévő szégyentörvények szerint is csak a jogszerű intézkedéssel szemben törvénytelen.
A gárdisták tehát helyesen, jogszerűen, és követendő módon jártak el.
Ez a hazug bűnszervezet szemérmetlenül hazudik. Indokolatlanul hurcol meg olyan embereket, akik még az Ítélőtábla jogerős ítélete szerint is csupán a véleménynyilvánítási szabadságukkal élnek a gárdista egyenruha viselésével.
Ez a rendvédelmi szervnek, és hatóságnak álcázott ócska maffia eme nyílt jogtiprásával végérvényesen a jogi kereteken kívül helyezte magát, éppen ezért a továbbiakban nekünk sincs a leghalványabb okunk sem arra, hogy a jogszabályi rendelkezések által hagyjuk determinálódni a vele szembeni lépéseinket.
A köztörvényes bűnözők ellen minden tisztességes polgárnak kötelessége küzdeni!
HAZAFIAK, ELLENÁLLÁS!
„Arra is helyesen hivatkozik az alperes, hogy a vélemény-nyilvánítás
joga a bíróság álláspontja szerint magában foglalja az egyenruha
használatának a jogát is, még akkor is, ha az adott szimbólum egy olyan
rendszerhez kötődő, amelynek felidézése másokban visszatetszést,
kellemetlen érzéseket kelt, ugyanis ezek az ellenérzések önmagukban
reális félelemként nem definiálhatók. Ezt a Vajnai-Magyarország című
ügyben teljesen egyértelműen kifejtette a Bíróság.”
Lehet, hogy bennem van a hiba, de nem értem a legtöbbek reakcióját a tegnapi nappal kapcsolatban.
Miért van mindenki nagyon meglepődve a rendőrségi eljáráson, amikor jó előre bejelentették, hogy szemetek lesznek? Senkit sem érhetett meglepetésként.
Miért volt a helyszínen mindenki annyira ideges, még az egyébként vidám kedélyű Pál Marci is? Emberek, most komolyan, mégis mire számítottatok, ha nem erre? Nem értem. Én ugyanis majdnem pontosan erre.
Miért emleget mindenki extra erős könnygázt, amikor a valóságban minden korábbinál gyengébb volt, csupán az okozta a problémát, hogy közvetlenül az emberek arcába fújták, ami valószínűleg tilos?
Miért érzi mindenki úgy, hogy szomorkodni kellene, amikor több csodálatos győzelmet is arattunk tegnap? Egyrészt a túlerőben lévő rendőrök alig boldogultak a fűre ülő, összekaroló gárdisták elhurcolásával, másrészt nem egy alkalom volt, amikor a bátorságukat összeszedő hazafiak keményen a sarkukra álltak, és így visszavonulóra kényszerítették a rendőröket?
Miért írja a Kuruc, hogy Vona Gábor hibát követett el, amikor a Gárdisták közé ment, miközben egyértelmű, hogy az előállítására játszott? Ő maga akarta címlapon látni az elhurcolásáról szóló képeket és videó-anyagokat, mert ez növeli a népszerűségét. Ha ez nem így lenne, nem állt volna fel, és nem tornászott volna a rendőrsorfal előtt, hanem végig a gárdisták között maradt volna, ülve.
Nagyszerű győzelmeket láthattunk.
Tovább növekedett a Gárda és a Jobbik népszerűsége. Végre a zsinagógánál is tudott károkat okozni az ellenségnek a hazafias ellenállás. És ami a legfontosabb: annyira egyértelmű a történések jogtipró mivolta, hogy még a balliberális Index is elismeri, hogy valószínűleg úgy volt törvénytelen az ÁVÓ eszeveszett tombolása, ahogy volt. Vagyis egyértelműen mi vagyunk azok, akik szélesebb tömeg előtt is bebizonyítottuk, hogy ez itt már nem valódi demokrácia, hanem egy diktatorizálódó, idegen érdekeket szolgáló terrorállam.
Azért tart itt ez a nép, mert mindenben csak a szart látja, és nem képes örülni az elért eredményeinek. Végre sokak szemét felnyitja a nemzeti oldal a bátor de békés kiállásával, ami egyértelműen pozitívum, erre mindenki csak idegeskedni tud emiatt, ahelyett, hogy örülne a közös sikernek.
Extra kérdés:
Miért probléma, ha valaki krónikásként az események közepén felfrissíti magát egy kólával, vagy valami más itallal, amikor éppen nem történik semmi, amit érdemes lenne rögzíteni? (Ezt egyébként több hazafi is megtette, például Gonda is.) Szerintem úgy a helyes, ha az ember ott van és akkor, ahol és amikor értelme van. Elvégre az én folyamatos jelenlétem (mint ahogy önmagában BÁRKINEK a jelenléte) semmiben nem befolyásolta a történéseket. Ez ugyanis egy tömegesemény volt, aminek megvan ez a jó tulajdonsága. :)
Egyébként az Origó riportja
nagyszerűre sikeredett:
By SoDI
Rendes összefoglaló videót a tegnapi rendőri brutalitásról ma délután kaptok.
Azt hiszem, rájöttem, hogy mi értelme van a Gödör nevű görénylyuknak. Ha felette rendezünk oszlatós tüntetést, akkor félidőben le lehet menni felfrissíteni magunkat, inni egy kólát, és utána csatlakozhatunk újra a hazafiakhoz. Mindeközben a sünök a páncéljukban főnek. :)
Vona Gábor előállításáról fél órán belül kaptok videót.
