Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Folyamatosan kerül fel Gőbl Gyuri mai pere, 10 perces adagokban.

Újabb részletek kb. másfél óránként várhatók.

Egyéb tartalom pedig nem lesz, mert tanulnom kell. :)

By SoDI

Ez az utolsó Clark Ádám téri tárgyalás, amit kirakok, ígérem.

Első fülön az esemény 2 percben (tisztán hallható, amint a rádióforgalmazásban azt mondják, hogy „Gondát ki kell emelni”), második fülön maga a tárgyalás.

By SoDI

Íme a tankos Gyuszi bácsi elleni Ítélet a teljes szóbeli indoklással, majd az elvonulás.

By SoDI

Olvasói kérdés: Blaireau?

Na de viccen kívül... Blaireau egy hazafi, és Nyíri Lászlónak hívják. Elég ennyi háttérinformáció róla, a többi adatért tessék videót nézni. :-)

Ez az öt részes cucc azért van itt, hogy ne kizárólag Budaházynak legyen fent a Clark Ádám téri tárgyalása a neten...

By SoDI

Az alábbi felvételeket nem én, hanem a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkatársa készítette. Sajnos csak a tárgyalás első fele van meg, a határozathozatal például nincs (arról saját videóm itt), de ami a lényeg, az amúgy is a végén lévő néhány interjú.

• UPDATE: Mégis felkerült az összes videó!
  

Az adott videóhoz kattints a megfelelő fülre!

By SoDI

Ezt a videót főként azoknak ajánlom, akiknek még folyamatban van a Clark Ádám téri oszlatással kapcsolatos ügyük, ugyanis világosan kiderül belőle, hogy mindaz, amiről azóta a nemzeti oldal folyamatosan beszél, szóról szóra színigaz.

Ezért is hagytam benne a teljes indoklást, vágatlanul.

By SoDI

Elsőként egy fontos hír: Szeretném cáfolni azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a kedves ügyész néni lapos lenne. Nem lapos ő. :)

Kattintásra nagyobb lesz:

Ügyész néni szép

A mai nap meglepetése pedig az volt, hogy Gonda László tud varázsolni. Öt percet beszélgetett ügyész nénivel, ami után ő átalakult ügyvéd nénivé, és perbeszédében már maga is a vádlott, Pogány András felmentését kérte. (Tudjátok, ő az a fiatalember, akiről  pénteken már meséltem).

Gonda ügyész nénit bűvöl :)

Gonda persze szerénykedett egy sort, mert biztos benne, hogy nem ő győzte meg ügyész nénit.

Gonda úr nevet :)

Elmondta ugyanakkor, hogy igenis érdemes beszélgetni az emberekkel, mert a szavak ereje csodákra képes. Pál Marci közbevetette, hogy ő is így gondolja, bár ő inkább üt. :))

Marci: „Csak én inkább ütök.” :)

Gonda szerint kiváló példa a szavak erejére, amikor a Fővárosi Közgyűlésen a Turul-védő tüntetés apropóján elbeszélgetett Demszky Gáborral.

Gonda László és Demszky Gábor 2008. április 27-én

Megkérdezte tőle, nem zavarja-e a szovjet emlékmű tetején a bearanyozott vörös csillag, miután tudvalevő, hogy Katyn a második világháború egyik legembertelenebb bűntette volt - méghozzá szovjet oldalról. Néhány héttel ezután pedig - láss csodát - Demszky azt nyilatkozta egy interjúban, hogy Katyn jelentőségét nem szabad elbagatellizálni, mert mindkét fél emberellenes rémtettei egyaránt elfogadhatatlanok.

Tehát lényeg ami lényeg, rend van a világban, ismét egy magyar ember felmentésével lettünk gazdagabbak. 

Pogány András elmagyarázza, hogyan ütötték a rendőrök

A nemrég még rendőrkéseléssel rágalmazott hazafi ügyvédjével együtt távozott a bíróságról.

A győzelmet besöprő NJA ügyvéd: Dr. Gyurta Tibor Roland.

Hogy indítanak-e kártérítési pert a rendőrség ellen, még meggondolják.

By SoDI

• Elszaladt-e SoDI 2009. január 10-én a Hősök teréről?

Elszaladt-e Takács András 2006. október 23-án a rendőrsorfal elől, vagy sem? Gonda László szerdán állt a bíróság elé, amiért azt állította, hogy igen.*

* Az ügyről szóló tájékoztatás nem teljeskörű. 

Láthatjátok ti is, hogy az ilyesmi nem mellékes kérdés, elvégre a nemzeti oldalon ez számít a legnagyobb sértésnek. Minden rosszat el lehet mondani a másikról, de azt, hogy valaki gyáva lenne, és hogy megfutamodott volna egy tüntetésen, nem. :)

By SoDI

Kapcsolódó:

• BRFK per: Takács András szerepe

Na, úgy döntöttem, hogy felrakom a netre vágatlanul a szupernagyiként emlegetett Kondáné Bartal Piroska tegnapi tárgyalásának három órás anyagát.

Pillanatnyilag az első óra, a hölgy vallomása került fel, ami voltaképpen a legunalmasabb rész, mert az izgalmakat az ezután következő rendőrtanúk jelentették. De nem kell aggódni, este felkerül a többi is.

http://www.youtube.com/birosag

Ez különben egy olyan YouTube acc lesz, ami alá mostantól rendszeresen rakok fel vágatlan bírósági anyagokat.

By SoDI

Ma volt a szupernagyi tárgyalása, aki 2006. október 23-án állítólag egymaga megvert öt rendőrt. A későbbi szembesítések alkalmával a véresre vert ávósok száma folyamatosan csökkent, majd megállt egynél, őmiatta pedig végül vádemelésre került sor.

Kondáné Bartal Piroska, a szupernagyi

A hölgy szerint ő csupán kicsit lassabb volt a többieknél, mert alig látott a könnygáztól, a rendőrök szerint viszont rugdosta egyiküket, majd ököllel ütlegelte, ezért volt szükség rá, hogy leteperjék, és megbilincseljék.

Nem, ő nem egy 10 éves kisgyerek. Ő a bírónő.

Hallhattunk véres sztorit a rabszállítóról is. Csak a szokásos: egyedül hagyták összekötözve a nénit, ha rosszul lett volna, segítséget sem tudott volna hívni, majd pedig sorra dobálták be mellé a véres fejű fiatalokat. Végül a fogdán is kiabáltak mindenkivel.

A vérszomjas szupernagyi és gyámoltalan áldozata.
(A gyámoltalan áldozat arcát saját kérésére takarom ki.)

Gaudi-Nagy Tamás a rendőrtanúk vallomásaiban az ellentmondásokat próbálta felfedni, mire rendőr bácsi megsértődött, hogy minek ugrál az ügyvéd úr minden egyes szón. Amikor a bírónő elmagyarázta neki, hogy talán azért, mert a törvény szerint a rendőrségi jelentés bizonyító erejű okirat, aminek az igazságot kell tartalmaznia, poligráfos vizsgálatot kért maga ellen. Akárcsak a vádlott. Meg mindenki. De senki sem kap, mert a bíróság szerint felesleges.

Gaudi-Nagy Tamás mély együttérzéssel
közeledik a gyámoltalan áldozathoz.

Gaudi még kifogásolta, hogy miért nem válaszoltak neki a tavaly nyáron csatolt bizonyítási indítványára, amire azt a választ kapta, hogy a bíróságnak bőven van még ideje, nem kell semmit sem elsietni. Továbbá azt is közölte a bírónő, hogy hiába húzódik lassan három éve az ügy, most akkor is márciusra halasztja, mert így állította össze a napirendjét, attól pedig eltérni nem lehet, és punktum.

Gaudi és a szupernagyi

A következő tárgyalás a szomszéd teremben azé a fiatalemberé volt, akit szintén 2006. október 23-án délelőtt, az Alkotmány utcában vertek véresre az ávósok. Akármilyen furcsa, most mégsem ő perel, hanem ellene folyik az eljárás, mert a rendőrök állítása szerint elfogása közben egy bicskával kézen szúrta egyiküket. Hogy az állítólagos bicska hova tűnt, arra mégsem tudnak válaszolni. Az csak úgy felszívódott a világegyetemben.

Hazafi. Hat rendőrt evett meg reggelire, ezért meg is
mondtam neki, hogy szégyellje magát. :)

A védői bizonyítékként csatolt felvételek megtekintése közben Pál Marcival nagyon jól éreztük magunkat, amikor odaálltunk a rendőrtanú mellé, és félhangosan arról társalogtunk, hogyan kéne legközelebb fejbe kúrni kővel az összes rohamládát, hogy ott pusztuljanak el, ahol vannak. Szorosan a rendőr füle mellett dumáltunk erről, és szerintünk ez így nagyon vicces volt. :)

Marci vidám és pimasz. :)

Közben Göbl Gyuri minden képkockánál elmagyarázta a bírónőnek, hogy éppen mit látunk, mire ő elmesélte, hogy maga is látja, mert ugyanazt nézik. Háttérzaj gyanánt Gonda félpercenként bemondta, hogy „békés tömeget nem lehet oszlatni”, hátha valaki az első 30 ismétlés után nem értette meg.

Videózás. Piros pulcsiban Göbl Gyuri magyaráz.

Ebben az ügyben vád -és védőbeszéd, valamint ítélethirdetés valószínűleg hétfőn lesz.

Ügyész néni arca szép.

Videó pedig ma este. :)

By SoDI

Aki estig kitalálja, hogy melyik ismert radikális jobboldali személyiség büntetőperére megyek ma reggel, az nyerhet egy tábla csokit. :)

By SoDI

Bizony, nincs ezen mit szépíteni. Tegnap ráadásul nem csak én, hanem a Kuruc.info is hazudott a személyéről, amikor azt írták, hogy szerdán ő „lesz, soron”, és őt fogja a bíróság kizárni a ferencvárosi választásból.

Tomcatnek bizony tökéletesen igaza volt, amikor ezt írta ma délután:

Érdekes módon a bíróság napirendjén nem is szerepelt a kizárásom, pedig a Kuruc.infó biztos forrásra hivatkozva közölte, hogy ma "kivágnak" a választásról. Nem történt meg.

Tomcat
/forrás/

Bizony nem. Sőt, biztos forrásból tudom, hogy nem is fog megtörténni.

Mindezekért egy órával ezelőtt személyesen Tomcattől is bocsánatot kértem.

Dátum	2008. december 31., szerda, 18:05:22
Feladó	Kiss Endre Farkas <sodi21[kukac]freemail[pont]hu>
Címzett	tomcat[kukac]tomcatpolo[pont]hu
Tárgy	bocsanatot kerek

Szia.

Szeretnék bocsánatot kérni, amiért tegnap azt írtam, hogy szilveszterkor, vagy utána a bíróság ki fog titeket baszni a választásból.
Sajnos nem tudtam, hogy ezt már tegnap megtette. :-)))
Még egyszer: bocs. xDDDD

Üdv:
SoDI :)

Láthatjátok, nem győzök elég hangsúlyosan bocsánatért esedezni. :)

Szóval bizony-bizony, ez nem csak az én figyelmemet kerülte el, hanem az egész magyar sajtóét. Hogy miről is van szó pontosan? A Fővárosi Bíróság tegnapi határozatáról, aminek a száma 8.Kpk.46.206/2008/2. És hogy miért kerülte el mindenki figyelmét? Hát kérem, azért, mert nincs benne konkrétan nevesítve se Tomcat, se pedig a pártja.

• Az irat: Bírósági határozat (tükrözés), forrás

Hogy akkor honnan tudható, hogy róla szól? Hát nézzük csak.

Idézet következik.

a mindösszesen leadott 1165 ajánlószelvényből 1152 db érvénytelen volt, mert azokat nem a hivatalos ajánlószelvényen adták le

Hümm-hümm-hümm... 1165 és 1152... Nem ismerős valahonnan ez a két szám? Mondjuk nézzük csak meg, mi történik akkor, ha kivonjuk őket egymásból. 1165-1152=13. Jé, tizenhárom. Vessünk csak egy pillantást az Állami Nyomda december 20-i keltezésű állásfoglalására: kinek van pontosan 13 eredeti ajánlása?

A megoldás: Magyar Szociális Zöld Párt. Tehát kérem, az a tegnapi bírósági határozat, amit most fogunk megvizsgálni, bizony Tomcat pártjáról szól.

Nézzük csak, mire hivatkoztak Tomcaték az ügyben. Ismét csak egy idézet...

Az elsőfokú határozattal szemben a kérelmező fellebbezett, melyben arra hivatkozott, hogy a ferencvárosi időközi országgyűlési választás során a kérelmező ajánlószelvényei a választási szervek zárt rendszeréből olyan helyre kerültek ki, ahol azokat bárki manipulálhatta, illetve beavatkozhatott a választás folyamatába.

Tehát azt mondják, hogy valaki nyilván megpiszkálta a cédulákat.

Hogy mit mondott erre a választási bizottság? Nézzük csak...

[a választási bizottság] álláspontja szerint a kérelmező csak a manipuláció, a beavatkozás elméleti lehetőségét vetette fel, de azt bizonyítékokkal nem támasztotta alá, új választás kiírására pedig a hatályos jogi szabályozás értelmében nincs lehetőség.

Vagyis a választási bizottság szerint Tomcaték össze-vissza süketeltek arról, hogy bárki szabadon beleturkálhatott a cédulákba, de erre vonatkozóan bizonyítékokat nem csatoltak.

Hogy mi volt erről a bíróság véleménye? Zanzásítva az, hogy a választási bizottság nem nyomozóhatóság, ezért teljesen jogszerűen utasította vissza, hogy nyomozgasson, épp elég nyomozás volt a részéről, hogy kikérte az Állami Nyomda véleményét, és - ami a lényeg - : teljesen jogszerűen állapította meg, hogy Tomcatnek mindössze 13, azaz tizenhárom érvényes ajánlása volt.

Hogy mi az igazán furcsa ebben az ügyben? Az, hogy amíg az MDF a hivatalos irataiban is arra hivatkozott, amire Tomcat a blogján, nevezetesen hogy üres cédulákat másolgatni teljesen szabályos eljárás, addig TC annak ellenére, hogy a sajtó nyilvánossága előtt is elismerte, miszerint az MDF-fel megegyező módon járt el, azaz cédulákat gyártott, a hivatalos irataiban erre már nem tért ki, csupán a manipuláció vádjára.

Amennyire tudható, a további stratégiájuk is az eddigi vonalra fog épülni.

Hogy a rendőrség előtt, aki ma lefoglalta az összes cédulát, ki hogyan fogja kimagyarázni a korábbi sajtónyilatkozatait, nem tudhatjuk, egyet viszont sziklaszilárdan kijelenthetünk: miután Tomcat sajtótájékoztatón ismerte be az üres cédulák másolgatását, és később - az MDF-fel szemben - nem is próbált arra a hülyeségre hivatkozni, miszerint ez teljesen törvényes eljárás lenne, kimondhatjuk, hogy közvetve maga is beismerte a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 50. § (1) a) pontjának megsértését, ami ha nem is feltétlenül büntetőjogi, de mindenképpen a választás rendje elleni súlyos etikai vétség - ha ügy tetszik: valahol választási csalás.

By SoDI

Ha tegnap nem olvasom, hogy esélyes a Gárda-per visszamászása első fokra, valószínűleg hagyom a francba az egészet, és nem adom be az alábbi iratot - ma, az utolsó jogvesztő határidő napján, vagyis 15 nappal a második beavatkozási kérelmem elsőfokú elutasítása után.

Miután viszont úgy alakult, hogy megcsillant egy apró reménysugár, gondoltam, jobb felpörögni, mert ha ezzel akár csak egy hangyányit is növelem annak a valószínűségét, hogy meg kelljen ismételni az elsőfokú eljárást, már megérte.

Elsőként nézzünk egy rövid FAQ-t.

• Az elsőfokú ítélet után van még lehetőséged érdemi beadványokat tenni az ügyben?

Fogalmam sincs, de a tegnapi Népszava cikk alapján miért ne lehetne rá lehetőségem? Elvégre pontosan amiatt kérdőjeleződött meg az elsőfokú eljárás jogszerűsége, mert a bíró nyíltan deklarálta, hogy nem kívánja figyelembe venni a beavatkozást kérők fellebbezéseit - ez pedig abszolút jogszabálysértő.

• De tudvalevő, hogy a beavatkozó csak az elsőfokú eljárás utolsó tárgyalásának berekesztési időpontjáig vehet részt az eljárásban.

Ez valóban így van, de most kellően zavaros lett a jogi helyzet ahhoz, hogy az ember „vak tyúk is talál szemet” alapon bepróbálkozzon. Ahogy ügyvéd édesanyám szokta mondani: csak egyféle beadványnál teljesen biztos, hogy elutasítják - annál, amelyiket be sem nyújtottak.

Ebben a perben amúgy is voltak olyan események, melyek megtörténtére senki sem mert volna fogadni. Ilyen volt a harmadik tárgyaláson az antifasiszták beavatkozási kérelmének az elutasítása, Reiner Péter beavatkozásának engedélyezése, vagy amikor december 15-én a MAZSIHISZ ki lett rúgva a perből, mellyel kapcsolatban másnap teljesen nyíltan is beismerték a vereségüket. Most pedig itt van az új elsőfokú eljárásról szóló sajtópletyka. Mi ez kérem, ha nem annak a jele, hogy itt bizony bármi előfordulhat?

Az alábbi beadvány II-es pontjában a Népszava által tegnap megemlített indokra hivatkozom, az I-es pontban egy teljesen más dologra hivatkozva kérem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a III-es pontban pedig a beavatkozásom elutasításának kérdésében is teszek egy érdemi nyilatkozatot, mert rend a lelke mindennek, és december 15-én amúgy is azt mondta nekem Pataki bíró bácsi, hogy 15 napon belül jogom van fellebbezni.

Egyébként az ügyben eddig benyújtott irataim listája a következő:

• Rendőrségi beadványom
• Perbeavatkozási kérelmem
• Bírósági beszédem
• Előzetes fellebbezésem
• Panaszom, kifogásom
• Végső fellebbezésem
• Hiánypótlásom
• Fellebbezés-kiegészítésem
• Tájékoztatásom
• Észrevételeim, indítványaim

Most pedig következzék a mai iratom:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi FőügyészségMagyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 15 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán,

az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként

a Bíróság mulasztásaira és az eljárásvezetése során elkövetett szabálytalanságokra tekintettel indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását, valamint fellebbezést nyújtok be a 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmem kérdésében hozott bírói végzés ellen

az indokaim a következőek:

I.

1. Első alkalommal a 2008. június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben kérvényeztem a Pp. 54. § (1) alapján a perbeavatkozásomat. Ezt a Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson hozott, szóban közölt döntésével, valamint később az ezt írásba foglaló 47-I számú végzésével elutasította. A Tisztelt Bíróság ezt a végzést anélkül hozta meg, hogy érdemben döntött volna dr. Tóth Géza, valamint a Túlélés ’98 Egyesület 2008. június 30-i tárgyaláson időben ezt megelőzően megtett indítványának kérdésében, melyben a felperes jogképességének vizsgálatát kérték a Bíróságtól. (Erre a döntésre csak jóval később, a szeptember 22-én kelt 69-es számú végzésben került sor).
2. Dr. Tóth Géza a 2008. június 30-i tárgyaláson figyelmeztette a Bíróságot arra, hogy a per folytatása ezen kérdés azonnali elbírálása nélkül „teljesen jogszabálysértő” (a tárgyalási jegyzőkönyv, vagyis a 40-es számú bírósági irat 74-ik oldalán). Később én a 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) 2-es pontjában a Pp. 50. § (1)-re, és a BH1997. 544-re való hivatkozással kifejtettem, hogy véleményem szerint a kérdésben született érdemi döntés meghozatala nélkül az időben ezután hozott bírósági végzések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.
3. Miután később megszületett a felperes jogképességének kérdését elbíráló, szeptember 22-i keltezésű 69-es számú végzés, én a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 7-es pontjában ismét felhívtam a Bíróság figyelmét arra, hogy továbbra sem döntött abban a kérdésben, hogy jogszerűnek tekinthetőek-e a felperes kizárására vonatkozó indítvány megszületésének időpontja, és az annak elbírálása közötti időben (vagyis így áttételesen az ezek folyományaként időben ezt követően) született döntések, ezért ismételten kértem ennek a vizsgálatát. Később a 2008. október 28-án postázott fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés) 8-as pontjában ismét visszautaltam az előzetes fellebbezésem 2-es valamint a hiánypótlásom 7-es pontjára, immár harmadszorra kérve a Bíróságtól, hogy hozzon határozatot a felvetett kérdésben. Később ennek a vizsgálatára sem a dr. Tóth Géza 79-es sorszámmal benyújtott, az enyémmel nem egyező, de ahhoz hasonló tartalmú ismételt kérését elutasító 102-es végzésben, sem a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott, dr. Tóth Géza 2008. november 24-én csatolt alkotmányossági kifogásait elutasító III-as számú végzésben (126-os számú bírósági irat, 19-ik oldal) , sem pedig az Ítélőtábla 4.Pkf.26.977/2008/3-as végzésében nem került sor, melyet az Ítélőtábla azzal indokolt, hogy „a peres felek jog- és cselekvőképességére, valamint az eljárás szabálytalanságára tett kifogások a jelen másodfokú eljárás tárgyát nem képezhette”. Ebből egyenesen következik, hogy az eljárás fentebb részletezett szabálytalanságának kérdése az első fokon eljárt Bíróság hatáskörébe tartozott volna, azonban ott ennek elbírálására a 2008. december 16-án meghozott ítéletig egyáltalán nem került sor.
4. Miután tehát ez egy olyan elmaradt döntés, melynek meghozatalára négy alkalommal is hiába lett felkérve a Bíróság (dr. Tóth Géza részéről szóban a június 30-i tárgyaláson, valamint részemről az előzetes fellebbezésem 2-es, a hiánypótlásom 7-es, és a fellebbezés-kiegészítésem 8-as pontjában) szükséges az ügy visszautalása első fokra, hogy a Bíróságnak alkalma legyen korrigálni ezt a súlyos mulasztását.

II.

1. A 2008. december 15-i tárgyaláson, mielőtt a Bíróság határozott volna a beavatkozások kérdésében, a jegyzőkönyv tanúsága szerint (10-ik oldal) akként nyilatkozott, hogy „önmagában a beavatkozás tárgyában hozott döntés esetleges lezáratlansága nem akadálya a per érdemi tárgyalásának, sőt esetleges határozat hozatalnak sem”. A két napos tárgyalás folyamán, a későbbiek során a Bíróság azt is közölte a felekkel, hogy a 2008. december 16-i tárgyalási nap végéig le kívánja zárni az ügyet, vagyis egyértelműen jelezte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.
2.  Ez különösen a 2008. június 30-án beavatkozását bejelentő Gonda László esetében aggályos, ő ugyanis csaknem fél évet várt arra, hogy beavatkozása kérdésében a Bíróság meghozza az elsőfokú határozatát, azzal tehát, hogy a többi beavatkozó mellett az ő esetleges fellebbezését is mellőzni kívánta a Bíróság a határozathozatal során, egyértelműen megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása), valamint a többi beavatkozó kérdésében is az övéhez hasonló a helyzet.
3. A fentiek miatt ugyancsak szükséges az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárás lefolytatása.

III.

1. 2008. december 15-én a második beavatkozási kérelmemben előadtam (és a 125/A/B szám alatt ezt írásban is megerősítettem), hogy beavatkozásomat azért érzem jogosnak a perbe, mert a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagjai közé tervezek belépni.
2. A Tisztelt Bíróság a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott I-es számú, beavatkozási kérelmeket elutasító végzésében (126-os számú bírósági irat, 12-ik oldal) kifejti, hogy véleménye szerint „önmagában a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagsága jelen perben alperes és a beavatkozást kérők vonatkozásában jogviszonyt nem hoz létre. Ehhez képest a bíróság szerint konkrét jogi érdekről nincs szó, így beavatkozásnak nincs helye”. Ez azonban gyökeresen ellentmond a Bíróságnak a későbbi elsőfokú ítéletével, melyben az Egyesület és a Mozgalom viszonyát a „szimbiózis” szóval írta le.
3. A Pp. 54. § (1) mindössze meglévő „jogi érdeket” fűz a beavatkozás előfeltételéül, melyet a BH2004.444 közvetlen érdekeltséggé pontosít, azonban ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a közvetlen jogi érdek kizárólag konkrétan az alperes és a beavatkozók között egyértelműen megvalósult jogviszony keretében jöhetne létre.
4. Az Ítélőtábla a 4.Pkf.26.977/2008/3 számú végzésében ekként fogalmaz a beavatkozók kérdésében, melyre tekintettel jogerősen elutasította többek között az én első beavatkozási kérelmemet: „A jelen per tárgya az alperesi jogi személy létét érinti, miután a kereset megalapozottsága esetén a feloszlatással az Etv. 20. § alapján megszűnik. Így a jelen per személyállapoti pernek minősül, amelyben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. A személyi állapottal kapcsolatos perekben hozott mindenkivel szemben hatályos ítéletek, amelyek így a fellebbezőkre is kiterjednek, nem alapozzák meg a jogi érdek fennállását és így a beavatkozás lehetőségét. Ezért a jelen perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdek fennállása csak minderre tekintettel ítélhető meg. Mindebből következően önmagában az alperesi jogi személy létezéséhez, vagy megszüntetéséhez kívülálló harmadik jogi személynek jogi érdeke nem fűződhet.”
5. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy miután a Tisztelt Bíróság a Mozgalom és a vele konkrétan nem azonosítható Egyesület állítólagos „szimbiózisára” alapozta a 2008. december 16-án meghozott elsőfokú ítéletét, így ebből az ítéletben szereplő állításból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a megállapítást helytállónak tekintjük, úgy a Mozgalom tagjait nem lehet a valóban kívülálló harmadik fél magyar állampolgárokkal közös megítélés alá sorolni, a bíróság által megállapított állítólagos szimbiózis ugyanis az egyesülethez kötné őket. Következésképpen vagy teljesen hamis a szimbiózis létére tett megállapítás, melyre az elsőfokú ítélet épül, ebben az esetben pedig szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, vagy a másik esetben megalapozott ezen bírósági megállapítás, ez ugyanakkor a belépett pártoló tagokra, illetve azokra vonatkoztatva, akiknek éppen folyamatban van a csatlakozási eljárásuk, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy esetükben megalapozott a beavatkozási igényük, tekintve hogy nem tekinthetőek az ügyben független harmadik félnek, és így az én 2008. december 15-én megtett beavatkozási kérelmem is megalapozott. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ezen két lehetőség közül szíveskedjék eldönteni, melyik a helytálló.
6. Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy fellebbezésem esetleges költségvonzataival kapcsolatban a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt iratok alapján, mely folyományaként a Tisztelt Bíróság a 2008. november 5-én kelt 96-os számú végzésében az első beavatkozási kérelmem fellebbezéséhez teljes személyes költségmentességet ítélt meg számomra, szíveskedjen a 2008. december 15-i tárgyaláson benyújtott 125/A/B iratban leírtaknak, valamint a tárgyaláson ennek kiegészítéseként megtett magyarázatomnak megfelelően eljárni, vagyis szíveskedjen engem az illeték megfizetésének esetleges kötelezettsége alól mentesíteni.

Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 30.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Úgy néz ki, az Indexeseknek annyira megtetszett a Gárda-perben elmondott perbeszédem, hogy közvetve főoldalukra emelték ki. Ott virít ugyanis egy olyan blog, melyben éppen ezzel foglalkoznak.

Ezt írják rólam az ominózus blogon:

Nekem mégis a kedvencem egy Sodi nevű blogger lelkes beavatkozása. Végigtekerve a blogját látható, hogy rákapott az amatőr jogászkodás ízére, és elsős joghallgatókat megszégyenítve a természetjogból próbálja levezetni az érvelését. Az első csapást a beavatkozási kérelmének igazolására szolgáló "gondolatábrájával" mérte a bíróságra. Elképzelem, ahogy a bírónő két aktahegy között kibontja a levelet, és megpillantja az alábbi ábrát, majd arra gondol, hogy itt lenne az ideje halálosan megfenyegetnie saját magát. (ábra)

De a halálos döfést a t. Bíróság számára Sodi felszólalása, vagy ahogy egy olvasója fogalmazott, "pernyökögése" jelentette. (videó)

• És ehhez van mellékelve a Gárda-perhez készített ábrám, valamint a perbeszédem.
  

Nos kérem, amit a bíróság előtt előadtam, fejből mondtam, nem volt leírva. Gyakorlatlan vagyok az improvizációban, de hát mindent el kell kezdeni valahol. Ahhoz képest pedig nem volt ez olyan rossz. :)

• Ja és ne feledjétek:
  A Gárda-perben egy rakás szkennelt irat a GARDAPER.freeblog.hu oldalon érhető el! :)

By SoDI

Na, lesznek még itt a jövő héten Gárda-peres videók (például saját felszólalások, vagy amikor Gaudi beszólt Egri úrnak, miért nem tiltakozik annak láttán, hogy Reiner Pétert Auschwitzba kívánja a hallgatóság egyik ballib oldalról odaültetett provokátor tagja).

Erre a hétre viszont lezárom a videófolyamot a per ítéletével, pontosabban annak néhány pillanatával. Ekkor már csontra kimerült az akkum, így csak foszlányokat tudtam rögzíteni, de a hangulat szerintem így is átjön. Gaudi, Vona, Morvai Krisztina, és Gonda véleménye közvetlenül az ítélet után.

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

A decemberi tárgyalásokról eddig feltöltött egyéb saját videók:

• Gárda-per bohózat (idióta antifasiszták)
• Gaudi a vecsési magyarverésről
• Beavatkozói perbeszédek (7+1 db beszéd)
• SoDI perbeszéde
• Ügyészi perbeszéd
• Alperesi perbeszédek (Gaudi és Vona)
  

A legtöbb birtokomban lévő perirat pedig a GARDAPER.freeblog.hu címen érhető el.

By SoDI

Na, miután elétek tártam a sajátom mellett az összes többi beavatkozó és az ügyész perbeszédét, nincs más hátra, mint az alperesi perbeszédek bemutatása. A végén azt is megtudhatjátok, hogy Gaudi ügyvéd úr mennyi pénzt kap az államtól, amikor megnyeri a pert (ez nyilván további százezrekkel fog növekedni, mire másodfokon tényleg megnyeri).

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

(ügyvéd, NJA)

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

Vona Gábor

(Jobbik, Magyar Gárda Egyesület)

 Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

By SoDI

Különösen amiatt lehet érdekes, mert - mint ahogyan azt az MTI tudósítója is elismerte - később a bíróság gyakorlatilag teljes mértékben azonosult az itt elhangzottakkal.

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

Aki pedig jobban szeret olvasni, annak alább elérhető ugyanez nyomtatott formában is, 13 oldalon (szóról szóra ezt olvasta fel az ügyész).

A megfelelő számra kattintva nyílik meg az adott oldal.

Nyomtatott forma:

• 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13. oldal
  

By SoDI

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a vecsési magyarverésről

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

By SoDI

Ez már nagyon a végén volt, amikor mindenki ment volna haza a francba, de a fontos dolgoknak akkor is el kell hangozniuk. :-)

Ha nem megy a videó, kattints ide, vagy ide!

• Többi videó majd nap közben.

By SoDI

Most már semmi sem állíthatja meg a gárdistákat!

A bíróság a mai ítéletében egyértelműen szétválasztotta a Magyar Gárda Egyesületet a  Mozgalomtól. Megállapította ugyanis, hogy az utóbbival az égvilágon semmi tennivalója sincs.

Mostantól tehát nem korlátozza be semmilyen megfelelési kényszer a Gárda Mozgalom működését. Az Egyesülettel való szolidaritás jegyében ez eddig másként volt, de hát ugye... azt ma este első fokon feloszlatták. (Ahogy Gaudi mondja, mostantól a kutyatartók szövetségét is felszámolhatják, amiért sérti a macskatartók érdekeit, viszont én azt mondom: ha a hatalom diktatúrásat akar játszani, akkor a nemzeti oldal ellenállósdit fog. Semmi gond, ahogy rendelni tetszenek.)

Nagyon remélem, hogy a Gárda megfogadja Morvai Krisztina tanácsát, amit az ítélethozatal után fogalmazott meg. Mostantól még többet kell masírozni, minden eddiginél nagyobb tömegrendezvényeket kell tartani - melyre nincs is jobb alkalom, mint a felháborító vecsési eset.

Ami eddig volt, az remélhetőeg lószar ahhoz képest, ami ezután jön. Hogy ez valakinek tetszik? Bárkinek? Le van szarva. Tetszettek volna békén hagyni az Egyesületet... Bizony lehet, hogy vissza fogják még sírni. ;)

Mindenesetre egyelőre még a nagy rendezvények mellett is indokolt az önmérséklet. Elvégre a jövő kérdése, hogy milyen eredményt hoz a fellebbezés.

By SoDI

Na, mivel ma van a Gárda-per negyedik tárgyalása, adok nektek lehetőséget, hogy betekinthessetek az ügy irataiba. :-)

A jegyzőkönyveket, és a weblap-nyomtatásokat leszámítva az összes iratot megtaláljátok az alábbi blogon, mely jelenleg a birtokomban van. Az egyes bejegyzések időpontja az adott irat keltezéséhez igazodik.

Leginkább azt ajánlom, hogy elsőként a 'régi bejegyzések' között válasszátok ki azt a hónapot, melyre kíváncsiak vagytok, mert egyszerre az összes bejegyzés nem tud megjelenni a főoldalon.

http://gardaper.freeblog.hu/

Időrendben azok a dokumentumok, melyek teljesen újak ott (ezen a blogon még nem szerepeltek sehol):

• 2008. március 12.
• Dr Gaudi-Nagy Tamás ellenkérelme:
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal
• 2008. április 11.
• Az ügyészség előkészítő irata:
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16. oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal, 27. oldal, 28. oldal, 29. oldal, 30. oldal, 31. oldal,  32. oldal, 33. oldal, 34. oldal, 35. oldal, 36. oldal, 37. oldal, 38. oldal, 39. oldal
• 2008. május 19.
• Dr. Gaudi-Nagy Tamás előkészítő irata:
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16. oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal
• 2008. május 19.
• Vona Gábor bírósági beszéde
• 2008. május 28.
• Az ügyészség bizonyítási indítványa:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. május 30.
• Tejfalussy András beavatkozási kérelme (kép)
• Mellékletek: Talmud borító, Talmud részlet
• 2008. június 5.
• Hiánypótlási felhívás Tejfalussy Andrásnak
• 2008. június 24.
• Mónus Áron indítványa
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal
• Mellékletek: Újságcikk, Ügyészségi irat: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• 2008. június 26.
• A Túlélés'98 Egyesület kifogása
• 2008. június 30.
• Értesítés Tejfalussy Andrásnak az iratokról
• 2008. június 30.
• Dr. Tóth Géza indítványa és kifogása:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008.június 30.
• Morvai Krusztina nyílt levele:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. augusztus 23.
• Tejfalussy András fellebbezése
• A fellebbezéshez mellékelt fotó
• 2008.november 7.
• Az ügyészség a hazafias beavatkozók kizárásáról:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. november 13.
• A Fővárosi Ítélőtábla kizárásának elutasítása:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. november 13.
• A MAZSIHISZ a hazafias beavatkozókról

Eredetileg csak néhány gondolatot terveztem papírra vetni, de aztán úgy alakult, hogy ez lett az eddigi leghosszabb beadványom a Gárda-perben.

Aki lusta olvasni, annak a lényeg:

1. Tóth Géza jól mondja, csomó minden alkotmányellenes. Ha tőle nem fogadják el, fogadják el tőlem. :)
2. A MEASZ elmegy a picsába. Gonoszak, de remélem, a bíróság inkább mellém áll. Orwell is ezt akarná.
3. Az ügyészség tök szánalmas, hogy a kormánybarátnő mellől hőbörgő Dósa István borszagú mondatain pattog. Neo-t meg be kell idézni, hogy miért ír faszságokat.
4. A kezelőirodán már megint baszakodnak velem. Kezdek nagyon berágni, ezért ha kurva gyorsan nem kapom meg a kért iratokat, mindenkit feljelentek a picsába.

A beadványban hivatkozott iratok:

• Dr. Tóth Géza alkotmányossági kifogásai
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal
• Az ügyészség bizonyítékai
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal

Az ügyészségi beadványban hivatkozott weblapok:

F/52, F/53, F/54, F/55, F/56, F/57, F/58, F/59, F/60, F/61, F/62, F/63 (nyomtatott újság. Szkennelése: 1. oldal, 2, oldal, 3. oldal), F/64, F/65

A BEADVÁNYOM PEDIG:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozást kérőként

a MEASZ 2008. november 13-i, dr. Tóth Géza 2008. november 24-i észrevételeivel, a felperes 2008. október 30-i bizonyítékaival, valamint a Bíróság 70-es számú végzésével kapcsolatban

az alábbi

ÉSZREVÉTELEKET,

INDÍTVÁNYOKAT ÉS KIFOGÁSOKAT

terjesztem elő:

Jelen beadványomban csak részlegesen tudom megjelölni az egyes iratok bírósági iktatószámát, tekintve, hogy a Bíróság egyes munkatársai rendre korlátozzák az iratokhoz való teljes körű hozzáférésemet, mellyel kapcsolatosan a jelen beadványom IV-es számú részében fejtem ki részletesebben is a kifogásomat. Ezt a kifogásomat a tárgyalásig hátralévő idő szűkös jellegére való tekintettel kérem lehetőség szerint rövid idő alatt elbírálni, melyhez a postai út mellett elektronikus úton is benyújtom jelen beadványomat.

I.

Dr. Tóth Géza alperesi beavatkozást kérő 2008. november 13-ai keltezésű beadványában (113-as bírósági irat) véleményem szerint méltányolható módon indokolta meg, hogy miért nem tett időben eleget a Tisztelt Bíróság 65-VII számú felhívásának. Miután egy elhúzódó betegség egyértelműen a gyors válaszadást hátráltató tényező, Tóth úr véleményem szerint alapos okkal kérhetné a Bíróság 105-ös számú végzésének hatályon kívül helyezését.

Mindemellett alaposnak és indokoltnak találom dr. Tóth Géza alkotmányossági kifogásait is, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék ennek helyt adni, ezzel kapcsolatban a vonatkozó joghelyek Alkotmánybíróság felé történő felülvizsgálatát kezdeményezni, melynek elbírálása idejére szíveskedjen jelen peres eljárást felfüggeszteni.

Amennyiben a november 5-én kelt 105-ös számú végzés alapján a Tisztelt Bíróság esetleg úgy ítéli meg, hogy dr. Tóth Géza beavatkozási kérelmét a fellebbezése hivatalból történő elutasítása után a Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozói státuszát tekintve jogerősen elbírált kérelmezőnek számít, és így ezt követően jelen perben érdemi jognyilatkozatot már nem tehet, úgy kérem, hogy a Tisztelt Bíróság tekintse akként, mintha Tóth úr fent említett alkotmányossági kifogásait én magam terjesztettem volna elő jelen beadványomban, változatlan tartalommal.

II.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (továbbiakban: MEASZ) a 2008. november 13-i keltezésű észrevételei között úgy fogalmaz a Bíróság 47-I számú végzése ellen több részletben benyújtott fellebbezésemmel kapcsolatban:

Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához.

Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a 2008. június 19-én postára adott eredeti beavatkozási kérelmemben (továbbiakban: beavatkozási kérelem) ekként fogalmazok:

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) pontja alapján a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.

Ennek a jognak álláspontom szerint magában kell foglalnia, hogy ez a véleménynyilvánítás tetszőlegesen megválasztott keretek között történhessen, mely elvnek a védelmét az Alkotmány 62. § (1) pontjában meghatározott gyülekezési jog is biztosítja.

A Pp. 235. § (1) alapján a „fellebbezésben új tény állítására, … akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”. Ebből egyenesen következik, hogy a fellebbezésben nem szükséges megismételni azon érveket, joghely-hivatkozásokat, és bizonyítékokat, melyek a megfellebbezni kívánt bírósági végzés által elbírált eredeti beadványban már megemlítésre kerültek, tekintve, hogy az ilyen fellebbezés az eredeti beadvány (esetemben a beavatkozási kérelmem) egyfajta kiegészítésének, megerősítésének, megvédésének tekinthető.

Amennyiben ez nem így lenne, a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapvető emberi jog, pontos jogszabályi hivatkozás nélkül akkor is konkrétan megjelölt jogi érdeknek számítana, tekintve, hogy széles körben közismert tény, hogy azt az Alkotmány, illetve nemzetközi emberi jogi egyezmények biztosítják Magyarországon, márpedig a Pp. 163. § (3) alapján jóhiszemű joggyakorlás folyamán alapos okkal feltételezhető, hogy a Bíróság a széleskörűen köztudomásúnak számító tényeket automatikusan valósnak fogadja el.

A teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a beavatkozási kérelmemen kívül is konkrétan megnevezem a véleménynyilvánítás szabadságát, mint jogi érdeket:

A 2008. június 30-án a beavatkozásom szóban előadott indoklása (továbbiakban: bírósági beszédem), valamint ennek a tárgyaláson a Bíróság részére külön is csatolt írásbeli leirata, melyet a 2008. szeptember 13-ai keltezésű „végleges formába öntött fellebbezésem” (továbbiakban: végleges fellebbezés) 6-os pontjában kértem a fellebbezésem részének tekinteni:

Miután tehát beépülne a közélet önszabályozó mechanizmusai közé egy olyan korlátozó körülmény, mely rejtett cenzúratörvényként, írásba foglalás nélkül is szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alapjogot, mindez egyértelműen sértené az én közvetlen jogi érdekemet is arra nézve, hogy a jövőben is az eddig megszokott módon, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessem a gondolataimat.

A 2008. július 15-ei keltezésű előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés):

6-os pont:

Megállapítható tehát, hogy az alperesi képviselő pontosan azokon a pontokon, és azon indokok alapján érzi jelen eljárással veszélyeztetve a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ezekkel élő egyének jogait, mint amelyeket a beavatkozási kérelmemben, majd annak szóbeli indoklásában én magam is kifejtettem.

11-es pont:

Látható tehát, hogy amennyiben ez a per számomra kedvezőtlen kimenettel zárul, az nagyon súlyosan sértené az alkotmányos jogaimat…

A végleges fellebbezésem 11-es pontja:

Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy felismerve jelen pernek az egyesülési jog keretein túlnyúló jellegét, és így a saját, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó, elvitathatatlan normaalkotási felelősségét, szíveskedjen lehetőséget biztosítani nekem arra hogy, … a szólásszabadság általam … jelenleg gyakorolt formáinak védelme érdekében jelen eljárásban beavatkozóként eljárhassak…

A 2008. október 18-ai keltezésű fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés):

…az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez…

Ugyancsak a teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a fentieken túl, az eredeti beavatkozási kérelmem mellett egyéb dokumentumokban szintén megemlítem azt is, hogy saját magam mellett az általam reprezentált független közírói kör képviseletében is eljárni kívánok:

A bírósági beszédem:

Azt pedig, hogy saját magam mellett minek alapján kívánok az összes, hozzám hasonló, független, nemzeti értékek mentén élő közgondolkodó képviseletében eljárni, úgy érzem, már kellő alapossággal kifejtettem

… Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy egyrészt saját, másrészt pedig az általam képviselni szándékozott körhöz tartozó sok … ezer ember közvetlen jogi érdekeinek védelmében engedélyezze számomra, hogy jelen eljárásban az alperesi egyesület pernyertességének érdekében beavatkozóként eljárhassak.

A végleges fellebbezésem 3-as pontjában hosszasan visszautalok a beavatkozási kérelmemnek a közírói képviseletemet taglaló pontjára, majd a 4-es pontban ezt írom:

A Bíróság … a független közírói kör reprezentánsaként az ő képviseletükben való eljárásom jogosságának kérdését, illetve így nyilvánvalóan az ezen képviselettel kapcsolatban megfogalmazott érveimet elmulasztotta érdemben vizsgálni.

Megállapítható tehát, hogy közel sem helytálló a MEASZ azon álláspontja, miszerint a fellebbezésem részeként benyújtott beadványokban elmulasztottam volna konkrétan nevesíteni a jogi érdekeimet.

A MEASZ a fentieken túl ekként véleményezi a fellebbezésemet:

Próbálkozik ugyan vele [mármint a jogi érdeke megjelölésével] a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani.

Ezzel kapcsolatosan szeretném kiemelni, hogy az imént említett fellebbezés-kiegészítésemhez mellékelt ábrában egyáltalán nem kívántam új tényt előadni, csupán – a teljesség igénye nélkül – megpróbáltam röviden és áttekinthetően összefoglalni a fellebbezésem főbb logikai lépéseit, mely elsősorban a Tisztelt Bíróság ítélethozatalát hivatott segíteni.

Megemlítendő továbbá, hogy a MEASZ ekként fogalmaz több alperesi beavatkozó, köztük személyem vonatkozásában:

…az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) … mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.

Kérem a Tisztelt Bíróságtól, hogy a MEASZ ezen nyilatkozatát szíveskedjék bizonyítékként tekinteni arra a korábbi beadványaimban számtalan ponton kifejtett körülményre nézve, miszerint jelen perben a felperesi oldalon eljárók legfőbb motivációja a véleménynyilvánítás jelenleg érvényes kereteinek, mint alapvető emberi szabadságnak a korlátozása, megnyirbálása - vagy ahogyan azt a 2008. június 30-ai tárgyaláson megfogalmaztam: elpusztítása.

Céljuk, hogy a saját álláspontjuk legyen az egyedüli legitim és legális érvrendszer, és minden, ami ezzel ütközik, az összes olyan gyülekezési, önszerveződési forma, mely nem az ő szolgálatuk végett jött létre, véglegesen el legyen törölve, hogy utána csak egy meghunyászkodott, sorsába beletörődő, a vélemények és gondolatok szabad ütköztetésének lehetőségétől örökre megfosztott, testileg és lelkileg megnyomorodott népen uralkodhassanak.

Hogy miért számítok okkal a Tisztelt Bíróság emberségére, bölcsességére, és arra, hogy ennek folytán nem kíván asszisztálni az emberi méltóság, és a szabadságjogok felperesi oldalon szorgalmazott eltiprásához, azt a következő szépirodalmi idézettel illusztrálnám:

„A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. ... Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? … A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan világot, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. … De mindig meglesz - ezt ne felejtsd el, Winston - a hatalom mámora, amely állandóan növekedni fog, és egyre kifinomultabbá válik. S mindig, minden pillanatban meglesz a győzelem izgalma, az az érzés, hogy ellenségen taposunk, aki tehetetlen. Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.”

Orwell, 1984

III.

A Fővárosi Főügyészség (továbbiakban: ügyészség) felperesnek a P.C 7390/2006/28-II számon benyújtott, 2008. október 30-ai keltezésű, bizonyítékokat felsoroló beadványával kapcsolatban a következőket adom elő:

Az ügyészség szerint az F/52-F/59 szám alatt csatolt anyagok annak ellenére bizonyítják az alperesi Egyesület és a Magyar Gárda mozgalom egyezőségét, hogy tartalmukban csupán egy nagyon szoros együttműködésről tanúskodnak. Az ezen túlmutató állítások mindössze a Dósa István által fémjelzett szakadár irányvonal sértődött vagdalkozásai, azonban, miután egyes sajtóértesülések szerint (http://kuruc.info/r/2/28630/, és http://kuruc.info/r/20/28707/) bizonyos állami hivatalnokok szándékos belső bomlasztása állhat a szakadárok szétválási döntése mögött (melyet az is megerősít, hogy az érintett állami tisztviselő hölgy a sajtó nyilvánossága előtt fényképekkel gondosan dokumentált kapcsolatokat próbál letagadni), így a tőlük származó kinyilatkoztatások a legkevésbé sem tekinthetőek hiteles információknak. Ezt a körülményt tovább súlyosbítják a Dósa úr korábbi alkoholproblémáiról, megbízhatatlanságáról szóló hírek (http://krokotanarur.hu/uj/MG.htm).

Talán szükségtelen részletezni, hogy ha tárgyilagos és igazságos képet akarunk kapni egy szervezetről, akkor nem az olyan volt tagokat érdemes megkérdezni, akik a szervezet morális tisztaságának megőrzése érdekében lettek fegyelmi úton eltávolítva onnan.

Az F/60-as dokumentummal kapcsolatosan fontosnak tartom, és ezért indítványozom Baksai Károly tanúkénti meghallgatását, hogy kielégítő magyarázattal szolgálhasson arról, vajon természetes személyt értett-e Dósa István „felettese” alatt, vagy a Mozgalomnak az azt alkotó közösség által egy fegyelmi témában nyilatkozattételre felkért csoportjának a megszemélyesítésére utalt inkább.

A F/61-es dokumentummal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az alperesi képviselő, Gaudi-Nagy Tamás már korábban egyértelműen tisztázta a Tisztelt Bíróság előtt, hogy a Magyar Gárdánál nincs egyenruha, csupán formaruha van. Ezen szemernyit sem változtat az a körülmény, hogy a mozgalom tagjai a belső szóhasználatban erre a jelképes formaruhára az egyszerűség kedvéért csak mint „egyenruha” utalnak. A magam részéről semmiféle kivetnivalót nem látok abban, hogy egy mozgalom tagjai összetartozásukat közös öltözködéssel is kifejezik, és ezt elvárják a közös munkában részt venni kívánó új csatlakozóktól is. Nem hiszem, hogy önmagában ez a mozgalmi jellegen túlmutató tényező lenne.

Az F/62-es dokumentummal kapcsolatban szeretnék rámutatni, hogy az ügyészség éppen a saját maga által csatolt, F/60-as dokumentummal bizonyítja, hogy a Mozgalmon belüli társai ekkor tájt egyre inkább kezdték vállalhatatlannak érezni Dósa István egyes megnyilatkozásait. Ez akkor is tény ha figyelembe vesszük, hogy az az ominózus gondolatsor, melyben az ügyészség mások jogainak sérelmét látja egyébiránt tényszerű igazságokat összegez.

Az F/63-as számmal csatolt újságcikkhez szeretném megjegyezni, hogy az ügyészség által kifogásolt kifejezések a tudósító szerint is valamelyik felszólaló szájából hangzottak el. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a Magyar Gárda rendezvényein korábban is volt rá példa, hogy kívülálló személy szólalt fel, akinek a beszédét így nem tudhatta a Mozgalom részéről előre senki se kontrollálni. Elég csak a már sokat említett tatárszentgyörgyi esetet említeni, amikor egy cigány származású fiatalember szólalt fel a Gárda mozgalom rendezvényén. Vagy egy másik példaként felhozható Kalmár László, aki különféle rendezvényeken annak ellenére látható gyakran gárdisták társaságában, hogy ő maga nem tartozik közéjük, és így a Mozgalomból előzetesen senkinek sincs rálátása mondanivalójára (az Egyesületből pedig még kevésbé). Ezt szintén annak ellenére fontos megjegyezni, hogy tény: egyes gúnyos kifejezések használata még nem tesz jogsértővé, vagy mások jogait csorbító jellegűvé egyetlen olyan szervezetet sem, amelynek rendezvényén ilyesmi elhangzik.

Az F/64-es számú dokumentumhoz megemlíthető, hogy sem az Egyesület, sem pedig a Mozgalom semmilyen formában nem lehet felelős egy ingyenes tárhelyen elhelyezett ellenőrizhetetlen forrásból származó tartalomért. De még ha ez másként is lenne, az „erődemonstráció” kifejezés használata akkor is felfogható lenne egy ötletes képgaléria-elnevezésként, mely alatt nem érdemes semmilyen konkrét tartalmat keresni.

Az F/65-ös számú dokumentummal kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az abban hivatkozott kijelentések olyannyira közel estek Dósa Istvánnak az F/52-es számú dokumentumban bejelentett lemondásához, hogy a formális szétválás néhány héttel későbbi dátuma ellenére világosan kimondhatjuk: a 2008. szeptemberben Dósa úr részéről megfogalmazott állításokkal sem a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, sem pedig az eredeti Magyar Gárda Mozgalom (http://magyargarda.hu/) nem azonosítható, hanem ezek már sokkal inkább az általa frissen megalapított független, szakadár szervezetnek, a „Magyar Gárda Mozgalom Őrző szárnya” elnevezésű szerveződésnek (http://www.magyargardamozgalom.hu/) a saját, egyedi véleményeként tekintendőek.

IV.

Mint a bíró úr előtt ismeretes, nyáron, 2008. július 21-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján, és megkíséreltem élni a Pp 119. § (1) pontban meghatározott irat-betekintési jogosultságommal. Ott azt a felvilágosítást adták nekem, hogy jelen perben erre csak a már jogerős beavatkozóknak van joguk, a beavatkozást kérőknek nincs. Én ezt egy még aznap postára adott iratban megkifogásoltam.

Vélhetően ezen beadványom pozitív elbírálására született meg a Tisztelt Bíróságnak azon, 70-es számú végzése, melyben a Bíróság az irat-betekintésre jogosultak között külön is nevesíti a beavatkozást kérők körét, valamint arra kéri a feleket, hogy 15 napon belül jelezzék iratigényüket. Én ennek a 2008. október 18-án, a fellebbezés-kiegészítésemhez csatolva (a hozzá tartozó ábra hátoldalán) egy „irat-igény” elnevezésű különálló beadványban tettem eleget a végzésben megszabott határidőn belül. Ebben én a Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelmére, a 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyvére, valamint a 14, 18/F/B/1, 21, 25, és 60-as sorszámú iratokra jelentettem be az iratigényemet.

Ugyanezen beadványomban kértem a Tisztelt Bíróságot, hogy mostantól valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is, mely valóban ennek megfelelően történt, ezért tehát szeretném ezúton is hálás köszönetemet kifejezni.

Minekután viszont a tárgyalásra való felkészüléshez elengedhetetlenül szükségesek a korábban született iratok is, ezért azzal a céllal, hogy a Bírósági kérésnek megfelelően időben megigényelt iratokhoz hozzájuthassak, 2008. december 4-én ismét megjelentem az elsőfokú kezelőirodánál. Ott azonban azt közölték velem, hogy a Bíróság 70-es számú végzése csupán iratbetekintésre terjed ki, másolatkérés lehetőségére nem.

Ezt követően kezdeményeztem személyes egyeztetést Pataki Árpád bíró úrral, aki úgy tájékoztatott, hogy a kezelőiroda felé személyesen megteszi a végzés olyan irányú egyértelműsítését, hogy az iratmásolat kézhezvételére is kiterjedjen. Öt naptári és három munkanappal később, 2008. december 9-én ismét, immáron harmadik alkalommal kíséreltem meg élni a másolatkérési jogosultságommal.

Azt a felvilágosítást kaptam, hogy ők nem kaptak semmiféle egyértelműsítést a bíró úrtól. Arra a felvetésemre, hogy ez voltaképpen részletkérdés is, mert a 70-es számú végzés alapján e nélkül is kötelesek biztosítani számomra a kért eljárási jogokat, ugyanis a Pp 119. § (1) bekezdés együtt kezeli az iratbetekintés és a másolatkérés jogát, azt mondta az irodavezető hölgy, hogy ő ezzel tisztában van, de a bírói végzés akkor sem erről szól. Közöltem, hogy teljesen mindegy, milyen szóhasználatban fogalmazódott meg a bírói végzés, miután ez a két jog összetartozó, és így még a bírónak sincs joga ahhoz, hogy a törvényt felülbírálva szétválassza őket. Az ügyintéző következő válasza szerint a végzés 15 napon belüli iratigénylésről szól, így ezen határidőn belül kellett volna jelentkeznem. Miután közöltem, hogy ezt én természetesen megtettem, az volt a válasz, hogy akkor a bíró minden bizonnyal el fogja bírálni azt a beadványomat (!), és egy újabb végzésben fog határozni arról, hogy a kért dokumentumok közül melyekről kérhetek másolatot.

Az ügyintéző hölgy gesztusaiból, vagyis az alapján, hogy milyen hangsúllyal reagált arra, hogy ismét a „Gárda-perben” kívánok iratigényt támasztani, számomra egyértelművé vált, hogy határozott ellenszenvvel viseltetik a Magyar Gárda pernyertességének érdekében eljárókkal szemben, és ezért kíván engem az egyértelmű törvényi rendelkezések, és a bírói végzés tartalmával szemben jogszerűtlenül korlátozni az eljárási jogaimban.

Habár ez egy polgári peres beadvány, meg kívánom említeni, hogy véleményem szerint az ügyintéző fenti magatartása megvalósította az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) 225. §-ában meghatározott a hivatali bűncselekmények sorába tartozó „hivatali visszaélés” nevű bűncselekményt, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatalos személyek körét a Btk. 137. §-a határozza meg, ennek a j) pontjában van nevesítve a „bíróságnál … szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik”. Miután tehát a Polgári Kezelőiroda a Bíróság rendeltetésszerű működéséhez hozzátartozó részleg, így az ottani személyzet egyértelműen hivatalos személy.

Mindezek ellenére természetesen nem kívánok feljelentést tenni, amennyiben elhárul a bűncselekmény leírásánál meghatározott jogszerűtlen hátrány, vagyis ha elhárul annak a veszélye, hogy a cselekmény konkrét jogi kárt okozzon nekem. Álláspontom szerint ez elsősorban az iratigénylésemben előre meghatározott iratmásolatok rendelkezésemre bocsátásával tud megvalósulni.

Meg szeretném jegyezni továbbá, hogy miután a Polgári Kezelőirodán történő iratbetekintés önmagában nem teremti meg az alapos felkészülés lehetőségét, az ugyanis elsősorban iratmásolatok birtokában és megfelelő jogi forrásmunkák közelében lehetséges, valamint a Bíróság intézménye alatt nem csupán a bírókat, hanem a kiszolgáló személyzetet is bele kell érteni, így kimondhatjuk, hogy a Tisztelt Bíróság véleményem szerint azzal, hogy nem biztosította számomra maradéktalanul a Pp 119. § (1) bekezdésben részemre meghatározott eljárási jogokat, szándékosan megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása).

Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy 2008. december 12-én pénteken délelőtt tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem, így kérem, hogy ha jelen beadványommal megismételt iratigényemnek a Tisztelt Bíróság eleget kíván tenni, szíveskedjen a sodi21[kukac]freemail[pont]hu címre küldött értesítéssel megüzenni, hogy a személyes átvételre 2008. december 11-én délelőtt a Kezelőirodán, vagy 2008. december 15-én, a tárgyalás napján nyílik-e lehetőségem.

Egyben közlöm, hogy a 2008. december 6-án postázott „tájékoztatásomban” megemlített akadályoztatásom mára megnyugtatóan elhárult, éppen ezért bejelentem, hogy az abban valószínűsített helyzettel szemben a 2008. december 15-i tárgyaláson mindenképpen meg kívánok és meg fogok jelenni.

Jelen beadványom IV-es részét külön dokumentumként, a megfelelő mellékletekkel (a július 21-én postázott panaszommal, és az október 18-án postázott irat-igényemet az ezekhez tartozó postai feladóvevényekkel, valamint jelen per 70-es és a jelen perben számomra személyes költségmentességet engedélyező 96-os számú végzéseivel) a postai kézbesítés lassúságát kiküszöbölendő a Polgári Kollégium részére a fovarosi.birosag.hu weblapon megadott módon, valamint a [email protected], és a [email protected] e-mail címre a mai napon szintén megküldöm.

Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 9.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

Az beadvány végén jelzett e-mail címekre elküldött szöveg:

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A mellékelt beadványom IV-es részében egy álláspontom szerint akár hivatali visszaélést is megvalósító cselekményt írok le, mellyel kapcsolatban a belőle fakadó joghátrány elhárítása érdekében kérem a mielőbbi együttműködésüket.

Ugyanezen dokumentum I-III-as szakaszai az adott ügy egyéb részeit érintik, azokkal kapcsolatban sürgősségi eljárást nem igénylek.

Az érdemi dokumentumokat külön mellékletként csatolom.

A beadványt ma este hagyományos postai úton is elküldtem a Tisztelt Bíróságnak.

Tisztelettel várva mielőbbi válaszukat:
Kiss Endre Farkas

Oszt meglátjuk, mi lesz. :)

By SoDI

Na kérem, a hajdani Partizánszövetség, mai nevén MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) kegyetlenül megírta rólam a véleményét. Ha valaki nem vágná, hogy pontosan kikről van szó: Kéri Edit újságírónő dicséretes kitartással tárta fel a „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyvében, hogy eredetileg nagyrészt az ottani vérengzőkből verbuválódott ez a brancs.

Szóval itt vannak ezek a rozoga vénemberek a tömegmészáros bolsevikok jogutódjaiként (illetve talán néhány mai tagjukon keresztül személyes képviselőikként), akiket még ma is az igaz magyar szó elfojtása éltet.

Imígyen fröcsögnek hozzá a Gárda-peres fellebbezésemhez:

Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához. Próbálkozik ugyan vele a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani. Véleményünk szerint a grafomániás beavatkozást kérő önmaga bizonyította beadványaival, miszerint a perbe beavatkozáshoz jogi érdeke nem fűződik.

Ha valaki kíváncsi, erről az ábráról van szó (pdf verzió itt).

Különben nem tudom pontosan, hogy vajon miként jött ki a 20 oldal és 55 pont, mindenesetre álljon itt időrendben a jelen ügyben született beadványaim sora. Hátha ti rájöttök a megoldásra.

1. Rendőrségi beadványom (március 31, nem bíróságra)
2. Beavatkozási kérelmem (június 19)
3. Bírósági beszédem (június 30)
4. Előzetes fellebbezésem (július 15)
5. Panaszom, kifogásom (július 21)
6. Végleges fellebbezésem (szeptember 13)
7. Hiánypótlásom (október 11)
8. Fellebbezés-kiegészítésem (október 18)
9. Tájékoztatásom (december 6)

De ezzel még nincs vége. Azt mondják hős antifáink, hogy Kroko, Mónus Áron, meg én olyan csúnya szélsőjobboldaliak vagyunk, hogy már az is elegendő ok a Gárda feloszlatására, ha mi mellé állunk.

Bizony.

Mindezekhez a MEASZ észrevétele: az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) továbbá a végzésekben az ügyészség észrevételeiben írt beavatkozni kívánók mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.

Ez így csúnyán hangzik, de legalább háztetőről agyonlőni már nem tudnak minket. Azért mégis csak van valami előnye annak, hogy 2008-at írunk.

Ehun ni pedig a szkennelt írat:
 

Hogy mi a válaszom, azt majd holnap megtudjátok.

By SoDI

Mivel az egyetemen pont a Gárda-per idejére raktak egy fontos javítóZH-t, nem biztos, hogy odaérek a reggeli kezdésre.

Hogy ne legyen gond ebből, ezt gyorsan megírtam a bíróságnak.

Azt, hogy az előreláthatóan szót egybe kell írni, egy ELTÉ-s matektanár javította ki. :-))

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

az alábbi

TÁJÉKOZTATÁST

nyújtom be:

A Tisztelt Bíróság jelen per soron következő tárgyalását 2008. december 15 reggel 8:30 órára tűzte ki, melyre személyes megjelenésre idézett engem.

Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy a fenti időpontban valószínűleg tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem az ELTE TTK-n. Ennek igazolására mellékelten csatolom … …nek, a kari Algebra és Számelmélet Tanszék tanárának igazolását.

Hogy a szóban forgó számonkérésen valóban szükséges-e megjelennem, az egyértelműen csak december 11-én derül ki, azonban akkor már nem lenne időm értesíteni a Bíróságot, ezért nyújtom be jóval korábban ezt a tájékoztatást.

Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy amennyiben esetleg a 15-ei tárgyalási napon, a délelőtt folyamán jogkövetkezménnyel járó nyilatkozat megtételére kérné fel a feleket, azt személyemre vonatkoztatva szíveskedjék délutáni időpontra halasztani.

Amennyiben a reggeli kezdésen nem lesz módon megjelenni, a tárgyalásra még aznap, 13:00 óra körül várható az érkezésem.

Jelen beadványomat, miután az ügyben érdemi jognyilatkozatot nem teszek benne, és így a felek kiértesítése sem szükséges a tartalmáról, mindössze öt példányban, a hozzá tartozó igazolást pedig egyetlen, eredeti példányban nyújtom be.

Budapest, 2008. december 6.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

Az igazolás az én kézírásom, de - az itt természetesen kitakart - aláírás a tanár úré.

Különben a postán kivételesen kaptam nyugtát is, pedig ez eddig nem volt szokás. Csak nem rászállt az APEH még a postára is? :)

By SoDI

Na, itt van annak a Gárda-peres borítéknak a teljes tartalma, amiről tegnap meséltem (vagyis amelyiket, miután visszament a bíróságra, személyesen sikerült átvennem Pataki bíró úrtól).

Ez a visszaküldés különben azért történt meg, mert a postás szabálytalanul értesített, az erre szolgáló szelvényen ugyanis nem tüntette fel a második kézbesítési kísérlet dátumát, holott a jogszabályok szerint ez kötelező lenne.

Na tehát az iratok:

• Kroko tanár úr beavatkozási kérelme
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• Bírósági értesítés a feleknek erről a kérelemről
• Különféle felek jogerős kizárása a perből:
• Az '56-os Magyarok Világszövetségének kizárása
• A Jobbik Magyarországért Mozgalom kizárása
• Dr. Tóth Géza kizárása
• A Túlélés '98 Egyesület kizárása
• Az Új Demokratikus Koalíció kizárása
• SoDI költségmentességének engedélyezése
• Beavatkozói fellebbezések:
• Mónus Áron fellebbezése
  1. oldal, 2. oldal
• Az Antifasiszta Szövetség fellebbezése
  fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• Pataki Árpád bíró úr kizárásának elutasítása
  (Tejfalussy András kezdeményezte)
  1. oldal, 2. oldal
• Fellebbezésekről kér véleményt a bíróság egyes felektől
• Per megszüntetésének ismételt elutasítása
  (Dr. Tóth Géza kérte - megint)
• Kérelmek a nemzeti beavatkozók kizárásáról:
• A MAZSIHISZ kérelme a magyarok kizárásáról
• Az ügyészség kérelme a magyarok kizárásáról
  1. oldal, 2. oldal

Itt jegyzem meg, hogy szégyenteljes, amikor ügyészségünk a magyarfaló ármánnyal nyíltan farkasszemet néző hazafiak helyett inkább a gonosz cionisták oldalára áll.

By SoDI

• Linkekkel frissítve.

Közeleg december 15, a Gárda-per újabb fordulója. Mivel rendesen fel akarok készülni, gondoltam, átnézem, milyen irataim vannak.

Ennek nyomán tegnap hirtelen megláttam a régebbi leveleim között két postai értesítést olyan bírósági küldeményekről, melyeket elfelejtettem időben átvenni. Az egyiket még épp hogy sikerült aznap este kézhez kapnom a postán, azonban a régebbi, amelyik november 18-án érkezett, már nem volt ott. (Amit át tudtam venni, az egyrészt Tejfalussy András alperesi beavatkozó hivatalból való kizárásáról szólt, valamint egy elutasításról, melyben ő Pataki Árpád bíró úrat támadta be elfogultság címén).

Jó, mondom, semmi gond, bemászok a bíróságra, és megnézem az iratok között, vajon mi volt az a cucc, amit kihagytam. Nehogy már az legyen, hogy ki vagyok rúgva a perből, és úgy megyek oda 15-én, hogy nem is tudok róla.

Szerencsére erről szó sincs, a többieket (Jobbik, Tejfalussy András, ÚDK, stb...) azért zárták ki a perből, mert nem fizették be a 12 ezer forintos illetéket. Így szabályszerűen csak ketten fellebbeztünk az alperesi oldalon: én, aki szociális okokból költségmentességet kértem, és Mónus Áron, aki milliomos, ezért meg se kottyan neki az illeték.

Szóval ülök ott a kezelőirodán, és egyrészt fellélegzek, hogy még bent vagyok a perben, másrészt irogatom, hogy az új papírok közül mit szeretnék kézhez kapni. Erre viszont az ügyintéző közölte velem, hogy másolatkérésre nincs jogom, ugyanis Pataki bíró úrnak a beavatkozók mellett a beavatkozást kérőknek is iratbetekintést engedő végzése másolatkérés lehetőségére nem terjed ki.

Ekkor kérdeztem, hogy milyen lehetőségem van személyesen egyeztetni a bíró úrral. Közölték, hogy semmilyen, majd a tárgyaláson ott lesz. Személyesen csak velük beszélhetek.

Szerencsére emlékeztem, hogy hol szokott tárgyalni a bíró úr, így mégis sikerült találkoznom vele. Megígérte, hogy beszól a kezelőirodára, hogy adjanak másolatot nekem, ha még egyszer kérem, valamint odaadta azt a borítékot is, ami szerencsétlenül visszament a bíróságra. (Benne egy csomó új irat, majd este talán megkapjátok őket).

Pataki bíró úr kifogásolta viszont, hogy tőlem állandóan azzal jönnek vissza a levelek, hogy nem kerestem, meg ismeretlen helyre költöztem. Közöltem, hogy én eddig minden borítékot átvettem legkésőbb a második kézbesítési kísérlet után, az tehát, hogy mégis különféle üzenetek jönnek vissza a bíróságra, csak amiatt lehet, hogy már az első, vagy második kézbesítési kísérletről is küld nekik visszajelzést a posta, annak ellenére, hogy utána én még át tudom venni az adott küldeményt.

Azt is közölte a bíró úr, hogy a fellebbezésem most éppen az Ítélőtábla előtt van, tehát valószínűleg a tárgyaláson fogják csak ismertetni velem, hogy milyen jogerős ítélet született a beavatkozásom kérdésében.

By SoDI

Kapcsolódó:

• Panasz és kifogás a Gárda-perben

Íme Kroko tanár úr felvétele a Budaházy alkotmánydöntő perének második tárgyalásán született ítéletről, és annak az indoklásáról.

Ezen én ugye azért nem tudtam ott lenni, mert Tomcat perén ültem.

By SoDI

Kapcsolódó saját videó az elsőfokú tárgyalásról:

• Első rész, Második rész, Harmadik rész

Valamint:

• Indexes videó az elsőfokú ítélethirdetésről

Örömmel jelentem, hogy felkerült a csütörtöki tárgyalás teljes anyaga.

1. Bökj rá, hogy milyen minőségben akarod megnézni. (A jó minőség gyorsabb netkapcsolathoz ajánlott, ekkor teljes képernyőn is élvezhető a cucc).
2. Ezután válaszd ki a kivánt rész sorszámát!
3. Végül lejátszás! :)

• Majdnem hajszálpontosan 4 órányi videóanyag
  (37 másodperccel több).
• A forrása 2,8 Gb YouTube-ra feltöltött nagyfelbontású DivX.

INTERNET EXPLORER alatt az alábbi menürendszer egy apró hibája, hogy ha el kezd töltődni valamelyik menüpont alatt a videó, akkor tovább foglalja a sávszélességet akkor is, miután elléptél onnan. Ezért ha mégsem azt a részt akarod megnézni, amit elindítottál, akkor másik részlet választása előtt frissítsd az oldalt, nyomj F5-öt! (Más böngészővel nem tapasztaltam ezt a jelenséget.)

Ha valamelyik nagy felbontású videó nem megy, itt olvasható a megoldás.

TOMCAT BOMBAPERE:

• Update: Ha nem megy valamelyik nagy felbontású videó, van megoldás! Kattints ide!

A videókat folyamatosan töltöm fel.

Na, kezd felmászni YouTube-ra a mai (csütörtök) Tomcat-féle bombaper vágatlan anyaga.

• Az utolsó 10 perces darab valószínűleg szombatra virradó éjjel kerül fel.

Külön domaint regisztráltam hozzá, tehát könnyű megjegyezni. 

tomcatper.tk

Aki pedig rövid összefoglalót szeretne, az várja meg Kesigomu anyagát.

By SoDI

Update:

Ha pedig valakit esetleg nem érdekel Tomcat ügye, az nézegesse inkább a Budaházy elsőfokú tárgyalásáról készült, fél órásra összevágott régi videómat. (Ezt az ügyét dobták ma újra vissza MEGINT elsőfokra.):

Budaházy György idén januári, elsőfokú tárgyalása:

Első rész, Második rész, Harmadik rész

Még nem írtam véleményt az új „Tomcat vs. MINDENKI” háborúhoz, de most néhány morzsát mégis csepegtetnék arról, hogy miként is látom én a Nagy Magyar Vezérvitát. (A 'mindenkit' itt úgy értem, hogy ha a Bombagyáron Tomcat megmaradt támogatói között felsorolt Sziva Balázs ettől eltérően nyilatkozott a mai válaszában, akkor ennek alapján az is borítékolhatónak tűnik, hogy például a Tomcat által egy szépen mosolygó, ámde abszolút tartalmatlan kirakatbábúnak beállított Morvai Krisztina miként reagálna a minősítésével való tényleges szembesítés esetén).

• Na mindegy, elöljáróban annak, Aki lusta olvasni, a lényeg:
  Itt mindenki tökhülye, csak én nem, ezért ha jót akartok magatoknak, legyetek nagyon gyorsan Sodisták. :-)

Mint talán már sokatok számára kiderült, Budaházy György és Toroczkai László véleményével az esetek 99%-ában egyetértek. Az, amit mondanak, rendre megegyezik azzal, ahogyan én látom a dolgokat. Budaházy esetében talán az egyetlen apró kivételt az jelenti, amikor genetikáról beszél, túlmisztifikálva ennek a jelentőségét, néhol már-már valóban rasszista felhangokat is megütve.

(Figyelem! Az előző bekezdés utolsó mondatának helyes értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a szofisztikált alapokon nyugvó tudományos fajvédelmet még akkor sem érdemes összekeverni a valódi rasszizmussal, ha szerény személyem az utóbbi elítélése mellett az előbbihez való viszonyáról - információhiány okán - egyelőre egyáltalán nem kíván nyilatkozni se pro, se kontra. :-))

Toroczkai világlátása pedig kizárólag az MTV ostrom napján tért el az enyémtől. Saját bevallása szerint neki aznap sziklaszilárd meggyőződése volt, hogy egy országos méretű forradalom kezdődött el, míg nekem az események kellős közepén sem volt egy pillanatig se hasonló benyomáson, és a legvadabb kérdés, ami a lángoló autók láttán felmerült bennem, az volt, hogy a korábban Franciaországban zavargó csőcseléket megértően védelmező György Péter vajon mit fog szólni mindehhez.

És most van a második alkalom, hogy nem feltétlenül értek egyet Toroczkaival minden apró részletkérdésben. No persze nem az általa ma felsorolt, tényszerű körülményekre gondolok, mert számszerű igazságokkal, és konkrét tárgyi állításokkal igen nagy őrültség lenne vitatkozni. Sokkal inkább van bajom ezzel a párbaj dologgal.

Nem azért, mert túlontúl erőszakosnak tartom az ötletet (bizonyos körülmények között ez nem feltétlenül jelent hátrányt), hanem mert a józan kritika a szememben egy olyan dolog, amit elsősorban értelmes keretek közötti megvitatással illik lereagálni, nem pedig vérre menő fizikai összecsapásokban. Hogy ha valaki nem deklaratívan a magyarság ellenségeinek körét erősíti, hanem egyelőre - Tomcathez hasonlóan - a részletek elfedésével rejtve hagyja, hogy értékelhetőek-e teljes bizonyossággal ekként a jövőre vonatkozó tervei, vagy sem, azzal kapcsolatosan a nézeteltéréseket érdemes akkor is az eltérő szemléletek ütközésének remek alkalmaként kezelni, ha egyébként a legkevésbé sem értünk egyet az illető álláspontjával, sőt, valamennyire személyesen is megbántva érezzük magunkat miatta.

Különben szerény véleményem szerint a Fidesztől jobbra elhelyezkedő politikai kör belső viszonyait egy valódi nemzeti konferencia tudná csak letisztázni, ahol összegyűlne mindenki Kőrősi Imrétől, és Molnár F. Árpádtól kezdve, Kroko tanár úron, Gonda Lászlón, Fáber Károlyon, és a Kuruc.info szerkesztőségén, valamint Novák Elődön át egészen Tomcatig, Budaházyékig, továbbá Vona Gáborig, és kötetlenül ütköztetnék az elképzeléseiket. Ahhoz persze, hogy ezeket a helyenként a másikban esküdt ellenséget látó, és a másikat egyértelműen cionista ügynöknek tekintő embereket egy asztalhoz lehessen ültetni, egy olyan kezdeményező személyre volna szükség, aki a fenti egyénektől, és az általuk képviselt szervezetektől teljes mértékben független. Ennek a feltételnek például egész prímán megfelel szerénységem, de ezt majd egy másik alkalommal fejtem ki bővebben. Ha már Kovács Gézának nem sikerült közelíteni a nemzeti radikalizmust a hazafias egység irányába, talán nekem sikerülhet ugyanez. Ki tudja. :)

Szóval szerintem egy kritika megfogalmazásáért egészen addig nem lehet indokolt felvetni az erőszak lehetőségét, amíg egészen egyértelműen nem rajzolódik ki a másik fél nemzetellenes, és ártó mivolta. (Márpedig Tomcat esetében egyelőre ez a megdönthetetlen egyértelműség hiányzónak tűnik, hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint elfogadhatónak látszó magyarázat a részéről, hogy van a Zöld Párthoz egy pontosan beütemezett marketing- és cselekvési terve, ami megköveteli az üzenetek és célok kibontásának megfelelő fokozatosságát. Ez még akkor is így van, hogy ha egyesek - joggal vagy alaptananul: ezt még nem lehet tudni - rögtön árulónak kiáltják ki.)

Másik részről viszont ott van Tomcat igen erősen elhibázott kommunikációja, melynek tükrében a legkevésbé sem lehet csodálkozni azon, hogy a napokban megkap hideget és meleget minden oldalról. Először is: egyáltalán nincs igaza abban, hogy a Kuruc.info valóban hibáztatható lenne amiatt, hogy idő előtt nyilvánosságra hozta a képviselőjelöltsége tényét, ugyanis a nyílt politikai kampánytevékenység elkezdésével nehezen lehetett etikusnak nevezni azt a hozzáállást, mellyel a Bombagyáron mindezt másnak próbálta beállítani. (Mert ugye abban, hogy a 'Miért lufi a Jobbik'-cikk elsősorban egy Zöld Pártos kampányanyag, remélem, nem kell vitatkoznom senkivel.)

Szó se róla, az sem jelent igazán problémát, ha valaki egy, a Jobbikkal nem egyező politikai csoportosulás mellett kampányol - én is ezt fogom tenni, többek között egy MÁSIK Zöld Pártot segítve, hogy ne legyen olyan egyszerű a téli kampány képe :))) -, azt viszont a világos beszédet igénylő nemzeti érzelmű emberek joggal várhatják el, hogy amikor valaki kampányol, akkor egyértelműen jelezze, hogy 'kérem szépen, ez itt most egy kampányanyag'. Mert bár a gerillamarketing kétség kívül sokkalta hatásosabb a hagyományos üzeneteknél, és hétköznapi termékek népszerűsítése esetén az égvilágon semmi baj nincs vele, azonban a Kuruc.info által az egyenes és nyílt kommunikáció igényéhez kinevelt nemzeti radikális olvasóközönség irányába igencsak illetlen gesztus közéleti kérdésekben is hasonló praktikákkal élni.

Másfelől pedig ott is nagyon erősen hibás Tomcat kommunikációs stratégiája, hogy folyamatosan olyan személyi hivatkozásokat tesz, melynek elhamarkodottsága láttán igen nehéz elítélően nyilatkozni azokról, akik nem átallnak már-már hazugságokat emlegetni ezzel kapcsolatban. Értem én persze, hogy itt arról van szó, hogy Tomcat bízik a megemlített emberek szimpátiájában, és felé meglévő bizalmában, azonban ennek a megelőlegezése felületes szemlélő számára akkor is ugyanarra a furakodó stratégiára hajazhat, ami miatt Budaházyék végülis a MÖM-mel, és Kovács Gézával is összevesztek. (Tanulság: mielőtt valakire hivatkozunk, tessék megbizonyosodni arról, hogy nem csak mi találjuk ki a véleményét.)

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát minden szereplő hibát hibára halmoz (csak SoDI gőzmozdony :)), éppen ezért tökéletesen meg lehet érteni a vitatér mindkét oldalán állókat.

És bár a jelenleg birtokunkban lévő információk nem kis arányban Tomcat ellen szólónak tűnnek, azonban én az eddigi körülmények, és a szememben jelentős arányban a politikai következetességgel azonosítható nemzetvédő hozzállástól, vagyis a őszinte hazaszeretetet jelentő közegtől való elmozdulásának látszata ellenére továbbra is azt mondom, hogy meg kell hagyni neki az esélyt, hogy részletesebben is kifejthesse, mi a francot akar ezzel az egésszel, és mit ért építkezésen. Mert még továbbra sem tudunk minderről semmit.

Azoknak pedig, akik esetlegesen - általam tökéletesen megértett, de velem véletlenül sem egyező módon - türelmetlenebbek nálam, és jelenleg utálattal tekintenek a szemükben árulóvá váló Tomcatre, egyetlen dolgot üzennék. Gondoljanak arra, amit Budaházy mondott akkor, amikor tavaly Tomcatet több hónapra előzetesbe varrták azon bombaügye miatt, melynek holnap reggel kezdődik az első bírósági tárgyalása:

• Bár nem köztünk kezdte a pályafutását, de az ellenségeink szemében közénk tartozik, éppen ezért ennél, az egyértelműen korábbi (deklaráltan nemzeti, vagy legalábbis annak tűnő) időszakából megmaradt ügye kapcsán illendő annak a harcostársunknak is támogatóan viszonyulnia hozzá, aki esetleg kezdi megutálni őt, vagy már régebb óta ellenérzésekkel viseltetik az irányában.
• Ez a bombagyáros per ugyanis nem az ő személyéről szól, hanem jóval túlmutat rajta: annak a mércéje, hogy a judeobolsevik hatalom valóban megtehet-e mindent a neki nem tetszőkkel szemben, vagy létezik még tisztesség, ami az alapvető emberi jogaival élő polgárok javára billenti el az igazság mérlegét.

Hogy mit értek a fentiek alatt, illusztrálnám egy rövid történettel.

Úgy egy hónapja történt, hogy Halmai tanár úr ajánlására elmentem egy pest belvárosi szélsőliberális találkozóra, ahol csupa cionista értelmiségi gyűlt össze, hogy megvitassák: lehet-e tenni valamit az általuk csak szélsőjobbnak nevezett nemzeti önvédelem és normalitás ellen. Volt ott mindenki, akinek a véleményét általában mifelénk utálattal szokás kezelni. Hogy mást ne mondjak: egy asztalnál ült Halmai Gábor és Vásárhelyi Mária.

Nos, azon kívül, hogy milyen finom volt a szendvics, egy dolog volt ezen a találkozón, ami engem igazán ledöbbentett: egy szó sem esett Budaházyról, Toroczkairól, vagy a Kuruc.infóról. Viszont Tomcateztek orrba-szájba. Én pedig csak ültem ott, mint a hülye, néztem ki a fejemből, és nem értettem, mi történik.

• Itt ülnek ezek a pest belvárosi liberális értelmiségiek, többségük idős, komoly ember, és amikor valaki megemlíti Tomcat nevét, akkor mindegyik egyetértően bólogat, és egyiknek sem jut eszébe megkérdezni, hogy 'bocsánat, de ki a franc az a tomket?'.

Ezen a találkozón történt az is, hogy egy korosabb úr felállt, majd azon sipánkozott, hogy milyen lassan haladnak Magyarországon az úgynevezett szélsőségesek elleni eljárások. A bácsi valahogy így fogalmazott:

- Ott van például annak a Tomcatnek az ügye. Egy ideig folyamatosan jöttek a hírek arról, hogy elindult ellene az eljárás, de semmi hír, hogy kitűzték volna a tárgyalást. Miért nem dolgozik az igazságszolgáltatás? Felháborító, mi folyik itt!

Én pedig rémülten tekintettem körbe. Vártam, hogy valaki felálljon, és megkérdezze, hogy ugyan egy bombagyártós-köztörvényes váddal elindult eljárásnak mégis mi a franc köze van ahhoz, hogy az illető - mellesleg - milyen politikai véleményen van? De nem történt semmi. Síri csend volt. Senki nem kérdezett semmit. Csak helyeslő pillantásokkal jutalmazták a felszólaló antifasisztát.

A mai napig nem értem, hogy ez a bombagyáros ügy miként kapcsolódhat egy politikai közbeszéd témájához összehívott értelmiségi eszmecseréhez. Egyszerűen nem bírom felfogni. Azonban egy dolog aznap este nagyon világosan kiviláglott előttem:

A magyarság ellenségei a holnapi pert fontosnak tartják, Tomcatre kedvezőtlen végkifejletét pedig saját győzelmükként könyvelnék el, éppen ezért - a Tomcatről alkotott személyes véleményétől teljesen függetlenül - most MINDENKINEK illik támogatóan állnia hozzá.

Legalább holnap. Holnap ugyanis nem ő áll a vádlottak padjára.

Hanem a magyarság.

By SoDI