Bognár Tibi bácsi: Saját képek Gyurcsány Ferencről a Zuschlag-perben
Papi Gergely főhadnagy rágalmazás miatt feljelentette Hermán Pétert
Havrilla István: FRISS: A bíróságon megfegyelmezett ÁVÓS története
Szinte ingyen. Hány gyerek ebédelhetne belőle egy évig? (Rebisz adatközlés - október 23)
Hermán Péter: Az ÁVH nak ki kell adni a videófelvételeket július 4-ről
Gőbl Gyuri levele az ÁVH-nak okt. 23-ról
Hermán Péter: Kupleráj az ÁVH-nál - 8 hónap nem elég március 15 kivizsgálásához
Hát igen, kérem, ilyen a magyar néplélek.
Törölték a Jobbik videóját, erre beindult az össznépi 'csak azért is visszatöltjük 100 példányban' játszma. Nagyon helyes! :)
By SoDI
Végülis nem gáz ez, mert bassza szájba magát az amcsi multi. ;P
Csak akkor a hasonló kellemetlenségek elkerülése végett érdemes lenne a flash videókat saját szerveren hosztolni.
Ha valaki nem értené: erről a videóról van szó.
By SoDI
Érdekfeszítő marketing-szaktekintélyek egymás közötti vitáját szemlélni. Ha az ember úgy érzi, hogy igazságot tud tenni az ütköző álláspontjaik között, az annak a biztos jele, hogy kezd beérni a téma gondos tanulmányozására fordított idő, és többé már nem a guruk saját deklarált véleménye az, ami meghatározza a tárgykörrel kapcsolatos gondolatait.
Mostanában az SMO és az e-mail marketing hívei vitatkoznak egymással, és mindkét tábor zavarbaejtően frappáns érveket sorakoztat fel a maga igaza mellett. Hogy pontosan megértsük a vita tárgyát, először talán érdemes tisztázni a két fogalmat.
E-mail marketing alatt a legtöbben elsőként kéretlen reklámlevelekre, vagyis spam-re asszociálnak, márpedig a kettőnek mindössze a felhasznált eszközökben van közös pontjuk. Összekeverni őket hasonlóan súlyos hiba, mintha nem tudnánk különbséget tenni a bankrabló és a biztonsági őr között pusztán amiatt, mert mindketten fegyvert használnak.
A valóságban az e-mail marketingnek nagyon fontos előfeltétele, hogy levélküldés előtt előzetesen megszerezzük a címzett kifejezett hozzájárulását. Ez hagyományosan weboldalon elhelyezett feliratkozási (úgynevezett opt-in) űrlapon keresztül történik meg. A felhasználókat valamilyen kézzel fogható előny ígéretével tudjuk rávenni a feliratkozásra. Ez leggyakrabban egy ingyenes tanulmány, vagy tanulmánysorozat. A legtöbben ezt nevezik csalinak.
A módszer hatalmas előnye, hogy ezáltal lehetőségünk nyílik ingyen, vagy legalábbis minimális költséggel, mégis személyre szabottan kommunikálni a célközönségünkkel, leendő potenciális ügyfeleinkkel. Biztosak lehetünk benne, hogy az összes címzettünk érdeklődést mutat az általunk képviselt szakterület iránt, máskülönben nem iratkoztak volna fel a listánkra. Viszont annak érdekében, hogy az összes lehetséges érdeklődő feliratkozzon hozzánk, a weblapunkat úgy kell kialakítani, hogy minden apró részlet ennek a konkrét célnak legyen alárendelve. Ha nem vagyunk megelégedve a feliratkozási aránnyal (úgynevezett konverziós rátával), akkor addig kell tesztelni a különféle oldalvázlatokat, amíg elvárásainknak megfelelően nem alakul az eredmény.
Arra, hogy ezeket a potenciális érdeklődőket ezután miként tudjuk valódi vásárlóvá konvertálni, megvannak a pontos módszerek. A lényeg, hogy rendszeres időközönként érdemes jelentkezni náluk, hogy ezáltal fenntartsuk az érdeklődést. Ennek a mikéntjéről majd máskor írok részletesebben.
SMO, vagyis közösségi optimalizálás (social media optimization) alatt azt a folyamatot értjük, amikor a kampányaink során nem csupán ötletszerűen, ad-hoc jelleggel használjuk a közösségi hálózatok nyújtotta szolgáltatásokat (Twitter csiripelés, RSS, YouTube videók, Facebook funkciók), hanem tudatosan megválogatva, és folyamatosan tesztelgetve, majd a visszacsatolás alapján változtatva, vagyis szüntelenül optimalizálva.
Az SMO hívei, Váraljay Gabriellel az élen azzal érvelnek, hogy az e-mail marketing hatékonysági statisztikái az utóbbi időben rengeteget romlottak. Szerintük a feliratkozók 30%-a azért nem kapja meg az üzeneteinket, mert az e-mail szolgáltatójuk spamnak nézi ezeket, 85%-uk a harmadik levéltől kezdve meg sem nyitja a nekik küldött e-maileket, közel 40%-uk pedig év végéig leiratkozik, mert nem birkózik meg azzal a töménytelen adatmennyiséggel, ami napi szinten elárasztja a postaládáját. Ellenben ha valakit egyszer elkezdtél követni Twitteren, akkor elég nehezen veszed rá magad, hogy a továbbiakban már ne tegyed. Lehet, hogy csak minden tizedik csiripjére fogsz odafigyelni, azokra viszont igen. Ugyanígy Facebook-on sem szokás letiltani az embereket, ez pedig így sokkal megbízhatóbb kapcsolatot jelent, mint az olyan e-mailek küldözgetése, melyeket a legtöbben el sem olvasnak.
Az e-mail marketing legtöbb híve, mint például Schlingloff Sándor üzlettársa, Csepregi Balázs ezt egészen másként látja. Szerinte a közösségi médiatevékenységet, valamint a kapcsolódó technikákat (például a keresőoptimalizálást) továbbra sem a konkrét értékesítési folyamatban kellene szerepeltetni, hanem ehelyett a határozott vásárlási szándékkal még nem rendelkező érdeklődők összegyűjtésére kéne használni, akikből aztán feliratkozókat konvertálunk. Szerinte csak ezen a módon ragadhatjuk magunkhoz az irányítást, és tudjuk végigvezetni az olvasóinkat azon a megértési folyamaton, mely végül a vásárláshoz vezet.
Csepregi az alábbi ábrával szemlélteti a lényeget:
forrás: internet-marketing.hu
Ha most azt írnám, hogy a valódi megoldás a két módszer ötvözése, vagyis az, ha a hagyományos e-mail marketing alapú kampányaink mellett a közösségi média béli követőink felé is megpróbálunk közvetlenül értékesíteni, és nem csak az ingyenes csalinak rendelünk alá mindent, akkor nyilván rögtön elárasztanának a gúnyos megjegyzések arról, hogy ezt a legkönnyebb mondani, így nem mondom.
Pedig az igazság valahol mégis itt van.
Nyilvánvaló, hogy abban a világban, ahol - Schlingloff Sándor szavaival élve - „az egyetlen biztos pont maga a folyamatos változás” behozhatatlan hátrányba hozza magát az olyan üzletember, aki nem hajlandó tudomást venni az új módszerekről és trendekről. Kiemelkedően káros, ha valaki annyira ragaszkodik a megszokott utakhoz, hogy bármi másra kizárólag kiegészítő elemként hajlandó tekinteni. Aki így tesz, az pont azt dobja el magától, ami a vállalkozót vállalkozóvá teszi: a szabad, újdonságokra nyitott elmét és szívet.
Ellenben az sem helyes, ha valaki annyira belehabarodik egy követendő trendnek tűnő újdonságba, hogy minden korábbi tudását és tapasztalatát sutba dobva jóformán csak erre koncentrál. Mert lehet ugyan, hogy az e-mail marketing eredményességi mutatói némileg romlani látszanak, azonban ez csak azoknak okoz valóban jelentős nehézséget, akik nem ismerik a megfelelő módszereket arra, hogy kiküszöböljék az így felmerülő problémákat.
Az internet-szolgáltatók spamszűrőivel nagyon könnyen meg lehet barátkozni, ha informatikusként ismersz néhány egyszerű trükköt, amire oda kell figyelni. (Ilyen például, hogy soha nem szabad kizárólag HTML rész tartalmazó levelet küldeni, mindenképp szöveges verziót is tartalmazó úgynevezett multipart e-mailt kell használni). Másfelől annak is megvannak a megfelelő pszichológiai trükkjei, hogy ne egy legyél a rengeteg levélből, és mindenképp elolvassák a címzettek azt, amit küldesz. (Ilyenkor áldom a sorsot, hogy többek között pszichológia és informatika témájában vannak az egyetemen teljesített szigorlataim.)
Az e-mail közel sem halott, csak érteni kell hozzá. Lehet persze az SMO-n keresztüli direkt értékesítéssel is próbálkozni, de érdemes ezzel csínyján bánni. Szerintem egyelőre elsősorban az eddigiek során üzembiztosan hatékonynak bizonyult értékesítési módszerekre kellene koncentrálni, és emellett amolyan tesztként a bevétel és az idő bizonyos fix hányadát az SMO alapú értékesítésre fordítani.
Nektek mi a véleményetek?
By SoDI
Ejnye, no!
A stop.hu után a Heti Válasz is kiemelten foglalkozik a Tomcat vs. Novák Előd háborúval, ami még nem is lenne gond, de egy olyan fényképpel illusztrálják a cikküket - méghozzá forrásmegjelölés nélkül -, melyet személyesen én készítettem Tomcatről.
A képet a 2008. április 7-i „Kedves emberek” című bejegyzésemből szedték. (Egyébként az ominózus pillanat 1:29-nél az itteni videómban is látható.)
Ugyanakkor a saját szellemi tulajdonomat képező kép utánközléséhez elfelejtették megkérni az engedélyemet. Nem gond persze, csak csendben megjegyzem, hogy így van.
By SoDI
Egy időben roskadásig megpakoltam a polcomat időgazdálkodással foglalkozó könyvekkel. Főként akkor mutattam erős érdeklődést a téma iránt, amikor a párhuzamosan hallgatott egyetemi szakjaimon egyszerre szakadtak rám az egyenként is embert próbáló feladatok, és mindeközben a közírói munkásságomat sem szerettem volna elhanyagolni.
Most, hogy a diplomamunkám írása, és az abszolutóriumra való készülődés mellett ostoba döntésnek gondoltam volna az energiáim több szak közötti szétforgácsolását, azt hittem, hogy sokkal könnyebb dolgom lesz, azonban a gyakorlat sajnos egészen mást mutat.
Az, hogy folyamatosan a blogomon, valamint a rólam szóló Indexes topikban fejlesztem a vitakultúrámat, bár hosszabb távon kétséget kizáróan egyre értékesebb emberré tesz engem (az USA-ban nem hiába szerveznek rendszeresen vitaköröket a diákoknak), azonban ezzel együtt is aránytalanul sok időt tud lekötni. A mai napom gyakorlatilag ezzel telt el, ennyit pedig nem ér meg a személyes önfejlődés, vagyis az ellenem irányuló hazugságok frappáns kivédésének önfeledt gyakorlása.
A másik problémát az RSS olvasóm jelenti. Néhány hete egy olyan asztali alkalmazás (konkrétan a SharpReader) beüzemelése mellett döntöttem, mely 10 percenként látványos értesítést dob, ha új bejegyzés születik valamelyik általam kedvelt, vagy érdekesnek tartott blogon. Azt hittem, ez mindössze napi 20-30 percet fog igénybe venni, cserébe viszont folyamatosan naprakésznek tudhatom magam.
Nos, egyszerre csaknem 50 marketing témájú szakmai blog követése valóban megadja a naprakészség kellemes érzését, ugyanakkor ez ismét csak értékes órákat vesz el az életemből.
Egyébként hogy pontosan milyen blogok frissüléseit követem figyelemmel, azt ide kattintva ti is megtekinthetitek.
A végeredmény pedig így az, hogy este fél 9 van, és a munkámmal, illetve a tanulmányaimmal semmit sem haladtam. Ez pedig így nyilvánvalóan tarthatatlan állapot.
Asszem holnaptól délután 4-nél korábban nem fogok foglalkozni a fórumozással, blogkommenteléssel, és blogolással, valamint a hírek átolvasását is befejezem legkésőbb este 8-kor.
Napi 4 óránál többet őrültség ilyesmivel foglalkozni.
By SoDI
Ha a tájékozatlanság fájna, Polgár úr alighanem ordítana.
Ilyet bír írni:
A párton belül nyíltan beszélik, hogy Novák Előd közeli szövetségese, Szabó Gábor pártigazgató lesz a Jobbik leendő parlamenti frakciójának elnöke. Pedig olyat még nem látott a világ, hogy egy kis párt képviselőcsoportjának ne a pártelnök legyen a vezetője.
/ forrás /
Oké, Navracsics Tibor (Fidesz, 2006. május.16-tól frakcióvezető, eközben pártelnök Orbán Viktor), és Mesterházy Attila (MSZP, 2009. április 20-tól frakcióvezető, eközben pártelnök Lendvai Ildikó) nyilván nem számítanak, mert ők nagy pártok emberei.
Nézzünk akkor körül a kis pártok háza táján. Az SZDSZ-nek 2007. december 5-től Kóka János a frakcióvezetője. Ellenben a párt elnöke Retkes Attila. Az MDF frakcióban annak 2009. március 19-i megszűnéséig Herényi Károly volt a frakcióvezető, miközben a párt elnöke máig Dávid Ibolya.
De ugyanígy említhetném például az Orbán-kormány idejéből a Kisgazdapártot, aminek több éven át a személyes ismerősömnek számító Bánk Attila volt a frakcióvezetője, miközben a pártelnöki tisztet Torgyán József töltötte be. Vagy ugyanebből az időből az MDF-et, melynek négy évig Balsai István volt a frakcióvezetője, miközben a pártelnök Lezsák Sándor, majd végül Dávid Ibolya lett.
Jéé... Valahogy mégis akar ilyesmit látni a világ... ;)
By SoDI
Kapcsolódó:
Soha nem látott új videóval!
Három éve ezekben az órákban szabadultam ki az ÁVÓ börtönéből, ahol sok más politikai fogollyal együtt napokig raboskodtam.
Később az ügyészek elárulták, hogy csak egy hajszálon múlt, nem kerülök-e ennél sokkal hosszabb időre is előzetes letartóztatásba.
A cionista diktatúra kelepcéjében eltöltött rabságomat bő háromnegyed évig húzódó megalázó büntetőeljárás követte. Néhány ELTÉ-s matek tárgyam teljesítését akkor kénytelen voltam emiatt elhalasztani, mivel egyrészt nem csekély lelki terhet jelent, ha valakit 8 évig terjedő letöltendő szabadságvesztéssel fenyeget a hatalom, másrészt a nyomozóügyészség nevű sóhivatal nem volt hajlandó rendesen végezni a munkáját, ezért a bizonyítékok után is az ügyvédeimmel együtt személyesen nekünk kellett szaladgálnunk.
Végül nem sokkal azután szűnt meg ellenem az eljárás, hogy az ügyészségi szembesítés alkalmával az egyik ávós megtört, és világosan bevallotta, hogy el sem olvasta a saját vallomását, így pedig azt sem tudja, mi áll benne. Nem viccelek, ez szó szerint így, ebben a formában jegyzőkönyvezésre is került.
Ha valakit a részletek is érdekelnek: az előállításom története itt, a börtönnaplóm itt, az elhurcolásomat több kameraállásból bemutató videó itt, az ügy összes beszkennelt irata pedig itt található.
Most pedig ezek mellett frissen a birtokomba került egy belső rendőrségi felvétel is, melyen megtekinthető, amint a férgek az elfogásom előtt többek között rólam beszélgetnek, majd egy pillanatnyi felvillanás erejéig az is, amint a megbilincselésem után a kamerába mondatják a nevemet.
Egyébként a rendőrök aznapi elképesztő brutalitását világosan bemutatja, hogy ezen a helyen kivétel nélkül mindenkit véresre vertek, még a véletlenül arra járó angol turistát is, csak engem nem. Ezt pedig nem én mondom, külön ügyészségi vizsgálati jegyzőkönyv állapította meg.
Az az ügyvédem, aki nemrég a zsidó lakásmaffia elleni peremet is jogerősen megnyerte nekem, hamarosan beadja a kártérítési keresetet a BRFK ellen. Nem úszhatják meg olcsón, hogy ezt merészelték művelni velem. Az illető egyébként egész profi a szakmájában: az ETR friss adatai alapján Morvai Krisztinához hasonlóan jelenleg is óraadó tanár az ELTE ÁJK-n.
De nem NJA-s. Az Alapítványt én inkább feleslegesen nem terhelem, helyette szabadon hagyom az energiáikat azon bajtársaink számára, akik más módon nem tudnának gondoskodni a jogi képviseletükről.
By SoDI
Bár nekem Novák Előd nem kutyám vagy macskám, így nem különösebben tud érdekelni a karrierjének alakulása, azonban ha abból az irányból közelítem meg a kérdést, hogy ami neki jó, az Tomcatnek rossz, akkor csak az őszinte gratuláció hangján tudok szólni a hír hallatán, miszerint szombattól a Jobbik alelnökét tisztelhetjük benne.
És hogy ez mennyire nem földtől elrugaszkodott megközelítés, azt kiválóan jelzi az is, hogy még a balliberális stop.hu is ezen a módon tálalja a hírt:
Amit a bombagyar.hu-n ellene folytattak, azt színvonal alattinak mondta, amely szerinte arra vezethető vissza, hogy választási bizottságba delegáltként tavaly ő buktatta le Polgár Tamást, hogy a Zöld Párt színeiben a IX. kerületi időközi választáson hamis kopogtatócédulákkal akart előnyt szerezni magának.
A szombati napot Tomcat blogger csupán egyetlen posztra méltatta, amelyben ez olvasható: "Bizonyára észrevettétek, hogy ma nincs kedvem írni. ..."
By SoDI
Kapcsolódó:
Bár kivetítőn biztos nagyon hatásos ez a videó, otthon, egyedül, fülhallgatóval élvezve cseppet erőltetettnek tűnik benne a narráció. Van, akinek jól áll ez a stílus (mondjuk amikor Bács Ferenc Gandalfként szólal meg, vagy amikor Faragó András eredeti japán rajzfilmsorozatok magyarul elhangzó felvezetését olvassa be - japó szemszögből - egzotikus nyelvű démoni hangként), azonban Csabai Jánosnak már jóval kevésbé fekszik ugyanez.
Mindegy, ettől az apróságtól eltekintve egész jó lett. :)
By SoDI
Na, a sok trollkodás miatt egy kicsit módosítottam a hozzászólási lehetőségeken.
Miután az előzetes moderációnak nem vagyok híve, a csevegőfalon továbbra is rögtön megjelenik az összes hozzászólás, viszont mostantól csak oda külön regisztrált felhasználók küldhetnek be üzeneteket. Őket, ha nem viselkednek megfelelően, ezután egyetlen gombnyomással ki lehet tiltani.
Ugyanígy a blogkommentek is azonnal megjelennek, még a be nem jelentkezett felhasználóké is. Annyi nehezítést adtam a dologhoz, hogy nekik kötelező egy egyszerű matek feladványt beírniuk, valamint bekapcsoltam az Akismet nevű fejlett spam-ellenőrzést.
Ez egyelőre egy kompromisszumos középút. Aztán meglátom, mik a tapasztalatok vele.
By SoDI
Ezen a helyen eredetileg egy első felindulásból írt dühös bejegyzés állt, aminek a stílusa nem jellemző rám, éppen ezért úgy döntöttem, hogy nem terhelem vele a főoldalt.
Akit esetleg érdekel, mi volt itt, az ide kattintva megtekintheti.
By SoDI
Ma délelőtt Gonda László és társai az 1956-os Kossuth téri sortűzre emlékeztek a véres csütörtök évfordulóján.
A felvételekért köszönet Bognár Tibi bácsinak!
Egyben bejelentem, hogy az yv.hu videómegosztót mostantól nem fogom használni, mert az utóbbi időben kezd erősen használhatatlanná válni.
By SoDI
Akit pedig október 23-i videók érdekelnek:
By SoDI
Érdekes megtapasztalni, ahogyan az ismertség növekedésével párhuzamosan az emberrel szemben támasztott elvárások is bővülnek. Minél aktívabb közíró, vagy ha úgy tetszik: krónikás valaki, annál gyakrabban fogják szembesíteni őt azzal, ha néhány ponton nem felel meg a kiemelt figyelemmel együtt járó emberfelettien idilli képnek.
Így lesz botrány abból, ha esetleg hétvégén megiszom egy pohár bort, ha a jog betűje szerint értelmezem, hogy jogosult vagyok-e az egyetemi szociális ösztöndíjra, vagy ha kamaszkoromból olyan nekem tulajdonított fórumozások kerülnek elő, ahol valaki arról ábrándozik, hogy szép nők látványáért nézőtársakat is elviselne. Pedig akár tetszik, akár nem, én is emberből vagyok, így pedig nem várható el tőlem, hogy az átlagos polgár szokásos emberi tartása fölé emelkedjek. Nem szent vagyok, csak egy népéért aggódó ifjú hazafi.
Ugyanennyire érthetetlen az is, amikor egyesek azt az irreális elvárás támasztják felém, hogy forduljak el az egyetemen tanult szakterületeimtől, mondván: az nem kellően magyar elfoglaltság. Mintha bármi értelme is lenne az emberi szakmák aszerinti megkülönböztetésének, hogy mennyire magyar dolog bádogosnak, vagy éppen tanárnak lenni.
Az, hogy öt évnyi informatikai témájú ELTÉ-s, valamint három évnyi gazdasági témájú Corvinusos tanulmány után elsősorban azon jár az eszem, hogy az ez idő alatt összeszedett széleskörű szakmai tapasztalataimat miként tudom a legeredményesebben kamatoztatni, úgy vélem, a világ legtermészetesebb dolga. Elvégre ha valaki évekig joghallgató, akkor nála is magától értetődik, hogy elsősorban jogi pályán szeretne boldogulni.
A legtöbben persze nem közvetlenül emiatt, hanem az egyetemi tanulmányaim mellett befizetett tanfolyamaim miatt kritizálnak engem. Szánalmas frusztráltságukat kiválóan jelzi, hogy ennek keretében nem a CISCO minősítésemet támadják (azt legfeljebb lenézően bagatellizálják, mintha nem tudnának róla, hogy napjainkban valamely multi specifikus technikáinak mély ismerete nélkül igen nehezen nevezheti magát bárki is műszaki szakembernek), hanem a különféle általam kiválasztott kisvállalati marketingoktatásokon ugrálnak, melyekre az utóbbi időben valóban nem sajnáltam se az időt, se az energiát.
Pedig nagyon egyszerű magyarázata van annak, hogy miért vagyok több ilyen programnak is az előfizetője. Az egyetemi szakjaimon ülve rájöttem, hogy önmagában egyik sem segít egy vállalkozás elindításában. Valójában a legtöbb, a felsőoktatás berkein belül elém táruló tudás arra próbált felkészíteni engem, hogy miként tudok majd beintegrálódni egy már eleve kiépített, nagyobb szervezet életébe. Ha viszont az ember hozzám hasonlóan a nulláról szeretne építkezni, akkor vajmi keveset segít rajta az összes elsajátítható vállalatirányítási, munkaerő-gazdálkodási, és kontrolling ismeret, melyet ugyan kétség kívül igen magas szinten ismertem meg az utóbbi években, azonban amit ennek ellenére legfeljebb alkalmazottként lehetnék képes hasznosítani, kisvállalkozóként semmiképpen sem.
Valójában az az igazság, hogy a felsőoktatási palettáról tökéletesen hiányzik a vállalkozás oktatása, sőt - ahogyan Tóth András pénzügyi tanácsadó nagyon szemléletesen jegyezte meg a Vállalkozz Hatékonyan Klub egyik előadásán - valójában éppen hogy ott készítenek fel rá a legkevésbé, ahol azt elvárnád (a Vállalkozási Főiskola például teljesen alkalmatlan erre).
Persze valójában nem az a bajuk az engem támadóknak, hogy vállalkozni akarok, hanem hogy az eredményesség kulcsát elsősorban a marketingben látom. Merthogy szerintük a jó bornak köztudottan nem kell cégér, a termelés nélküli reklámtevékenység pedig tipikusan élősködő, zsidós tevékenység, amit ezért tisztességes ember semmiképpen sem űzhet foglalkozásként.
Ha valaki nem tudná: Vona Gábor, a Jobbik elnöke főállásban termékmenedzser egy biztonságtechnikai cégnél, melynek a weblapját ide kattintva tekinthetitek meg. Ha valaki nem lenne tisztában az alapfogalmakkal, annak elárulom, hogy a marketing nem titkárnői szintű reklámügyintézést jelent, hanem a teljes értékesítési folyamat stratégiai szintű koordinálását, vagyis termékmenedzseri munkakört.
Vona Gábor tehát marketinges.
Innentől pedig igen nehezen tudná nekem bárki is elmagyarázni, hogy aminek Magyarország egyetlen mérvadó nemzeti pártelnöke a részmunkaidős politikai elfoglaltsága mellett főállásban az életét szenteli, az nemzetietlen, és kereszténytelen tevékenység lenne.
Én most elhatároztam, hogy valahányszor a jövőben valaki nekem szegezi a kérdést, hogy miért foglalkozom a blogomon egyre többször marketing-stratégiákkal, akkor nagyon röviden azt fogom válaszolni neki: azért, mert az általam legszimpatikusabbnak talált politikai párt, a Jobbik elnöke szintén marketinges, valamint mert az általam ismert emberek közül a hitét legmélyebben átélő, legerősebben spirituális lelkületű keresztény ember, Schlingloff Sándor kiváló oktatóanyagokat kínál a Vona Gáborhoz való folyamatos szakmai közelítéshez.
Azzal, hogy biztos lehetek benne: nem holmi ismeretlen hátterű ateistának követem a szemléletét, valamint hogy olyan irányba haladok, melyet a magyar hazafiak ezrei által követett Jobbik elnöke is kiemelkedően hasznosnak tart, úgy érzem, semmiképpen sem tudok letérni a keresztény-konzervatív elvek által kikövezett igaz magyar útról.
Ha még a Jobbik elnökében is nyilvánvalóan annyira erős meggyőződéssé érett a felismerés, miszerint modern világunkban marketing nélkül minden más tevékenység hiábavaló, hogy ez alapján az eredeti szakmájától eltérve is ennek áldozza a legtöbb idejét, akkor azt hiszem, helyesen járok el, ha hozzá hasonlóan magam is eme igazság mentén szervezem meg az életemet.
By SoDI
SoDI e-mail címe: 