Tessék mondani, ezzel a jelképpel
miért lehet sört árulni?
Tessék mondani, ezzel a jelképpel
miért nem lehet sört árulni?
Tessék mondani, tanítják azt az iskolákban, hogy a kommunizmus és a szocializmus sokkal több ember életébe került, mint a fasizmus?
Tessék mondani, a Magyar Gárdának, vagy a Szabad Demokraták Szövetségének van több szimpatizánsa?
Tessék mondani, ha a homoszexuálisok annyira szeretnének törvényesen házasságot kötni, akkor miért nem harcolnak a világ egy országában sem azért, hogy ezt a kérdést egy egyszerű népszavazással eldöntsék?
Tessék mondani, hány zsidó család fizetett tárolási és gondozási díjat a II. világháborúban elrabolt és utána visszakapott értékeik után?
(A teljes írás a Szent Korona Rádió weblapján olvasható, ide kattintva)
No, a hülyebuzik, meg a nyomorult büdös-zsidók természetesen megint pofára estek. :)
A kormány sem támogatta, az MSZP mégis megszavazta. A köztársasági elnök szerint a törvénymódosítás, amely szerint a gyalázkodás is büntethető lenne, alkotmányellenes. Sólyom szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétes, illetve az önrendelkezési joggal ellentétes lehet, hogy bűncselekménynek számíthat minden olyan magatartás és testmozdulat, melyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport méltóságának megsértésére.
Na, én most találtam egy tök jó tutorialt az Adobe AIR cuccok készítéséhez, így blogolás helyett inkább azon rágom át magam.
Mint látjátok, ma este a lenti cica is inkább gépezik. :)
Új bejegyzés pedig március 15-e lehetőségeiről reggel jön.
Egy kis előzetes:
Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy Csorba Attilának, akinek a szemét október 23-án lőtték ki az ávósok, alkalma nyílt volna rá, hogy az életre szóló megnyomorodását egy ezzel egyenértékű ellenhatás kifejtésével kerülhesse el, akkor tekinthető-e erkölcsi bűnnek az, ha a körülményekkel összhangban élt is volna ezzel a lehetőséggel?
Nem csak Kiszel Tünde, de még a Jóisten is velünk van! :DDD
HEHE: elmosta a jégeső a Gyurcsótány melletti tüntetést!
Úgy látszik, az égiek mégsem kedvelik Gyurcsány Ferencet, mert a vele való szimpátia kinyilvánítására összehívott demonstráció kezdetére hatalmas széllel, jégesővel megérkezett a vihar a budapesti Szent István parkba is. A hazugság, a lopás, a rablás és a gyarmatosítás melletti tüntetést elhalasztották.
Ismét elhalasztották a hazaáruló Gyurcsány Ferenc és tolvajpolitikája melletti szimpátiatüntetést, amelyet szombat délutánra hirdettek meg a szélsőséges cionista szervezők. A halasztás oka ezúttal az volt, hogy éppen a rendezvény kezdetekor hatalmas vihar csapott le Budapestre. Az erős széllökések és a jégeső hamar szétzavarta azt a harminc-negyven patkányt, aki egyébként eljött a rendezvényre.
Ezek többsége is újságíró, operatőr és civil ruhás nyomozó volt, úgyhogy a szervezők talán még jól is jártak a viharral, hiszen így nem derült ki, hogy igen kevesen szimpatizálnak a főganéval.
Az undorító rendezvényt egyébként „körkörös védelem” biztosította: a park bejáratait – egy kivételével – lánccal és lakattal zárták le, s körös-körül rohamrendőrök várakoztak a járőrautókban és mikrobuszokban – ők többen voltak, mint a résztvevők. A mocskok (szervezők) bejelentése szerint később majd megtartják a Gyurcsány melletti szimpátiatüntetést.
A zsidó magánhadsereg nem engedte, hogy a nyilvános megyei közgyűlési ülésen ott legyenek azok, akik nem szeretnék, ha az egri kórház zsidókézre kerülne.
Már itt tartunk, hogy ezek a nyilvánosságot is saját eszközeikkel korlátozzák, ha éppen ez szolgálja az érdekeiket.
„Kétes státuszú zsidókkal
nem lesz jobb Magyarország.”
Radnóti Zoltán, lágymányosi rabbi
Júdééknél nagyban megy a tedd ki a pöcsöd játék.
Néhány jobb érzésű hazai rabbi kurvára megunta, hogy a véresszájú MAZSIHISZ-askenáziakról szól minden. Ők viszont nagyon szeretik, ha belső diktatúra van, ezért rögtön beindult az eszeveszett visongás, hogy itt most széthúzás van, és ez joggal veti fel, hogy a különcködők, illetve pártfogoltjaik valóban zsidók-e.
Bizonytalanná válik a betérés érvényessége, tehát személyek és leszármazottaik zsidó státusza a házasságok érvényessége, stb.
Elvégre egy igazi zsidó nem játszik demokráciát.
Schönberger András főrabbi véleménye szerint a hagyomány az a magyarországi közösségen belül, hogy egy beit din működik. Ez ú.n Chazakat, azaz hagyomány általi megerősítést nyert. Azaz szabályként értelmezhető. Továbbá kifejti, hogy a zsidó vallásjog természetesen ismeri a demokráciát, de a viták után mindig döntést kell hozni. Ezt a döntést hozza meg a Rabbinikus bíróság.
Ráadásul ez a helyzet felveti annak az esélyét, hogy a pöcsvágások is érvénytelenek lesznek. A hatalmukat féltő siránkozók már el is kezdtek fenyegetőzni.
Ha a rabbitestület két részre szakad, és a továbbiakban nem fogadják el egymás betérítését, házasságlevelét, kósersági igazolását, és ami a legfájóbb lehet, körülmetélését, akkor a magyar zsidók innentől kezdve mindent kétszer csinálnak. (házasodnak, betérnek, főznek, metélkednek)
Radnóti rabbiúr egy könnyed reggeli metélgetés után kamerába is belemondja, hogy miért szar megbontani a magyar zsidóság egységét.
Végül szerencsére Happy End-del zárult a történet, mert kompromisszum született.
Házon belül játszhattok platformosdit, de ne legyen túl nagy önállóság, mert a pofátokra lépünk.
A MAZSIHISZ Rabbitestülete a Rabbitestületen belül működő platformként elismeri a Magyarországi Rabbik Közösségét (Agudat Rabbane Hungarija), és a Rabbitestület hatékonyabb működése érdekében a jövőben bevonja tagjaikat a neológ rabbinikus bíróság tevékenységébe...
A megállapodás része, hogy a Rabbitestület elfogadja az egyszeri, rendkívüli „bét din legijur” döntéseit, így azok a Rabbitestület minden tagja előtt érvényesek.
Na és akkor most gondolkodjunk el egy kicsit.
Tudom, hogy a fentiek alapján kicsit erősnek tűnhet vadabb asszociációkra ragadtatni magunkat, azonban, ha belegondolunk, hogy ezek az emberek a legapróbb viták, a legjelentéktelenebb kritikai hangok megszólalása esetén is fesztelen automatizmussal vonják kétségbe sorstársaiknak még a zsidó voltát is, ezzel kvázi gój sorsba taszítva őket, akkor így igenis indokolt feltenni két kérdést.
Valóban olyan hihetetlennek tűnik, hogy a zsidók munkatáborokba deportálására a második világháború idején bizonyos önös érdeküket ápolgató zsidó körök támogatásával került sor, hogy leszámoljanak a zavaróan különcködő szefárdokkal, valamint a velük szimpatizáló azon egyéb zsidókkal, akik nem voltak hajlandóak a cionizmus szekerét tolni?
És valóban hihetetlen lenne, hogy 1944-ben a Dunába lövések is hasonló megfontolásból mentek végbe, mellyel bizonyos, nyilas ruhába öltözött zsidó bűnözők amellett, hogy kiélhették legbelsőbb vérszomjukat, két legyet üthettek egy csapásra? Egyrészt megszabadulhattak a belső ellenzéküktől, másrészt pedig ezzel az irtózatos gaztettel egy életre bemocskolhatták a Hungarista mozgalmat is.
Ne feledjük, hogy az európai rabbitanács a háború idején következetesen a nácikkal való együttműködésre bíztatta a védekezésre képtelen zsidókat. Nyilván nem véletlenül.
