Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Hoppá! Egész érdekesnek ígérkezik az első Shippuuden Movie! :)

By SoDI

Volt már veled olyan, hogy álmodban egyszer csak nézőpontot váltottál, és a történet egy másik szeretplőjének bőrében találtad magad?

Na, nekem tegnap éjjel egy ilyen hülye álmom volt.

Miután reggel felébredtem, azonnal a gép elé ültem, hogy leírjam magamnak a cselekmény lényegét, mielőtt elfelejtem, azzal a céllal, hogy ma este olvasható, irodalmi alakba ölthessem a blog számára.

Ehhez viszont még sincs kedvem, úgyhogy aki kíváncsi, az most változtatás nélkül olvashatja el az eredeti txt-t.

Kicsit furcsa a nyelvezete, mert eredetileg saját magamnak írtam, és így nem volt szempont, hogy rajtam kívül bárki más is megértse. :)

By SoDI

Van valakinek ötlete, hogy mi történik itt?

Valami légy? Szilvásy Petya megátkozta őket? :)

By SoDI

By SoDI

Mindennapi hungarista videónkat add meg nekünk ma...

A mai elítélendőSzélsőség-adagunk ütős darab, ezért feltétlen respect az alkotónak.

Bár a "Jézust kinyírta a bűnös nép, de Isten újra elküldte a fényt, Szálasi Ferencet" felütés első blikkre még nekem is erősnek tűnik, de ettől még jó anyag. :)

A lényeg az, tetszik tudni, hogy ne legyen ateista. ;) 

By SoDI

ALERT!  

Kockarovat. Aki nem kocka, annak talán uncsi lehet. ;)

Így nyáron, amikor van időm olyan mélységben is beleásni magam egyes technológiákba, mely már jócskán túlmutat egy elfogadható egyetemi gyakorlati jegy követelményein, kezdek egyre inkább ráébredni arra, hogy egyes, központilag meghatározott szabványok sokszor csupán elméleti irányjelzőként működnek.

Amikor Grespik Lászlót a jogi kamara fegyelmi eljárás alá vonta, amiért meg merte kérdezni egy bírótól, nem-e zsidó (akkor ugyanis elfogultnak számított volna a konkrét perben), azzal a tanulsággal zárult az ügy, hogy az etikai kódex csupán fából vaskarika. A webfejlesztésben sokszor ugyanez a helyzet a hivatalos W3C specifikációk témájában.

Az, hogy rengeteg CSS megoldást nem lehet Internet Explorer alatt alkalmazni (bár ez IE7 alatt sokat javult), és sokszor még a Firefox működése sem felel meg a specifikáció követelményeinek, közismert. Nincs mese, az ember jobban teszi, ha olyan nyelvi elemek használatára szorítkozik, melyek működése a legtöbb böngészőben hasonló végeredményt produkál, vagy legalábbis úgy építi fel az oldalmegjelenítést, hogy a W3C ajánláshoz közelebb álló funkciók csupán alternatív extraként, parasztvakító csiliviliként legyenek jelen.

Az viszont, hogy milyen szarakodás megy a JavaScript nyelv körül, már tényleg röhejes. Olyan, hogy valamelyik böngésző értelmezője pontosan megfeleljen az ECMA-262 leírásnak, nem létezik. Mindenki ehhez igazítja a saját megoldását, de mindenki másként nevezi el. A Microsoft például, amióta ki lett tiltva az alapértelmezetten telepített Java a Windows XP-ből, úgy utálja a Sun-t, mint a szart, így a saját terminológiájában még véletlenül sem használ konkurens technikákra utaló kifejezést (java). Nála tehát jscript-ről beszélünk.

Persze szép és jó lenne az életünk, ha csupán az elnevezésben lennének ilyen különcségek, de nincs ilyen szerencsénk. Amikor valamelyik csoportnál (akár a Microsoft-nál, akár a Mozilla együttműködő fejlesztőinél) megfogalmazódik egy új ötlet, beleépítik a saját verziójukba, és meghirdetik, hogy hű, milyen jó ez így. Ezt pedig látja a konkurencia is, ezért ő is megírja ugyanazt a saját rendszere alá, amely így, bár közel azonosan működik, de néhány metódusban különbözik, nehogy valaki lopással vádolhassa őket.

A webfejlesztők szempontjából ez a sok "apró" eltérés úgy jelenik meg, hogy a munka nagy része nem egy adott böngésző alatti működőképességre koncentrálódik, hanem a lassan könyvtárnyi terjedelmet elfoglaló, teljesen értelmetlen különbözőségek menedzselésére. Így egy széleskörűen működőképes kód úgy néz ki, hogy egy rakás try - catch blokk, illetve egyéb hibakezelési megoldások vannak egymásba ágyazva, abban a reményben, hogy akármilyen egzotikus dzsunga böngészőt is használ a júzer, a sokadik kivételkezelés után csak lesz egy pont, ahol nála is hajlandó működni a cucc.

A slusszpoén ebből egyenesen következik. Mivel a verzióháború manuális kezelgetése erősem a produktivitás rovására megy, amely ("rohanó világunkban, ahol az idő pénz, bla bla bla") jelentős hátrányt jelent a fejlesztőcégeknek, így az igazi megoldást ilyenkor az olyan, előre megírt függvénykönyvtárak használata jelenti, mint amilyen például a Script.aculo.us.

Az egyetlen probléma ezzel, hogy ekkor nem központi ajánlások minél pontosabb követésére fordítod az időt, hanem helyette egy házi keretrendszer készítőinek belső logikája mentén építed fel a kódodat, mely így mindennél távolabb vezet a W3C és ECMA leírások közvetlen használatától.

Ha élni akarsz, akkor nem ragadhatsz le az etikai kódexnél - mondja Grespik. És ugyanígy a központi webajánlásoknál se. Mert a gyakorlatban mindkettő csak dísz.

By SoDI

A balliberális oldalon kedvelt szófordulat, hogy a Magyar Nemzet nem is 'valódi újság', csak valami meghatározhatatlan, kategóriákba nem sorolható nyomdaipari termék.

Mert egy valódi újság szilárd szakmai alapokon áll, és a benne dolgozók előtt folyton a Pulitzer-díj reménye lebeg. A Nemzetben viszont csak orbánsegg-nyalás megy, maradi reformellenesség, meg néha egy-két fújnáci kirohanás.

Hogy ilyenkor miért nem jut eszükbe a Teller-levél, mellyel 'Magyarország legnépszerűbb napilapja' kiérdemelte az elsőszámú kegyeletsértő szemét titulust, nem tudni. De ha az emlékezetük több évre vissza nem is terjed, az utóbbi napok eseményei alapján igazán leeshetne nekik, hogy ezek a balos lapok egy tényszerű tájékoztatásra vágyó ember számára legfeljebb kutyapiszok felszedésére alkalmasak (hátsónkat kitörölni viszont már nem, mert ahhoz túl érdes az anyaguk).

Elsőként, néhány napja a Néphazugság vádolt be egy Fideszes képviselőt a szoci Vadász elvtárs futárvadászatával. Ma pedig a Népfasza hazudozott - most röhögni - a saját oldaláról. Merthogy Veres valójában nem mondott olyat, hogy már 50 millát házakra is ki kell vetni a luxusadót.

Miután a Magyar Nemzet soha nem követ el ilyen súlyos hibákat, melyet a ballib sajtó futószallagon szállít, sőt, a legtöbb, tényszerűen összeállított oknyomozó írást ők szállítják, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzet Magyarország legújságabb újságja.

By SoDI

Ez a duma nekem nagyon tetszik:

"Mi tudjuk és hisszük, hogy a természet örök törvényei szerint az új élet véráldozatot követel még az anyától is."

Éppen ezért nem tudok a legkevésbé sem egyetérteni azokkal, akik elítélik a tavalyi MTV ostromot, vagy annak bármely mozzanatát.

Most ne tessék azzal jönni, hogy ez csupán egy háborús bűnös 'fasiszta' uszítása, ugyanis nem a véren van a hangsúly, hanem az új életen, a kivirágzáson, és a tömegek hosszú távú boldogulásán.

A harc nem más, mint üdvözítő konszolidáció, utóhatásában pozitív tendenciákat szolgáló mozzanat.

Én szilárdan hiszek ebben a gondolatban, és ezért tisztelem mélyen Emmanuel Todd professzor urat. Mert bár minden normális ember mélyen pacifista, de ez nem kell, hogy demagógiát jelentsen, elvégre aki nyitott szemmel jár, annak látnia kell az egyensúlyi folyamatokat is. (Ez egyben pozitív szemléletet is jelent, éppen ezért nem tudom komolyan venni azokat a közeli világvégéről prédikáló Jehova tanúit, akikkel viccből néha elbeszélgetek. Aki az MTV-nél égő autókon sipákol, az pont ugyanilyen pesszimista, mindent túldramatizáló vészmadár.)

By SoDI

Nem tudom, hány milliót költ Gyilkos Ágnes sleppje a kórházak felszámolására, de abban biztos vagyok, hogy ha rám bízzák, sokkal jobban járnak. Ezek ugyanis még a romboláshoz is tehetségtelenek. :)

Az ember azt hinné, hogy ebben az országban már semmin nem tud meglepődni, aztán mindig rá kell döbbenie, hogy téved. Újra és újra.

Ha nem megy a fenti videó, akkot kattints ide!

HírTV riport - öreg bácsi mutogatja a receptjeit. Rendszeres orvosi ellátásra szorul, eddig az egyik megszűnt kórházba járt, de amikor tegnap ment, közölték vele, hogy onnan már elköltözött az osztály. Nosza, semmi gond, alkalmazkodni kell, bácsika felhuppan a villamosra, megy az új kórházba.

Ja, hogy ott még nem indultak el. Majd talán egy hónap múlva.

- Hát én addig hova menjek gyógyszerért?

Ez megint faszán meg lett szervezve. Gratulálunk.

By SoDI

Miután úgy látom, hogy rengeteg súlyos félreértés él a fejekben arról, hogyan is működik a globális kereskedelem, úgy érzem, érdemes tisztáznunk néhány dolgot.

Ebben az eszmefuttatásban helyenként kénytelen leszek a neoliberális megközelítés felöl szemlélni az eseményeket, szemben a jobboldali narratíva lokális jelentőségeket sokszor felülbecsülő álláspontjával, de ezt kizárólag azért teszem, hogy a valóságtól elrugaszkodott álproblémák ne vonhassák el a figyelmünket a valódi kérdésektől.

Kakukktojás a szemétdombon 

Elsőként egy nagy tabut szeretnék ledönteni. Valamelyik este rádöbbentem arra, hogy még a Gyurcsány kormányban is akad olyan miniszter, aki jó helyen van a helyén. (Ettől függetlenül a többit továbbra is egyenként kéne a Dunába lőni, de ez most részletkérdés. :-)) Gráf József az egyetlen olyan kormánytag, akit hallgatva nem nyílik ki a bicska az ember zsebében, elvégre látszik rajta, hogy nem zárkózik el a szakmai szervezetekkel való széleskörű egyeztetésektől, nem veszi semmibe a gazdatársadalom különböző rétegeinek érdekeit, így pedig egy olyan kormányzati politikát testesít meg, mely egy népszolgálatot komolyan gondoló vezetőtől valóban elvárható.

Feltehető persze a kérdés, hogy ha ilyen kiváló agrárminiszterünk van, akkor őszre miért várható az élelmiszerárak egekbe emelkedése. Nos, amikor valaki (pl. Tomcat) azzal jön, hogy a tavaszi fagykár, és a múlt havi hőség csak egyik komponens a sok közül, és ez még önmagában nem indokol drasztikus drágulást, akkor tökéletesen igaza van. A probléma ott kezdődik, hogy aki ilyen véleményen van, általában itt pontot is tesz a mondat végére, és a többi szempont vizsgálatára már egyáltalán nem pazarol energiát.

Bioetanol - kukorica az autóba

Pedig az összes valamirevaló szakember megmondta, hogy elsődlegesen az amerikai bioetanol-gyártásnak köszönhető az áremelkedés. Egymás után nőnek ki odaát a földből a gyárak, melyek üzemanyagot állítanak elő a kukoricából, így megindult egy szükségszerű folyamat, aminek a hatására a kukorica ára nagyon lassan a kőolajéhoz kezdett igazodni. (Az, hogy valaha megközelíti, egyelőre csupán utópisztikus rémlátomásnak tűnik, de még ez sem teljesen kizárt.)

Hogy nekünk ehhez mi közünk, amikor egyrészt Amerika nagyon messze van, másrészt pedig  - ahogy Mária Terézia is megmondta - évszázadokon keresztül mi voltunk Európa éléskamrája?

Nos, mindkét felvetésre ugyanaz a válasz. Annyi 'a közünk', hogy amikor még Amerika messze volt, és amikor még valóban mi voltunk 'az éléskamra', akkor nem volt olyan fejlett a logisztika, mint manapság. Megfelelő mennyiségen túl nem számított elenyésző kiadásnak egy terményt a világ másik részén értékesíteni. Mindenki, aki kizárólag a helyi adottságokról beszél, nagyvonalúan elfelejti, hogy a mai világgazdaság nagy részben az olcsó szállításra épül.

Hülye lesz a magyar gazda itthon fillérekért túladni a kukoricán, ha jobban megéri exportálni.

És a kenyér?

Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy 'ez csak a kukorica', de mi köze van mindennek a sertéshús árához. Nos, a disznó kukoricát eszik, tehát az árába beépül a kukorica ára. Ezt szerintem bármelyik 10 éves kisgyerek képes belátni. :)

A kenyér árában pedig ott jelenik meg mindez, hogy a piacnak kutya kötelessége kompenzálni a búzatermelőt amiatt a közvetett veszteség miatt, ami abból fakad, hogy annak ellenére is hajlandó búzát termelni, hogy különben hülyére keresné magát a kukoricán.

Ha nem akarunk éhen dögleni, vagy kenyér híján belefulladni a kukoricába, akkor láthatjuk, hogy nem kerülhető meg ennek a haszonáldozati költségnek a fedezése. Szerintem ez is pofonegyszerű összefüggés, felesleges sokat magyarázni.

Hol ebben a piacgazdaság?

A másik felvetés (szintén többek között Tomcat-től), hogy ha valahol központi ármeghatározás van, akkor az nem valódi piacgazdaságra, hanem szocialista tervgazdaságra hajaz. Pedig a valóságban nincs központi ármeghatározás. Az égvilágon semmi se tiltja a parasztnak, hogy az uniós intervenció szabta szint alatt értékesítse a terményeit. Ha hülye akar lenni, lehet hülye is. :)

Ennek persze az a hátránya, hogy hiába vannak tele a magyar raktárak, a bennük tárolt termény nem a mi tulajdonunk, hanem az Unióé. Így fordulhat elő az a skandalum, hogy román gazdák vásárolnak be a magyarországi készletekből, mely végső soron ősszel nálunk fog árufelhajtó hiányt eredményezni. Azt azonban, hogy ez mennyire egyoldalú hátrány, mégsem lehet a pillanatnyi helyzet alapján megítélni, elvégre ha az ő intervenciós raktáraik lennének tele, akkor abból fordított helyzetben mi elégíthetnénk ki a saját igényeinket.

Ráadásul ez az "elrabolják a kajánkat a szőröstalpúak" demagógia már csak azért sem állja meg maradéktalanul a helyét, mert bár - mint már említettem - manapság viszonylag tényleg alacsonyak a szállítási költségek, ugyanakkor nekünk ezzel együtt is jobban megéri a saját készleteinkből bevásárolni, mint bárhol máshol. Ezt is képes bármelyik 10 éves gyermek belátni: mivel nem kell szállítani a cuccot, helyben olcsóbb. Itt jön be a képbe Gráf miniszter úr kompetenciája, így talán megelőlegezhetünk neki annyi bizalmat, hogy hajlandó lesz költségvetési keretből lekötni a hazai raktárak tartalmának nagy részét.

"Ezért volt szar belépni az EU-ba!"

Ez azért nem ennyire egyszerű. A világgazdaság vérkeringésének az EU nélkül is része lennénk, így a gazdáink akkor sem lennének hülyék a világpiaci ár töredékével beérni. Tetszik, nem tetszik, a valódi klasszikus piacvédelem ma már csak Észak-Koeához hasonló, a külvilágtól tökéletesen elzárt rendszerekben képzelhető el, minden más berendezkedés feltételezi a globális tendenciák hol nagyobbrészt, hol kevésbé előnyös hatásainak érvényesülését.

- És a nemzetiszocializmus? -

Itt persze, ha nem vagyunk teljesen belehülyülve a neolib terminológiákba, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mennyiben jelenthet megoldást a Hungarizmus gazdaságpolitikájának modern kori aktualizálása. Ezzel kapcsolatban a fő dilemma, hogy egy belső rendszer kialakításával a nemzetközi zsidóság irányítása alatt lévő külvilág rosszallása - az ipari együttműködés tudatos szabotálása útján - okoz-e nagyobb kárt, mint  amennyi előnyt a lokális szocializmus bevezetése jelenthet.

Ez egy nagyon bonyolult kérdés, én bevallottan kevés vagyok a megválaszolásához, bár kétség kívül érdekfeszítő téma, így kiváló vitaindító lehet.

Mindenesetre, amíg erre nincsenek kikristályosodott válaszok (mely alatt nem a 60 évvel ezelőtti viszonyok önmagában való elemzését, hanem a jelenre vetítését értem), sajnos kényszerű meghatározottságnak tűnik, hogy ha Texas-ban bioetanol-gyár épül, akkor "Kecskeméten drágább lesz a vaj".

By SoDI

A "SoDI elhatárolódik" című rovat következik. 

"De a szivárványszínű zászló vérrel lesz borítva."

Én természetesen elhatárolódom. ;P

A "SoDI elhatárolódik" című rovatot látták. 

By SoDI

Tóta démon megint nekiment egy egzisztenciáját féltő szorgalmas magyar embernek.

Hogy Cs. Kádár Péter elvtelenül neolib, pénzuralmi szemléletű kigúnyolásáról mi a véleményem, nem írom le még egyszer, aki kíváncsi, keressen rá az ottani kommentek között (nicknév: sodika).

Sokkal érdekesebb, ahogyan néhány észjátszós yuppie Cs. Kádár úr kinézetén élcelődik. Vegyen másik szemüveget, nyírassa le a haját, és szedje rendbe a szakállát. Komolyan, mintha a katonaságnál lennénk!

El tudom képzelni, miféle idióta, magát metroszexuálisnak nevező látens buzeráns lehet az, aki ilyen baromságokat írogat. Szőrtelenített mellkas, szanaszét szolizott bőr, és az a tévhit, hogy nem rohadtul szánalmas, hanem éppen hogy csak így lehet modern, és 'ápolt'.

Holott Cs. Kádár úr csupán egy régi vágású, egyéni, megszokott stílusát őrző szaki, akit tisztelni illik mindezért.

Azt várni tőle, hogy menjen el valami buzi stylist-hoz, és változtasson a fizimiskáján, szimpla irigység! Akik ezzel jönnek, irigylik Kövér Lászlót, és irigylik Hobót is. Mert tudják, hogy ők soha nem fognak egyéniségként kinézni.

Cs. Kádár Péter ugyanis nagyon jól néz ki így!

By SoDI

Ui.: Nem, nem irónia, tényleg. Ugyanis tiszteletet sugároz.

Szociális érzéketlenség, galiciáner a neved.

Avagy az egybefolyó takony és nyál súlyosan károsítja Ön és környezete empatikus érzékét!

By SoDI

Update: Ugye emlékszünk?

"Imrének ezúton kívánjuk, hogy ha mégis sikerült akárcsak egyetlen székely embert is megbántania, akkor az kérgesre dolgozott tenyerével úgy vágja szájon nyegle és tiszteletlen stílusáért, hogy orrváladéka – amely fajtájának szubsztanciáját adja – a fülcimpájáig fröccsenjen.”

Forrás

Ez most amolyan hangos elmélkedés lesz a saját vállalkozásomról.

Akit nem érdekel, ugorjon tovább. :)

• Tökéletesség 

Azt hiszem, ahogy vizsgálom mások megoldásait, egyre inkább kezdek rájönni, hogy hatalmas akadály a valódi produktivitás előtt, ha valaki a tökéletesség bűvkörében él, és évekig pepecsel egyetlen projekten anélkül, hogy kidobná a nyilvánosság elé.

• Soha nem lesz kész? Nem is kell!

A Web 2.0 koncepciója pont arról szól, hogy mindig minden béta, és örökké az is marad. A szolgáltatási szemlélet tükrében ez nem hogy hátrány, hanem éppen hogy hatalmas előny!

Egy szolgáltatás akkor igazán kiváló, ha érződik rajta az ügyfél-orientáltság. Vagyis ha a fejlesztők és a felhasználók kölcsönös visszajelzések útján folyamatosan segítik egymás munkáját. Úgy lehet valami igazán képes arra, hogy valós igényeket szolgáljon ki, és valódi értéket nyújtson széles tömegeknek, ha folyamatos változásban van, és hozzáigazodik az újabb és újabb tapasztalatokhoz.

• Sok apró szemét helyett egy nagy kincsesláda!

Az, hogy a párhuzamosan fejlesztett 5-6 projekt milyen hatalmas erőpocsékolás, arra kiváló példa, hogy egyszerre van a tulajdonomban többek között az autozona.hu, mlmcenter.hu, webmilliomos.hu, videolevel.hu, ingatlanceg.hu, marketingmix.hu, agrarhalo.hu domain, és még jónéhány, itt fel nem sorolt, egyenként 5-10%-os készültségi fokban lévő megoldás, aminek természetesen semmi értelme, hiszen ennyi erővel már régen felállíthattam volna egy olyan tökéletes rendszert, mely után mindenki megnyalná mind a 10 ujját.

(Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ezek csak a saját személyes projektjeim. Azokat, melyeket valakivel társulva készítek, pl. az angol piacra szánt egyik alkalmazást - melyről részleteiben még korai írnom itt a blogon - egytől egyig a társaim elvárásainak megfelelően, közel kész állapotba juttattam már, vagyis másokkal közel sem vagyok olyan link, mint saját magammal szemben. :-))

Szóval az egymás mellett vezetett személyes projektek koncepciójával egyszer és mindenkorra leálltam, ami azt jelenti, hogy elhatároztam , hogy addig nem kezdek bele új megoldás fejlesztésébe, míg az előző piacképes állapotba nem jut.

Az önmotiváció pedig ott jelenik meg, hogy a piaci bevezetés jutalma, hogy megengedem magamnak egy-egy új szál elindítását. :)

• Amint használható - rögtön START!

Ez az, ami a legfontosabb. Ez az egész gondolatmenet, a hatékony energiafelhasználás sarokpontja. Nem kell rögtön az elején minden apró ötletet belezsúfolni a megoldásba.

Amint elérkezik az a szint, hogy a piac számára minimálisan már elfogadható a cucc, azonnal el kell indulni! Az extra szolgáltatások pedig jöhetnek utólag, folyamatosan.

Ha belegondolunk, ez a legjobb megoldás, mert ahelyett, hogy a bőség zavarával bizonytalanítanám el a leendő ügyfeleket, egy olyan rendszert kínálok fel nekik, mely a folyamatos megújulás, és gyarapodás jeleit mutatja. Ez pedig mindennél jobban képes megalapozni a bizalmukat, és azt az érzést, hogy jól választottak.

Szóval most a fentiek alapján elhatároztam, hogy záros határidőn belül kiszabadítom magam a tökéletesség-mániából, hogy már a piaci bevezetés konkrét, és meglépett szakaszairól számolhassak be itt a blogon. :)

By SoDI

Ma összegyűjtök néhány apróságot, melyeket most már nyugodtan elmesélhetek, mivel egyik sem fog befolyásolni le nem zárt ügyeket.

• #1 - Rabosítás "elszabotálása"

Engem az október 23-i ügyemben kötelező lett volna rabosítani. Mivel a bűncselekmény, mellyel rágalmaztak, öt éven is túlnyúló börtönbüntetéssel fenyegetett, így egyszerre kellett volna tőlem fényképfelvétel mellett ujjlenyomatot, és DNS-mintát is venni.

Ez annyira fontos momentuma az eljárásnak, hogy még a TV2 Naplósait is keményen rabosították, amikor eljárás alá vonták őket a parkolóőr-megvesztegetős riportjuk miatt.

Nos, ez nálam mégis teljesen elmaradt.

Az első ügyészségi kihallgatásomon bár közölték velem, hogy most, amint végeztünk, sort fogunk keríteni rá, ez a jegyzőkönyve is bekerült, azonban erről mindenki teljesen megfeledkezett. A kihallgatás végén elbúcsúztak tőlem, kikísértek, és később se tértünk vissza a témára.

Most már viszont, miután jogerős az eljárás megszüntetéséről szóló határozat, utólag nem hívhatnak be pótolni a cuccot, szóval így jártak. Ezt már baszhatják. :)

• #2 - Rendőrök "megfélemlítése"

Talán sokan elgondolkodtak azon, hogy ha oly sok áldozat ellen akadt hamis rendőrtanú az őszi események kapcsán, akkor rólam miért nem mertek hazudozni.

Nos, be kell, hogy valljam, hogy ebben van egy kevés saját szerepem is. Sikerült ugyanis alaposan "megfélemlíteni" a rohamrendőröket. Ehhez nem kellett más, csak egy apró Death Note-os csavar a történetben. (Lám, én még a rajzfilmekből is tudok olyan dolgokat tanulni, ami a való életben is hasznosítható :-)).

Amikor mentem az ügyvédemmel az ügyészségi szembesítésre, akkor a váróteremben elkezdtem vele beszélgetni arról, hogy hol áll az ügy. Szándékosan afelé teremtem a témát, hogy eddig milyen DVD van nálunk, mi minden látható a saját felvételeimen, és arról, hogy mi várható a még beszerzés alatt álló HírTV-s felvételeken.

A normál hangerőnél szándékosan kicsit hangosabban beszéltem, hogy lehetőleg mindenki pontosan hallhassa, amit beszélünk. Így helyeztem külnösen hangsúlyt az alábbi mondatra:

- Szóval minden megvan rajtuk a legutolsó részletekig. Ki mit mondott, ki mit csinált. Végig ott volt a kezemben a telefon. Szóval nincs itt semi gond, megnézzük a tanúvallomásokat, és ha a legapróbb állítás is szerepel rajtuk, ami ellentmond a felvételeknek, rögtön megy a feljelentés hamis tanúzás vádjával. Rendesen, naná, velünk nem fognak szórakozni.

Nem is mertek tanúzni hazugságokat.

Olyannyira nem, hogy néhány perccel a mondat elhangzása után a harmadik emeleten jobbnak látták, ha egyáltalán nem ismernek fel engem. Ha mindenféle felvételeim vannak, akkor jobb a békesség. :))

• #3 - Rendőr "bántalmazása"

A harmadik 'vallomásom' a néhány héttel ezelőtti buzifelvonulásra vonatkozik.

Aznap tényleg sikerült megütnöm egy rendőrt.

A nagy rohangálásban a járdán véletlenül (nem röhögni: tényleg véletlenül) belekönyököltem az egyikükbe. (Belefutott.)

Szerencsére attól a hülye páncéltól észre sem vette. Olyannyira nem, hogy amikor mondtam, hogy 'jaj, bocsánat', az sem hallotta meg, ment tovább. Vagyis az új rohamruha nem csak véd, hanem süketít is. Ezek nyilván ezért ordibálnak egymással mindig őrültek módjára. :)

By SoDI

Hogy mit csinált SoDI tegnap blogolás helyett, arról még ma este jön egy rövid videó. :)

By SoDI