Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Friss anyag, ma este rögzítettem. 

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide vagy ide!

By SoDI

Most nem térnék ki külön annak részletezésére, hány helyen sértené meg az alapvető szabadságjogokat Rogán Antal legújabb ötlete, miszerint zárjanak börtönbe minden egyes tüntetőt, aki nem Fidesznek csápoló birka, elvégre ebben a javaslatban még a vak is látja az alapvető jogelvekkel való ütközések hosszú sorát.

Csak egy dolgot emelnék ki, ami miatt egyértelműen alkotmányellenes lenne a Btk. hasonló módosítása. Megvalósíthatatlan, és a jogbiztonságot lábbal tipró lépés büntethetővé tenni egy betiltott, vagy feloszlatott rendezvényen való megjelenést, mivel nem várható el senkitől sem, hogy tisztában legyen vele, egy konkrét tüntetés, melyhez csatlakozni kíván, engedélyezett-e, vagy sem.

Az odáig rendben van, hogy közgázdiplomával a zsebében bőven lehet még olyan ostoba egy politikus, hogy még ilyen egyértelmű jogi evidenciákkal se legyen tisztában, az ugyanakkor rém siralmas, hogy nem akadt a közelében egyetlen jogvégzett szakember sem, aki elmagyarázta volna neki, milyen rossz ötlet is hülyét csinálnia magából ezzel a baromsággal.

Komolyan mondom, ennyire még a szadeszes magyarfalók sem idióták.

By SoDI

Elfogadták!

Még néhány nap, és tilos lesz szidni a taknya-nyála egybefolyó tetves zsidókat, no meg a beteg állat buzeráns geciket.

Gyalázkodás

181/A § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt olyan - különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló - testmozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére .

(3) Nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszereplésükkel összefüggésben

a) olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse,

b) a (2) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsít.

• A törvény adatlapja
• A törvény teljes szövege (pdf)

Rövid konklúzió:

A tetves cionistákat ezután is lehet szidni, ugyanis a cionista szövetség egy "politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezet".

Ezután is leírható egy közszereplőről, hogy zsidó, amennyiben erre nem mint különleges adatra, hanem mint köztudomású tényre hivatkozunk. Az, hogy éppen olyan vonatkozásban említjük meg ezt a tényt, hogy az illető magyarirtó dolgokat tett, vagy mondott, még bőven belefér.

Miután senkitől nem várható el, hogy visszamenőlegesen átnézze több év anyagát, a blog a helyén marad. Jogilag annyi lesz a változás, hogy a törvény hatályba lépése után az egyenként és konkrétan megkifogásolt, régebbről származó, sarkosabb írásait kénytelen lesz mindenki egyenként külföldre költöztetni. Tessék csak, legfeljebb lesz egy olyan rovat, hogy „akadékoskodó köcsögök felszólításai”. ;P

Az pedig, hogy betiltják a karlendítést is, egy vicc. Senki se használta eddig se! :)) 

By SoDI

Fekete Pákó előtörténetéről annyit érdemes tudni, hogy mielőtt a szórakoztatóipar felé fordult volna, állítólag három évig joghallgató volt.

Hogy miért hagyta abba a tanulmányait, az rejtély. Már csak azért is, mert különböző helyeken maga is ellentétes módon nyilatkozik erről.

Azért nem végeztem el, mert nem volt rá pénzem, szegény családból jöttem. 5000 forintból kellett volna élnem.

Fekete Pákó, Blikk interjú

Ehhez képest egy évvel korábban még egészen máshogy adta elő ugyanezt.

1996-ban kaptam ösztöndíjat a nigériai államtól. Nemzetközi jogot tanultam (...) Három évet jártam oda. Aztán megbuktam, és elkezdtem énekelni.

Fekete Pákó, Velvet interjú

Hogy hol a francban lehet "nemzetközi jogi" tanulmányokat folytatni, az hatalmas rejtély, ugyanis Magyarországon ilyen különálló képzésről senki nem tud. (Ősidők óta csak az osztatlan jogászképzés van, ami minden kapcsolódó jogterületet felölel.)

Amikor egy interjúban szembesítették ezzel a ténnyel a művész urat, a következő módon reagált:

A jognak sok szakmája van. Mivel én külföldi vagyok én ezért tanultam a nemzetközi jogot, hiszen azzal bárhol a világon dolgozhatnék. Akkor meg miért tanultam volna a magyar jogot.

Fekete Pákó, itt

Igazán nem akarok rosszindulatú lenni, de nekem az a sanda gyanúm, hogy Pákó soha a büdös életben nem volt joghallgató. Szerintem itt inkább arról van szó, hogy a fél év bevándorlói előkészítő intézet után tanult két évet a Jogi asszisztens nevű, "felsőfokú OKJ képzésen", ám még azt sem végezte el.

Ezt viszont jogi tanulmánynak nevezni legalább olyan szemérmetlen hazugság, mint amikor valaki holmi munkanélküli melegedőben szerzett OKJ-s papírok alapján állítja be magát informatikusnak. (Nekem személy szerint három ilyen végzettségem is van. Számtech programozó, rendszergazda, és CISCO CNAP. Ezek elvileg államilag elismert szakmai papírok, pusztán ezek alapján mégse jutna eszembe soha informatikusként meghatározni magam. Tudom, hogy nagyon sokan vannak, akik hasonló dolgokkal a zsebükben már-már tudós szakemberként mutatkoznak be, ám ők egyszerűen röhejesek, és szánalmasak. :))

Pont mint a hazudozós Pákó.

By SoDI

Update: Ezt utólag találtam:

"Hihetetlen, de igaz, Fekete Pákó jogásznak készült, az ELTE-re járt. Mikor felvették alapdolgokat kellett tudnia, meg kellett érteni a tanárt. Az előadásokat nehezen értette, azon kívül, hogy római jogot tanult, nem emlékszik semmi másra.

A legjobb diák volt

Ötezer forintot kaptak annak idején, abból kellett megélnie, a suli mellett diákmunkát végzett. Szegény családban nőtt fel, egyik legjobb diák volt otthon, ezért jöhetett Magyarországra. Azt sem tudta, hogy hol van az ország."

Forrás: mon.hu, innen

A kötelező tiszteletkör... 

Ennél a bejegyzésnél különösen ügyelek arra, hogy egészen pontosan fogalmazzak, éppen azért, mert nem akarok alapot teremteni egyetlen, a magyarság céljai ellen küzdő  féregnek sem arra, hogy szövegkörnyezetből kiragadott mondatfoszlányok alapján engem, a megrögzött erőszakellenes pacifistát, ismételten holmi agresszív patkánynak próbáljon beállítani.

Az egészen egyértelmű közlésmód már csak azért is kiemelkedően fontos ebben az esetben, mert egy igen kényes témáról, a köreinkbe beépült rendőrspiclikkel szembeni határozott, és eredményes fellépés követendő útjairól lesz szó.

A mellékelt képeken szereplő úriemberek arcmása teljesen törvényesen szerepel itt, ugyanis mindannyian egy utcai demonstráción, a 2007. október 26-os hídblokádon vettek részt, bármilyen hatósághoz való tartozást igazoló jelvény, vagy igazolvány használata, illetve felmutatása nélkül, így tehát, csoportban állva, közszereplőnek minősülnek. Ezen a tényen az a merőben mellékes körülmény sem változtat, hogy egyébként őket a Kuruc.info hírportál - a viselkedésük alapján - (helyesen vagy helytelenül) rendőrspiclikként azonosított.

Jelen cikk természetesen általánosságban fogalmazz meg viselkedésmintákat, nem állítva, hogy azok a híresztelések, melyek ilyesmivel kötik össze a képen látható embereket, feltétlenül valósak lennének.

Éppen ezért a cikkhez ezek a tüntetésről készült felvételek mindösszesen illusztrációként szolgálnak. Ezen az sem változtat, hogy léteznek olyan, itt is hivatkozott helyszíni beszámolók, melyek bizonyos állításokat fogalmaznak meg velük kapcsolatban.

Ugyanakkor a tisztesség jegyében - és azért, mert már volt nekem ezen a blogom hasonló ügyben egy súlyos tévedésem - azt kérem mindenkitől, aki magára ismer, és tisztázni szeretné, hogy ő valójában nem a régi III/3-as ügynökök mai utódjaként csúszó-mászó rendőrségi besúgó, hogy a helyzet tisztázása végett méltóztasson felvenni velem a kapcsolatot a lap alján található e-mail címen.

Kivétel nélkül bárkinek biztosítom a megszólalási lehetőséget egy tetszőleges terjedelmű, vágatlan videóinterjú formájában.

Na, akkor csapjunk is a lovak közé...

A jól bevált stratégia 

Orbán Viktorék a '80-as évek végén azzal a módszerrel harcoltak a puha diktatúra ellen, hogy megpróbáltak úgy tenni, mintha egy normális demokráciában, valódi jogállami keretek között élnének. És bár valójában semmi nem utalt erre, ők mégis következetesek maradtak ehhez a gondolathoz. Ugyan a történelem ezernyi példát mutat arra, hogy az erőszak, a fegyverek dörrenése szintén olyan dolog, ami képes valóra váltani a szabadság után szomjazó emberek vágyait, azonban ha mindennek nincs meg a stabil társadalmi bázisa, akkor egy rosszul felmért időzítéssel homlokegyenest az ellenkezőjét válthatjuk ki annak, mint amit szeretnénk.

Egy szünet nélküli jogsértésre berendezkedett diktatórikus rendszerre nézve, amelyik még a saját maga által lefektetett törvényeket sem tartja be, nincs ugyanis veszedelmesebb ellenfél, mint az az öntudatos polgárréteg, amelyik folyamatosan mártogatja rothadó testébe az igazságosság ékesen csillogó, éles tőrjét. Ha jól mozgunk ugyanis, az a fegyver minden egyes helyen könnyűszerrel áthatol a hatalom mellvértjén, ahol nem érvényesülnek maradéktalanul a jogszabályok, és ahol így csorbulnak az emberi jogok. Ezek a valóban sebezhető pontjai annak a gépezetnek, amely ellen mi tavaly ősz óta győzelemig tartó harcot esküdtünk.

A feladat tehát adott. Minden egyes alkalmat meg kell ragadni, amikor akár a legapróbb jelét is észleljük annak, hogy nem működnek a hatályos jogszabályok szabta protokollok, és aztán, mintha csak az életünk múlna rajta, le kell csapnunk, tehát a törvények által megengedett lehető legradikálisabb eszközökkel, egy kicsinyeit védő nőstényoroszlán szívós vadságával kell vérző sebet ejtenünk a bolsevik hatalom elnyomó testén. Feszüljünk neki azzal az elszántsággal, amit bármely, önmagát védő élőlény is mutatna. Társadalmi viszonyok között ugyanis maga a jog az élet, vagyis akár még az erőszak eszköze is megengedett, sőt kívánatos, amíg a jogállami keretek védelme érdekében történik, és azokkal összhangban van.

Fizikai erőszak két esetben valós alternatíva. Az egyik az önvédelem, a másik pedig a törvényesség érvényesülésének védelme, vagyis a tetten ért bűnöző mozgási szabadságának  korlátozása. Egyszerű a képlet, ha valaki nyilvánvalóan bűncselekményt követ el, rá lehet ugrani, és a hatóság kiérkezéséig foglyul lehet ejteni.

A konkrét példa 

Nos, mindezek után rá is térhetünk arra a Kuruc.info cikkre, amelyik a mostani írásom apropójául szolgál. Adott a szerdai oszlatás, amely során több bejelentett, és a rendőrség által jóváhagyott tüntetést zavartak szét a REBISZ-es patkányok (többek között a FVM oldalában külön engedéllyel demonstráló Gondáékét), valamint tévékamerákkal is fociztak ezek a kelvárba burkolt aljaemberek. Nos ezen az estén került sor arra, hogy egy helyszínen egy szemtanú beszámolója szerint megjelentek a hídblokádról már ismerős, a Kuruc.info által ócska rendőrspiclikként azonosított "tüntetők", és állítólag mindenféle átmenet nélkül erőszakoskodni kezdtek valakivel, akiről azt feltételezték, hogy - megfogalmazásuk szerint - "magyargárdás". Ez még önmagában nem is jelentene problémát, elvégre ha szükségesnek érzi, egy rendőrnek joga van bárkit igazoltatni, és ruházatvizsgálatnak alávetni. Az egyetlen gondot az jelentette, hogy ezek a gorillák a demonstrálók határozott felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak semmiféle igazolványt felmutatni, ami igazolta volna, hogy valóban a hatóság kötelékébe tartoznának.

Nos, a rendőrségi törvény egyértelműen fogalmaz. A rendőrt a jelvénye, vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja bemutatni, az nem rendőr, innentől pedig egy szemernyi többletjoga sincs a többi járókelőhöz képest. Ez azt jelenti, hogy magánemberi minőségében az állami erőszak-monopólium alkalmazásának jogával sem bír. Ha pedig mégis a testi kényszer eszközéhez nyúl, akkor törvényt sért, és így, bármelyik tetten ért bűnözőhöz hasonlóan, teljesen jogszerűen lépünk fel ellene. Vagyis helyénvaló rárontani, összecsomagolni, és a valódi (magukat igazolni is hajlandó) hatósági személyek kiérkezéséig testi kényszerrel korlátozni őt a szabad mozgásában.

Problémát jelenthet persze, hogy a tavaly őszi események számtalan esetben bebizonyították, ezeknek a hamis tanúzás mennyire a szokásos napi rutinjuk része, vagyis nyilván azt fogják hazudni, hogy ők bizony szabályszerűen igazolták magukat. Nos kérem, erre nagyon jó megoldás, ha van nálunk egy kamera.

• Ha azt látjuk, hogy civil ruhás emberek bárkivel is erőszakoskodnak egy tüntetés színhelyén, szólítsuk fel őket arra, hogy azonnal igazolják magukat. Ha kamera előtt elhangzik, hogy erre bármilyen okból nem hajlandóak, akkor figyelmeztessük őket arra, milyen szépen össze lesznek csomagolva, és adjunk nekik öt másodpercet utolsó lehetőségként az igazolványuk felmutatására.
• Ha ezek után sem hajlandóak rá, nyugodtan menjünk nekik, és hívjuk ki a valódi rendőröket!

Ez nagyon egyértelműen szabályos, sőt ajánlott eljárás, ugyanis a törvények meghatározzák a mindenkitől elvárható segítségnyújtás intézményét. Ha bárkitől is megtagadod ezt, aki különben rászorulna, akkor ezért akár bíróság előtt is elmarasztalható vagy. Ha nyílt utcán bárkit megtámadnak magukat hitelt érdemlően igazolni nem képes, civil bűnözők, akkor mindannyiunknak egyértelmű kötelessége, hogy erejünk teljéből keljünk a megtámadott bajtársunk védelmére!

Fontos, hogy ez a hozzáállás mindannyiunk előtt természetes automatizmussá váljon. Hogy többet ne nevezhessen minket senki csőcseléknek, mostantól érdemes a törvények maradéktalan betartásával, még a legapróbb szabálysértésektől is tartózkodva végezni a magyargyűlölő hatalommal szembeni ellenállásunkat. Ez kétkomponensű tevékenységrepertoárból áll. Egyrészt kizárunk a magatartásunkból mindent, ami áthágja a törvényeket, másrészt pedig ugyanezen játékszabályokhoz igazodva, keményen és határozottan kikényszerítjük az ellenoldalon is ezek betartását.

A rendőrség egy folyamatosan tanuló oktalan állatként viselkedik, akit be kell idomítani a demokratikus játékszabályok érvényesülésére. Ha ez a kutya maga alá piszkít, finoman az orrára kell koppintani.

Ilyen hiányzó, a szobatisztasághoz hasonló, beidomítandó szokás a rendőröknél, hogy ha valaki a szolgálati igazolványukat kéri, akkor zokszó, és huzakodás nélkül felmutatják.

Valahol el kell kezdeni.

Ha elkezdtük, vigyük is végig!

Ez csak egy példa volt arra, hogy milyen módszerekkel lehet - akár egyes zsaruk határozott akaratával szemben is - tisztességre, és európai normák követésére kényszeríteni a rendőrséget. Azonban tudnunk kell, hogy önmagában a megoldási lehetőségek felvázolása még nem jár érezhető változással, ha nincs egy közösség, amelyik figyelemmel kíséri az átnevelés folyamatát, kellően nagy nyilvánosságot adva a jó és a rossz példáknak.

Szükség van tehát egy jól koordinált mozgalomra, amelyik összegyűjti a vázolt cselekvési eljárások alkalmazása során megtapasztalt eredményeket, mert csak így biztosítható, hogy nyomon lehessen követni, a rendőrség eljárási kultúrája miként formálódik a kezeink között.

A Tanú című filmben hangzik el az a mondat, hogy "a törvény mindenkire vonatkozik, kommunistákra százszorosan, ezerszeresen". Mindezt napjainkra vetítve talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a rendre, és a társadalmi életfolyamatok szabályszerűségére ügyelő karhatalom képviselőitől mindenki másnál jobban megkövetelhető a jogkövető magatartás, az pedig a polgári öntudatosság jegyében egyenesen kötelezően kikényszerítendő, hogy legalább olyan szinten betartsák munkájuk során a szabályokat, mint amennyire ezt a civilektől megkövetelik.

Egy normális ország szerintem itt kezdődik. Én pedig normális országban szeretnék élni, éppen ezért magamra vállalom a szervezés első lépéseit, melyhez ugyanakkor minden segítő kezet, és tanácsot szívesen fogadok. :)

By SoDI

Kapcsolódó anyagok:

• Kuruc.info: (...) megint nem igazolta magát a rendőrspicli kommandó + fotók 

Avagy a hülyezsidók megint elbuknak.

Alkotmányossági kifogások miatt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra küldte a köztársasgi elnök a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Ptk.-módosítást. (...)

Az államfő közleményében azt írja, a törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagja perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak.

Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege, olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú. Ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.

Kérdéses továbbá, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is. Ez a bizonytalanság a jogállamisággal ellentétes.

Sólyom szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezetek számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

(...) 

Forrás: Index, innen

Ilyen az, amikor ledugják a zsidajok torkán, hogy hiába szeretnék olyan nagyon, itt akkor sem lesz judeonáci diktatúra.

By SoDI

Jelen írásomban azt nem vizsgálom, hogy a Kuruc.info blokádjának van-e bármi értelme. (Különben van, de hogy miért, azt máskor fogom kifejteni).

Most kizárólag azt nézem meg, hogy kell-e félnie annak, aki csatlakozni szeretne hozzá. 

Miután vészesen közeleg a Kuruc.info október 26-án reggel 8-ára, az Erzsébet híd közepére meghirdetett blokádakciója, azt hiszem, érdemes lehet röviden összefoglalni, hogy a résztvevők számára milyen elméleti kockázatokat rejt magában egy hasonló akció. Ennek azért érzem szükségét, mert mostanában – számomra teljesen érthetetlen módon – megszaporodtak az olyan megnyilvánulások, melyek arról szólnak, hogy egyesek félnek megjelenni a helyszínen, mert a végén még elhurcolja (megveri) őket a rendőrség.

Nos, tavaly ősszel a Gergényi vezényelte mészárlás teljesen törvénytelen volt, azonban a mostani rendőrségi vezetéstől szerintem már elvárhatjuk, hogy szakmai alapon, és a törvényességen nyugodjon az, ahogyan a különböző történéseket kezelik. Vagyis - úgy gondolom - idén már nem kell tartani attól, hogy véresre vernek viperával, vagy megvakítanak csak azért, mert éppen ott sétálsz, ahol nekik nem tetszik.

Ugyanígy nem kell félni attól sem, hogy bárkivel szemben állam elleni bűncselekmény vádjával indítanak eljárást, pusztán a blokád miatt, elvégre ez még tavaly, az MTV ostroma kapcsán sem állt meg, egyetlen forradalmárral szemben sem.

Rögzíthetjük továbbá, hogy Magyarországon a kijárási tilalom elrendelésének az esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával (tavaly sem történt meg soha), ilyen körülmények között tehát a rendőrség senkivel szemben nem intézkedhet csupán azért, mert adott időpontban, adott helyen szottyan kedve sétálni. Minekután tehát ez teljesen törvényes, én magam is arra buzdítok mindenkit, hogy nyugodtan induljon el jövő péntek reggel a hídhoz, és pusztán ettől ne féljen.

Ahhoz persze joga van a rendőrségnek, hogy egy adott helyen megjelenő éppen-arra-sétáló polgárokat egytől egyig igazoltasson, ez azonban közel sem egy vállalhatatlan következmény. (Megnézik az igazolványaidat? Na és, mi van akkor?)

Hogy mi a helyzet akkor, ha a híd közepén lelépsz az úttestről? Nos, ez már kétség kívül rejt magában némi jogi kockázatot, így erre a „fokozatra” már nem tudok nyugodt szívvel buzdítani. Csupán annyit mondok, hogy mindenki hallgasson a szívére, és arra, hogy szereti-e azt az ElQró vezette szarhalmot, amit balliberális kormányzatnak nevezünk. Tudnunk kell ugyanis, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén ez a mozzanat is csupán minimálisan kockázatos. Mert ugyan a tevékeny forgalomakadályozás már bűncselekménynek számít az ottani BKV járatok miatt (közérdekű üzem működésének megzavarása), azonban ember legyen a talpán, aki egy átláthatatlan forgatagban meg tudja állapítani egy konkrét résztvevő felelősségét. (Elvileg persze pszichikai bűnsegédként a puszta támogató jelenlét alapján is megállapítható az elkövetési magatartás, de hogy egy valódi demokráciában ennek a gumicsont-szabálynak az alkalmazása, különböző tüntetések esetén mennyire távol áll az elfogadható intézkedések körétől, arról már ízelítőt kaphattunk tavaly,  az NBH ezzel riogató nyilatkozata nyomán megfogalmazódó értelmiségi ellenvélemények idején.)

Mert ha teszem azt, néhány autó keresztbe áll az úton, így miattuk nem tud áthajtani a túloldalra a 7-es busz, akkor Te azzal, hogy a már kialakult helyzet után éppen átsétálsz a vadidegen autók között, nem valósítasz meg közvetlen elkövetést, elvégre nem javítasz, és nem is rontasz a helyzeten. (Azok, akik leállítják ott az autójukat, vagy tevékenyen megállítják a forgalmat, természetesen már sokkal nagyobb kockázatot vállalnak, de ez a cikk nem őhozzájuk szól. :-))

A rendőrségi felszólítás utáni teendők az eddig tárgyalt esetekkel ellentétben, már egy sokkal bonyolultabb kérdést jelentenek. Egy évvel ezelőtt azt írtam volna, hogy szarni rá, ugyanis ez akkor még egy teljesen jogszerű hozzáállás volt, ez azonban az idén tavasszal, a március 15-e előtt néhány nappal hatályba lépett, az engedetlenséget szabályozó kormányrendelet óta szabálysértésnek minősül. Ez lényegében azt jelenti, hogy priuszod nem lesz, de akár 50 ezer forint pénzbüntetésre is ítélhetnek a zsernyákok. Hogy egy ilyen szankció kinek mennyire fér össze a családi kassza méretével, azt mindenkinek magának kell tudnia.

Amikor azonban megkezdődik maga az oszlatás, én mindenkinek az önkéntes távozást javaslom, aki nem akar magának hosszú hónapokig elhúzódó bírósági tárgyalásokat. Ugyanis

• Bármilyen tárgynak, akár - csak egy könnygázgránátnak - visszahajítása a rendőrök felé is szinte automatikusan meg fogja állni a helyét a bíróság előtt hivatalos személy elleni erőszakként. (Mert ugyan el lehet magyarázni, hogy az csak egy papírgalacsin, vagy üres kólásdoboz volt, ami tökéletesen alkalmatlan emberi élet kioltására, de egyetlen bíróság sem fogja elfogadni  magyarázatként, elvégre ha nem akarsz ártani a rendőröknek, minek dobálózol, ugye.) Emlékszünk, hogy Goró Oszkár, az MTV ostrománál rendőröket dobáló Fideszes önkormányzati képviselő is csupán kólásdobozt hajigált, mégis erőszak gyanújával indult meg ellene az eljárás.
• A rendőr pajzsának lökdösése hivatalos személy elleni erőszak.
• Ha lefognak, a túl heves ellenállás (rángatózás) hivatalos személy elleni erőszak.

Így a fentieket senkinek nem javaslom.

·        Ha a híd le van zárva

Eddig azokat az eseteket vettük sorra, amikor a híd közepén meg tud valósulni a blokád. Mivel azonban szinte teljes bizonyossággal megjósolható, hogy a rendőrség le fogja zárni a hidat, így inkább az a kérdés, hogy az onnan a Ferenciek tere felé szivárgó tömeghez való csatlakozás törvénytelen-e. Nos, ugye alapelv a gyülekezési törvény alkalmazásánál, hogy Te nem vagy köteles vizsgálni, egy adott tüntetés bejelentett-e, vagy sem (vagyis tökéletesen méltányolható érv a részedről, hogy egy pillanatig sem fordult meg a fejedben, esetleg nem az), így önmagában egy be nem jelentett demonstráción való megjelenés nem valósít meg semmilyen szabálysértést, vagy bűncselekményt. (A fentiekre értelemszerűen jelen cikk után én például már nem hivatkozhatok, de én csupán a munkámat végzem. Érvényes, és hiteles újságírói megbízások birtokában jelenek meg bármely helyszínen, így rám elsősorban azok a korlátok vonatkoznak, amelyeket a többi újságíró kolléga számára is meghatároz a rendőrség. Illegális tüntetésről tudósítani pedig nem hogy nem büntetendő, de éppen hogy hasznos, mert a közvélemény tájékoztatása mindennél fontosabb.)

• Összefoglalva tehát:

A megjelenés, és az Erzsébet híd mellett csoportosuló tömeghez való csatlakozás október 26-án reggel 8-kor teljesen szabályos, és jogkövető magatartás mindenki számára, de bármit, ami ezen túlmegy, mindenkinek a személyes kockázatvállalási hajlandósága alapján kell mérlegelnie.

A fentiekben tisztáztuk, hogy a körülményektől függően ezek a jogi kockázatok igen széles skálán terülnek el, így, mivel sokfélék vagyunk, mindenki kényelmesen eldöntheti, hogy mit vállal, és mikor érzi szükségét a távozásnak – már ha szükségét érzi egyáltalán.

By SoDI

Hogy ne legyek megint betámadva, miért hiteltelenítek olyanokat, akik nem érdemlik meg, konkrét nevek leírása nélkül említem meg, hogy a múlt héten érdekes ellentmondásokat tapasztaltam a saját életem alapján.

Néhány hete több blogger is elkezdte terjeszteni, hogy mostantól egy sima tanúkénti kihallgatáson már nem lehet jelen ügyvéd, mert Gyurcsányék titokban, az éj leple alatt megváltoztatták. Ezek a bloggerek állítólag jogi szakértőkkel is egyeztettek, akik ezt megerősítették nekik. Leírták, hogy innentől ez a világvége, mert ha nincs meg a magadhoz való eszed, akkor csőbe húznak, nem tud megvédeni az ügyvéd.

Ehhez képest a másfél hete érkezett rendőrségi idézésemben ez áll:

"...tájékoztatom, hogy a tanú érdekében - a Be. 80.§ értelmében - meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú jogairól való felvilágosítás érdekében ezt szükségesnek tartja."

Sőt, ha valaki elolvassa a tegnapelőtti rendőrségi kihallgatásom jegyzőkönyvét, akkor láthatja, hogy édesanyám végig ott ült mellettem tanúsegítő ügyvédként.

Minden be van szkennelve, meg lehet nézni.

Nem csoda, elvégre, ha megnézzük a hatályos törvényt (1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, vagyis Be.),  akkor láthatjuk, hogy utoljára 2006. július 1-én eszközöltek változtatást rajta, (a 2006. évi LI. törvény keretében). A 80.§ akkor benne maradt.

80. § A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni kell.

Az 1998. évi XIX. törvény 80. §-a a 2002. évi I. törvény 52. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 07. 01-től.

Na, ez is olyan, mint a Novák Előd testüregmotozós rémtörténete.

Akár el is lehetne hinni, ha az ember nem élte volna át az ellenkezőjét.

Erről ennyit.

By SoDI

Amikor Bácsfi Diánát kirúgták az ELTÉ-ről, a jobboldalisággal egyáltalán nem vádolható Magyar Narancsban több cikk is megjelent, melyben a szerzők nem győzték felsorolni, hogy mely pontokon vétett súlyos hibát az egyetem. Akkortájt egy emberként utálta Bácsfit mindenki, álljon a politikai paletta bármely oldalán. Sokan mégis felismerték, hogy a jogbiztonság teljeskörű érvényesülése sokkal fontosabb minden személyes ellenérzésnél.

Bácsfit az ellene folyó szabálysértési eljárások miatt függesztette fel a fegyelmi bizottság, pedig azok közül akkor még egyik sem zárult le. Ártatlannak minősült, mégis elmeszelték.

Tomcat-tel kapcsolatban ugyanígy arra a súlyos jogtiprásra szeretném felhívni a nagy számok törvénye alapján jelen lévő baloldali olvasóim figyelmét, mely ellen, függetlenül attól, ki mit gondol az ügyről, az általános szabadságjogok védelmében mindenkinek illene felemelnie a szavát!

• Nem az a kérdés, hogy hiszel-e neki.
  Nem hiszel? Oké.
• Nem az a kérdés, hogy szereted-e Tomcat-et.
  Utálod? Oké.
• Nem az a kérdés, hogy szívesen látnád-e rács mögött?
  Szívesen látnád? Oké.
• Nem az a kérdés, hogy megáll-e a vád, és hogy igaz-e a feltevés, miszerint tényleg könnyen kiéghetett volna az egész panelház.
  Szerinted kiéghetett volna? Oké.
• Nem az a kérdés, hogy hiszel-e a liftes gyerekben, és hogy rágalomnak tartod-e a titkos lehallgatást.
  Ez a véleményed? Oké.

Viszont még ha így is gondolod, akkor is érdemes észrevenni, hogy van itt egy olyan körülmény, mely alapvető emberi jogi alapelveket érint. 

Tudjuk ugye, hogy Tomcat büntetlen előéletű. Az összes balhéjával kapcsolatban igaz, hogy

1. vagy megszüntették ellene az eljárást
2. vagy folyamatban van.

De jogerősen egyik esetben sem marasztalták el.

Az előzetes letartóztatás indoklásában mégis 4-5 ilyen ügy van okként felsorolva, ami nyilvánvalóan egy vérlázító szemétség. Még a legszigorúbb nemzetbiztonsági átvilágítás űrlapján is csak a büntetéssel zárult eljárásokat kell feltüntetni, sőt, az egyébként rém szemét szcientológus személyiségtesztekben sem kérdeznek rá a felmentéssel végződő ügyekre!

Ami engem illet, a jogaim leplezetlen sárba tiprásaként tudnám csak értékelni, ha bármilyen hátrány érne amiatt, hogy van a városban egy hivatal, ahol képtelen rágalmak alapján éppen rólam szóló aktákat tologatnak a ráérős irodisták. Tomcat-tel viszont pontosan ezt történik!

Az a fajta indoklás, ahol függőben lévő, vagy megnyugtatóan tisztázott kérdésekre hivatkozva történik meg a döntéshozatal, lábbal tiporja az ártatlanság vélelmének elvét! Ahol pedig emberi jogok sérülnek, egy igazi demokratának kötelessége félretenni minden egyéb megfontolást! Ha baloldali vagy, és gyűlölöd Tomcat-et, ez ellen akkor is tiltakoznod kell!

By SoDI

Ui.: Na ez az, ami nem túlzásokra épül, hanem alapelvekre világít rá! Emberek mögé sokszor hülyeség felállni, de közös alapelvek mögé kötelesség!

Időként komolyan elgondolkodom azon, mi értelme van annak, hogy a magyar nyelv szigorú szabályok szerint épül fel, ha egyszer egy olyan rém egyszerű dolgot is, mint a gyülekezési törvény, ezer módon értelmeznek.

Egyik oldalon ott van a vérprefektus Görényi, aki szerint a rendőrségnek nincs mérlegelési lehetősége; ha egy csoportosulás nincs jó előre bejelentve, akkor nekik azt fel kell számolniuk; ha akarják, ha nem. Ebben a határozott álláspontjában az se képes őt megrendíteni, hogy amióta Budapest rendbontó főkapitánya, sorra vesztette el az oszlatással kapcsolatos pereket. Dilettantizmusa nem is baj, ha nyugdíjba kergeti.

A másik oldalon pedig ott van Budaházy György, aki szerint az olyan intézkedések, melyek kizárólag a hatalmi elnyomás érdekében születtek, függetlenül a valós jogi háttértől, egyértelműen semmisnek tekintendőek. Így a gazdák akkor is jogszerűen járnának el, ha akár egyszerre több ezer traktorral lepnék el a fővárost.

E két szélső vélemény között pedig ott van az igazság, amire Grespik László, ahol csak teheti fel is hívja a közvélemény figyelmét. A gond csak az, hogy ilyenkor általában mellőzi a konkrét törvényi magyarázatokat. Így pedig a mondatai gyakran még jogvégzett emberek számára is hiteltelennek tűnnek.

Grespik úr, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány beli kollégájával, Gaudi-Nagy Tamással együtt ugyanis előszeretettel hivatkozik különböző nemzetközi szervezetek állásfoglalására azzal kapcsolatban, hogy a 'bejelentési kötelezettség csupán formalitás', illetve hogy 'amíg egy tüntetés békés, addig feloszlathatatlan'. Ezekkel a hivatkozásokkal érvelésük bár kétség kívül megalapozza a demonstrációk jogszerűségét, azonban így az, aki hozzám hasonlóan jogilag nem túlképzett, könnyen azt hiheti, hogy a tiltakozóknak helyi szintű törvények nem nyújtanak semmi féle védelmet, és ezért az egyedüli út nemzetközi fórumokhoz fordulni. Ez pedig így nem igaz.

A magyar gyülekezési törvény védi ugyanis a spontán tüntetéseket is! Grespik bár néha erre is kitér, de a részletes háttér szerinte nyilván olyan bonyolult, amit egy átlagember aligha lehet képes megérteni. Ezért nem is vesztegeti rá az időt. Ez a másik nagy tévedése, ugyanis az okfejtés olyan rém egyszerű, hogy személy szerint megbocsáthatatlannak tartom, hogy még nem terjednek ezrével az erről tájékoztató röplapok az országban! Na nem baj, ha más nem, majd én megírom őket. :-)

Vizsgáljuk meg tehát, hogy miért is legálisak a spontán tüntetések. Ehhez a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt kell elővennünk. Hogy senki se kételkedhessen az idézetek hitelességében, egyenesen az ORFK honlapját használtam forrásként.

Kezdjük a rendőrök kedvenc paragrafusával:

14. § (1) Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja.

Az itt hivatkozott két hely így néz ki:

2. §  (...) (3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

7. § Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: a) ... b) ... c) ... blablabla :-)

Vagyis fel kell oszlatni a tüntetést, ha büncselekmény valósul meg, továbbá minden olyan rendezvényt, ami nem felel meg a bejelentési kötelezettségnek. De mikre is terjed ki ez a kötelezettség?

Mielőtt erre válaszolnánk, nézzük meg, hogyan épül fel a törvény.

• I. Fejezet Általános rendelkezések. Röviden kimondja, hogy a gyülekezés alapjog, de bűncselekménnyel, és mások jogainak sérelmével nem járhat.

• II. Fejezet A rendezvény szervezése. Leírja, hogy ha tüntetést tervezel, hol kell bejelenteni.

• III. Fejezet A rendezvény megtartása. Megadja, hogyan bírálják el a rendezvényt, kinek mi a feladata a megtartásakor.

• IV. Fejezet Záró rendelkezések. Néhány olyan fogalmat magyaráz meg, mint a közterület.

Láthatjuk tehát, hogy a gyülekezés, mint alapvető szabadságjog taglalása, és a rendezvényekről szóló rész teljesen elkülönül a szövegben. Ez azért nagyon fontos, mert azt jelenti, hogy más szabályok vonatkoznak a rendezvényekre, és az egyéb csoportosulásokra. Rendezvény a magyar nyelv szabályai szerint értelemszerűen egy olyan gyülekezés, amit rendeznek, más szóval szerveznek.

Tehát szervező nélkül egyetlen tüntetés se rendezvény.

Vagyis kizárólag azokra a demonstrációkra érvényes a bejelentési kötelezettség, melyek előre tervezettek. A spontán összeverődött tömegre már nem. Ez utóbbinál az egyetlen oszlatási ok az lehet, ha a tömeg büncselekményt valósít meg, vagy erre hív fel.

Amíg békés, addig feloszlathatatlan.

A rendőrség álláspontja ebből a szempontból tökéletesen indiferens, mivel ők kivétel nélkül, sorra vesztik el a saját téves, a magyar nyelv szabályaitól teljesen idegen jogértelmezésük alapján különböző tüntetéseken foganatosított intézkedéseik miatt indult pereket!

Na és akkor a végére egy kiegészítés:

Miután beláttuk, hogy a törvény csak a szervezett tüntetésekhez ír elő bejelentést, ezt a valós életre vetítve nyugodtan érthetjük úgy, hogy önmagában csak az olyan, bejelentés nélküli tüntetés illegális, amelynél a hatóságok megdönthetetlen bizonyítékok alapján meg tudnak jelöli legalább egy konkrét szervezőt! :-)

Vágod. Irónikus mosoly, huncut összekacsintás. ;)

By SoDI

Hát, gyermekeim az égben, kicsit lassabban haladok az államrend megdöntésével, mint terveztem, ugyanis hirtelen elég sok tanulnivaló szakadt rám. A nappali tagozatos tanulmányaim során az ELTE-n megszoktam ugyanis, hogy a szorgalmi időszak viszonylag nyugisan telik, a ZH-kat be lehet pótolni, a beadandók többségével is lehet késni jegylevonás terhe mellett, de vizsgázni, azt viszont nem kell. Idén elöször viszont beiratkoztam a nappali mellé egy levelező szakra a Corvinusra, így abban a szerencsében van részem, hogy megismerkedhettem a félév közbeni vizsga fogalmával. De van ebben valami jó is. Október közepén vizsgára tanulni egyrészt ugyan rémálom, másrészt legalább kevésbé lesz zsúfolt a vizsgaidőszak (ami nem is hátrány, mivel csak az ELTE-n közel 40 kredit értékben vettem fel tárgyakat, és ehhez jönnek még a Corvinusos tárgyak).

Szombatig tanulok, mint a güzü, na.

De nem kell aggódnotok, reggel ennek ellenére fellövöm a netre az államrend megdöntése projekt második részét. De előtte a jogi háttérről néhány szót.

Azért van szükség erre a kitérőre, mert friss hír, hogy a rendőrállam kopói házkutatást tartottak Molnár Balázsnál, a kuruc.info főszerkesztőjénél. Ilyen eljárás pedig nekem rohadtul nem hiányzik.

Ugye a botrányt az okozta, hogy Molnárék közzétették a forradalmárok ügyében intézkedő bírák neveit, és telefonszámait. Nem számít, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az eljáró bírák neve, mint közfeladatot ellátó személyeké, nyilvános adat. Azt mondják ugyanis a bolsik, hogy a cím és a telefonszám már nem az. Igaz ugyan, hogy a T-com nyilvános adatbázisában is szerepel például Dr. Dénes Veronika bírónő, vagy mondjuk Dr. Palásti Márta ügyésznő otthoni címe és telefonszáma, de mivel a kuruc.info szerkesztői nem kaptak engedélyt arra, hogy a tudakozónál jogszerűen szereplő adatokat a saját lapukon türközzék, így a neoávó elegendő látja a tényállást ahhoz, hogy lecsapjanak az egykori demokratikus ellenzék mai követőire.

Merthogy állítólag személyes adatokkal éltek vissza. Kiváncsian várom, mikor fognak hasonló szigorral fellépni az ügyfeleik igazolványaikat teljesen törvénytelenül fénymásolgató mobilszolgáltatók ellen is. Vagy a multiknak mindent szabad, a gyarmati bennszülötteknek meg kuss?

Na szóval, mivel nem akarom, hogy hasonló "féleértések miatt" én magam is áldozatul esek a köztörvényes rend fenntartóinak, ezért az államrend döntési projekttel kapcsolatban szeretnék rögzíteni néhány tényt.

• Nem véletlenül használom azt a szót, hogy "államrend" ahelyett, hogy "alkotmányos rendet" írnék. Ezzel is utalni akarok a '89 előtti párhuzamokra egyrészt, másrészt, mivel 16 éve ilyen jogi fogalom, hogy "államrend elleni" vétek, nincs definiálva sehol, ezért nem lehet összemosni az általam köznyelvi értelemben használt fogalmakat különböző jogi tényállásokkal. Tehát amikor ellenállásról, és a rend megdöntéséről beszélek, akkor nem feltétlenül erőszakról, vagy alkotmányos rend elleni bűncselekményekről beszélek. Ezt jónak láttam még most, ideje előtt tisztázni. Ezt azért fontos leszögezni, mert ha nem ezekről beszélek, akkor az erre való felbújtást sem tudom megvalósítani.
• Ha valaki annak ellenére, hogy megpróbálok nagyon egyértelműen fogalmazni, mégis úgy érzi, hogy amit itt teszek, esetleg kimerítheti a bűncselekmény fogalmát, az legyen olyan kedves kapcsolatba lépni velem a blog bal felső sarkában található e-mail cím segítségével, hogy a felesleges keménykedés helyett inkább békésen tudjuk tisztázni az esetleges félreértéseket.

Az, hogy ezt ennyire kihangsúlyozom, nem azért van, mert megijedtem volna, nem azért van, mert a hatalom klönböző megtorló intézkedéseinek a híre elbizonytalanított volna, hanem azért, mert szilárdan hiszek benne, hogy ha a jelenleg hatályos törvényes keretek közt maradva dolgoz ki valaki valódi népakaraton nyugvó terveket arra, hogy az eredeti céljának megfelelni képtelen alkotmány helyét egy, a nemzet érdekét teljesebben szolgáló rend vegye át, akkor az eltűrendő akkor is, ha ez egyébként a jelenlegi rend uralmat gyakorló vezetőinek erős érdeksérelmével valósítható csak meg.

Merthogy a polgári engedetlenség jogát senki se vitathatja el az emberektől, ez alkotmányos alapjog, ha pedig mégis ez történik, méghozzá felülről elrendelve, akkor az a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az adott országban nincs demokrácia, csak rejtett diktatúra. Ha viszont a rendőrség vezetői hisznek benne, hogy szabályos jogállami kereteket védenek, ami szélesebb rétegek javát szolgálja, akkor saját maguknak ártanak a legtöbbet azzal, ha módszeresen mártírt csinálnak mindazokból, akik ezt vitatni merészelik.

Ennyi dióhéjban, a többit kifejtem a következő napokban.