Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Miután úgy néz ki, hogy a mai napon működőképes állapotba kerül a munkanevén egyelőre Országos Tüntetés Nyilvántartásnak becézett megoldásom, lassan érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen legyen a kinézete.

Tekintve, hogy úgy alakítottam ki az oldalt, hogy a működése tökéletesen független legyen a grafikai megjelenésétől, igen széles határok között lehet mozogni.

Mivel azonban pillanatnyilag erre még csak ötletem sincs, ezért ha esetleg akad valaki, aki a  e-mail címre, csatolt mellékletként tudna küldeni valami jópofa grafikai tervet hozzá, azt nagyon megköszönném.

Ugyanígy szóban megfogalmazott tanácsokat is szívesen fogadok akár kommentként, akár e-mailen.

Tekintsétek ezt amolyan kísérleti felhívásnak. :)

By SoDI

SoDI látva azt, hogy ha hülyeségekre pazarolja az idejét (filmek, animék nézegetése, pszichológiai könyvek olvasgatása, miegymás), akkor csigalassan halad az olyan dolgokkal, melyeknek közvetlen hasznuk is lenne, úgy döntött, hogy a mai estét, és az éjjelt a programozgatásnak rendeli alá.

Ennek megfelelően mára háttérbe szorítja szárnyaló elméjét, és átmegy befelé forduló kockába. ;) Izgalmas blogpost tehát holnapig nem lesz.

Ha valakit érdekel, hogy pontosan mit csinálok, az nyomon tudja követni az egyéb blogjaim legfrissebb bejegyzéseit mutató dobozban. Sárga háttérrel az jelenik meg, amit az utolsó 24 órában írtam.

Bocsika, de kicsit haladni akarok a cuccokkal. 

By SoDI

Tavaly ősszel kifosztott egy forradalmárt az egyik REBASZ-os terrorista féreg, ráadásul saját bűntársai között árulta az elrabolt mobiltelefont. Eddig a hír.

A mocskos bűnözőnek felelnie kell a tettéért, ahogy illik.

Eddig még nincs is semmi különös a történetben, elvégre az már napnál is világosabb, hogy az ÁVÓ egy ócska bűnszövetkezet, ahol többnyire már csak a legvisszataszítóbb patkányok kapaszkodtak meg. Ami igazán figyelemreméltó, az az ideáig vezető út.

Ezt a nyomorult vadállatot ugyanis a kuruc.info buktatta le egy videófelvétellel, ahol világosan látszik, amint a zsebébe csúsztatja a dulakodás közben járdára hulló készüléket.

Ebből is kitűnik, hogy sokak véleményével szemben, akik karosszékből okoskodó birkákról irogatnak, közel sem felesleges a médiaharc. Nem hiábavaló megírni, rögzíteni, és nyilvánosságra hozni a történteket. Ahogy a kuruc.info is tett az igazságért, ugyanígy tehetünk mi is. Csak rajtunk áll, mekkorát lép az ország a tiszta élet irányába.

By SoDI

Miután azok a zavarosban halászó, alávaló csoportok, akik annak ellenére, hogy ebben az országban élnek, látványosan igyekeznek függetleníteni magukat a szavaik szerint „haladó kultúrára érzéketlen, bőgatyás –füttyösbarackos bunkókból” álló többségtől, szüntelenül azon mesterkednek, hogy megpróbálják a hazájukat szerető magyarokat alapvetően rasszista gondolkodású csordaként beállítani, érdemes egyszer és mindenkorra tisztázni, hogy minden aljas fröcsögéssel szemben, mi vagyunk a világ egyik legbefogadóbb, és legtoleránsabb népe.

Ha ez nem így lenne, az alapvetően szláv származású Petőfit nem tisztelné egy emberként minden magyar, politikai hovatartozásától függetlenül. (Na jó, ebbe az idillbe némileg belerondít a Tóta W. féle filoszemita bértollnokok kozmopolita eszméktől áthatott ámokfutása, de az ilyen marginális szélsőségeken most inkább lépjünk át.) Ugyanígy elmondhatjuk, hogy ha igazak lennének a vádak, akkor napjainkban ismeretlen lenne a galiciáner kifejezés, hiszen a galíciai bevándorlók nyílt fogadása teljességgel elképzelhetetlen egy olyan nép körében, amelyik lelke mély idegengyűlölettől itatódott át.

Nincs mese, ha igazi fajgyűlölőket akarunk látni, akkor muszáj a csonka magyarországi határokon túl tekintenünk. Északon ott van mindjárt a tankos Slota, és a Malina Hedviget összeverő pribékei, délen pedig a frusztráltságukat sorozatos magyarverésekben levezető szerb kutyák, akik újabban az itt is látható szerelmi üzenetekkel örvendeztetik meg ott élő testvéreinket. És akkor még Erdélyről egy szó sem esett.

Első látásra talán azt gondolnánk, hogy ezek olyan világos körülmények, hogy a szélsőliberális megélhetési siránkozóknak is tisztán látniuk kellene hogy a hazugságaik milyen éles kontrasztban állnak a valósággal, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknek a férgeknek az elvetemültsége rendre felülmúlja a legvadabb elképzeléseinket is. Hogy miként igyekeznek feloldani az ellentmondást az idegenszívű propagandájuk, és a tény között, miszerint mi egy békés, és toleráns sziget vagyunk a Kárpát-medence véresszájú szláv fajgyűlölettől sütő érzelmi tengerében, arra kiváló példa az, ahogyan Tóta démon elintézi a kérdést. Szerinte, és hasonszőrű elvbarátai szerint a környező országokban olyan sok a koszos náci, hogy még felsőbb kormánykörökbe is berágják magukat, az pedig, hogy nálunk a szélsőséges elemek (értsd: igaz szívű, hazájukat féltő magyarok) kisebbségben vannak, kizárólag a békés többség józanságának (értsd: a sok panelproli birkaságának), és az áldozatos jogvédőmunkának, és fáradtságot nem ismerő felvilágosításnak (értsd: a szocionista médiauralomnak) köszönhető.

Pedig az igazság pont ennek az ellenkezője. Most ez a szüntelen mocskolódás, a nemzeti jelképeink folyamatos gyalázása az, ami nap mint nap újabb bizonyítékát adja annak, hogy a magyar néplélektől mennyire messze áll mindenféle fajgyűlölet. Elvégre egy kicsivel is hevesebb vérmérsékletű nép lakhelyén az ilyen gennyes férgeknek félniük kellene az utcára is kilépni, és soha nem mernének olyan nyugodtan megjelenni az igaz hazafiak között, mint most tehetik.

Tetszik, nem tetszik, a magyar nem rasszista nép, soha nem is volt, és soha nem is lesz az.

By SoDI

Nekem a hitem, neked a pénz.
Nekem a család, neked az AIDS.

By SoDI

Egy olyan élre menő, keményen zsidózós vita bontakozott ki a teljesen témaidegen weblapkritikám kommentjei között, hogy úgy gondoltam, érdemes lehet egy olyan bejegyzéssel is megörvendeztetnem a nagyérdeműt, ami legalább releváns hozzá.

A házigazda ezúton kíván kellemes szórakozást kedves mindnyájuknak. :) 

By SoDI

Néhanapján rengeteg, unott szakik iparosmunkája nyomán született weblappal lehet találkozni, így kész felüdülés egy olyan oldalra bukkanni, ami mesteri módon alkalmazza az online marketing alapelveit. Az enyelviskola.hu oldal pont ilyen.

Azzal mára mindenki tisztában van, aki mélyebben is belemerült a működőképes internetes vállalkozások koncepciójába, hogy annak, aki nem nyújt valamilyen ingyenes, és hasznos szolgáltatást az oldala látogatóinak, esélye sincs arra, hogy jelentős bevételre tegyen szert.

Az enyelviskola.hu dizájnerei láthatóan tökéletesen megértették ennek a fontosságát, és kétség kívül mesteri módon ültették a gyakorlatba ezt az elvet.

Elsőként, ami megüti a szemünket, az a főcím. Egy hangzatos, figyelemfelkeltő mondat, ami automatikusan továbbolvasásra készteti a látogatót. Ezután a következő lépés a virító sárga doboz elolvasása, amiből kiindulva a nyíl a megfelelő helyre tereli a figyelmet.

Semmi felesleges csicsa, semmi zavaró elem, ami bekavarna az előre kigondolt feldolgozási sorrendbe. A letisztult megjelenés professzionális módon szolgálja az előre lefektetett aktivációs célt, szinte szuggerál, így, ha csak a legcsekélyebb módon is érdekelhet téged az oldalon nyújtott szolgáltatás, egész biztos, hogy nem távozol az e-mail címed megadása nélkül.

Ezt a hibátlan felépítést látva üzembiztosan megjósolható a siker, így pedig az eNyelviskola tulajdonosai biztosak lehetnek benne, hogy egyetlen fillért sem dobtak ki az ablakon.

By SoDI

By SoDI

Miután egymástól függetlenül többen is jelezték felém, hogy nem igazán tudják már követni a lakásmaffia ügyemet, ezért most nagyon röviden összefoglalom az eddig leírtakat, elsősorban az érthetőségre, nem pedig az irodalmi alakra koncentrálva.

(Érdemes lehet a témában leírt legelső bejegyzésemet is elolvasni.)

Nos, amit én összefoglalva lakásmaffia ügyemnek nevezek, az valójában három különböző ügy, melyben a helyszínek, a szereplők, és az időpontok egyezőek, de ennek ellenére semmi közük egymáshoz. (Még akkor sem, ha a zsidó maffia minden hatósággal ennek az ellenkezőjét igyekszik elhitetni.)

Ez a három ügy a következő:

1. Egy kulturális alapítványnak végzett informatikai munkám 
2. Egy uzsorás jelzálogszerződés a lakásomra
3. A 2,5 milliós magánkölcsönöm, mellyel máig lógnak nekem

A történet lényege annyi, hogy még az egyetem előtt egy informatikai suliba jártam, ahol felfigyelt a szakmai képességeimre az egyik tanár, aki mellesleg talmudista zsidó, és cionista is. (Megjegyzem, ez nem engem, hanem a helyet minősíti, ugyanis egy gyakorlatilag munkanélküli melegedőként funkcionáló szakképző helyen nem volt nehéz kiemelkedni a tömegből).

• 1-es számú ügy, a munka 

A suli befejezése után egy évvel, ez a tanár, akivel kapcsolatban maradtam, szervezett egy alapítványt, amiben munkát ígért nekem. Azt mondta, hogy egy nagy minisztériumi kulturális projektet szereztek meg, ami hosszú időre ellát engem jól jövedelmező tennivalóval. Megbeszéltük, hogy milyen követelményeket támasztanak velem szemben, amihez én több hetes munkával el is készítettem egy technikai prezentációt. Megnézték, és mivel elfogadták, ebből járna nekem részteljesítés címén 300 ezer forint, amiből máig egy fillért sem láttam.

• 2-es számú ügy, a jelzálogszerződés

Ekkortájt történt, hogy a tanár úrnak hirtelen anyagi gondjai támadtak, ezért egy héten belül nagyobb összegre volt szüksége, ezt pedig egy tehermentes lakással lehetett számára biztosítani (tudta, hogy amiben lakom, 15 millió feletti, tehermentes, és az én nevemen van). Megkért, hogy kezeskedjek egy 8 milliós kölcsönfelvételhez. Mivel a papírok szerint nem vállaltam semmilyen kockázatot, hiszen cserébe felajánlott egy 13 milliós fedezetet, amit egy nyolcadik kerületi lakóparkos céghez fizetett be, belementem. Annál is inkább, mert ez a jelzálogon felül még a 2,5 milliós magánkölcsönömre is bőséges fedezet volt. (A lakóparkból csak másfél hónapos átfutási idővel lehetett volna kivenni a pénzt, tanár úrnak viszont nagyon sürgős volt.)

Erről a lakóparkos fedezetről később kiderült, hogy csak a tanár úr hamisította. (Ezt bíróság előtt is bevallotta, sőt, a jegyzőkönyvbe is bekerült).

A felvett kölcsönt 6 havi részletben kellett volna visszafizetnie, azonban már a másodiknál gondja akadt. Mindig volt valami magyarázat, hogy miért késik a pénz, én pedig közben egyre idegesebb lettem. (Főleg akkor, amikor a fél év letelte után se lett törlesztve a kölcsön, a hitelező pedig engem hívogatott azzal, hogy a lakásom elárvereztetésén gondolkodik).

Hogy megnyugtasson, tanár úr állítólag milliomos apósa megjelent az ügyvédemnél, és kezességet vállalt a tanár úr minden tartozására, beleértve a később, 3-as pontnál tárgyalandó 2,5 milliós magánkölcsönömet is (az azonban ekkor még nem derült ki, hogy csak a száját járatja, vagy valóban fog is fizetni).

Végülis néhány hónapos késéssel kifizette az uzsorást (egymillió forint, összegen felüli bánatpénz volt a késlekedés ára), és így a lakásom közel egy évvel a jelzálogszerződés megkötése után megmenekült.

• 3-as számú ügy, a magánkölcsönöm

Hogy a szükséges összeg minél kisebb részét kelljen egy vadidegentől felvenni, az édesapámmal közös pénztartalékunk nagy részét, 2 és fél millió forintot én adtam kölcsön a tanár úrnak akkor, amikor a másik jelzálogkölcsönt is bonyolítottuk.

Ezt a mai napig sem kaptam vissza. A velem közölt indok az, hogy a végén úgy is én fogok nyerni, de amíg tudja, elhúzza, amíg egyenesbe nem jön, mert most még anyagi gondjai vannak, a magyar bíróságok malmai lassan őrölnek, illetve a kimondatlanul is sugallt "minek egy hülye egyetemistának ennyi pénz, nálam jobb helyen van az", a bíróság előtt pedig azzal a hazugsággal húzzák az időt, hogy én valójában nem is adtam át nekik semmiféle pénzt, és ezt csupán az 1-es pontban leírt munkáért ígérte nekem, a kölcsönpapírokat pedig azért írta alá, hogy "ne legyek szomorú".

(Nem vicc! Ezt mondta.

A bírónő meg is jegyezte, hogy ő például biztos, hogy nem ír alá ilyesmit 'csak azért, hogy valaki ne legyen szomorú'. :-)))))

Szóval ez a 3-as számú ügy még bíróság előtt van, elsőfokon megnyertem, tanár úrra jogerős is, hiszen kizárólag a kezese, az após úr fellebbezett, de ő is kizárólag a saját kezességére vonatkozóan. Mivel viszont valószínűleg csak tőle hajtható be a pénz (tanár úr albérletben lakik, és sok hivatalos jövedelme nem nagyon lehet), ezért úgy döntöttünk, hogy csak a másodfok után adjuk végrehajtóhoz az ügyet.

Jelenleg itt tartunk, hiszen éppen nyári szünet a bíróságokon.

Nagyon röviden ennyi a sztori.

Aki pedig kíváncsi arra, hogy mi köze van mindehhez az NBH-nak, az olvasson vissza a blogban. :)

By SoDI

Rólam lassan már mindenki tudja, hogy politikai marketingüzenetekben, ha úgy tetszik propaganda-hadviselésben gondolkodom. Ezt egyrészt hagyományos médiatechnikákkal, másrészt olyan jelkép-értékű események dicsfénybe helyezésével képzelem el, mint amilyen tavaly szeptemberben az MTV ostroma is volt.

Amikor egy profi marketingszakember megfogalmazza a médiaüzeneteit, akkor elementárisan fontos, hogy közben a megcélzott közönség bőrébe képzelje magát. Minél nagyobb távolság van tehát a kommunikáció küldője és fogadója között, annál nehezebb hatékonyra alakítani az üzeneteket.

Az ember, amikor a jobboldali gondolkodásmód mellett érvel, általában abból a kiindulópontból teszi ezt, hogy álláspontja sziklaszilárd történelmi alapokon áll, így az ellenoldal képviselője vagy történelmileg szűklátókörű, vagy gonosz, esetleg csak a saját pecsenyéjét sütögető, nemtörődöm ember.

Vannak ugyanakkor olyan alapvető pontok, melyeket az ember hajlamos biztos alapnak tekinteni, olyan alapnak, melyre a médiahadjárat során nyugodt szívvel építhet. Ilyen például az, hogy nem kell semmit se magyarázni az érettségi anyagban szereplő (illetve vázlatosabban már az általános iskolában is oktatott) történelmi tényeken. Nos, a tegnapi nap során ez a biztosnak vélt pont ingott meg a szememben.

Az idei drogtüntetésen történt, hogy egy igen furcsa, bunkó és fenyegetőző igazoltatást kellett átélnem, melyről még aznap publikáltam egy rejtett kamerás felvételt. Ennek a YouTube-os kommentjei között jelent meg az a hozzászólás, ami igazán meglepett.

mi az h ávó?... amúgy meg jó a videó

Szó mi szó, ez az a pont, ahol el kell gondolkodni azon, nem kellene-e teljesen új alapokra helyezni a stratégiát, és visszakanyarodni egészen az alapokhoz, ahhoz a tájékoztató és felvilágosító munkához, melynek megtörténtét - a mellékelt ábra alapján - közel sem tekinthetünk magától értetődőnek.

Meg lehet tenni ezt is, az egyetlen probléma az, hogy nem a mi feladatunk lenne, és erősen lecsökkenti a hatékonyságunkat, ha még ezzel is nekünk kell törődnünk . Nesze neked, liberális oktatáspolitika. :(

By SoDI

By SoDI

Akármilyen hihetetlenül is hangzik, a Fidesz ma határozottan kiállt a Gárda ötlete mellett, sőt, bár konkrétan nem nevesítette, de keményen nekiment a zsidókézben lévő In-Kalnak is.

Ez világosan bebizonyította, hogy aki az elmúlt hetekben a Jobbik kezdeményezése mögött szélsőjobboldali veszélyt, alkotmányellenes fasiszta nyomulást, vagy egy politikai hadsereg rémét látta, az egy utolsó hazug pöcs, vagy ami még rosszabb, közel-keleti bábmesterek koszos mancsai által rángatott báb. A Gárda ugyanis nem más, mint színtiszta önvédelem. Akié a védelmi lehetőség, azé a túlélés. Jól tudta ezt Csintalan is, nem hiába állt be sértődötten Orbán mögé, amikor szoci pajtásai elvették tőle legkedvesebb játékát, az aranytojást tojó Defendet.

Ki őrzi az őrzőket?

A napnál is világosabb, hogy egy nemzetközi konfliktushelyzetben a zsidókézben lévő cégek által őrzött stratégiai objektumok nem csak hogy hathatós védelem nélkül maradnának, hanem éppen hogy a kecskére bízott káposzta klasszikus esete igazolódna be, és az In-Kal nevű magánhadsereg trójai falóként segítené az ellenség hadmozdulatait.

Teljesen természetes igény tehát ennek az ellensúlyozása.

A Gárdára tehát égető szükség van, ezt csak a vak nem látja, a fő kérdés csupán annyi, hogy ki fogja megszervezni. Ennél a pontnál kell igazán óvatosan közelítenünk a kérdéshez, ugyanis egy pillanatig sem szabad kételkednünk abban, hogy ha a pluralizmusnak álcázott kétpárti diktatúra kaparintja kezébe a kezdeményezést, akkor ugyanolyan szánalmas sóhivatal válik a gárda intézményéből, mint amilyen a mai hadsereg, vagy ami még rosszabb, olyan magyarellenes maffiakörökhöz kerül az irányítása, mint akik a jelenlegi rendőrséget is uralják.

Akármilyen szimpatikus tehát Demeter Ervin mai bejelentése, nem szabad ellustulnunk, és tétlenül várnunk, hogy a politikai hivatkozási ponton érdemben túlnőjön az állami (pontosabban, ne legyenek kétségeink: kormányzati) gárda koncepciója.

A Gárda ötlete ugyanis csak akkor tud igazán hatékony lenni, ha civil kezdeményezés marad, tökéletesen függetlenedve a cionista érdekkörök kártékony befolyásától. Lépéselőnyben vagyunk, mert hiába hivatkozik arra a Fidesz, hogy ők már tök régen elkészítették a Gárda felállításáról szóló határozati javaslatokat, elsőként akkor is a Jobbik tette meg a kezdeti lépéseket a gyakorlati megvalósítás irányába, ez pedig hatalmas helyzeti előny mindannyiunk számára.

Ki kell használnunk, különben ezt a meccset is a zsidó In-Kar nyeri!

Mint talán néhányan észrevettétek, közel fél napig rosszalkodott nem csak a saját tárhelyemen elhelyezett minden cucc, de ezzel együtt az adatokat onnan szippantó két külső blogdoboz ('SF blogja', és 'SoDI egyéb blogjai') is.

Éppen fél órája ültem le, hogy ideiglenesen átpakoljam a dobozok megjelenítését egy ingyenes szolgáltató, a tvn.hu alá, és a munka végére két értékes tapasztalattal gazdagodtam:

1. Nem kell feltétlenül elásni ezeket az ingyenes szolgáltatásokat, bizonyos oldalrészek futtatására remekül megfelelnek.
2. Ahogy nézem, némileg gyorsabb is a dolgok lefutása ezen a helyen (hamarabb jelenik meg), mint a fizetős helyemen, így egy ideig, azt hiszem, hagyom így.

No persze ez továbbra sem változtat azon, hogy kereskedelmi megoldások futtatását komoly ember semmilyen szín alatt nem végzi ingyenes szolgáltatónál. 

By SoDI

Mint mindig, amikor nincs kedvem blogot írni, most is régebbi munkáimból szemezgetek.

A mai adag az ingatlanos oldalamon látható bejárórendszer első tesztverziója volt. A Montessori Oktatási Centrum Gyömbér utcai helyszínét lehet felfedezni benne, ahol 2004 előtt néha rendszergazdai feladatokat láttam el. A hitvány minőség annak köszönhető, hogy az akkori mobiltelefonommal készítettem a felvételeket.

Aki tartalomra éhes, attól bocs, de ma akkor is pihenek. :) 

By SoDI

Nicsak, ki áll már ott a gaznyilas árpádsáv alatt. ;)

Köszönet Gábor bajtársnak, aki a rendelkezésemre bocsátotta ezt az exkluzív anyagot!

By SoDI

Reggel éppen kerestem valamit a lakásban, amikor a kezembe akadt az egyik régi nyelvtankönyvem. Találomra belelapoztam, és elborzadtam, egyszersmind arra jutottam, hogy Magyar Bálint bár a magyarság ellenségeihez sorolható, azonban néhány megállapítása, amit minisztersége idején tett, ennek ellenére hordoz magában némi tárgyilagosságot.

Az alábbi szövegrészt 15 éves gyerekeknek szánták:

Nem kell ahhoz a pályakezdés célszalagjához közeledő pedagógushallgatónak (vagyis egy SoDI-nak) lenni ahhoz, hogy rögtön leessen: ezek az indokolatlanul bonyolult mondatszerkezetek tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy 15 éves tanulóknak nyugodt szívvel ki lehessen adni önálló feldolgozásra.

Valljuk be, az embernek tényleg van egy olyan érzése, mintha a tankönyv szerzői egyfajta ki nem mondott kollegiális összekacsintástól vezérelve, szánt szándékkal állítottak volna össze egy olyan tananyagot, ami nem hagyja tétlenségben a magyartanárokat, elvégre gyilkos hatékonysággal akadályozza meg a tanulók önálló munkavégzését. Így aztán tényleg nem kell létszámot leépíteni. :)

Pedig mindezt normálisan, és emberközelien is meg lehetne fogalmazni. Valahogy így:

Az eddig tárgyalt szempontok mellett a mondatok felbontása történhet aszerint is, hogy milyen szerepet töltenek be a közlésfolyamatban. Ezt a felbontást hívjuk aktuális tagolásnak.

A mondatok a közlésfolyamat szempontjából általában új elemeket is tartalmaznak. Ezt nevezzük a mondat rémájának. Emellett a mondatok gyakran tartalmaznak már ismert elemeket is. Ez a mondat témája.

A mondat témája nem felesleges dolog a beszédben. A világos kifejezéshez, és jól követhető beszédhez sokszor nélkülözhetetlen a már megismert közlések ismétlése. Ez a legkülönfélébb nyelvtani formában történhet. ...

(Az utolsó mondat megmaradhat az eredeti szövegből :-))

Pont. Ennyi. 

Lehet, hogy közel sem annyira szabatos, mint az eredeti, nagyon távol áll egy doktori disszertációban elvárható minőségtől, de egy közoktatási tankönyv esetében, ahol az egyik legfontosabb szempont a megértés, nem hiszem, hogy ezt feltétlenül a hátrányok közé kellene sorolni.

Ha pedig valakinek a magasröptű szakbarbárság a mániája, az foglalkozzon tudományos publikációkkal. Mert hogy ez a nehéz nyelvezet nem teszi műveltté, és a szövegértésre nyitottabbá a diákokat, az teljesen biztos.

Jómagam annyira gyűlölöm Magyar Bálintot, mint a szart, elvégre a hagyományos műveltség fokozatos kiirtása a középiskolai tananyagból csak a magyarfaló erőket, a tudatlanul fogyasztó birkákat kiszolgáló multikat, és a mögöttük álló Cion Bölcseit szolgálják, azonban a műveltség átadásának nem kell feltétlenül egyenlőnek lennie a gyerekek totális elkedvetlenítésével.

Következésképpen súlyos tévedésben van a szadesz, a létező problémákra sikerült a legkártékonyabb megoldást kifundálniuk. Pedig, mint ahogy a mellékelt ábra is mutatja, sokszor nem a törzsanyaggal, hanem csupán annak didaktikai felépítésével van a gond.

By SoDI