- Komolyan mondom, kínzó szívfájdalommal kelek a rendőrség védelmére a szombati újságíró-előállításokkal kapcsolatban, elvégre nekem az ÁVÓ-zás lenne a megszokott szerepem, de kénytelen vagyok egy rövid írás erejéig elrugaszkodni attól, elvégre, ha egyszer elvitathatatlan, hogy adott szempontrendszer szerint kivételesen nekik van igazuk, akkor igazságtalan lenne másként nyilatkozni.
No meg Uj Péter ballib, nehogy má' egyetértsek vele. ;P
Az eseményről készített saját videóm
ide kattintva tekinthető meg.
Az első szavam természetesen a gratulációé, hiszen álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a soron következő jobboldali-radikális hatalomátvétel időpontja előtt saját szemünkkel láthatjuk azt a gyönyörűséget, amint a karhatalom szisztematikus precizitással gyűjti be egy adott helyszínről a leginkább magyarfaló ballib mocskok tudósítóit, és részesíti őket hosszadalmas, kellemetlen tortúrában. Kíváncsian várom, a Partizáninfós mocskok mikor kezdenek óbégatni, amiért a Tisztelt Hatóság levadássza a magyarság elleni médiaharc legjobb katonáit. :)
Mindez szombaton mégis megvalósult, ezért szigorúan ebből a szempontból szemlélve egy szép piros pontot érdemel a REBISZ. (És bár az, ami a barikád.hu munkatársával történt, valamint a HírTV stábjának teljesen alaptalan igazoltatása némileg árnyalja a képet, azonban ne legyünk igazságtalanok, legközelebb biztosan jobban odafigyelnek a rend bátor őrei, és ilyen bosszantó hibák becsúszása nélkül fogják végezni a dolgukat.)
Azonban, ha kicsit elkanyarodunk a viccelődéstől, jelentem, az esetről tájékoztató rendőrségi közlemény a történtek leírására vonatkozó részét tekintve a színtiszta igazságot mondja, kimerítő magyarázatul szolgálva arra, hogy az immár Uj Péter szerint is tomboló "antidemokratikus terror" kellős közepén miként tudtam jómagam, a Szent Korona Rádió tudósítójával, valamint a hozzám hasonlóan szintén Partizáninfó-sztár fotós Oszkárral együtt zavartalanul végezni a munkámat.
"(...) a média előállított képviselői abban a csoportban tartózkodtak, ahol rendőri intézkedésre sor került. (...)
A helyszínen tartózkodó mintegy 40 tudósító eleget tett a sajtónak szóló rendőri felszólításnak, elhagyták az intézkedés területét, nem érezték magukat akadályozva abban, hogy a történtekről hiteles és pontos tájékoztatást adjanak."
Forrás: Police.hu, innen
De ha valakit érdekel, érintőlegesen rávilágítanék a dolog szociológiai hátterére is.
Arról van szó, hogy ezek a ballib mocskok nem hiába dolgoznak a szélsőliberalizmusban tovább élő Kádári nihill szellemében működő médiumoknál. Ők bizony oda tartoznak, az ottani undorító stílust sajátították el, a hagyományos keresztény-polgári értékektől igencsak távol álló közegben szocializálódtak. Ha röviden össze akarnám foglalni, azt mondanám: pimaszok.
Miközben a saját megfogalmazásuk szerint a "munkájukat végzik", valami furcsa téveszmétől vezérelve mindent ennek rendelnek alá, még az emberi együttélés, és közös munka általánosan elfogadott normáit is. Fölényeskednek mindenkivel. Tüntetővel, rendezővel, rendőrrel, nekik édesmindegy. Amikor őtudósítósága dolgozik, nehogy már bepofázzon neki bárki is. Őszintén csodáltam a Magyar Gárda első avatásán a Jobbikos szervezőgárda mérhetetlen türelmét, amiért nem kínálták meg egy kevés ökölterápiával a helyszínen dolgozó ballib fotósokat, ugyanis az a viselkedés, amit ott levágtak, kritikán aluli volt. Amikor a szervezők megpróbálták visszaterelni őket a helyükre, folyamatosan visszapofáztak, és azt visították útszéli hangnemben, hogy "mi van bazmeg, ezért hívtatok ide minket"? Arra a kérdésre, hogy őt személy szerint ki hívta oda, egyik sem válaszolt.
Vagy meg lehet tekinteni a Toroczkai László október 22-i tárgyalásáról készített egyik videóm végén, hogy ezek a prolitempójú riporterek mit meg nem mernek engedni maguknak a rendes magyarféltő emberekkel szemben. Szemtől szembe leparasztoznak mindenkit, és ha ezt bárki kikéri magának, még nekik áll feljebb.
Nos, ebben a stílusban, kérem szépen, nem lehet dolgozni. Nem csoda, hogy október 22-e után, amikor néhány tüntetőnek elege lett a patkánykodó pimaszkodásukból, most a rendőrség tagjainál is elszakadt a cérna. Mert, bazmeg, ha ilyen helyen akarsz mozogni, akkor nem okoskodunk, hanem ha azt mondják neked, hogy állj odébb, akkor zokszó nélkül odébb állsz!
Úgy néz ki, a különböző szakmák közötti kooperatív együttműködés alapjait mi, keresztény-polgári környezetből jövők az anyatejjel szívtuk magunkba, amíg ők vagy nem is ismerik ezeket az értékeket, vagy ha ismerik is, holmi túlhaladott, konzervatív kövületként tekintenek rá. Lám, az Index és a HVG tudósítójánál ennek a hétvégén meg is lett az eredménye.
A másik hiba pedig, kedves kollégák, a rendőrségi közlemény mellett a helyszíni felvételek, és a saját beszámolóitok alapján is az volt, hogy úgy viselkedtetek, mint a tüntetők. Innentől a rendőr honnan különböztessen meg tőlük? El kell dönteni, hogy az ember tüntet, vagy tudósít. Mindkettő egyformán értékes, és hasznos tevékenység, de sajnos nem lehet halmozni az élvezeteket. A kettő ugyanis kizárja egymást.
Annak alátámasztására, hogy itt mennyire erről van szó, és Uj Péter véleményével szemben nem arról, hogy a hatóság gondolkodás nélkül elhurcol, ha nem úgy ugrálsz, ahogy a hangosbemondó fütyül, álljon itt az alábbi kép:
A HVG helyszíni videójánál látható 1 perc 6-kor, amint az előtérben álló két rendőr éppen arra utasítja az újságírókat, menjenek hátrébb, miközben én véletlenül hátul, az örökmécsesnél maradok.
- Az történt ugyanis, hogy azt az utasítást, miszerint menjünk a "járda vonalába" szórakozottságomban úgy értettem, hogy az örökmécses járdájáról van szó, márpedig itt éppen annak a padkáján állok. Járda, volnal, fasza. Érted. :D És annyira belemerültem abba, amint éppen Gonda ruházatát vizsgálják át, hogy észre sem vettem, hogy "hopp, elvándorolt mellőlem az összes kolléga, és már mindenki rohamrendőr körülöttem". (Ezért van jóformán kizárólag nekem értékelhető felvételem erről a motozásról.) Amikor minderre ráébresztett a mellettem álló REBISZ-es, hirtelen nagyon meg is lepődtem. Mondom, "jéé, ja bocs". :D
De utalhatnék itt a tavaly október 23-i ügyem lezárására, mellyel kapcsolatban maga az ügyészség állapította meg egy azóta jogerőssé vált határozatában, hogy a For Sale Pub előtt mindenkit szarrá vertek a rendőrök, még az éppen arra sétáló angol turistát, J. Pearson-t is. Mindenki tele volt sérülésekkel, kivéve én. Engem még ott sem vertek meg. Lám, akiből sugárzik a pacifizmus, a határtalan békesség, valamint a szelídség és a mérhetetlen kulturáltság, azt még a felpörgetett idegzetű álarcos-maszkos-viperás rendőrök sem bántják. Ugyanis a kriminalisztika mellett a hétköznapi élet is nagyon erősen a viktimológiáról szól.
A lényeg ebben annyi, hogy mivel a látszatát is kerültem annak, hogy szándékosan engedetlenkednék, eszük ágában sem volt előállítani engem. Az ilyesminek ugyanis általában oka van.
- Az egyetlen szabályt erősítő kivétel Tomcat, akit folyton ok nélkül vizsgálnak át, esetleg hurcolnak el, de ez csak azért van, mert kedves rendőreink kicsit el vannak maradva, és nem jut el az agyukig, hogy ő a március 15-ei Demszky-dobálás óta nem csinált semmit. (A csepeli műtrágyakeverés az pont a semmi.)
Nem hiába világít rá az egyik újságírószövetség közleménye pont arra, hogy érdemes lenne megalkotni egy viselkedési kódexet, amely keretekbe foglalná a tömegoszlatásokról szóló tájékoztatás feltételeit.
"Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében felkéri a rendészeti tárca vezetőjét és az országos rendőrfőkapitányt, hogy dolgozzanak ki olyan utasításokat a rendőröknek és olyan viselkedési javaslatokat az újságíróknak, melyek betartásával a jövőben a műveleti területen is lehetővé válik az újságírók biztonságos munkája, ha ezzel aránytalanul nem akadályozzák a rendőrség tevékenységét."
Forrás: MNO, innen
Összegzésül leszögezhetjük tehát, kedves ballib kollégák, hogy a rendőrök azért vittek el titeket, mert egyértelműen újságírónak álcázott tüntetőnek láttak benneteket, a magatartásotok ugyanis erre utalt.
Ebben nyilván - nem kis részben - szerepet játszott a szokásos kádári prolivirtusból fakadó irritáló arroganciátok is, mely arról szól, hogy Ti bármit megtehettek. A rendőrök sem szeretik, ha hülyének nézik őket, és az érvényesülő jogállamiság hiánya kapcsán meglévő minden ellenérzésem dacára is azt kell mondanom, hogy ebben az egyben meg tudom érteni őket.
Az persze egészen más kérdés, hogy miután maga a demonstrálókkal szembeni oszlatás is törvénytelen volt, így a tüntetők mellett jogszerűen egyetlen újságíróhoz sem nyúlhattak volna a rendőrök, ez azonban az elvárható riporteri magatartás témakörén már jócskán túlmutat, ezért inkább egy későbbi időpontban térek ki rá.
By SoDI
Kapcsolódó anyagok: