Bár Lenkei doktor élőben néha erősen egy ideges faszként viselkedik (lásd ezt a videómat), és Kisberk Szabolccsal szembeállítva sem szokott túlságosan összeszedett lenni, azonban - úgy gondolom - azt ennek ellenére is el kell ismerni, hogy az alábbi írásában voltaképp egész normális.
Ahhoz képest, hogy például Miklovicz Attila néhány nappal ezelőtt milyen csúnyán beégett az ugyanide küldött olvasói levelével, egész kellemes felüdülés látni, hogy akad még olyan magyarországi szcientológus sajtóközlemény is, melyből nem az sugárzik, hogy az írója egy beszűkülten gondolkodó propagandagép lenne. :)
Ez az „ebben hiszek, mert felnőtt ember vagyok, és igen, pénzt is keresek, mint mindenki más” - hozzállás legalábbis szerintem teljesen rendben van.
Nem tudom, hogy helyes-e korlátozni a szcientológusokat, vagy sem.
Nem tudom, hogy veszélyesek-e, vagy sem.
Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.
Azt viszont tudom, hogy van itthon egy erős félreértés az állítólagos németországi korlátozásukkal kapcsolatban.
Miután mostanában rengeteg helyről lehet hallani, hogy Németországban betiltották a szcientológiát, vagy legalábbis szigorú intézkedéssel szorították ki őket a politikai-gazdasági életből, felismerve az egyház demokráciát és jogrendet fenyegető veszélyeit, egy kicsit utána olvastam a témának, és megnéztem, mennyi igaz a történetből.
Nos, röviden semmi.
Hosszabban: a sztori úgy hangzik, hogy Hamburg városában a helyi önkormányzat valóban beiktatott a hivatalos gyakorlatába egy olyan formanyomtatványt, ami alaposan megszűrte a gazdasági szereplőket. Ebben nyilatkoztatták őket arról, hogy üzleti tevékenységük közben nem fogják alkalmazni az L. Ron Hubbard által leírt gazdaságirányítási technikákat.
Ezután történt, hogy az egyház egyik tagján keresztül a német Szövetségi Közigazgatási Bírósághoz fordult panaszával, kérve annak megállapítását, hogy mindenféle hülye vidéki gittegyletek (értsd: Hamburg város szenátusa) nem játszhatnak államot az államban.
A bíróság természetesen a felperesnek adott igazat, kimondva, hogy Hamburg még saját céljaira sem kérheti ilyen űrlapok kitöltését senkitől, arra pedig végképp nincs joga, hogy ezen védelmi nyilatkozatok tartalmáról más cégeket, mint harmadik felet tájékoztasson.
Miután pedig az Európai Emberi Jogi Bíróság szintén megerősítette, hogy picit a fasizmusra hajaz vallásuk alapján szűrni az embereket, Hamburg nyomban visszavonta minden megkülönböztető intézkedését.
Szóval, még ha esetleg teoretikus alapon el is fogadjuk, hogy káros, veszélyes mozgalom a szcientológia, jogilag akkor sem lehet fellépni ellenük.
Hogy ez jól van-e így, vagy épp ellenkezőleg - nagyon szomorú - annak eldöntését már az olvasóra bízom.
Bár az Afganisztánban életét vesztő magyar katona ügyében még lennének a részvéten túlnyúló megjegyzéseim is, de azzal a mai nap még illetlen gesztus lenne előhozakodni, így egyelőre álljon itt ez a csendes kép.
A jelek szerint igen erősen kiverte a biztosítékot az érintet Anonymous-ok között a tegnap esti bejegyzésemben megfogalmazott kritika (véleményüket lásd itt, a kommentek között). Bár nem értem egészen pontosan, hogy milyen logika mentén képesek némelyek egy azonosíthatatlan, álarcos emberekből álló csoport tevékenységével kapcsolatos észrevételt az ő konkrét személyük elleni támadásként értékelni, de ez legyen az én bajom.
Miután viszont láttam, hogy vannak, akik nem tudnak mit kezdeni az erősen leegyszerűsített közlésmódommal, így az alábbiakban - annak ellenére, hogy sziklaszilárdan hiszek abban a szabályban, miszerint felesleges túlságosan bőbeszédűen fogalmazni, ha valamit ki lehet fejezni néhány egyszerű tőmondatban is - kísérletet teszek arra, hogy remélhetőleg immár a legtöbbek igényeinek megfelelő részletességgel legyen kifejtve, hogy pontosan mi az, amit szerintem az Anonymous-ok legközelebbi tüntetésén érdemes lehet másként csinálni.
Habár egy olyan csoportról van szó, mellyel kapcsolatban (egészen addig, míg kellő mélységében meg nem ismerem a céljaikat) igyekszem az elfogulatlan távolságtartás álláspontjára helyezkedni, most - szigorúan csak jelen írás erejéig - mégis abból a teoretikus lehetőségből indulok ki, mely szerint kiemelkedően hasznos a tevékenységük, és káros folyamatokat próbálnak meggátolni. Túlságosan megbonyolítaná ugyanis a gondolatmenetemet, ha olyan kérdések vizsgálatával terhelném ezt az írást, ami arányosan próbálja ütköztetni a két szembenálló fél - az Anonymous és a Szcientológia Egyház - álláspontját.
Arról már nem is beszélve, hogy ha az értékelésemben megjelenne a törekvéseik tisztaságának megkérdőjelezése, azzal megint alapot adnék nekik arra, hogy konstruktív javaslataimat ne akként értékeljék, aminek szánom, vagyis ne a tartalomtól elvonatkoztatott külsőségek tárgyilagos kielemzéseként, hanem ismét a harcuk legitimitását kétségbevonó, egyoldalú támadásként.
Mindezen, számukra ideiglenesen kedvező alapfeltevés dacára ugyanakkor továbbra is változatlanul fenntartom, hogy jelenleg még nem rendelkezem elég ismerettel ahhoz, hogy az értékek dimenziójában is el tudjam helyezni a tevékenységüket, így a támogató feltevésem ehelyütt egyelőre csupán a retorikát megtámogató körülményként kerül alkalmazásra.
Kötelező tiszteletkör OFF /
A betyárkultusz romantikája általában olyan pozitív hajtóerőként hat, ami hosszú távon segít az embereknek érvényesíteni önrendelkezési jogukat, úgy a saját személyükre, mint a megóvandó közösségeikre vonatkozóan. A látszólag érinthetetlen hatalmasokkal szembeni önvédelem fontos katalizátora a velük bátran szembeszegülő, öntudatos forradalmárok iránti, eltérő erősséggel megélt, ám a talpnyaló, elvtelen szervilizmustól mentesek körében egyöntetűen meglévő csodálat.
Ez az attitűd, ami egyfajta természettörvényként mindig a szabadság kibontakozását valósítja meg, előbb vagy utóbb a legrettegettebb elnyomást megélőket is a felszabadító kitörés irányába mozdítja el. Ha elfogadjuk azt az - igazságában most formai okokból nem vizsgált - feltevést, miszerint az Anonymous csoport egy káros jelenség potenciális áldozatait kívánja felvilágosítás útján megóvni, arra juthatunk, hogy minden tiszteletet megérdemelnek bátor kiállásukért, és áldozatos munkájukért.
Viszont ezzel együtt azt is látnunk kell, hogy önmagában a munkabefektetésből még nem következik törvényszerűen bárminemű eredménynek az elismerése. A munka értékének agyréme mára egyértelműen túlhaladott marxista dogma, hiszen jól tudjuk, hogy a célirányos fáradozásoknak kizárólag a hozzáadott érték ad értelmet.
Feltéve, de ugyancsak meg nem engedve, hogy a Szcientológia egyház - konvencionális szemlélettel nézve - helyteleníthető, helyenként törvénysértő, a belépőkre és az ő környezetükre káros hatása tényleg valós veszélyt jelent; az eredmény-centrikusság szemszögéből érdemes megvizsgálnunk, hogy ennek tükrében vajon elegendő-e csupán azt elérni, hogy a közvélemény nagy része értesüljön arról, hogy létezik az egyházzal szemben valamennyi ellenvélemény, vagy esetleg fontos körülmény emellett még az is, hogy ezekhez a véleményekhez megfelelő hitelesség is társuljon, és ezzel együtt olyan módon legyenek kommunikálva a szcientológiával kapcsolatos fenntartások, hogy az ne hagyjon kétséget a befogadóban, és egyértelműen az ellenzők mellé helyezze a szimpátiát.
Én úgy látom, hogy a mennyiségi szemlélettől a minőségre hangsúlyt helyező értékelési követelménynek Kisberk Szabolcs tegnapi, HírTV-s összeállítása tökéletesen megfelelt, amikor kvázi egyértelmű hazugságon kapták Miklovicz Attilát, majd később a Drogmentes Maraton egyik képviselőjét, viszont az Anonymous-ok az első hazai tüntetésük alkalmával képtelenek voltak betartani a saját maguk által felállított szabályokat, és ezzel remek demonstrációját adták annak, hogy mi célból is lettek meghatározva ezek az útmutatások. Így pedig lehetséges, hogy hatásukban pont a szándékaiktól eltérő végkicsengéssel sikerült megmutatkozniuk a nyilvánosság előtt.
Ezzel a véleményemmel pedig korántsem vagyok egyedül, ugyanis tőlem függetlenül többen is ugyanezen meggyőződésüknek adtak hangot, közvetlenül a tüntetés után (pl. Abindarraez, vagy Blogin). Éppen ezért engem kiemelni a jóakaratú kritikusok sorából, és konkrét személyek elleni támadásként értékelni a csoportviselkedéssel kapcsolatos megjegyzéseimet, igencsak furcsa hozzáállás.
Úgy gondolom, hogy a jó szándék deklarált tagadásának hiánya, amennyiben közvetve, vagy közvetlenül egy alternatívaként megvilágított, eredményesebb cselekvési mód leírásával párosul, elsősorban a konstruktív, építő jellegű kritika kategóriájába sorolandó, az pedig az értelmi képességek, vagy legalábbis az érzelmi kiegyensúlyozottság nagyon pontos fokmérője, hogy valaki képes-e a retorikától elvonatkoztatott mondatokat azok igazságtartalma alapján értékelni. A részemről meglévő értéksemlegesség ugyanis nem zárja ki, hogy néha technikai szempontokra szűkítve, mindösszesen a hatásmechanizmus alapján véleményt írjak bármelyik fél stratégiájáról.
De ha már elkezdtem, folytatnám, mert bár a függetlenségem elvétől távol állna, ha tanácsokat osztogatnék, azt ezzel együtt is leírhatom, hogy én miként szerveztem volna meg a Anonymous első tiltakozását.
Kis kitérőként megjegyzem: lehetséges volna, hogy a felületes, technikai részleteknél mélyebbre is nyúljon az értékelésem, ehhez viszont az kellene, hogy elérhető legyen legalább egy olyan írás, ami értelmesen összefoglalja, mi is pontosan az Anonymous csoport célja. Egy valamire való bemutatkozásnak ugyanis sorra illene vennie, hogy
kik ők
mit akarnak
miért akarják ezt,
ám a legnagyobb sajnálatomra az Anonymous weblapjáról vagy hiányzik ez a rész, vagy csak én vagyok olyan hülye, hogy nem találom.
Így viszont marad a technikai elemzés.
Először is vessünk egy pillantást az alábbi képre:
Na most, szerintem ez FÉLELMETES.
Szó szerint.
Képzeld el, hogy szcientológus vagy, és ezek ott állnak veled szemben. Szar érzés lehet.
Mert ugye:
látszik az öltözékükből, hogy komoly emberek, nem unatkozó hülyegyerekek
a rajtuk lévő maszk az összetartásukat, és az egységüket szimbolizálja
ez a titokzatos akarategység éppen ELLENED irányul
Minden benne van. Benne van az öntudatos nép ereje, az egyszerre mozduló, jól szervezett hadsereg fenyegetése, és a maró gúny, ami a másik fél ezzel szembeni tökéletes tehetetlenségéről szól.
Ráadásul , mivel az egész kép légkörét a titokzatosság hatja át, a szemlélőben feltör egy nagyon erős kíváncsiság, hogy kik ezek, és hogy mit akarnak. Ha az egyikük nyugodt, kimért hangon megszólal (még véletlenül sem ordibálva, vagy idegesen), akkor biztosak lehetünk benne, hogy minden figyelem az övé lesz, és a nézők nagyon erősen koncentrálni fognak arra, amit mond.
Ha valaki kételkedik benne, hogy mennyire hatásos tud lenni ez az összeállítás, annak ajánlom figyelmébe a június 14-re szervezett Sea Arrrgh hadművelet hivatalos toborzó videóját (tüntetéses rész a végén):
Ütős, mi? :)
Arról már nem is beszélve, hogy a Guy Fawke maszk egyébként is remek választás, miután a végsőkig eltökélt civil önvédelem egyik leggrandiózusabb alakját mintázza meg. Mint minden bizonnyal tudjátok (ha máshonnan nem, hát a V mint Vendetta című filmből), ő volt az a fickó, akinek annyira nem tetszett a katolicizmus térvesztése Angliában, tehát olyannyira elszánt volt az általa képviselt értékek és érdekek következetes védelme ügyében, hogy közben ezen eltökéltségnek azon szintjére is elért, amikor már azt mondta: inkább robbanjon a döntéshozókra az egész kurva Parlament, mint sem hogy tétlenül hagyjuk az embermilliók életét megkeserítő zsarnoki önkényt szabadon tombolni.
Ezt a meghátrálást nem ismerő akaratot, és állhatatos kitartást szimbolizálja tehát a maszk. Azt, hogy az elnyomottak akarata oda is elér, ahol az elnyomók érinthetetlennek hiszik magukat. És miután elért oda, használja is a karját. No persze nem robbantással, hanem oknyomozással, a tények, és összefüggések feltárásával. Manapság ugyanis ez is van ugyanolyan erős fegyver, mint a XVII. században az angol parlament alatti csatornákban görgetett puskaporos hordó.(A történet vége különben az, hogy ezt a Fawke csávót idő előtt elfogták, és kivégezték, de ez a tény mit sem csorbít a máig tartó nimbuszán.)
Tehát Fawke az elnyomás elleni aktív harc jelképe. És ugyan mi lehet nagyobb elnyomó annál, mint aki az elnyomottakat definiálja elnyomónak? ;P (FIGYELEM: Ez utóbbi mondatnak az Anonymous csoport és a Szcientológia Egyház szemszögéből egyaránt van értelme! :DDD)
Ez az öltönyös-maszkos kombó tehát az egyik alkalmazott tiltakozási mód. Vizuálisan figyelemmegragadó, hatásában félelemkeltő, megélt gyakorlatában mégis tökéletesen békés. És bár tudom, hogy a külföldi Anonymous tüntetéseken sem öltözködik mindenki egyöntetűen így, de meghatározó részük igen, itt pedig ez a lényeg.
Nos, ehhez képest nézzük meg az alábbi képet (HANGSÚLYOZOTTAN NEM AZZAL A CÉLLAL, HOGY MEGSÉRTSEM AZ ÚRIEMBERT ÉS A HÖLGYET, HANEM AZÉRT, MERT AZ Ő PÉLDÁJUKKAL SZEMLÉLTETHETŐ A LEGJOBBAN A KONTRASZT):
Na most komolyan...
Rájuk néz az átlagember, és azt mondja, hogy „na, má' megint valami hülye huligánok... ki a faszt érdekel, hogy mit akarnak mondani?”.
ÉN NEM EZT MONDOM, DE AZ EMBEREK többsége IGEN!
És ha a kommunikáció az egyik jelenlévő szcientológussal való konfrontáció alkalmával rá is erősít erre a látványra, akkor ott van elveszve az egész, ahol van.
Ebben a harcban ugyanis az nyer, aki összeszedettebb, vagy legalábbis annak tűnik.
A tegnapi Célpontban Kisberk Szabolcs éppen ebben mutatkozott nagyon erősnek. Nem támadott, nem erőszakoskodott. Ő csupán nyugodtan ment az ügy után, és illedelmesen érdeklődött. Nem akarta görcsösen a sikert, és ennek az lett a jutalma, hogy ezzel a megfontolt, következetes taktikával sikerült súlyos ellentmondásokba, vérideges kapkodásba, valamint helyben leleplezett hazugságok szánalmas sorozatába hajszolnia a szcientológusokat.
Soós Zoltán (Héliosz Alapítvány) és Kisberk Szabolcs:
Soós.: - A védnökök mindannyian tudják, mert aláírják ezt. Kisberk: - Ühüm... Hát Schmitt Pál nem ezt nyilatkozta. Soós: - Igen, azt tudom. Kisberk: - Akkor? Soós: - ... Hüüüüüümmmmm.
-- puff --
:DDD
Vagy a kedvencem. Szcientológus OSA tiszt nyilatkozik, erre bentről kurva hangos női hang üvölt ki:
ATTILA!! GYERE BE!
:DDD
Tehát ebben a játékban az a vesztes, aki szétcsúszott, hazug, szemét, sunyi aljanépnek tűnik. És a HírTV-seknek sikerült elérniük, hogy a szientológusokról szóló tudósításukban az egyház legyen ez a fél.
Még egyszer hangsúlyozom:
Nem az a lényeg, hogy ki az értelmesebb, okosabb, és szebb, mert azt MINDENKI LESZARJA, hanem az, hogy az emberek előtt KI TŰNIK ANNAK!
Biztos nem vagy az.
Persze.
De ha annak látszol, el van baszva a kommunikáció!
Itt NEM kell okosnak lenni. Lehetsz hülye is. Nem baj. Lehet az ellenfeled sokkal okosabb nálad. Nem baj. Az igazság mellékes.
CSAK az számít, hogy te talpraesettnek és hitelesnek tünj, az ellenfél pedig ostobának, és aljasnak!
Miklovicz Attila tegnap - általam külön is kiemelt - csúfos beégése éppen azért volt egy nagyon mókás kiegyenlítése a dolgoknak, mert bizony a látszat alapján addig igen erősen ő állt nyerésben.
Nem véletlen ugyanis, hogy a HírTV jóformán semmit sem használt fel a sárga kendős Anon és Miklovicz úr vitájából. Azért nem tették, mert szakemberek, így tökéletesen tisztában vannak a közönségreakciók hatásmechanizmusaival.
Éppen emiatt értelmes gondolat tanulni tőlük, valamint az Anonymous külföldi tagjaitól. És nem csak nekik, hanem az Egyháznak is.
Valahogy ők is ritka szarul kezelik a nyilvánosságot. :D
Ami engem illet, továbbra is igyekszem egyaránt semlegesen kezelni a szcientológia egyházat, és az ellene tüntetőket, mert csak elfogulatlan kívülállóként lehet igazán igazságos, és objektív képet alkotni bármiről is, de most Kisberk Szabolcs annyira ügyes volt, hogy a konkrét témától elvonatkoztatva, egyfajta riporteri oktatóanyagként mindenképpen érdemesnek tartom kiemelni a ma esti Célpont adásából az alábbi rövid momentumot. :)))
Látjátok, hülye Anonymous-ok?
Így kell ezt csinálni, ahogyan Kisberk Szabolcs, nem pedig olyan szánalmas, fos módon, mint ti! XD
Nem ordibálni, támadni, vagy fröcsögni kell. NEM!
Csak egy kérdés. Békésen, halkan, kedvesen, illedelmesen.
Ez azért nagy teljesítmény, mert ugyanerre sem én, sem pedig Blogin nem volt képes, amikor találkozott Miklovicz úrral. :)
Ez, mint a konkrét témától szigorúan elvonatkoztatott- és igaz: erősen a szerencsére építkező -riporteri bravúr, azért tetszik nekem olyan nagyon, mert irtózatosan hasonlít ahhoz a szituációhoz, mint amikor én a jobboldalinak hazudott, de egyébként balliberális zsidaj lap, a Reakció egyik fő munkatársát, Balogh Ákos Gergelyt ugyanilyen módon semmisítettem meg egyetlen kérdéssel, amikor Tomcat boltja előtt tüntetett.
Perceken keresztül kiabáltak Baloghgal Tomcat hívei, én viszont csak a végén szólaltam meg, olyan metakommunikációval, és hanghordozással, amiből csak úgy sütött a gondosan felépített, és az esetek többségében bár folyamatában előnytelennek tetsző, de végső hatásában mindig tökéletesen működőképes „jaj, bocsánat, hogy élek, és meg merek szólalni” kisugárzásom. :)
Ez is csak egyetlen nyugodt kérdés volt, de az addig rendíthetetlen vigyorgó hülyegyerek arcáról rögtön lefagyasztottam vele a mosolyt.
A kérdés ez volt: igaz-e, hogy ugyanaz a tulajdonosuk, mint az Index-nek? :DDD
Mint ahogy eddig is, a szcientológiával kapcsolatban a továbbiakban is szeretnék elfogulatlanul szemlélődő, független harmadik fél maradni, tehát az újságíró-etika szabályai szerint megpróbálok tartózkodni a határozott véleménynyilvánítástól, így az alábbiakban - szokásomhoz híven - mindkét oldal érveire található utalás.
Az 1970-es születésű Beck Zsolt 1994-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai nevén Corvinus). Ezután öt éven keresztül volt a Daewoo Motor Kft kereskedelmi igazgatója, majd 2001-től a Fiat Magyarország Kft-nél töltötte be ugyanezt a posztot.
Jelenleg a Beck and Partners International HR Consulting tanácsadó cég tulajdonosa, valamint - a Heti Válasz szerint - a Magyarországi Szcientológia Egyház új központjának védnöke.
Beck úr neve először 2002-ben jelent meg az egyház nemzetközi anyagaiban. 2004 decemberében érte el a Clear állapotot. Ekkor szerezte meg a sunshine rundown auditálási minősítést is. 2005 februárjában teljesítette az új OT I-es szintet. Ugyanezen év áprilisában már OT III, májusban pedig OT V-es. A későbbi előmeneteléről nincsenek pontos adatok.
Beck Zsolt 2008. május 25-én a Bourbon Gourmet rendezvényházban tartott Dianetika ünnepnél magára vállalta, hogy az eltévedt szcientológusokat útba igazítja a hátsó bejárathoz, nehogy belefussanak a magyarországi Anonymous tüntetésébe. Ennek keretében nézeteltérése támadt az Index operatőrével, kicenzúráztatta a saját arcát, valamint velem is töröltette a róla készült képanyagot.
Bár ezután megajándékozott egy Dianetika könyvvel, ami ugyan nyomdahibás volt, de azóta kicseréltettem a budapesti Orgban. Ezúton is köszönöm még egyszer, és innen üzenem, hogy a felét már elolvastam. :)
Röviden ennyit tudunk róla.
Hogy miért érdekes a személye?
Nos, én úgy látom, hogy az életrajza alapján Beck úr egy kiemelkedően sikeres üzletembernek tűnik, olyasvalakinek, akinek az életét a legtöbb ember megirigyelhetné. Ha őt nézzük, vagy például Lenkei doktort, akinek olyan jól megy, hogy egyes hírek szerint kapásból mintegy 600 millió forinttal (!!!) tudta támogatni az egyházát, akkor igen nehezen rajzolódik ki előttünk egy olyan szervezet képe, amelyik tönkreteszi, szörnyű állapotba juttatja, elszakítja embertársaitól, majd végül öngyilkosságba kergeti a tagjait. (Ez a 600 millió Ft forrással megtámogatott Anonymous adat)
Beck úrral kapcsolatban talán csak annyi határozott negatívum említhető meg, hogy lám, hajat még a magasabb OT szintek sem növesztenek. :DDD
Nem állítom persze, hogy esetlegesen nincs valós alapja az ő sikertörténetüktől eltérő, szélsőséges tapasztalatok némelyikének is (ilyen egyedi esetekhez lásd például Lisa McPherson tragédiáját, vagy Horváth István esetét), de az ennek ellenére is megjegyzendő, hogy külső szemlélőként itt egy apró ellentmondást vélhetünk felfedezni a szcientológia állítólagos ártó hatásai, és az életben remekül teljesítő egyháztagok kiemelkedő sikerei között.
A többi mellett szerintem ez is egy megfontolandó körülmény, már a teljes kép érdekében persze. Az éremnek ugyanis mindig két oldala van.
Na, ma ismét megerősítést nyert az életigazság, miszerint aki lusta, az megszenvedi ennek az árát.
Az egyik Corvinus-os tárgynál, ahol C#-ot töltenek a fejekbe, úgy döntöttem, hogy ha nem muszáj, hát inkább nem ülnék bent, elvégre tanultam én már ilyet az ELTÉ-n. Ha elég csak a szemeszter végi vizsgára bemászni, mert nincs a gyakorlatokon jelenléti mustra, akkor minek koptassa az ember a cipője talpát, ugye.
Igen ám, csak éppen most, a vizsgaidőszak közepén döbbentem rá (bár szerencsére ezzel nem voltam egyedül), hogy a vizsgaeredmény egy dolog, de kéne még a jegyszerzéshez néhány beadandó is. Tök jó ám ezt ilyenkor megtudni, jó egy hónappal a formális beadási határidő után. :)
Úgyhogy pánikban .NET Express felnyomása a gépre, és villámtempóban megszületett a két (szerencsére rémegyszerű) beadandó. Ezt most jobb híján megkapjátok, hogy legyen valami blogtartalom mára is, mint ahogy az ilyesmit eddig is be szoktam pakolni a dolgozat címke alá.
Ha én hazamennék, befeküdnék az ágyamba, beszarnék, és ott feküdnék a szaromba, fogadjunk, hogy egy héten belül, ha ezt folytatom (-oda is pisálok), akkor kórházba fognak vinni, és egy, két, három, négy, öt pszichiáter alá fogja írni, hogy a diagnózisom skizofrénia. Ilyen könnyű skizofrénné válni. Te is megteheted. Ha egy karriert akarsz, mint skizofréniás, így is elkezdheted, de van más módszer is. Ez az egyik leggyorsabb módszer. Mindenki lehet skizofréniás!
Feldmár András
Három dolgot szögezzünk le, mielőtt valaki betámad, miszerint szcientológus propagandát nyomok (ami természetesen eszem ágában sincs):
Feldmár András végzett pszichológus
Feldmár András nem szcientológus
Felmár Andrásnak semmi köze a CCHR-hoz
Az alábbi videók tehát tökéletesen mentesek bármiféle szcientológiai befolyástól, elvégre aki megszólal rajta, az a téma avatott szakértője; ergo egyetemi professzoroktól, nem pedig Hubbard Dianetikájából szopta a tudását.
Ha valaki kételkedne ebben, az olvasson utána.
Felmár András az LSD terápia élharcosa, amit egy szcientológus soha nem tudna elfogadni.
Megnézi, [...] az oktatásról szóló jogszabályok adnak-e megfelelő garanciát arra: ma Magyarországon egy náci ne lehessen állami iskolában igazgató.
Az oktatási jogok miniszteri biztosának véleménye
Kosaras Péter Ákosról
Biztos én vagyok hülye, de úgy tudom, hogy a tanár úr egy hagyományőrző összejövetelen, vagyis színjátszás keretében öltötte magára a kifogásolt ruhát.
Na már most... Miután egyfajta színjátszásról beszélünk, valaki igazán elmagyarázhatná nekem, hogy mi a különbség az alábbi két kép között.
Gyűjtsünk gyorsan aláírásokat, hogy ez a szemét náci Tom Cruise ne lehessen iskolaigazgató!
Azt mondják, hogy az első benyomás kiemelkedően fontos az embereknél. Amikor először találkozol valakivel, rögtön besorolod az illetőt valamilyen kategóriába, és ezután igen nehéz finomítani ezt a képet.
A fentiek miatt nekem nem könnyű pozitívan viszonyulni dr. Lenkei Gáborhoz, miután a legelső alkalommal, amikor személyesen is találkoztam vele, éppen tahó stílusban lökdöste az EchoTV kameráját.
(Erről videó itt. - Csak csendben kérdem, hogy vajon milyen engram /kb. : tudatalatt elfojtott emlék/ kapcsolhatta be ezt a dühkitörést? Előző életben talán pornófilmesnek tetszett lenni, és ezért ennyire kellemetlen közelről lencsébe nézni, vagy mi van? :o))
Ami viszont Lenkei drogellenes tevékenységét illeti, azt mindenképpen támogatnunk illene, elvégre nemzeti érzelmű fiatalként igen súlyos hiba lenne haragudnunk egy olyan emberre, aki a tetves, kendermagos zsidógyerekek ellen harcol.
És itt most nem arról van szó, hogy hitelesen hangzik-e Lenkei szájából az LSD-ző ovisokról szóló történet, hanem arról, hogy a szélsőliberális, szadeszos, ifjújordán drogliberalizátor mocskok nem emberek, hanem csúszómászó férgek, éppen ezért a velük szemben folytatott médiahadjáratba még az is belefér, ha esetleg a doktor úr aprót füllentett a kérdéses interjúban (sőt, még az is, ha ezt esetleg egyenesen valamelyik LRH /L. Ron Hubbard/ által kiadott irányelv sugalmazta neki).
Ezzel kapcsolatban én tökéletesen osztom Schmitt Pál véleményét. Ha a szcientológusok éjszakánként a sátán tiszteletére fekete kecskét áldoznának a budapesti orgjuk pincéjében, és hétvégénként élő emberek szívét tépnék ki aranypiramisok tetején, akkor is megérdemelnék, hogy a drogellenes harcukban melléjük álljunk!
A cionisták és szcientológusok között ugyanis ott van az alapvető különbség, hogy míg az előbbiek egyértelműen ártó szándékkal, a magyarság fokozatos elkorcsosításán dolgoznak, ami megteremtheti számukra a Palesztina utáni új haza elfoglalásának optimális követelményeit, addig a szcientológusok alapvetően olyan emberek, akik egy pozitívan megjelölt célban hisznek. (Az pedig egészen más kérdés, hogy ezen cél felé lépkedve milyen mértékű, állítólagos szociológiai hatásokkal vannak kibékülve - amiről az egyház-ellenes oldalak nagy része is szól, de éppen a tárgyhoz nem tartozó volta miatt a hasonló kérdéseket itt és most nem kívánom még érintőlegesen sem elemezni).
Az persze, hogy a szcientológusok a szatellit-szervezeteikkel alapvetően terjeszkedni akarnak, egyértelmű dolog, még akkor is, ha sajtónyilatkozataikban ezt némileg másként kommunikálják. Hogy ez kívánatos, vagy éppen veszélyes dolog, annak megítélése már egyéni ízlés kérdése, és én, mint tudatosan elfogulatlanul szemlélő harmadik fél, egyelőre nem is kívánok véleményt nyilvánítani a kérdésben.
Abban ugyanakkor tökéletesen biztos vagyok, hogy még ha a legerősebb vádakat is fogadja el valaki a szcientológia egyházzal szemben, akkor is be kell látnia, hogy a szemét CIONISTA FÉRGEK korcsosító nyomulása bármely más hatásnál veszedelmesebb jelenség, éppen ezért BÁRMI, ami tevékenysége közben többet árt NEKIK, mint amennyi (vitatott jelentőségű) kockázatot saját maga jelent, az „a drogok elleni harcban még az ördöggel is cimborálunk” jelszó alapján mindenképpen támogatásra méltó.
A pince mélyén az ördög tiszteletére feláldozott fekete kecskékről, valamint a piramisok tetején kitépett szívű emberekről pedig majd máskor beszélünk.
Ez, mint a konkrét témától szigorúan elvonatkoztatott - és igaz: erősen a szerencsére építkező - riporteri bravúr, azért tetszik nekem olyan nagyon, mert irtózatosan hasonlít ahhoz a szituációhoz, mint amikor én a jobboldalinak hazudott, de egyébként balliberális zsidaj lap, a Reakció egyik fő munkatársát, Balogh Ákos Gergelyt ugyanilyen módon semmisítettem meg egyetlen kérdéssel, amikor Tomcat boltja előtt tüntetett.
Az 1970-es születésű Beck Zsolt 1994-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai nevén Corvinus). Ezután öt éven keresztül volt a Daewoo Motor Kft kereskedelmi igazgatója, majd 2001-től a Fiat Magyarország Kft-nél töltötte be ugyanezt a posztot.
Na, ma ismét megerősítést nyert az életigazság, miszerint aki lusta, az megszenvedi ennek az árát.
A cionisták és szcientológusok között ugyanis ott van az alapvető különbség, hogy míg az előbbiek egyértelműen ártó szándékkal, a magyarság fokozatos elkorcsosításán dolgoznak, ami megteremtheti számukra a Palesztina utáni új haza elfoglalásának optimális követelményeit, addig a szcientológusok alapvetően olyan emberek, akik egy pozitívan megjelölt célban hisznek. (Az pedig egészen más kérdés, hogy ezen cél felé lépkedve milyen mértékű, állítólagos szociológiai hatásokkal vannak kibékülve - amiről az egyház-ellenes oldalak nagy része is szól, de éppen a tárgyhoz nem tartozó volta miatt a hasonló kérdéseket itt és most nem kívánom még érintőlegesen sem elemezni).
