Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

És most kérek mindenkit, hogy hajtson fejet a Nagy Hős előtt.

Az előtt a bátor hős előtt, aki már olyan bátor, hogy ezt bátran világgá is kürtöli.

Kár, hogy a nagy bátorság odáig már nem terjed, hogy ha arcát nem is, de legalább a saját hangját vállalja hozzá.

No, ha ez nem bolsi provokátor, akkor senki se az.

By SoDI

Ma, gyerekek, a szórzótábláról tanulunk.

Didaktikusan haladunk, hogy a gyengék se maradjanak le.

Most szigorlatoztam pszichológiából, úgyhogy menni fog.

Na szóval...

• Egyszer egy az egy.
• Egyszer kettő az kettő.
• Amikor valaki a cionizmusról ír, politikai állásfoglalást tesz.
• Ha a judaizmusról, akkor teológiai állásfoglalást.
• Aki szarba csapás helyett csapba szarik, az menthetetlenül buta.

"Gondoltad volna, hogy az Ószövetség mellett hasonlóan fontos zsidó vallási irat a Tóra és a Talmud? "

Hű, apám, beszarás!

És Te gondoltad volna, hogy a kuvasz amellett, hogy kutya, még eb is?

Csuda dolgok vannak ám a világon!

By SoDI

update: Ha a csávó összeszedi magát, tud viszonylag pontos, és korrekt írást is összehozni a témában. De ez még mindig nem menti azt, ahogy a bevezető rész erős színvonalbeli kontrasztot képez vele.

Csintalan szerint a kuruc.infónak az a szerepe, hogy folytonosságot képezzen Bácsfi Dianával (illetve nyilván régebbről Szabó Albert bácsival, akinek nagyon nagy az orra). Ezt a tételt azzal kívánja bizonyítani, hogy a jobboldali portál az utóbbi napokban igen erős reklámtámogatást kapott a balliberális sajtóban.

Csintalan szerint "ezek a fiatalok" nem önszorgalomból, nem autodidakta módon "borzalmasak".

Szó se róla, én se vagyok a legapróbb részletekig kiegyezve a kuruc.info stílusával (ezt nemrégen le is írtam), ugyanakkor most valamennyire saját magamat is megszólítva érzem, már csak az Államrend Projektem miatt is. 

Annak idején, amikor a figyelem középpontjában volt, a VidékTV megbízásából egy 20 perces telefoninterjút készítettem Bácsfi Dianával. A magam részéről a mai napig provokátornak tartom őt, de ettől talán még megengedhető, hogy részletkérdésekben így utólag igazat adjak neki. Történt ugyanis, hogy a beszélgetés során szembesítettem őt Áder János vádjaival, miszerint a Magyar Jövő Csoportot a SZDSZ rendelte meg, miután az antifasisztáik nagyon bánatosak voltak valódi fasiszta híjján. Szerették volna, ha lenne újra ki ellen harcolniuk. Én ekkor nagyon izzadtságszagú, és szánalmasan eröltetett magyarázkodásnak éreztem Bácsfi kiasszony válaszát:

- Úgy látszik, Áder úr nem tudja elképzelni, hogy valaki őszintén tenni akar a hazájáért.

Mai szemmel már kicsit átértékelem a szavait.

Elvégre úgy néz ki, Csintalan úr nem tudja elképzelni, hogy valaki őszintén tenni akar a hazájáért.

By SoDI

Hát, gyermekeim az égben, úgy nézem, jó eséllyel vagyunk egy hasonló botrány szemtanúi, mint amikor Farkasházy rádiókabaréjában leadtak egy rosszízú Faludy György paródiát - már a költő halála után. Persze lehet, hogy tévedek, de bennem most hasonló érzések tódultak fel.

(Most egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy Faludyval politikai értelemben a legkevésbé sem tudtam azonosulni, de az illő kegyelet még őt is megilleti).

Mire is gondolok új "botrány" alatt? Most megy a TV2-ben egy régebbi Irigy Hónaljmirigy paródia ismétlése, ahol Győzikét fugrázzák ki.

Ez egyik jelenetben Győzike így szól a kutyájához hajolva:

- Hát már el is vesztél, meg is lették, kutyaiskolába is elvittünk, az is kiderült, hogy csak egy golyód van, hát mi a francot csináljak még veled, hogy nőjön a nézettség?

Meg is ölheted. - Villant fel bennem a gondolat a későbbi valóságot ismerve.

:-(

Ezt igazán kivághatták volna az ismétlésből. :(

By SoDI

Petrétei elvtárs szerint tavaly az ÁVH jó munkát végzett.

Ehhez én a magam szerény módján csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy október 23-án a rendfenntartó erők valóban szabályos és jó munkát végeztek, úgy elmondhatjuk, hogy a rájuk molotov-koktélokat hajigálók is szintúgy. Ők is jó munkát végeztek. 

Már ha köztörvényes bűncselekmény a jó munka mércéje, ugye.

By SoDI

Titokzatos "lélektani hadviselés" rovat. :-)

Támadt egy remek ötletem!

Egy olyan fantasztikus módszer, melyre még senki sem gondolt, de mégis átütően eredményes lehet a MÚK-ra készülve.

Február 1-ig keményen tanulok egy vizsgára, így addig nincs időm kifejteni, pláne kivitelezni.

Előrájáróban csak annyit, hogy az NBH, és a REBISZ módszereit saját maguk ellen fordíthatjuk!

Csütörtökig számelméletet tanulok, de utána:

Február 2-án, pénteken:

Magyar Államrend Megdöntése Projekt VI.

(első 5 rész itt)

By SoDI

Ui.: A törvény mezsgyéjén, de nem átszakítva azt. :-)

Ej, de szeretnék én egyszer ilyen hatékonyan közbeszédet tematizálni, mint ahogyan azt Gyurcsány Ferenc teszi!

A hétvégére összeütött egy 23 pontos irományt, és már a csapból is ez folyik. Az ember nem tud úgy odakattintani egy hírportálra, hogy ne éppen azt elemezgessék.

Jobbról, balról, Tótánál, a fidesz.hu-ról letölthető videók közt, mindenhol.

Ilyen unalmas szarokat én nem szoktam elolvasni, de most már juszt is nekiveselkedek. :)

A tanulás az elsődleges, de még a hétvégén idekanyarintom róla a véleményemet.

Azért siralmas, hogy még blogolás közben is milyen erős az emberben a nyájösztön. :-)

By SoDI

Na, kérem alássan, sikeresen túl vagyok a pepszi (pedagógia-pszichológia) szigorlaton, de nem ülhetek a babérjaimon, csütörtökön van ugyanis még egy vizsgám, amire nem árt alaposan felkészülni, így nem hagyom, hogy a blogolás rabolja az időmet.

Február 2-től viszont napi 8 órás erőbedobással új erőt vesz magán az Államrend Megdöntése Projekt; reszkessen, akinek van mitől! :)

By SoDI

Elképesztő, hogy Gyurcsány Ferenc mennyire lenézi az embereket.

Szó se róla, tisztában vagyok vele, hogy az itt olvasgatók nagy része szintén távol esne a mély tisztelettől egy szakadt romatelep lakóival beszélgetve, azonban Magyarország miniszterelnökétől elvárható, hogy ne sugározzon róla, mennyire egy óvódás értelmi szintjén mozgó csúszómászónak nézi a választóit.

Panaszkodik neki a roma asszony, erre pedig ő azzal a hangnemmel, ami négyéves hülyegyerekeknek jár ki gyógypedagógiai foglalkozáson, ilyet szól:

- Menni kell. Dolgozni kell. Nekem is dolgozni kell.

Nem bazmeg, neked nem kell. Te akarsz. Bárcsak ne akarnál. 

By SoDI

Nem tudom, hogy miért, de általában a legtöbb Mokka adás ihletet ad ahhoz, hogy leírjam a gondolataimat.

Az energiaügyi dolgozók kedvezményeinek a megnyirbálása kapcsán hangzott el az imént az alábbi párbeszéd:

Havas: - Képzelje, eddig harmad annyit fizettek, mint mi.
Liptai: - És ugyanúgy égett náluk a villanykörte, mint nálunk?
Havas: - Aha. Ez olyan, mintha én odamennék az árushoz, hogy újságíró vagyok, és harmadáron kérem az újságot.

Kóka János azt mondja, hogy ideje végre visszavenni az elmúlt évtizedekben megszokott kiváltságokat. A dolgozók kiváltságait. Mert ugye ebben az országban senkinek nincsenek kiváltságai, a dolgozóknak viszont, hű, azoknak aztán hatalmas, ezek a mocskos dolgozók kizsákmányolják a népet, le velük.

Agyrém.

Mielőtt beírná valaki, hogy kommunista vagyok, néhány dolgot érdemes leszögezni a kedvezményekkel kapcsolatban.

• Amióta van áramszolgáltatás, van kedvezmény. A kezdetek kezdetén is volt.
• Se Horthy, se Szálasi, se Rákosi, se Kádár, de még utánuk sem vette el senki.
• Amit még Rákosi sem vett el, azt Kóka most elveszi.

Hogy miért tartom ezt vérlázítónak? Azért, mert hasonlóan demagóg őrültség, mint amikor az MDF az örökösödési illeték ellen kelt ki "haláladónak" nevezve. És közben az igazságtalanságát hangsúlyozta.

Ők sem veszik figyelembe, hogy ez nem egy újkori adónem, hanem az egyik legősibb, és ebből adódóan a legigazságosabb elvonási forma. Ezt ugyanis már a római korban alkalmazták, éppen hogy a társadalmi szolidaritás miatt. Ha egy vagyonos római polgár meghal, akkor úgy igazságos, hogy ha az élete során felhalmozott javaiból - az egyenlőtlenségek tompítása végett - a köz, minden római polgár részesül.

A világ legszánalmasabb dolga, ha valaki régi, jól bevált, évszázados, esetleg évezredes tapasztalatok alapján tökéletesedett ügymenet ellen próbál harcolni.

Épeszű ember nehezen tudja visszafogni magát, hogy az ilyen kérdések felvetőit ne nevezze műveletlen útszéli bunkónak.

By SoDI

"Az időjárásból is a MÚK-ot vezetjük le" rovat. :-) 

Tudom, hogy szánalmasan hat, ha valaki gyakorta meríti a témáit az Index kiemelt blogjaiból, azonban megint egy olyan jelenséget tapasztaltam a Subba egyik bejegyzésének a kommentjeit böngészve, mely joggal érdemel egy hosszabb eszmefuttatást.

Adott ez a novella, ami a Tokio Hotel emblematikus testvérpárja köré kanyarint egy homoerotikus történetet. Magára az írásra kár is sok szót vesztegetni, az ábrázolt jelenet visszataszító minden tekintetben, ami pedig a leírás színvonalát illeti, jól látszik, hogy bár az általános iskolás szerző a korához képest meglepően fejlett önkifejező készséggel van megáldva, azonban az írói eszköztára csupán a Julia és a Romana magazinok gyakori szófordulataiból merítkezik.

Az számomra is érthető, ha valakinek olyan erős a rajongása, hogy ez egyedi történetek megalkotására sarkallja, elvégre még én is képes voltam néhány hete - huszonéves fejjel - őszintén meghatódni az Elfen Lied című anime szerelmi szálán, pedig ott csak hülye rajzolt alakok tátognak ugye, míg ezek legalább élő emberek. :-)  

Ami mégis meglepő, az a Subbára kommentelők általános reakciója. Egyrészt  sokak elképzelhetetlennek tartják, hogy ez a novella valóban egy 12 éves lánytól származik. Én magam saját tapasztalatból sem tartom ezt annyira hihetetlennek. Közel hasonló korban lehettem ugyanis, amikor ilyesfajta írások születtek tőlem Tini Nindzsa Teknőcös témában. Igaz ugyan, hogy a most tárgyalt novellával ellentétben az én egykori történeteim soha nem mozdultak el a klasszikus értelemben vett rút devianciák irányába, de ha szigorúan vesszük, April O’Neil és a történet egyéb főszereplői közötti, kimerítő részleteséggel ábrázolt légyottok bizonyos tekintetben akár még durvábbnak is tekinthetőek ennél, hiszen az már animalszex, ugye. :-)

A másik dolog, ami sokakban értetlenséget keltett az az, hogy egy fiatal lány esze hogy a fenébe járhat ilyen téma körül. Holott ezen sem kell különösebben csodálkozni, elég ha megnézzük, hogy a Tokio Hotel sikere mekkora arányban épül a tagok különös megjelenésére, és ezzel együtt a fiatal korukra, hogy rájöjjünk, a marketing szempontból kétség kívül mesteri összeállítás a rajongókban kialakuló vonzalmat nagyrészt az életkori közelségre, és ezzel vegyítve az olyan, közvetlenül nem megjelenített kettősségekre építi, melyek szinte törvényszerűen alakítják ki egyes befogadókban a láttottaknak, és a bemutatottaknak a tervezettnél sokkal szélsőségesebb lecsapódását.

Magára az együttesre sokkal több szót talán nem is érdemes vesztegetni, elvégre világosan látszik, hogy ez csupán egy időszakos vállalkozás, mely a varázsát vesztve viharos gyorsasággal értéktelenedik el.

Erősen üzleti gondolkodású emberként minden elismerésem a koncepcióért, amit a menedzserük felépített. Felismerte a hatalmas potenciált, ami ebben a kétség kívül rém dekoratív, és fejlett mozgáskultúrájú ikerpárban rejlett, rakott még melléjük dísznek két átlag, szürke  kölyköt, mert a "Kaulitz Bruders" mégis csak kurva gagyi név lenne, kicsit rájátszott a legjellegzetesebb tag feminim jellegére, oszt mehet a tuti, fizess paraszt. Működőképes elgondolás, automatikusan megjósolható sikerrel, azonban elég tekintetünket az orosz Tatura vetnünk ahhoz, hogy mérnöki pontossággal jelezhessük a termékgörbe meredek esését. Miután Elena és Yulia nagykorúak lettek, hirtelenjében érdektelenné vált az All the thing she said koncertek korábbi egyedi eleme, elvégre csókolózó huszonéves picsákat az ember minden sarki bárban talál. Felnőtt korára sok mindenki megbolondul, így ilyenkor már belesimulnak a nagy tömegbe, nincs bennük semmi érdekes. Ugyanígy a Tokio Hotel énekesének az érése is ilyen fordulópontot jelentett. Kiválóan megfigyelhető ez, amikor ez a kifestett szemű Bill, aki a posztereken a csapat "te előre állsz, a többiek valahogy mögéd, tök mindegy" szerepet betöltő húzóembere, immár mutált hangjával küszködve adja elő az egyik legismertebb slágerüket, a Schrei-t, vagy az, hogy az ezen új állapothoz tervezett frissebb klippjeik jelenlegi formájukban a hasonló tucatzenekarok körébe süllyesztik le őket, miután a vokál elvesztette a korábbi, fiatalságából fakadóan egyedi hangszínét. 

Mivel tehát érdektelen dolgokra nem szeretek időt vesztegetni, beszéljünk inkább a harmadik jelenségről, amit nagyon furcsáltam a Subbánál kommentelők gondolatvilágában. Ez pedig röviden így foglalható össze: "Az még rendben van, hogy buzikról ír, na de testvérek között? Ez undorító."

Hogy miért találom ezt a gondolatmenetet groteszknek? Hát lássuk. Az ugye mindenki számára egyértelmű, hogy a törvény azért tiltja a vérfertőzést, mert a génkeveredés hiánya sokszorosan megnöveli annak az esélyét, hogy az így megfogant magzat torzszülőtt lesz. Én magam a katolikus egyház azon álláspontjához közeledek, miszerint a nemi érintkezésnek elsősorban az utódnemzés célját kell szolgálnia. Kivitelezési részletkérdésekben ugyanakkor megvan a saját különvéleményem. Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy a házasság előtti, fogamzásgátlók alkalmazása mellett gyakorolt nemi élet, tekintve, hogy egy későbbi, életre szóló párkapcsolat alapjait rakhatja le, tekinthető-e a tényleges gyermeknemzés-folyamat első szakaszának, vagy hogy a kondom használata elfogadható-e annak okán, hogy esetleges szakadása esetén nem zárja ki a fogamzást, én mindenesetre mind a két kérdésre igenlő választ adok.

Ilyenformán ugyanakkor, teológiai alapon, a leghatározottabban elutasítom az olyan érintkezések létjogosultságát, melyek még a fent leírt közvetett módon sem tekinthetőek a gyermekáldás előkészületeinek. Ezen szempontrendszer mentén pedig a távoli ismerősök, és a testvérek közötti homoszexuális kapcsolat differenciálatlanul ugyanabba a kategóriába esik.

Itt pedig megint csak a liberalizmus természetrajzához kanyarodhatunk vissza, amit a Tóta W. Árpáddal folytatott vallási vitám továbbvezetéseként írt eszmefuttatásomban, a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiből világosan levezettem.

Ha a hagyományos, konzervatív értékek következetes képviseletével, melyek eredeti formájukban évszázadokon keresztül jelentették a társadalom egyetlen megtartó erejét, nem szabunk gátat a lopakodó korcsosításnak, akkor nincs megállás a totális elállatiasodásig.

Egyetlen kérdés van, amit az úgynevezett liberális értékekkel kapcsolatban fel kell tennünk.

Miért pont itt álljunk meg?

Ez az a kérdés ugyanis, ami mindennél világosabban megmutatja nekünk ennek a torz eszménynek a rothadó bűzt árasztó mélységeit. Ugyanis erre nincs válasz. Pontosabban mindig más a válasz. Ha egy szintet megszilárdítottak, ha már megkérdőjelezhetetlen dogmaként sikerült elfogadtatniuk az aktuális állapotot, akkor tovább lépnek új területekre.

Soha nincs vége. 

Nem hiába alakult meg Hollandiában a pedofil párt. Ne legyenek kétségeink, nem idegenek ők a liberalizmus hosszú távú fősodrától, csak egy kicsit sietnek. De ha nem teszünk valamit, úttörők lesznek, és ha nem vagyunk elég erősek, a homofóbia szó után néhány évtizeden belül megismerkedhetünk a pedofóbia fogalmának új jelentésével is!

Én pedig ezt nem akarom.

Egy hozzám hasonló konzervatív polgárnak úgy érzem, fontos életküldetéssévé kell válnia, hogy rendet tegyen a végletesen összezavarodott emberek fejében.

"A buzi rendben van, de a vérfertőzés nem". - mondják a zavarodottak, és én a fejemet fogom, hogy miként juthattunk el idáig. Mi a különbség? Ha nincs meg az utódnemzés esélye, akkor csak értelmetlen részletkérdésekről, elképesztően halvány árnyalatokról beszélgetünk.

Mind a kettő azonos mérce szerint mérettetik meg. Mind a kettő azonos mérce szerint sorolandó az elfogadandó, vagy elutasítandó dolgok közé. És e közös mérce csak egyetlen értéket mutathat a végén. Mégpedig azt az értéket, ami mentén ellensúlyozni lehet a szélsőliberális rombolást, és vissza lehet terelni a megzavart társadalmat a régi, kipróbált, és méltán bevált évezredes értékek felé.

Március 15-e talán ehhez lehet az első lépés.

By SoDI

Ui.: Tokio Hotel címke nincs, és nem is lesz. :)

Tomcat kiáll a kutyák jogaiért. Emlegeti a zsidókat. Saját (illeték)költségeihez gyüjtésen gondolkodik.

Nem gondoltam volna a múlt héten, hogy ez a rajzom mára ilyen húsbavágóan aktuálissá válik. :-)

By SoDI

(Rovatunk támogatója a South Park Studios.)

Ma reggel a Mokkában mindannyiunk kedvenc okos nője, Jakupcsek Gabriella a Schöpf-Mérei Kórház igazgatójával beszélgetett a tervezett felszámolásról.

Ez még nem is lenne érdekes, azonban, mint ahogy az élő adásban gyakorta megesik, Freud ismét erősen befigyelt.

Ilyet szól ugyanis:

- A kormányoldalról egyedül Demszky Gábor szeretné megszüntetni Molnár Lajost.

Ha ez igaz, a mélyen tisztelt Főpolgármester Úrral rokon lelkek vagyunk. Ő az új példaképem. :-)

Asszem, ki is nyomtatom poszternek az ágyam fölé.

By SoDI

Jelentem alássan, sikeresen túl vagyok a didaktika vizsgámon, így egyenes az út a jövő héten esedékes komplex pszichológia-pedagógia szigorlathoz.

Viszont belém hasított a felismerés, hogy ha azt abszolválom, soha többé nem lehet belőlem jó szcientológus.

Ejnye, ejnye.

No, majd csak túléljük valahogy. :)

By SoDI

Most nézem csak, hogy a videá-ról, a t-com videómegosztójáról eltűnt az Államrend Megdöntése Projektemet reklámozó rajzfilmem.

A cenzúra nagy úr. 

Érdekes módon a videobomb-on, a youtube-on, a google videón, és a freevlog-on senkinek nincs baja vele.

Vajon melyik alattomos bolsevik matávos találta uszítónak?

By SoDI

Éppen veszett tempójú tanulás közepén állok, de nem tudom megállni, hogy egy teaszünetnyi időben ne foglaljam össze, valójában mi is állhat a Magyar Nemzetben megjelent, többek közt Áder Jánost is támadó írások hátterében.

Tóta a maga egyszerű modorában próbál viccet csinálni Kósa Lajos azon nyilatkozatából, amelyben kifejti, hogy ezek a Fideszen belüli harcokat taglaló fantazmagóriák nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc célját szolgálják.

Pedig ha jobban belegondolunk, akkor rájöhetünk, hogy nem is olyan hihetetlen ez a teória.

Csintalan Sándor nagyon jól összefoglalta ezt a tegnapi műsorában.

A balliberális média-túlreprezentáltság okán a Magyar Nemzet az egyetlen jobboldali napinap. Természetes tehát, hogy a nemzeti oldal széles gondolkodói rétegeinek ad lehetőséget a konstruktív párbeszéd jegyében a megnyilatkozásra.

A lap ezen kényszerű központosító jellege viszont könnyen adhat módot arra, hogy valamely bolsevik elem (és igen, akár maga Gyurcsány Ferenc, vagy valamelyik beosztottja) kihasználja ezt, és visszaélve a szerkesztőség jó szándékával, valamint azzal, hogy az ott ülők a hasonló vitákban előremutató lehetőségeket láthatnak, a jobboldali sokszínűség álcája mögött könnyűszerrel nyomjon keresztül ellenséges agyrémeket a rostán.

Senki se állítja, hogy ez így van, de nem is kellene kapásból elvetni ezt a lehetőséget. Elvégre maga Kósa se mond többet, mint hogy érdemes elgondolkodni rajta.

Ugyanis közel sem lehetetlen.

By SoDI